Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-15 / 139. szám
1 ÁLLAMI VAGYOMtGYNÖKSÉG Francia többségi tulajdonban termel a Szolnoki Cukorgyár A Szolnoki Cukorgyár az önprivatizációs utat választotta, mely folyamat még 1989-ben kezdődött. A magánosítás „i”-jére a pontot már az ÁVÜ tette fel, melynek eredményeként a francia Begin Say szerzett tulajdoni részesedést. Ma már többségi tulajdonnal rendelkezik a francia vállalatcsoport, ugyanis ez év márciusában 750 millió forintos tőkemelést hajtott végre. A Szolnoki Cukorgyár privatizációs története 1989-ben kezdődött, illetve ekkor kezdett gondolkodni a cégvezetés a privatizáció indításáról. A vállalat az önprivatizációs utat választotta. A számtalan szakmai befektetővel történő tárgyalássorozat folyamán olyan nyugati partnert kerestek, aki a magyar cukoriparból több feldolgozó- üzemet kíván megvásárolni, azaz csoportbefektetést tervez. A tárgyalások alapján kialakult tapasztalatok szerint a csoport gondolkodásban legerősebb a francia Begin Say volt. A külföldi cégnek végeredményben sikerült megvásárlo- nia. négy cukorgyárat,, melyek három céget takarnak. A szolnokit, a szerencsit és a mátravi- dékit - mely két gyárból áll: a hatvaniból és a selypiből. Ez a három cég, illetve négy cukorgyár egy csoportként dolgozik 1991. július 1. óta. Bár a magá- nosítási folyamat az önprivatizációval indult, azonban az új kormány megalakulása után létrehozott ÁVÜ vezényelte le a végső megállapodást. Az akkori egyezség és a tőke megoszlás szerint mindegyik cégben mintegy 40 százalékos tulajdont szerzett a francia befektető. További 5-6 százalék helyhatósági tulajdont képezett. A Szolnoki Cukorgyár dolgozói, a korábbi vagyonjegyeket részvényre konvertálva, 5 százaléknyi tulajdon részhez jutottak. A fennmaradj - mintegy 50 százalék - az ÁVÜ tulajdonában maradt. Az ÁVÜ nagyon gyorsan döntött, s a részvények egy részét különböző cégek tulajdonába helyezte. így a Magyar Befektetési Bank Rt. 15, míg 4 százalékot a Magyar Hitelbank szerzett meg. Bár a tulajdonosi összetétel megváltozott, a magyar tulajdoni hányad nem változott. Ezt követően az 1994. március 3-ai rendkívüli közgyűlésen alaptőke-emelés történt zárt körben, melyet kizárólag a Begin Say valósított meg. Ezzel a Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaságban 51 százalékos tulajdoni részesedést szerzett, míg a többi tulajdonos részvényhányada lecsökkent - mivel az alaptőke-emelésben nem vett részt. A Begin Say egyébként 750 millió forinttal emelte meg az alaptőkét - mondotta Veres Sándor, a társaság vezér- igazgatója. A privatizációt követő szervezeti átalakulást még a korábbi vállalat vezetés kezdeményezte, szakcég bevonásával. Ez egy karcsúsítási folyamatot jelentett, melynek lényege, hogy szorosan a cukoriparhoz nem kapcsolódó tevékenységeket a gyárról leválasztották. A megkezdett program végrehajtását az új tulajdonos jóváhagyta. A szervezeti program végleges eredményeként - melybe a foglalkoztatási racionalizálás is tartozott - a korábbi 900 fő helyett 351 alkalmazott tartozik ma a gyárhoz, akik kizárólag a cukorgyártással foglalkoznak. A karcsúsítási folyamat során létrehoztak két szolgáltató kft.-t, melyből egyik szállítással foglalkozik. A másik cég építőipari és egyéb TMK-tevékeny- ségeket végez. Emelett volt egy olyan szervezeti átalakulás is, melyben a felesleges részlegeket megszüntették, összevonták. A vezetési szinteket lecsökkentették a korábbi 5 helyett háromra. A jelentős létszámcsökkentés három év alatt történt, mely bár nem kellemes folyamat, „azonban minden nagyobb konfliktus nélkül valósíttuk meg” - mondotta a vezérigazgató. Ez részben azért alakult így, mert a Begin Say-nek rendkívül pozitív volt a hozzáállása. így példáiul előnyben részesítették az előnyugdíjazást, valamint a belső erőforrások kihasználását. A privatizáció után az üzlet- politika is változott, így például fokozatosan új termékekkel jelennek meg a piacon. Bár ez a Szolnoki Cukorgyár esetében nem jelentős, ugyanis hagyományosan az 50 kilogrammos ipari cukorgyártással foglalkoznak, s termékeiket ipari to- vábbfelhasználóknak értékesítik. Jelentősebb változás a termeltetésben történt, számtalan módon segítik - gazdálkodási formától függetlenül - a velük szerződött répatermelőket. Az Á VÜ válaszol A felfüggesztés miatt fél évet is késhet a pratikaprivatizáció Óriási földzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának május 25-i döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, három évi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visz- szavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóság vezetője beszél.- Az igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a leg-' apróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az igazgató- tanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Megfeszített munkával- A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolhatnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik” a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Beleszólásuk lett volna...- Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonbva adás költségekkel jár. Az önkormányzatok - a közösen kialakított szabályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát. Az ÁVÜ segít- Az igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa, és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikát, nem lesz egységes magántulajdonba adás.- A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az ön- kormányzatok adják el. Év végéig befejeződött volna...- Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. Tallózó Minilapszemle a magánosításról Szolgáló államra van szükség. Interjú Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Gazdaságjogi Tanszékének vezetőjével, aki a Magyar Köz- gazdasági Társaság gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság VI. 2.) Bizonytalanság a KRP körül. Bár az ÁVŰ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvényének kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdeit akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság VI. 3.) Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-ig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természtvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtulajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 mil- liárdot sem érik el. (Magyar Hírlap VI. 6.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Egy lakossági fórumot tartottak az őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor, az MSZP agrárügyvivője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióban az erdők magántulajdonba adását.(Magyar Hírlap VI. 6.) < >
