Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

Szolnoki Extra

1994. június 16., csütörtök

• •

Önkormányzati lakások

pró és kontra

Múlt héten csütörtökön az önkormányzati lakások megvásárlásának lehetőségeiről volt szó. Akkor azokra a kérdésekre válaszoltunk lapunkban, amelyekre a Szolnoki Városi Televízió adásában nem volt lehetőség. A nagy érdeklődésre való tekintettel most megjelentetjük azokat a kérdéseket és válaszokat is, amelyek a televízió adásában már elhangzottak.

Bíró István (Szív u. 1.) kérdése:

1. Ki a felelős a ház karbantartásáért? Régi ház, széntüzelésű cserépkályhával fütenek, lehetne-e gázt bevezetni?

2. 3770 Ft lakbért fizet havonta. Ezt túl magasnak tartja, hiszen vannak olyanok, akik sokkal jobb állapotú lakásokért kevesebbet fizetnek.

Válasz:

1. A Szív utca 1. esetében az épület üzemeltetője az önkormányzat megbízásából a Szollak Kft., illetve korábban az Ingatlankezelő Vállalat volt. A karbantartás mindig is megoszlott a bérlői, illetve a bérbeadói kötelezettségre. A bérlő kötelezettsége a lakás belső karbantartottságának, illetve az ahhoz tartozó épületgépészeti berendezések karbantartása: a bérbeadó kötelezettsége pedig az épület főszerkezetének karbantartása és felújítása. (Tervezték az épület lebontását, s ezért nem fordítottak jelentős összegeket a karbantartására.)

2. A lakbér megállapítása övezetek alapján történik. A Szív utca 1. a város kiemelt, jó fekvésű övezetébe tartozik. A lakbér mértéke nem tükrözi a lakás műszaki állapotát. (Különleges esetekben - penészesedés, lakás fekvése, szerkezeti problémák - kérhető a lakbérmérséklés, melynek mértékét önkormányzati rendelet szabályozza.)

Szív utca 1. szám

Kiss Péter (Nagy Imre krt. 4.) kérdése:

1. A nyilatkozat beadása után mikor kerül sor a szerződés megkötésére?

2. Mikor kell a szerződés megkötését követően egy ősz- szegben kifizetni a vételárat (30, 60,150 nap)?

3. A nyilatkozat kitöltésénél van-e jelentősége annak, hogy egy háromtagú család - férj, feleség, gyermek - egyenként nyilatkozzon?

f

Válasz:

1. Az árajánlatot követően, amit a Tisza-Inköz Kft. kiküld a bérlőnek, 30 napja van arra, hogy reagáljon: elfogadja-e az árajánlatot és az ott közölt feltételeket. Ezt követően lényegében napokon belül megköthetik az adás-vételi szerződést.

2. A bérlőre van bízva, de egyébként ezt is tartalmzni fogja az árajánlat.

2. Amikor a bérlő benyújtotta vételi szándékát a polgármesteri hivatal lakásügyi irodájának, azt vizsgálják, hogy a törvény szerint van-e vételi joga. A bérlőt (bérlőtársakat) értesítették, hogy ők a vételi jogukkal élhetnek. Ugyanezt az értesítést kapta meg a Tisza-Inköz Kft. is. Ha ők (a férj, feleség) a gyermeküket is be kívánják vonni, akkor vissza kell, hogy menjenek a lakásügyre, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot ott kell, hogy megtegyék - erről már nem fogják a Tisza-Inköz Kft.-t értesíteni.

Egy néző kérdezte:

Azok a bérlők, akiknek lakását kisajátították, s ennek fejében bérlakást utaltak ki nekik, miért kell újra megvenniük a kiutalt lakást?

