Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-03 / 129. szám

1994. június 3., péntek ICörnyezetvédelmi világnap 7 Megjelent a Tisza Klub Füzetek 3. BIBIM Tanulmány Szolnok levegőjének szennyezettségéről A 4. sz. főút Szolnokon átvezető szakaszán olyan dinamikus forgalomnöve­kedés volt tapasztalható - míg 1952-ben 1200, addig 40 évvel később 33 ezer jármű haladt át naponta amely mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, mind a helyi, városi forgalmat rendkívül nehézkessé és lassúvá tette. A gép­jármüvek által okozott légszennyezés mindenki számára közismert. A vá­rost elkerülő főútvonal és az új Tisza-híd megépítése elkerülhetetlenné vált. 1992. augusztus 18-án átadták a forgalomnak a Szent István hidat. 1993-ra a belváros levegőjének szennyezettsége 30 százalékkal csökkent az 1990-es évhez képest. Tegyünk meg mindent városunk levegőtisztaságának védelme érdekében! (Várhegyi Attila polgármester) A fenti sorok a napokban megjelent új kiadvány belső bo­rítóján olvashatók. Az Előszó­ban pedig dr. Hamar József, a Tisza Klub elnöke így fogal­maz: Dr. Nagy Tibor munkája unikumnak tekinthető, bár tár­gya speciális és a vizsgálatok színhelye Szolnok városa, eredményei és a levont tanulsá­gok általánosíthatók. Majd foly­tatja: Általános tendencia, hogy a településekből a peremre szo­rulnak a környezetet szennyező üzemek. Ugyanakkor a gépko­csik számának növekedése és kedvezőtlen műszaki állapotuk következményei fokozódó terhet jelentenek a lakosság és az ön- kormányzatok számára. Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy az elkerülő utakkal a szennyezés nem szűnt meg, csak áttevődött. A könyv a szerző által Szol­nokon 1990. január 12. és de­cember 14. közötti időszakban három mintavételi helyen mért - minden hónapban átlagosan egy-egy héten keresztül vették a mintákat - és elemzett mintegy ötszáz szénhidrogénminta eredményeinek összegzését tar­talmazza. A 4. sz. főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszának átadása után a belváros korábbi 28-30 ezer jármű/nap forgalma 1993-ra 22-25 ezerre csökkent. A levegő szennyezettségének ellenőrző méréseit is elvégezték 1993 január-december között. Az oszlopdiagramos ábra a ko­rábbi eredményekhez képest csökkenő szennyezettségi érté­kekről ad számot a Kossuth téri mérőhely vonatkozásában. Am mi lehet most a helyzet az Ady Endre úton? - bujkál az ol­vasóban a kisördög. Feltehetően a levegőszennyezettség nagy része oda tevődött át a teherau­tók átirányításával egyidejűleg. S ha már itt tartunk: kétség­kívül csökkent a belváros volt 4-es főútvonalának zsúfoltsága ezzel az intézkedéssel, viszont a kerékpárosok helyzete még el­keserítőbb lett. Ők továbbra sem mehetnek be a belvárosba. Helyzetük - egészségük vé­delme - teljesen kilátástalanná vált az Ady Endre úton a teher­gépjárművekkel - a legnagyobb szennyezőkkel - egy közleke­dési sávba való összezárásával. Végigolvasva a 63 oldalas kiadványt, képet kaphatunk a közlekedésből származó szeny- nyező anyagokról - szerves ve- gyületekről -, melyek száma összesen 35 (!). A közlekedési légszennyezés hatása a környezetre elsősorban a szén-monoxid, ólom, policik- lusos aromás vegyületek, füst, korom, valamint a nitro- gén-oxidok és a szénhidrogének fotokémiai átalakulásakor ke­letkező ózon, aldehid és per- oxi-vegyületek révén érvénye­sül. A metán és az etán emberi szervezetből változatlan formá­ban, a tüdőn keresztül távozik. A heveny mérgezés tünetei a kötő- éá nyálkahártya izgalma, eufória, majd szédülés, eszmé­letvesztés, légzésbénulás. Az idült mérgezés tünetei: fáradé­konyság, álmatlanság, súly- csökkenés. A benzol-, toluol-, ólom- és karboxi-hemoglobin koncentrá­ciója a vénás vérben nagyobb a belvárosi gyerekek esetében, mint vidéki társaiknál. Szmog­mentes időszakban is megfi­gyelhető egyes betegségek gya­koribb előfordulása a szennye­zett levegőjű településeken. Ilyenek az idült bronchitiszesek és az asztmások számának nö­vekedése. A városlakó