Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
6 Szolnoki Extra 1994. június 23., csütörtök • • Önkormányzati lakások pró és kontra A nagy érdeklődésre való tekintettel továbbra is folytatjuk az önkormányzati tulajdonban lévő lakások megvásárlásával kapcsolatos tudnivalók ismertetését. (Mivel sokakat érintő kérdésről van szó, a Szolnoki Városi Televízióban elhangzott kérdéseket és válaszokat is megismételjük.) Ha Önnek is van kérdése az önkormányzati lakásokkal kapcsolatban, akkor akár személyesen, akár levélben keresse meg szerkesztőségünket (Új Néplap, Szolnok, Kossuth tér. 1. szám alatt). Kérdéseit eljuttatjuk az illetékesekhez, s közöljük lapunk hasábjain a válaszokat. A Kossuth utca 3. szám lakójának kérdése: A házban tizennyolc bérlő él. Kaptak egy-egy állapotrögzítő műszaki leírást, amelyet az L+L Mérnöki Iroda készített. Ebben csak a durva hibákat vették fel, mert majd a Ti- sza-Inköz foglalkozik a lakásokban lévő hibákkal. A Ti- sza-Inköztől jött egy hölgy, és lekezelő hangon közölte, hogy nem fontos megvásárolni a lakásokat, mert a nyugdíjasokat úgysem teszik ki a lakásból. Várhatják-e, hogy egyenként, külön-külön felértékelik a lakásokat, mert ezt tartanák indokoltnak. Válasz: Az L+L Mérnöki Iroda tavaly novembertől folyamatosan végezte valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő épület műszaki fölmérését. A vételi szándéknyilatkozatok bejelentését követően minden egyes bérlő lakására külön-külön ki fog menni a forgalmi értékbecslő. Tehát olyan nem fordulhat elő, hogy ne menjenek be minden egyes lakásba, és ne helyszíneljenek. Ha ez mégis előfordulna, akkor keressék föl a polgármesteri hivatal lakásügyi irodáját, de elsősorban a Tisza-Inköz Kft.-t kell, hogy keressék. Szolnok legmagasabb lakóháza Vajda Éva kérdése: Kitől függ, hogy a szolgálati önkormányzati lakás megvásárolható-e, mert a munkahelytől nem, legalábbis a munkahely nyilatkozata szerint. Válasz: A munkahely - mint kijelölő szerv - kell, hogy adjon nyilatkozatot: hozzájárul vagy sem a szolgálati önkormányzati lakás megvételéhez. Megjegyzés: Ha honvédelmi vagy belügyminisztériumi szolgálati lakásokról lenne esetleg szó, ezeknek a lakásoknak az értékesítését az ágazati miniszter miniszeteri rendeletben szabályozta, és itt is szükséges a hozzájárulás. A honvédségi bérlőkijelöléssel érintett önkormányzati lakások vonatkozásában a helybeli lakás gazdálkodó szerv készített egy javaslatot a Honvédelmi Minisztérium részére, és ez a javaslat kerül felterjesztésre. A döntésről - amennyiben megszületik - a testület tagjai a Honvédségi Közlönyből értesülhetnek elsősorban. Ha kijelölésre kerül a lakóépület eladása, magyarul a szolgálati jelleget törlik róla, akkor megvásárolható. Simon András (Lovas I. utca 5. szám) kérdése: Tizenegy éve épült a ház, amelyben él, s nagyon leromlott állapotban van. Ezeket az elhanyagolt lakásokat milyen áron és hogyan kívánják értékesíteni? Válasz: Az épület műszaki állapota megjelenik a forgalmi értékben. Tehát annak, hogy a lakás milyen leromlott állapotban van, tükröződnie kell a megajánlott vételárban. Viszonylagosan olcsóbbnak kell lennie, mint egy ugyanott fekvő, hasonló komfort- fokozatú, de jobb állapotban lévő épületnek. A Kossuth Lajos utca Szolnok, Móra F. u. 15. szám alatti lakók kérdése: Fölbecsültették az épületet, és annak felújítása 20 millió forintba kerülne. Az épületben egy 49 négyzetméteres lakás alapára tizenkilencezer forint, a 36 négyzetméteres lakások alapára huszonegyezer forint négyzetméterenként. Ez két-, illetve egyezer forinttal kerül kevesebbe, mint a lakások forgalmi értéke. A bérlők kiszámolták, hogy az épületben 5742 négyzetméter van. Ha a 20 milliót elosztják az 5742-vel, akkor kijön 3471 forint négyzetméterenkénti felújítási költség. Kérik az alapár megállapításánál a teljes felújítási költségeket figyelembe venni, mely alapja lehet a lakásonkénti négyzetméterenkénti árnak. Miért nem ilyen módon lett az alapár meghatározva? Miért nem vonták le a 3471 forintot? Válasz: Az eladásnál a jelenleg érvényben lévő lakástörvény egyértelműen szabályozza, hogy a lakásokat forgalmi áron kell felértékelni, és a forgalmi árnak bizonyos hányada a lakások vételi ára. A forgalmi érték természetesen nem azonos