Válasz:

Akik kisajátítási eljárás keretében - lényegében cserelakásként, a kártalanítás ilyenformájaként - jutottak bérlakáshoz, ők ugyanolyan bérlők ma, mint mások, akik pl. több tízezres lakás-használatbavételi díj befizetésével jutottak a lakás bérletéhez. A kisajátítási jogszabályra vonatkozóan a kisajátított ingatlan tulajdonosa és a kisajátító megegyezhetett a kártalanításban. A kártalanítás történhetett pénzben. Nagy valószínűséggel azért az összegért, amelyet a saját tulajdonáért kaphatott volna, Szolnok városában saját lakást nem tudott volna vásárolni. (Tehát saját lakhatását, elhelyezését nem tudta volna megoldani.) Ezért ajánlották föl a cserelakással történő kártalanítást. (Megjelenhetett egymás mellett a cserelakásos és a pénzbeni térítés együttesen.) így ő ugyanolyan bérlő lett, mint minden más bérlő.

Diós Györgyné (Hild Viktor u.) kérdése:

Azok a családok, akik most nem tudják megvásárolni az önkormányzati bérlakást, meddig lakhatnak benne? Úgy tudja, hogy az 5 év várakozási időt eltörölték.

Válasz:

Addig lakik benne a bérlő, amíg bérleti jogviszonya meg nem szűnik. Tehát akinek határozatlan időre szólt a bérleti jogviszonya, és nem él vételi jogával, ezért nem teszik ki a lakásból, mert ő továbbra is bérlő marad.

Hild Viktor utca

Szolnok ispán körúti lakók kérdése:i ...... .

1. Ha nem minden bérlő akarja megvásárolni a lakást.,, abban az esetben is eladja-e az önkormányzat?

2. Mennyi az átfutási ideje a lakbér törlésének?

3. Az alakuló közgyűlést mikorra és kinek kell összehívnia?

Válasz:

1. Annak a bérlőnek a lakását, aki nem kíván élni vételi jogával, nem adja el az önkormányzat. Vegyes tulajdon (tehát tár- sasház-tulajdon) keletkezik. Akik élnek vételi jogukkal, és megkötik az adásvételi szerződést, azok a társasházban külön tulajdonnal rendelkeznek, minden más bérlő esetében pedig az ön- kormányzat lesz a lakás tulajdonosa.

2. Ha pl. június 15-én kötik meg az adásvételi szerződést, akkor június 30-ig kell fizetnie a lakbért. (Tehát annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetnie, amelyik hónapban a vétel megtörténik.) A lakbér tehát ekkor megszűnik, s a helyébe lép az alakuló közgyűlésen meghatározott közös költség.

3. Az alakuló közgyűlést az önkormányzat és a Tisza-Inköz Kft. közötti szerződés alapján a Tisza-Inköznek kell összehívnia. Az összehívás akkor indokolt, ha az adásvételi szerződések épületen belüli nagyobbik hányada megkötésre került.

Kovács Szaniszló (Bottyán u. 6.) kérdése:

1. Mennyi az első beugró összege? Ezt lehet-e kölcsönből fizetni?

2. Vásárlás előtt vagy után szeretné elcserélni. Hogyan egyezkedjen a cserepartnerrel?

Válasz:

1. Az első beugró összege a vételár 10 százaléka. Hogy ezt kölcsönből lehet-e fizetni, az tulajdonképpen a vevő hitelképességétől, illeh’e a pénzintézettel folytatott tárgyalásoktól függ (az önkormányzat erre hitelt nem ad).

2. A vásárlást követően azonnal értékesítheti lakását. Vásárlás előtt nem cserélhető és nem adható el a lakás, hiszen még nem az ő tulajdona.

Nagy Imre körút

Győrffy István u. 5. sz. lépcsőház lakói kérdezték:

Úgy hallották, csak azok a lakók vásárolhatják meg az önkormányzati lakást, akik azt határozatlan időre kapták meg. Ők azonban öt évre bérelhetik. Beadhatják-e lakásvásárlási kérelmüket?

Válasz: a lakástörvény szerint nem.

Szathmáryné (Móra F. u. 15.) kérdése:

1.49 négyzetméteres lakásban lakik. A 10 százalék befizetése után milyen havi törlesztés várható?

