Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-03 / 129. szám
A vállalatok többsége nyereséges Eredményes az ÁV Rt. állami vagyona Az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó 169 vállalat 1993-ban 14,5 milliárd forintos eredményt produkált. (Nem számították ide a biztosítókat és a bankokat.) A 169 vállalatból 109 cég lett nyereséges, míg 60 továbbra sem hozott pozitív szaldót. Javuló tendencia érvényesült, hiszen összességében pozitív az eredményességi mutató, míg egy évvel korábban több mint mínusz 7,5 milliárd forint volt az ÁV Rt. vállalatainak adózás előtti eredménye. Az üzemi eredmény - tevékenységi szektor - tekintetében már csak 101 cég mutatott fel pozitív szaldót, azonban itt is jobban szerepeltek a cégek 1992-höz képest. A pénzügyi műveletek továbbra sem hoztak eredményt, míg a rendkívüli eredményesség összességében pozitívan zárult. (Ide tartoznak az állami beavatkozások.) Az ÁV Rt. Controlling igazgatósága által készített felmérés szerint azonban a számokat bárhogyan is nézzük, a 169 vállalat önerőből 11-12 milliárd forinttal javított eredményességi mutatóin 1993-ban. Kávéárrobbanás a tőzsdén Kérdés, hogy hozzánk elérkezik-e és mikor? A két alapkávéfajta - az arabica és a robusta - ára 1993. december eleje és 1994. május 24-e között gyakorlatilag megkétszereződött. (Lásd a grafikont.) Csak a legrégebbi tőzsdei kávészakértők emlékeznek hasonló mértékű drágulási hullámra - jellemzi a helyzetet az M&H Comminucations, hivatkozva az 50-es évek végére. Akkor ugyanis a termelő országokban a kávécserjék lefagytak, a készletek elfogytak, a kereskedők pedig az utolsó pillanatig kivártak. De nézzük a jelenlegi helyzetet. Ä világpiacon végigsöprő , kávéár-emelkedést jól jellemzi, hogy míg az arabica ára febráur 2-án 1494 amerikai dollár (USD) volt tonnánként New Yorkban, addig ez május 24-én már 2836 USD/tonna. A másik alapkávé ára sem kisebb mértékben emelkedett. A február másodikai 1169 USD-ról május 24-re 2490 USD/tonna lett. A drámai áremelkedés mögött az a tény áll, hogy ez elmúlt években a kávé világpiaci ára - a túltermelés hatására - az 1950-es évek szintjén mozgott. Ez arra kényszerítette a fő kávétermelőket, kávéexportáló országokat, hogy drasztikusan visszatartsák készleteiket. A piacon ennek következtében immár túlkereslet következett be, mely a klasszikus törvények szerint az árakat felverte. A New York-i piacon a kereskedők - a bekövetkezett rohamos drágulás következtében - többször is kénytelenek voltak áraikat emelni. Megjegyzésként hozzátartozik az ügyhöz, hogy az említett két kávéfajta adja szinte minden kávé alapját, s ehhez keverik a többit. Arról viszont nincsenek információink, hogy a többi kávéfajta ára mennyire emelkedett. Egy biztos, hozzánk még nem érkezett el a drágulási hullám. Ennek oka részben a felhalmozott készletek mennyisége, valamint a beszerzési forrás szab határt. Arra megbízható források nem állnak rendelkezésre, hogy egyértelműen kijelenthessük: emelkedik-e vagy sem a közeljövőben hazánkban a kávé ára. Utoljára egyébként február végén, március elején volt 10 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedés. Persze az is biztos, hogy hazánkban inkább követik a világpiaci áremelkedéseket, mint ellenkezőjét. S épp a kávé is azon termékek körébe tartozik, mely több lépcsőn keresztül jut el a fogyasztóhoz - „lépcsőnként” 20 százalék körüli árréssel. Viszonyítási alapként néhány szám. Az említett tonnánkénti dollárár kilogramm/forintra „lefordítva” 290 (árfolyamtól függő!), a kiskereskedelmi fogyasztói ár pedig közepes minőségű kávénál 500-600 forint körül mozog. Ehhez érdemes azt is tudni, hogy a fogyasztói ár 20 százalékos általános forgalmi adót és 30 százalékos fogyasztási adót tartalmaz. Orvos, vendéglős, kőműves - az adózók toplistája Jó vagy rossz adózók vagyunk? Megítélés kérdése. A számok mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése óta eltelt öt esztendő alatt, 1988-1992 között több mint kétszeresére emelkedett a lakosság összjövedelme, és csaknem háromszorosára a befizetett adó összege. Mi a véleménye erről Karácsony Imrénének, a Pénzügyminisztérium főtanácsosának?