az épület műszaki értékével, ezért is készült az épületről a forgalmi érték- becslés előtt egy részletes diagnosztikai vélemény, amit minden bérlő kézhez kapott. Tehát a forgalmi értékben meg kell, hogy jelenjen a műszaki állapot is, de a forgalmi érték szempontjából nem ez a döntő. A forgalmi értékelés kritériumait egyébként részletesen felsorolja a törvény; itt a településen belüli fekvéstől kezdve az infrastruktúráig sok olyan tényező van, amit az értékelésnél figyelembe kell venni, természetesen a műszaki értéket is. A törvény lényeges témát említ külön is: a bérlő által végzett értéknövelő beruházást - amennyiben ez nem került elszámolásra a tulajdonos, illet\’e annak megbízottja, a kezelő és a bérlő között - a forgalmi értékelésnél figyelembe kell venni, mégpedig olyan módon, hogy az értékből le kel! vonni. Tehát ezek a lakások ezen a forgalmi értéken - feltételezve a mellécsatolt műszaki értéket és tartalmat - kerülnek értékesítésre. A bérlő dönthet, hogy ilyen feltételek mellett megvásárölja-e a lakást vagy sem. Természetesen a lakás ára és maga a törvény is úgy határoz, hogy nem a teljes forgalmi értéket, hanem annak 50 százalékát kell alapesetben megfizetni. A Hild Viktor utca Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka A József Attila utca lakójának kérdései: 1. Lakbérbevétellel, lakbérkiadással kapcsolatban az a gyanúja, hogy több a lakbérbevétel, mint a kiadás. Miért nem elég a pénz a felújításra, üzemeltetésre, fenntartásra? 2. Legalább egy irányárat kérnek a továbbiakban is üzemeltetési, fenntartási díjra a vétel előtt. 3. A kérdező javaslata: akinek lakbérhátraléka van, ne élhessen vételi jogával, mert fizetésképtelenségével az új tulajdonosokat hozná hátrányos helyzetbe a folyamatos üzemeltetésnél. 4. Előfordulhat-e, hogy egy nem gazdaságosan működő szervezet fogja majd üzemeltetni és karbantartani a lakásokat, s erre a szervre kell majd bízni a lakások karbantartását, működtetését? Válaszok: 1. Egyrészt azért nem elég, mert többen vannak, akik nem fizetnek lakbért. Gyakorlatilag a rájuk eső költségeket is azoknak kell fizetni, akik rendesen fizetik a lakbért. Másrészt a lakbér az üzemeltetési és minimális karbantartási kötelezettségekre nyújt fedezetet. A felújításra, a jelentősebb karbantartásra pedig az önkormányzat ad az üzemeltetőnek egy külön keretet, előzetesen egyeztetett, jóváhagyott terv alapján. (Az üzemeltetőt el lehet számoltatni a lakbérbevételek felhasználásáról egy lakógyűlésen.) 2. Ha ezt a fent említett lakógyűlést összehívják, minden további nélkül megadják az irányárat. 3. Nem élhetnek vételi jogukkal azok, akik lakbért nem fizetnek, ilyenkor felmondásra kerül a bérleti jogviszony. A felmondással már nem bérlő, hanem jogcím nélküli használó. Részére nem biztosít a törvény vételi lehetőséget. 4. Tulajdoni hányad arányában a közösség dönt az üzemeltető és karbantartó „személyéről”. Tehát ha többségében ön- kormányzati tulajdonú az épület, akkor az önkormányzat jelöli ki az üzemeltető szervet, ha a lakók többsége megvásárolta a lakásokat, akkor ők választhatják meg az üzemeltetőt. Egy épület a cukorgyári lakótelepen Egy Szolnok ispán krt.-i olvasónk kérdése: Olvasónk - aki személyesen kereste fel szerkesztőségünket - a Tisza-Inköz Kft.-töl kapott egy szerződéses ajánlatot, melyben a fizetési feltételek ismertetése után, az ajánlat 7. pontjában a következő áll: „Az e szerződéssel megvásárolt lakásra Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatát ötéves időtartalomra elővásárlási jog, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.” Olvasónk egy korábbi oldalunkban azonban azt olvasta, hogy amennyiben a bérlő egy összegben megvásárolja az önkormányzattól lakását, akkor a vásárlást követően eladhatja, elcserélheti azt. Válasz: Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások eladásáról szóló rendeletben - elírási hiba folytán - az ötéves elővásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetésére történt utalás. A rendeletet a június 21-i közgyűlésen kijavították, így az „elidegenítési és terhelési tilalom” helyére az „elővásárlási jogot” kifejezés került. így tehát az adásvételi szerződés aláírása és a kifizetés után a tulajdonos eladhatja, elcserélheti lakását.
