Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök Szolnoki Extra 7 Az év elején új osztály alakult a rendőrségen Gyermekeink, családunk, tulajdonunk védelméért Ez év január 1-jén alakult meg a megyei rendör-főkapitánysá- gon az értékelő, ellenőrző, megelőző osztály. Ezen a bűnmeg­előzéssel is foglalkozó részlegen négyen dolgoznak jelenleg, ha­táskörük az egész megyére kiterjed. Az osztály munkájáról - az egyre aktuálisabb megelőző család- és ifjúságvédelemről, a va­gyonvédelemről és a kábítószeres bűnmegelőzésről - beszélget­tem dr. Varga János rendőr őrnaggyal, az osztály vezetőjével.- Osztályunk jövőbeli fel­adata koordináló tevékenység volna, vagyis a helyi (városi) kapitányságokon dolgozó bűn- megelőzési előadók munkájá­nak összefogása. Jelenleg azon­ban még nem dolgoznak a me­gye minden kapitányságán ilyen szakemberek, így a feladatok je­lentős részét nekünk négyünk­nek kell elvégeznünk - kezdte dr. Varga János őrnagy.- Az osztály feladata a meg­előző család- és ifjúságvédelem, a vagyonvédelem és a kábító- szeres bűnmegelőzés. Mit ta­karnak ezek a fogalmak?- A megelőző család- és ifjú­ságvédelem körében elsősorban a fiatalkori bűnözéssel foglal­kozunk. Figyelemmel kísérjük a fiatalkorú bűnelkövetőket, az antiszociális fiatalokat, a fiatal­korú bűnismételőket. Meglehe­tősen jó kapcsolatot alakítot­tunk ki a javítóintézetekkel - mi foglalkozunk az onnan szökött fiatalokkal is. A megyei közle­kedési osztállyal közösen dol­gozunk az úgynevezett diszkó­baleseteken, amelyek gyakori­sága szerencsére kisebb, mint más megyékben.- A család- és ifjúságvéde­lemben - úgy gondolom - sokat segíthetnek a pedagógusok, gyermekpszichológusok. ..- Valóban. A szorosabb együttműködés reményében - hiszen a pedagógusok találkoz­nak a legtöbbet a fiatalokkal - tervezik, hogy az általános, esetleg középiskolákban is füg­getlenített gyermekvédelmi fe­lelősök dolgoznak majd. Szol­nokon eddig hat általános iskola jelezte, hogy szívesen foglal­koztatna ilyen szakembereket, akiknek a feladata a családláto­gatástól kezdve a nevelési ta­nácsadásig minden lenne. A csonka, problémás családok gyermekeit jobban figyelemmel tudnák kísérni. Ezt az elképze­lést azonban egyelőre megtor­pedózta az anyagi háttér.- Az Önök osztályán négyen dolgoznak. Nem fizikai lehetet­lenség az előbb elmondott ter­vek megvalósulásáig elvégezni a feladatokat?- Társadalmi szervezeteket szeretnénk megnyerni munkák segítésére, hiszen erre egyedül nagyon kevesen vagyunk. De addig is - igény szerint - tájé­koztatókat tartunk az iskolák­ban, osztályfőnöki órákon. Ilyenkor beszélünk például ar­ról is, hogyan válhatnak a fia­talkorúak egy bűncselekmény sértettjévé, áldozattá stb.- Az osztály foglalkozik va­gyonvédelemmel is.. .- Folyamatosan figyelemmel kísérjük a vagyonvédelmi cégek tevékenységét, s a vagyonvé­delmi szempontból veszélyezte­tett objektumok, gazdasági egy­ségek megismerése is felada­tunk. Szükség esetén minősítjük a vagyonvédelmi eszközöket, s igény szerint vagyonvédelmi bejárást is végzünk. Ilyenkor a védelem hatékonyságát ellen­őrizzük, s ezzel kapcsolatban javaslatokat készítünk el. Osztá­lyunk feladata lesz a megyében található műkincsek felmérése, s igény szerint a bankintézetek, gazdasági szervek bekapcsolása a központi ügyeletünkre. Ennél a feladatkörnél is rendkívül je­lentős a felvilágosítómunka, így a bűnözés elleni védekezés ha­tékony és törvényes lehetősége­inek megismertetése s bűnmeg­előzést segítő propaganda ki- terjesztése.- Az újságok hátsó oldalait olvasva úgy tűnik, nagyon sok lopás történik.