- 1992-ben a személyi jövedelemadót fizető vállalkozók átlagnyeresége 137 ezer forint volt. Ez azért feltűnő adat, mert ugyanakkor a náluk dolgozó alkalmazottak 239 ezer forint(!) éves jövedelmet vallottak be. A legsikeresebbnek a vállalkozóként dolgozó orvosok bizonyultak, 1992. évi nyereségük átlagosan 205 ezer forint volt. A vendéglősök 201, a kőművesek 190, a cukrászok és autószerelők 170-170 ezer forint nettó árbevételt mutattak ki. Legrosszabbul a fodrászoknak ment, átlagosan mindössze 52 ezer forint nyereséget termeltek, utánuk a női szabók következnek 67 ezer, a bazárosok 72, a fagyialtosok 78 ezer forint nyereséggel.- Egyformák a jövedelmek az ország különböző tájain?- Az ország öt térségének jövedelemviszonyait elemeztük: Budapest, Észak-Dunántúl (Vas, Veszprém, Győr-Sop- ron-Moson, Fejér, Komárom- Esztergom), Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Zala), Dél-Alföld (Békés, Csongrád) és az északkeleti térség (Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén). Az eltérések elég nagyok. A „gazdag” budapesti kerületekben - az I., II., XI. XII. kerületben - a lakosok átlagosan 366500 forint, az északkeleti térség aprófalvaiban viszont csak 128.700 forint volt az egy emberre jutó éves adóköteles jövedelem. Adóköteles éves jövedelmek átlaga Budapest gazdag kerületek szegény kerületek Térségek: nagyvárosokban kisvárosokban nagyközségekben kisközségekben aprófalvakban É-DunánD-Dunántúl túl 220.500 225.900 206.700 198.800 182.300 170.600 154.000 149.700 150.700 140.500 282.200.-Ft 366.500.-Ft 247.000.-Ft D-Kelet É-keleti Alföld térség 221.500 218.200 184.900 184.400 150.300 155.900 147.300 136.100 128.700 Ferenczy Europress Agro-info Emelkedés Míg a bruttó átlagkeresetek 12 hónap alatt „csak” 24,8-cal, addig a havi nettó jövedelem az első három hónapban 27 százalékkal, 20.401 forintra emelkedett. Ez 4140 forinttal több a tavaly ilyenkorinál. Ez elsősorban a jövedelemadó változtatásával függ össze. Mezőgazdasági technikák és technológiák kiállítása és vására, valamint információs fórum lesz Debrecenben június 23-25. között. Védnök a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrárkamara. A rendezvény abból a célból jön létre, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők a kiállítás és vásár mellett a 2 napos fórumon a legtöbb és legkülönbözőbb információkhoz jussanak. A szervezők reményei szerint mindez segíti majd - gazdálkodási formára tekintet nélkül - a termelőt, a feldolgozót és értékesítőt, hogy tevékenységét könnyebben, hatékonyabban és eredményesebben végezze. A Microsoft szövegszerkesztő sikere Négymásodpercenkénti eladás a Word-böl Kereskedelmi mérleg Mennyiségében stagnál az értékesítés Egyre többen - cégek és magánosok - a piacon Az amerikai székhelyű Microsoft Corporation a napokban bejelentette, hogy népszerű szöveg- szerkesztő programjának legújabb változata rekord eladási eredményeket ért el: ma világviszonylatban átlag négy másodpercenként adnak el egy Microsoft Word 6.0 programot. Ez a fogadtatás még a cég reményeit is túlszárnyalja, hiszen a termék tavaly novemberi megjelenése óta több mint két millió példány talált gazdára. Ezzel a Word, a legnépszerűbb Windows alatti szövegszerkesztő felhasználóinak tábora világszerte több mint tíz millióra növekedett. A program kezdeti eladásai háromszorosan felülmúlják a Word 2.0 változatáét. A Word 6.0 immáron számos szakmai díj és összehasonlító elemzés győztese is. A termék diadalútja Magyarországon is kezdetét vette. Néhány hete mutatták be a Word 6.0 for Windows magyar változatát, és a közelmúltban megrendezett IFABO vásáron volt először kapható a termék. A legfrissebb adatok szerint a vásár ideje alatt átlag négy percenként vásároltak egy új magyar Wordöt. (S. P.) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.05.27-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. máj. 27-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,30 99,80 12,61 _ 1994/B 95,61 95,12 8,01 25,70 1995/A 89,19 88,24 11,18 25,87 1995/B 88,67 87,67 9,45 25,87 1995/C 95,02 94,44 5,85 25,77 1995/F 93,13 92,33 15,65 25,85 1995/G 94,67 93,78 15,87 25,86 1995/H 94,26 93,31 14,21 25,86 1996/A 84,87 83,94 7,10 25,50 1996/B 90,51 89,37 6,33 25,88 1996/C 90,30 89,14 5,42 25,88 1996/F 89,45 88,16 0,82 25,90 1996/H 99,84 98,47 3,36 ' 25,89 1997/C 83,40 82,44 4,38 25,50 1997/D 100,30 99,50 10,26 1997/E 100,30 99,50 5,22 — 1998/A 100,10 99,50 5,53Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nemrégiben elkészített tanulmánya szerint a hivatalosan regisztrált kiskereskedelmi forgalom 1989-92 között (összehasonlító áron) évi átlagban 8 százalékkal csökkent, miközben egyre több kereskedelmi vállalkozás tevékenykedett. Az áruforgalom mennyiségi visszaesését érzékelteti, hogy a belkereskedelmi vállalkozások nettó árbevétele alig haladta meg a 3 évvel korábbit, miközben mind a termelői, mind a fogyasztói árszínvonal emelkedett. Az árrés már nem tudott megfelelő mértékben nyereséget hozni, s így 1992-ben negatív adózás előtti eredmény született, mely összességében 12 milliárd forint volt. A veszteség kialakulásának okozói között a dekonjunkturális hatások mellett a piaci verseny éleződését említi az IKM. . Tavaly a kiskereskedelem 1901,1 milliárd forint forgalmat bonyolított, ami fogyasztói folyó áron 21,1 százalékkal több mint 1992-ben, ugyanakkor változatlan áron nem változott volumenében. (Tehát mennyiségében nem növekedett az eladások mértéke.) A kiskereskedelmi áruforgalom 88 százalékát a bolti eladások, míg 12 százalékát a vendéglátás adta. Az egyes üzlettípusok piaci részesedése eltérő, például az áruházak 10,9-del, az élelmiszer kereskedelem 13,6 százalékkal csökkent, miközben 21,8 százalékkal nőtt az iparcikk üzletek forgalma. A jelentés megállapítja, hogy míg 1992-ben az üzleti eredmény 2 milliárd forint veszteség volt, addig 1993-ban már a gazdálkodók 22,5 milliárd forint pozitív eredménnyel zártak. így az adózás előtti eredmény is pozitív előjelűvé változott. (1992: -2 milliárd, 1993: +22,5 milliárd forint.) A szálláshely és vendéglátás területén a 73 milliárd forintos árbevétel 19 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, s ezzel megegyezően nőtt az árrés is: 18 százalékkal. Az üzleti eredmény e szektorban több mint háromszorosára növekedett 1992-höz képest a tavalyi évben. A foglalkoztatottak számát tekintve - a KSH teljes körű felmérése alapján - a kereskedelem is létszámkibocsájtó ágazattá vált. Tavaly 231 ezer főt foglalkoztattak az 1990. évhez viszonyított 423 ezerhez képest. A létszámleépítés tendenciáját támasztja alá az is, hogy a nemzetgazdaságban (anyagi ágak) az átlagos létszám csökkenés 1990-93 között 13 százalék volt, ami 3 százalék ponttal alacsonyabb a kereskedelemben kimutatottnál. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy a kisebb vállalkozások száma állandóan bővül, s egyben az egyéni vállalkozó kiskereskedők száma is 40 ezerrel növekedett csak az elmúlt évben. így összességében feltételezhető, hogy a kereskedelem területén valódi létszám csökkenés nem következett be, mindössze struktúrájában változott meg a foglalkoztatottság. A keresetek esetében a növekedés mértéke magasabb az átlagnál, ugyanis 1993-ban az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset 27183 forint volt, bár igaz, a növekedés mindössze 2 százalékponttal nagyobb a nemzet- gazdasági átlaghoz képest. Érdekes adat, hogy a kereskedelemben foglalkoztatottak 43 százaléka Budapesten áll alkalmazásban. Már korábban is megemlítettük, hogy a „kereskedelem piacán” egyre nagyobb a tolongás. Jól jellemzi ezt, hogy a jogi személyiségű szervezetek közül majd minden harmadik a kereskedelem, illetve a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban működik. (Az 1989. évi alig több mint 2000-hez képest 1993. december 31-éré 27 ezerre nőtt ezek száma.) A nagykereskedelem területén 22-szeres növekedés történt 1989-hez képest. A gazdálkodási formában is változás következett be: 1993 végére az állami vállalatok aránya 1 százalék alá csökkent, a kft.-ké pedig 95 százalékra nőtt. A létszám-kategória területén 1 százalék alatt vannak a 300 főnél többet foglalkoztatóak, viszont árbevételi részesedésük közel 50 százalékos. Legnagyobb részarányt a 11 -20 fő közötti (kb. 1/3), és a 10 fő alatti (50%) szervezetek adják. Továbbra is érvénysül a főváros centrikusság: az összes gazdálkodó több 40 százalékának a székhelye Budapest. Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozóit kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhalmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. ✓