2. Halála esetén a gyerekek átvállalhatják-e a további törlesztőrészleteket mint törvényes örökösök?

3. Ha az unokáját jelöli ki tulajdonosnak a vásárlásnál mint örököst, mi az eljárás?

Válasz:

1. Erre az árajánlatban szintén tájékoztatást fog kapni a bérlő. A havi törlesztés nagyságrendje egyébként attól függ, hogy a bérlő az adásvételi szerződés megkötésekor mit választ. Milyen összeget kíván az első kötelező előtörlesztésbe befizetni (a 10 százalékot vagy annál nagyobb összeget), ennek eredményeként mennyi marad a vételárhátraléka, ezt mennyi idő alatt (25 évre vagy kevesebbre) akarja törleszteni: hogyan alakulnak a kamatok, ez mind az ő döntésétől függ.

2. Kérdésére az öröklés szabályai irányadók, tehát a tulajdont az örökösök annak terheivel fogják megörökölni.

3. Az egyenes ágbeli rokon javára lemondhat a vételi jogáról, tehát hozzájárul, hogy az unoka legyen a tulajdonos. Az unoka ugyanilyen feltétellel vásárolhatja meg a lakást, kedvezményesen, viszont a bérlő (nagymama) bejelentheti, hogy haszonélvezeti jogot kíván fenntartani a lakásra.

Dér Csabáné kérdése:

Mikor és hogyan adják el az önkormányzati tulajdonú garázsokat?

Válasz:

A lakástörvény ebben a vonatkozásban - tehát a helyiségek vétele vonatkozásában - jelentős mértékben módosult. Míg korábban vételi jogot biztosított a helyiségbérlőnek, addig az új, módosított-törvény már nem biztosítja ezt a lehetőséget, csak _ elővásárlási jogot ad- Tékát flü önkormányzat maga döntheti el, hogy eladja vagy nem a helyiséget, illetve milyen feltételekkel. Ezt szintén szabályozza az önkormányzat rendelete. Ha a vételi szándékát benyújtotta a polgármesteri hivatal vagyonkezelő szerkezetéhez, akkor írásban fog tájékoztatást kapni.

Ady Endre út és Móra Ferenc utca

Szabó dr. kérdezi a 423-597 telefonszámról:

A lakáskérelem visszaigazolását megkapta. Ebben az szerepel, hogy hiánypótlásként a kijelölő szerv lemondó nyilatkozatát csatolni fogják. Mit jelent ez? Ki a kijelölő szerv, kihez lehet fordulni?

Válasz:

Ehhez tudni kellene, hogy amikor ő kivételes eljárás keretében nagy valószínűséggel soron kívül lakáshoz jutott, ki volt az a szerv, aki őt bérlőül kijelölte vagy kiválasztotta. Tehát annak a vállalatnak vagy intézménynek kell hozzájárulni az eladáshoz. Tudni kell, hogy a lakással rendelkező szerv részéről ez nem kötelező; a szerv dönti el, hogy hozzájárul-e a lakásvásárláshoz vagy sem.

Egy hölgy néző kérdése:

1. Ahol vízórát szereltettek a lakásba, beszámítják-e a lakás árába?

2. Vegyes tulajdonú épületben a közös költséget hogyan fogják meghatározni?

Válasz:

1. Áttételesen igen. A vízóra beszerelése értéknövelő beruházásnak minősül, tehát a jogszabályok szerint a forgalmi érték megállapításánál figyelembe kell venni. Ugyanakkor a vételárnál - mivel erre az önkormányzattól támogatást nem kapott - csökkentő tényezőként jelentkezik. Tehát konkrét vételárcsökkentést forintban nem jelent.

2. A tulajdonosok közgyűlése jogosult abban dönteni, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek és helyiségek, épülettartozékok fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban milyen nagyságrendű és milyen igényszintű éves költségvetést állít ösz- sze. Ez alatt az értendő, hogy lehet egy nagyobb komfortossága kiszolgálás, vagy lehet egy teljesen a szűk szükségletekre korlátozott költségvetés is. Ez lesz a közös költség.