- A vagyon elleni bűncse­lekmények az összbűncselek- mények mintegy 70 százalékát teszik ki. Ez is azt mutatja, hogy nagyon sok munkánk van és lesz. Felvettük a kapcsolatot a biztosítókkal is, hiszen az ő ér­dekük is azt diktálja, hogy mi­nél hatékonyabb legyen a va­gyonvédelem. Október 1-jétől lép életbe az új rendőrségi tör­vény, amely az osztályt engedé­lyeztetési, felügyeleti jogkörrel ruházza fel. Ez annyit jelent, hogy minőségi változások kö­vetkeznek majd az őrző-védő kft.-nél, a vagyonvédelmi szer­veknél, s nekünk is nagyobb rá­látásunk lesz munkájukra.- Rendkívül sokat beszélnek mostanában a kábítószerekről. Ez az osztály milyen formában foglalkozik a kábítószerrel kap­csolatos bűncselekényekkel?- Először is leszögezném, hogy a mi feladatunk a kábító­szerrel kapcsolatban „csak” a bűnmegelőzés. A kábítószeres bűnügyek nyomozásában a me­gyei bűnügyi osztály az illeté­kes. A kábítószerezés valójában orvosi probléma; nagyon sok fi­atal kíváncsiságból próbálja ki. Magyarország a kábítószer-for­galomban egyelőre nem célál­lomás, hanem tamzitország. Az úgynevezett „beetetési” időszak jelei a megyében is megjelen­tek, például az LSD-vel átitatott bélyegek. A beetetési időszak célja, hogy a fiatalok rászokja­nak a gyengébb kábítószerekre, majd ha már függővé válnak, akkor keményebb szereket is eladhatnak nekik. Az elmúlt öt év során huszonkét kábítósze­res, illetve azzal összefüggő bűncselekmény történt a me­gyében. * * 4« A jövő heti Szolnoki Extrá­ban részletesen olvashatnak a kábítószerekről, a tünetekről s a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények jogi hátteré­ről, melyekről Orvos Nagy Ist­ván rendőr százados beszél majd. Cs. Csáti Réka Történelmi képeslapok Szolnokról Még egyszer a kereskedelemről... „ .. . Abban az időben két­ezer pengő annyit jelentett, hogy ha egy négyszemélyes DKV autót akartál vásárolni, Szolnokon 1200 pengőért meg- vehetted. Egy Mercedes sport­kocsi olyan 2600-2800 pengő volt. Egy pár Richman férfi­cipő, az a világhírű angol gyártmány, amit egy évig sar­kalni sem volt szabad, politúro­zott sámfával együtt 12 pengő volt. Azt, ha az ember bevitte, hogy megkopott a sarka, nem azt kérdezték, hogy itt vette-e, hanem ész nélkül kicserélték. És ha nem volt abban a színben, ami kellett, akkor azt 48 órán belül előkerítették. Mert az árut divatlapban, színezve hirdették, és abból választhatott a vevő. Negyvennyolc órán belül már hordhatta. Reklamáció esetén is. De ilyen nemigen volt. ... Ahol az egyes van, ott van egy egyemeletes ház. An­nak az első emelete a Kisker volt irodája - a Milkó-féle úri szabóság volt. Férfiszabóság. Ott egy öltöny, egy szmoking angol szövetből, két nadrággal, egy fekete és egy fehér pikémel- lénnyel 42 pengő volt. Ezt on­nan tudom pontosan, mert én is ott csináltattam általában. Egy gyapjú tropikál, ami súly nél­küli volt - ma ilyen nem is léte­zik - 18 pengőbe került. De ha az ember szabónál dolgoztatott, azt nem volt szabad mondani, hogy két nadrág kell, mert az természetes volt. Minden öl­tönyhöz két nadrágot csináltak. És egy mellényt. Mert még nyá­ron is mellényt hordtunk, egy olyan félmellényt, ami úgy né­zett ki, hogy köldökön felül tar­tott, és ugyanabból a szövetből volt, mint a zakó, hátul meg va­lami selyemféléből, amit össze kellett húzni az akkori divat szerint. És nagyon szépen meg volt csinálva . .. ... Furcsa világ volt! Ha a feleségem vagy a nagyanyám, édesanyám 2 pengővel kiment a piacra, akkor abban a vásárolt kollekcióban volt egy pár hízott kacsa, vagy két pár rántani való csirke, és ketten alig bírták ha­zahozni azt, amit vettek. Mások voltak a pénzviszonyok is! Ha bement valaki a mostani Alföl­dibe vacsorázni - az régen az Acsayé volt -, akkor két akkora szelet disznóhúsért, sülve, körí­téssel - mert akkor abban az időben a zsemléért, kenyérért az éttermekben nem számoltak fel semmit - egy üveg borral lekí­sérve fizettél 40 fillért. Mert egy üveg francia pezsgő 2 pengő hatvan fillér volt... Ne­kem meg a vármegyénél 386 pengőt fizettek ugyanekkor ... ... Én