bronchi­tiszesek megbetegedési arány­száma mintegy kétszerese a fa­lusiakénak, de a kötőhártyák ir- ritációja is sokkal gyakoribb. Bár a könyv formában megje­lentetett dolgozat - amelynek kiadását a Titász Rt. és Szolnok önkormányzata támogatta - tu­dományos alapossággal íródott, a magyarázó részek függelék segítségével a laikusokat is to­vábbgondolásra serkenti. Ne dugjuk orrunkat szenvtelenül a füstbe, mert gyermekeink egészsége, életminősége forog veszélyben, ezért minden kis tett, pozitív előremozdulás a légszennyezettség csökkentése terén rendkívül nagy jelentő­ségű tényként üdvözölendő. S. Cs. J. TNMHC, Jig/m3 2500 01. 02. 03. 04. 05. 06, 07. 08, 09. 10. 11, 12. átl. A havi átlagos összes nem-metán szénhidrogén (TNMHC) kon­centrációk alakulása Szolnokon, a Kossuth téri mérőhelyen 1990. és 1993. években Könyvcsemegék: kaphatók a zöld napon Holnap, a szolnoki Kossuth téren, igazi zöld napi könyv­csemegékre lehet bukkanni a világ globális problémái iránt érdeklődő, olvasást kedvelők­nek. A Föld Napja Alapítvány kiadványaiból ajánlunk most néhányat. Al Gore: Mérlegen a Föld - a kiadvány az USA alelnökének gondolatait tartalmazza a globá­lis környezeti válságról. A világ helyzete 1992; 1993; 1994 (3 kötet) - a könyvek a Worldwatch Institute, washing­toni független intézet jelentéseit tartalmazzák Földünk minden­kori környezeti állapotáról. Daniel Quinn: Izmáéi - A Turner Tomorrow Társaság hir­dette meg azt a pályázatot, amelyben olyan regény írására ösztönözte a szerzőket, mely a világ globális problémáira kínál határozott megoldást. A több mint 2500, a világ minden tájá­ról beérkezett pályamű közül az Izmáéi nyert. A regény egy em­ber és gorilla szellemi kalandjá­nak története, melyben újrafo­galmazódik, hogy mit jelent embernek lenni. Ernest Callenbach: Ecotópia - Tíz évig tartott a fordítónak, Borsos Bélának, mire sikerült el­érnie, hogy a nyolcvanas évek amerikai zöld irodalmának siker­kötete magyarul is megjelenjen. £kM SZILÁGYI ATTILA: VIHAR UTÁN Életünk nélkülözhetetlen eleme az oxigén, amelyet a Földet beborító erdők „léleg­zete” termel. A természeti csapások - villám, öngyulla­dás, szélvihar - mellett az em­ber is odateszi a magáét az egyre ritkább kincs további ritkítása terén. Az őserdei fakitermelés, az ipari füstök, gőzök és az autók kipufogógázai által keletkezett savas esők, felelőtlen turisták okozta erdőtüzek mind-mind öngyilkos cselekedetek a jövő nemzedékeire nézve. Az oldalt írta és szerkesztette a Tisza Klub közreműködésével: Simon Cs. József A fotókat készítette: Mészáros János és Szilágyi Attila „ Viccnek tűnhet, de a vízi szállítás Vezseny nyugati és keleti része között is számításba jöhetne” Tömény szennyvízben fürdenek a nyári lakosok? A földnyelvre épült Vezseny nyugati és keleti része között tizen­két kilométer a távolság a Tiszán. Nem utópia: rendszeres vízi közlekedés esetén a hajók a falu mindkét végén kiköthetnének. Ehhez azonban kikötők kellenének. Nemcsak Vezsenyen, ha­nem végig, a Tisza menti településeken A Közép-Tisza-vidék arcu­latát változtathatja meg egy régi hagyomány, a tiszai hajó­zás tervezett újraindítása. Ve­zseny sajátságos földrajzi fek­vése révén örömmel üdvö­zölné a régi-új közlekedési utat, hiszen korábban a két vi­lágháború között a vezsenyiek rendszeresen hajón vitték el- adnivaló portékájukat Szol­nokra, és ugyancsak a vízi úton hozták haza a városban megvásárolt termékeket. A falu polgármestere, Hatvani Lajos agronómus szívesen vá­laszolt kérdéseinkre.- A helyi képviselő-testületi üléseken téma-e a tiszai hajózás esetleges újraindítása?- Hogyne. Szinte állandóan napirenden van, hogy mi van a Tiszával. A vele kapcsolatos ügyek itt központi kérdések. Három alapvető dolog van a Ti- sza-völgyben, amiben pozitív irányú elmozdulást kell elérni a közeljövőben. Az első, hogy a nagy szennyvízkibocsátók a tisztítóműveket ne kerüljék meg. A Tisza öntisztulási ké­pessége a korábbinak a felére esett vissza. Ez különösen hát­rányosan érinti azokat a telepü­léseket, amelyek az öntisztulás előtti szakaszba esnek bele. Mi­vel Szolnok nagy szennyvízki­bocsátó és Vezseny igen közel fekszik hozzá, főleg a nyári idő­szakban majdnem tömény szennyvíz van a folyóban.