a házamnál kertészt tartottam március 15-től szep­tember 15-ig. A munkát a ker­tész havi 10 pengőért vállalta, és hetente kétszer jött. Én csak locsoltam. Mert ha azt is ő vál­lalta volna, akkor az már 15 pengő kiadás lett volna. Egy krémes két fillér volt. De ha öt krémest ettél, vagy vittél el, akkor már két fillérért három krémest adtak. Ha húsvét heté­ben három tojást két fillérért ad­tak, akkor már a nagymama, de a feleségem is sopánkodott a drágaság miatt, szörnyülködött, hogy milyen árak vannak. ... Ha valaki férjhez adta a lányát, bement a bútorkereske­dőhöz. Itt volt a Bemárdi, ahogy a Tisza Antal utca van, ott van az irodaház. Ami hézag volt, ott volt a bútorraktár. De volt a Pollák, a Sztár Áruház he­lyén, akinek a földszinttől a te­tőig bútorral volt megrakva az üzlete. Vagy a Kádámé, a Csol- lák és a Chiovininé (nem ro­kona a festőművésznek). Ezek­nek olyan üzletük volt, mint ma a Domus. Ha oda bementéi, és azt mondtad, hogy diófa fara­gott bútort szeretnék, akkor az odaadta a divatlapot. Tessék. Azt már nem is merte kérdezni, hogy hogy tetszik fizetni... ... Vagy bementéi egy üz­letbe, és olyat kértél, ami nincs? Uram! Holnap reggelre haza- küldöm! Honnan vette, nem tu­dom, de megvolt. Az, hogy nincs, nem létezett. Ha bemen­téi egy üzletbe, és véletlenül olyanfajta áruja nem'volt, volt négy alkalmazott, akik ugrottak a főnök utasítására, és a föld alól is előkerítették. ... Itt olyan élet volt... egé­szen más, mint ma. Aki dolgo­zott, annak volt pénze. Mert aki akart, az dolgozhatott. Dolgoz­hatott az iparos, a mester­ember, a segéd, az inas, ha hétfő reggeltől szombat estig, akkor addig. ... Itt a mesterek, a szakemberek rendes munkát végeztek. A kereskedők becsü­letesek voltak. Másképp nem élhettek volna meg. Aranyko­szorús asztalosok dolgoztak, mint Farkas Bálint, aki 1932-ben a budapesti mester­versenyen műbútorasztalosként nagy ezüstérmet nyert, meg a többiek. Hát ha az azoktól vásá­rolt bútorok közül egy szék megkotyogósodott volna, az menten felkötötte volna magát. Itt a mesterségnek, a szakmának becsülete volt. Ez adta meg a hi­telét. 1940-ben költöztünk a Pil­langó úti házunkba. Mikor 1971-ben kisajátították, addig a konyhai meg a fürdőszobai csap soha nem volt bőrözve. És soha nem is csöpögött. Nem tudom, hogy csinálták, de így volt...” A Ford Dinasztia Kft. hivatalos márkakereskedést és szervizt épít a Széchenyi István körúton. Az átadásra 1994 szeptemberében kerül sor. (Fotó: Korényi Éva) A fészek melege - családportrék X. Nem úgy, mint a Dallasban... ... de azért köszönik, jól vannak Akinek egyetlen gyermeke van, már jól tudja, mekkora gond ma eltartani, felnevelni. Képzeljünk csak el öt gyerme­ket egy családban. Öt fiút... Az ötgyermekes Khórer csa­lád egyszer már szerepelt la­punkban, a „Köszönjük, jól va­gyunk!” fotópályázatra ők is küldtek magukról egy képet és néhány sort. Azóta eltelt egy kis idő, s mi elmentünk hozzájuk, hogy újból megkérdezzük: hogy vannak? Azt mondják, köszönik, tény­leg jól vannak ma is. A bajok, a gondok ellenére - hiszen ma sem könnyű. De nem szokásuk panaszkodni, nem is szeretnek a gondjaikról beszélni. Mert ma­guk között mindent a lelkükön viselnek, de elmondani nem is tudják, nem is akarják senkinek. Hiszen segíteni senki nem tud. Nem is várják a sült galambot. Jól tudják, úgyis maguknak kell mindent megoldani. E szép nagy család története 21 éve kezdődött, amikor 1973-ban a szülők összeháza­sodtak. És jöttek a gyerekek ... Gusztáv már 20 éves, Tibor 19, Zoltán 18, Péter 13 és Tamás 7 éves. A három nagyfiú közötti korkülönbség miatt nem volt könnyű a kezdetekben sem. Az édesanya magával vitte mind a hármat mindenhova, nem volt mama, nem tudtak segíteni a nagyszülők. — Amire mi jutottunk, arra a munkánkból jutottunk el - mondja az anya. - Tudtuk, hogy mindig csak az lesz, amiért meg is dolgozunk. Híres vendég Szandán Június 25-én, szombaton a szandaszőlősi művelődési házban a „Béke” Nyugdí­jasklub félévzáró műsoros vacsoraestet rendez „Meg­volt a fele” címmel. Az estre - melyen a nyugdíjasklub tagjai is színpadra lépnek - egy híres személyiséget hívtak meg: Perczel Zita színművésznő lesz a klub vendége 17 órá­tól. A házat, ahol élnek, ők ma­guk építették - szinte a világon mindent ők csináltak benne. S közben öt fiuk lett. Háromig tervezték őket, ám azért mindig nagyon szerettek volna egy kis­lányt.