- Hamarosan indul a fürdő­zési szezon. Általában megsze­gik-e a vezsenyiek a szennye­zettség miatti fürdési tilalmat?- Hogyne. Gondoljon csak arra, a vezsenyi nyári lakosok, a hétvégi telkesek azért jöttek ide, mert egyrészt szeretik ezt a kör­nyezetet, másrészt nem futotta többre. Nem ez a világ közepe, annyira azért nem vagyunk ön­teltek. És ha nagyon meleg van, még ha utána zuhanyoznak is, de csak belemennek a vízbe. A második fontos dolog a Tisza völgyében szervezetten folyó tájvédelem. Ez a tájvédelem azonban önállóan nem áll meg hosszú távon. Be kell illeszked­nie a táj gazdálkodási hagyo­mányába, az ott élő emberek szokásvilágába, mivel csak ve­lük együtt lehet eredményes tájvédelmet szolgálni. Nagyon kényelmes szempont lenne kitil­tani minden gazdasági tevé­kenységet és minden Tisza menti települést a folyót szegé­lyező gallér erdőkből, árterek­ből, csak éppen nem járható út. A tájvédelem újjászervezése nagyon fontos, és ebben sokkal nagyobb szerepet kell kapni az önkormányzatoknak, a községi közösségeknek, mert nem kell azt hinni, hogy mindenki tuda­tosan természetromboló, és nem áldozatkészek az emberek, ha tudják, miről van szó. Sokkal megértőbbek, mint sokan hi­szik.- És melyik a harmadik do­log, amit újra kell gondolni?- Ez a vízgazdálkodás újraér­telmezése, amit országos szin­ten is programmá kell tenni. Be­leértem ebbe a vízhasznosítást, az ivóvíztől a strandvízig, a ha­jószállító vízig, az öntözővízig mindent. A Tisza vizének a visszaeresztését is meg kellene oldani a környező talajba, mert túlságosan lecsökkentettük a ta­lajvizeket. A folyót most már végig szabályozni kellene, azzal a korszerű szemlélettel, amely a gazdálkodást és természetvé­delmet is egyformán súlyozza. Mindebbe szervesen beilleszt­hető a tájkímélő hajózás. A tu­risztikai, személyszállító és a teherszállító. A hajózásnak nagy szerepe lehet Vezseny éle­tében, mivel kiesik a közúti, vasúti forgalmi vonalakból és a hajóval történő szállítás, még talán a falun belül is - a nyugati és keleti településrészek között - számításba jöhetne. De ezt már viccnek szánom persze, mivel ehhez 12 kilométer folyó­szakaszt kellene megtenni. A község életében tehát van jö­vője a hajózásnak, a magunk ré­széről meg is teszünk mindent, melléállunk a jó kezdeménye­zéseknek. Például ha hajóállo­mást kellene építeni, áldoznánk erre. Hogy mikor kerül erre sor? Merem remélni, hogy hamaro­san megéljük még. Simon Cs. József (Fotó: Mészáros János) Kihasználatlanul kínálja magát a folyó: gyertek, a hátamra ve­szek szívesen embert, terhet A ladikok mellett szervesen beilleszthető lenne a Tisza melletti települések életébe a tájkímélő te­her- és személyszállító hajózás, a történelmi hagyományok újraélesztésével Augusztustól új havilapként A Süni és a Természet címmel. A4-es formátumban, a jelenleginél bővebben, negyven oldalon jelenik meg a Göncöl Társaság és a Somogy Megyei Nyomdaipari Vál­lalat közkedvelt Süni lapja, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert A természet című kiadványa. A színes havilap tudományos, ismeretterjesztő jellegű, az általános és középiskolai diákok tananya­gához kapcsolódó cikkeket és fotókat tartalmaz majd. A lapterv szerinti első szám Ausztrália élővi­lágáról tartalmaz összeállítást, illen’e a Vörös-tenger élőlényeiről közöl képes riportot. Az új lap példányonkénti ára elöfizet\>e: 110 forint havonta, újságárusoknál 118 forint. Előfizethető a Helír- nél (Budapest, Lehel u. 10/A 1900), vagy a szerkesztőség címén (1310 Budapest, Pf. 155.). Június­ban tehát még a Süni kapható júliusban nyári szünet, s augusztus közepén már A Süni és a Termé­szet várja az állat- és növénybarát, valamint természetszerető olvasókat.

Next

/
Thumbnails
Contents