- Az ember mindig azt sze­retné, ami nincs - nevet az anya. - Aztán valahogy a negyedik sem lett lány. Na, majd az ötö­dik, gondoltuk, az biztosan lány lesz! Nem lett. Azóta már el sem tudom képzelni, hogy a családunkban legyen egy lány. Még az is furcsa, ha jönnek a barátnők. Mi így szoktuk meg. Az egyik szobában a három nagy fiú van, a másikban mi a két kicsivel. Hova is tennénk azt a lányt? Ha őszinte akarok lenni, nem terveztünk öt gyereket, de jöt­tek, és így fogadtuk el. Ez ne­künk nagyon jó volt. Arra, hogy így alakult, most már nagyon büszkék vagyunk: ezt csinálja utánunk valaki! Guszti már önálló, a saját éle­tét alapozgatja, de még hozzá­juk tartozik. Tibi most végez a padlóburkoló szakmában, Zoli vasúti villamossági szerelőként szintén végez, s most jelentke­zett gimnáziumba. Peti ötödi­kes, Tomi elsős. * A családfő az egyik szolnoki iskolában karbantartó, az édes­anyának szakács képesítése van. Régebben dolgozoztt is szakmájában, ám most főállású anya, s a szomszédos takarék- szövetkezetben négyórás mun­kát kapott. Munkahelye olyan közel van hozzájuk, hogy az ab­lakból is haza tud nézni: rend­ben megy-e minden. - Ha el­mennék dolgozni, annak az egész család meginná a levét - mondja. - Mindennap főzök, mosok, takarítok, uzsonnát ké­szítek, és foglalkozom az elsős Tomival. „Milyen jó neked” - mondják az ismerőseim. „Ne­ked már három nagy gyereked van.” Én is azt hittem, ha meg­nőnek, milyen jó lesz. De ma azt mondom: kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond. Sokkal többet idegeskedem: hol vannak, mit csinálnak, jól csi­nálják-e. Amire én szeretném nevelni őket, az más, mint az ő elképze­lésük. El kell fogadnunk, hogy nem kisgyerekek már. Még jó, hogy van két kicsi is, akik hét végén megtartják a ház eleven hangulatát.- Ha nem lenne a két kisgye­rek, magunkra maradnánk a fér­jemmel - így az anya. - A na­gyok már mennek a saját útjai­kon, edzésre, barátnőkhöz. Már nehéz is időre összehozni az egész családot. Hétköznap közös étkezés szinte nincs is, kü­lönböző időpontokban járnak haza, mindegyik majd’ meghal éhen. Nálunk nem lehet úgy, mint a Dallasban Jockeyéknál - neveti el magát -, hogy együtt vacsorázzunk. Vasárnap azért ki szoktuk húzni a nagy asztalt, meg esetleg nyáron. Évekkel ezelőtt voltunk a Nagycsaládosok Egyesületének közös üdülésén - az felejthetet­len volt. Ma már lehetetlen meg­valósítani. Azért elmegyünk néha, ha adódik valami, Most voltunk ha­jókiránduláson, és szeretnek horgászni járni. Khórerék a jövőt nem várhat­ják túl bizakodóan. Azt mond­ják, könnyebb lenne, ha az anyagiak nem hatnának vissza mindenre, azaz, ha lenne min­denre elég pénz. A fiúk kikerülnek az iskolá­ból, vajon lesz-e munkájuk? Lassan családot alapítanának, önálló életre vágynak. Meg tud­ják-e valósítani az elképzelései­ket? - teszi fel a kérdéseket az édesanya, és elgondolkodik.- Sokszor olyan kilátásta­lannak tűnik minden — mondja aztán - de mégis bizakodik, mert majd csak megoldódik . . . azaz végül úgyis megoldjuk.- em ­Úgy tűnik, Szolnokon is egyre népszerűbbek a kínai ter­mékek, hiszen az Ady Endre úton június 10-én megnyílt kínai üzletnek is egyre több vásárlója van (Fotó: Korényi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents