Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-15 / 139. szám
1994. június 15., szerda Kultúra — állásajánlatok 5 JásziVagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Munkavégzés Foglalkozás helye Létszám Kereset szerkezetlajitos Szolnok 11 15000-40000 autófényezí Szolnok 3 15000-16000 szabó-varrnő Szolnok 28 11000-15000 szabó-van>nő Abony 15 14000-23000 varrónő Rákóczifalva 30 13000-23000 baromfifedolgozó Z.rékas 90 11000-20000 nehézgépez. (rakodógép) 16 22000-25000 tehergk.ez. (PAV.II.) Szolnok 3 15000-20000 eladó-póztáros Szolnok 18 11000-20000 cukrász Szolnok 5 14000-18000 szakács Szolnok 4 15000-20000 ápoló Szolnok 15 12000-18000 üzletkíő-menedzser Szolnok 40 11000-jutalékos középik. tanár Szolnok 9 15000-24000 ált. is. tanár Szolnok 8 15000-25000 faipar szakoktató Szolnok 1 15000-25000 ruhaíari szakoktató Szolnok 1 15000-25000 Kunszentmártoni Kirendeltség 5440 Kunszentmárton Mátyás kir. u. 5., telefon: 143 Folalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset gélakatos Kunszentmárton 1 13000-16000 szrszámkészítő Kunszentmárton 1 13000-16000 álatgondozó Csépa 3 10000-14000 nj. gépész Csépa 1 14000-18000 kmbájnkezelő Tiszasas 1 10500-15000 ä. isk. tanár émet-bármely szak Öcsöd 1 közalk. bes. sz. »rténelem-bármely szak Öcsöd 1 közalk. bes. sz ;stnev.-bármely szak Öcsöd 1 közalk. bes. sz. It. isk. tanár estnev.-rajz v. matem. Cserkeszőlő 1 közalk. bes. sz. iörténelem-német v.angol Cserkeszőlő 1 közalk. bes. sz. ált. iskolai tanító Cserkeszőlő 1 közalk. bes. sz. Martfűi Kirendeltség 5435 Martfű, Lenin út 1/c Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset napközis nevelő Martfű 2 20000-20000 tanár magyar-bármely szak Martfű 1 20000-24000 tanár matem.-fizika szakos Martfű 1 20000-24000 tanító angol nyelv előny Martfű 1 20000-24000 tanár matem.-fizika szak. Tiszaföldvár 1 20000-24000 tanár ének-zene szak. Tiszaföldvár 1 20000-24000 tanár matem.-bármely szak. Tiszaföldvár 1 20000-24000 tanító angol v. német spec. koll. Tiszaföldvár 1 20000-24000 tanár gyógypedag.logopéd Tiszaföldvár 1 20000-24000 tanító Kengyel 1 20000-24000 tanár fizika-bármely s2ak Kengyel 1 20000-24000 tanár techn.-bármely szakKengyel I 20000-24000 tanár angol v. német-bármely Kengyel 1 20000-24000 óvónő (főisk.) Martfű 2 13600-25000 tanár fiz.-mat. vagy számít, (középisk.) Martfű 2 20000-30000 tanár német-bármel' szak (középisk.) Martfű 1 2000-30000 pénzügyi-számvitel (kirend.vez.) Martfű 1 23000-29000 pénzügy i-számvitei (kirend.vez.) Cibakháza 1 23000-29000 Jászapáti Kirendeltség 5131 Jászapáti, Kossuth L. u. 2., telefon: 109 Munkavégzés Foglalkozás helye Létszám Kereset varrónő Jászapáti 5 9000-18000 bétán.varrónő Jászapáti 5 8000-12000 német-angol tmár Jászapáti 1 22000-24000 bizt. ügynek Jászság területe 4 telj. szerint Jászberényi Kirendeltség 51(D Jászberény, Jásztelki út 17., teleön:57/312-025, 312-225, 312-822 Foglalkoás Munkavégzés helye Létszám Kereset baromfifldolgozó Jászberény 2 14000-16000 géplakatis Jászberény 4 15000-16000 bútorasztalos Jászberény 6 13000-18000 varrónő J.fényszaru 4 12000-15000 kőműves Jászberény 3 15000-23000 konyhai dolgozó Jászberény 2 13000-18000 segédmunkás Jászberény 4 12000-13000 Kisújszállási Kirendeltség 5310 Kisújszállás Kossuth L. u. 16-20. telefon: 59/321-357, 322-388 Munkavégzés Foglalkozás helye Létszám Kereset gépi varró Kisújszállás 100 13000-20000 telj.bér üvegező Bánhalma 1 12000-16000 női betan.munka Kisújszállás 4 10500-10500 sütő-, tésztaip. munkás Kisújszállás 1 tartós 15000-18000 munkanélküli könyvelő Kisújszállás 1 tartós 18000-20000 munkanélküli raktáros Kisújszállás 1 15000-18000 csak férfi Tiszafüredi Kirendeltség 5351 Tiszafüred Kossuth tér 1., Pf. 26. telefon: 59/351-322/211 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset bizt. ügynök Tiszafüred térsége 10 jutalékos betan.fonó Tiszafüred 3 bétán, után telj. bér vas- és fémszerk. lak. Jászberény 5 20000-30000 hegesztő Jászberény 8 20000-30000 gépi varró* Tiszafüred 25 12000-telj. vasaló* * tartós munkanélküli Tiszafüred 5 12000-telj. Kunhegyesi Kirendeltség 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-10. telefon/fax: 59/326-546 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset szakács Abádszalók 1 ffi 20000-30000 hegesztő Kunhegyes 6 18000-25000 festő-mázoló-tapétázó Kunhegyes 2 20000-22000 ált. isk. tanár magyar-bármely szakos Tiszaroff 1 KTJ szerint gépjárművez. oktató* Kunhegyes 1 20000 szakács, pék Abádszalók 2 15000-20000 konyhalány, takarítónő** Abádszalók 3 10500 ápoló, könyvelő Pusztataskony 3 12000-13600 varrónő Tiszabura 8 +juttatások 15000-18000 * személygépkocsi szükséges, B-C kategória, gyakorlatoktatói vizsga ** tartós munkanélküli, 25-40 év közötti, abádszalóki lakos Mezőtúri Kirendeltség 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3. Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset bélfeldolgozó Mezőtúr 3 8000-14000 bet. varrodai munka Túrkeve 9 12000-16000 kertészeti segédmunka Mezaőtúr 10 12000-15000 pultos (részmunkaidős) Mezőtúr 1 8000-12000 tartós munkanélkülieket vesznek fel játék-összeszerelő Túrkeve 4 10000-11000 raktáros Mezőtúr 1 10500-15000 Munkanélküliek jelentkezését várják a Mezőtúron megtartásra kerülő Zöldség-gyümölcs termesztői és -feldolgozói tanfolyamra. Feltétele: 8 ált. iskolai végzettség, 18-50 év közötti életkor. Törökszentmiklósi Kirendeltség 5200 Törökszentmiklós, Táncsics u. 1/a. telefon/fax: 56/375-387 foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset testnev.-bármely szak.* Tiszatenyő 1 közalk. bér szám.techn.-fizika v. rajz v. ének szak.* Örményes 1 20000-23000 matem.-szám.technika* Fegyvernek 1 20000-24000 fizika-technika* Fegyvernek 1 20000-24000 testnev. -matematika* Fegyvernek 1 20000-24000 mg. gépész Törökszentmiklós 1 17000-20000 * pályakezdő fiatalok jelentkezését várják /---------------------------\ KEDDEN NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS! v V A tévé képernyője előtt Nem tudni, Erdélyi János és Zsigmond Dezső milyen módszerrel választ falut vagy épp csak egy tanyát az ország települései közül; egyszerűen csak ráböknek-e a térképre, s ahová az ujj mutat, kamerájukkal oda látogatnak, vagy kérésre, netán tanácsok nyomán rándulnak ki egy-egy adott helyre, azaz választásuk tudatos, avagy véletlen műve. Egy azonban biztos: mindig telibe találnak. Vasárnaponként jelentkező riportműsorukban - Ameddig a harang szól - olyan eldugott, távoli részeit sikerül felfedezniük az országnak, ahová olykor még a madár se jár, ahol zajtalanul zajlik az élet, s csupán a szorgos figyelem fedezi fel a mozgásokat. Például Jászágó Legutóbb a Jászságban jártak. Egy Jászágó melletti tanyán, Kaszab Jánoséknál. Pusztuló világ, de még élet van benne. Két idős ember, aki 62 éve él együtt boldog békességben. Ma már kissé belenyugodva sorsukba, semmiért nem válnának meg tulajdonuktól, attól a környezettől, amelyet évtizedek alatt megszoktak. Ők beszélnek, őket halljuk, amint a boldogabb időket idézik, amikor csillagos estéken csapatban fosztották a kukoricát, amikor még muzsikus cigányok járták a tanyákat, hogy ünnepnapok alkalmával köszöntsék a benne lakókat - ma is áll még az istálló, ahol e vándoremberek éjszakára meghúzhatták magukat, náluk. De voltak viharosabb idők is, amikor kulák- sorsra juttatták a családot... Mindez már múlt, János bácsi szavaiban semmi indulat, csak kevéske keserűség. Nincs itt szó történelemről, mégis valamiféle históriai hangulata van az egésznek; egy kicsi részben, ennek a tanyai családnak a valóságában villan meg az egész, az omladozó falak, az üresen tátongó épületek mintha megszólalnának. Látjuk az idős embert, amint édesen társalog, Potyeszkának szólítgatván anyakocáját, amint kipányvázza jószágát, a szelíd kecskét, amint kapával kukoricát vetnek, csemegét... Az élet apró mozzanataiból rakódik össze a kép, mely egyszerre beszél elmúlásról és újat akarásról, jóllehet az utolsó szó a „lélekharangé”, amely egy falábon áll, és talán épp vele a delet húzzák. Ezzel búcsúzik a film. De hangja emlékeztet kissé a temetőkben halált csendítő harangocskák szavára is. Mennyi érzelem, gondolat, többféle, melyet egy mindössze tízperces kisfilm képes ébreszteni lélekben, szívben egyaránt. Az alkotópárosnak, mely évek óta „térképezi fel” így az emberi élet gazdagságát, elévülhetetlenek az érdemei. Külön is az az alázat, amellyel tárgyukhoz, az emberhez közelítenek. Erre volt jó példa ez a mostani jász- ágói látogatás is. Boldog békeidők A múltról, a századforduló magyar valóságáról, az úgynevezett ferencjóskai boldog békeidőkről szól az a regény is, Kodolányi János munkája, amelyből Mezei Emőke és Horváth Z. Gergely írt forgató- könyvet, s az utóbbi tévéfilmet is rendezett belőle. „1904-et írtak akkoriban, az urak keménygallért, magasra szabott mellényt, cső alakú kemény kézelőt, pödrött bajuszt viseltek, s büszkék voltak rá, hogy a haladás századában, a XIX. században születtek, s a XX. században élnek, amikor is az emberiség haladása olyan szemme llátható, hogy vonat úgyszólván mindenütt jár, a városokat villanylámpák merítik fénybe, s a vadászemberek kakas nélküli fegyvert és füst nélküli lőport hasznának. Az úrinők földig érő szoknyát, fúzőt, sonkaujjú blúzt viselnek, fejükre tornyozták nehéz hajukat, napernyővel sétálgattak nyári délutánokon, hegyes orrú, magas sarkú francia cipők voltak divatban, ritkán kötötték maguk harisnyájukat, s a szerelmi ölelkezés pillanataiban szégyelltek volna lihegni.” Milyen pontos és részletes leírása ez a kor divatjának, akár az ismeret- terjesztő Tévémagiszter békeidőket tárgyaló sorozatába is beleillenének, ugyanis ott is a szóban forgó időszak jellemzése történik, immáron több hete. De jelzi az idézetrész azt is, hogy Kodolányi milyen részletesen rajzolja meg képét ama „boldog békeidőkének. A regény ebbéli értékéből származik a tévéfilm fogyatékossága, ugyanis nem képes visz- szaadni a széles körű társadalmi ábrázolást, ami egyébként csaknem minden hasonló esetben (regényből film) meg- eshetik, csaknem törvényszerű. A film erőteljes drámai jelenetekben igyekszik megéreztetni velünk - kiemelve a cselekmény döntő fordulópontjait -, hogy a fentebb is jellemzett kor békéje valójában csak a felszín nyugalma, a boldog békeidők méhükben ott hordják a békét- len feszültségeket, melyeket a tévéfilm főleg a felbomló család és a nyugtalan, helyét nem lelő férj oktalan,'Olykor érthetetlennek látszó nyerseségében, vadságában ragad meg és fejez ki. Mi baja ennek az erdésznek, a cselekmény középpontjába állított férjnek, hogy feleségét a háztól közönségesen elzavarja, hogy gyermekeivel otrombán bánjék, hogy a szép szolgálólánnyal ágyban töltött órák sem tudják kielégíteni szomját? De mi a baja a vadul, magányosan mulatozó bírónak - vele indul egyébként a film, mintegy alaphangot ütve meg ezzel az indulatoktól feszülő drámához. (Mintha csak Móricz valamelyik dzsentriregényéből lépne elénk ez a hatalmas „dúvad”, tegyük hozzá, Eperjes Károly erőteljes megformálásában.) Az ő figurájával indul és zárul is a film, s a sírva vigad a magyar idejét múlta magatartás, avas szemlélet is megkapja benne kritikáját, az ostoba, vak magyarkodás, mely a bíró egyetlen kifakadásában, sűrítve is megjelenik, amikor gőggel vágja oda a világnak: „Magyarországon még koldusnak lenni is nagyobb megtiszteltetés, mint Ausztriában őrgrófnak.” Mi baja az eszeveszetten dáridózó bírónak, aki úgy ropja, mintha sírdombon tombolna! Az erdésznek, aki csak a szülői házban, ahol őrzik még a békesség idilljét, csak ott tud valamelyest megnyugodni? Valójában nem nekik, a világnak van baja - sugallja a tévéfilm, sarkítva a regény mondandóját. Az erdész kínzó vágyak közötti vergődése - Ré- kasi Károly ábrázolásában inkább csak az alak érzéketlen keménysége jelenik meg, nem annyira e gyötrődés - , hányódása ostoba és zavaros gondolatok között csak következmény és tükre egy ellentmondásokkal teli világnak: az érzelmek irracionalizmusa egy ir- racionalista világ kifejeződése. S a feszültségek feloldása alig történhet úgy, miként békítőleg a dajka mondja a hazalátogató erdésznek: Majd az Isten, az elrendezi valahogy, nem muszáj sietni. A Boldog békeidőkkel nem született remekmű, korántsem, de érték mindenképp. Röviden Mint ahogy a hétfő este bemutatott Isten madárkái is értéknek számít a manapság látható sok, értéktelen program között. Jelentéktelen kis történet két magányos emberről: egy madarakat áruló lányról és egy kis fizetésű tollnokról. No meg egy leleményes asszonyról, aki „összehozza” a két szerencsétlen boldogtalant. Kabaréba illő történet, de mégis mély emberi érzéseket tudott kifejezni. Elsősorban a kitűnő színészi játék révén, és itt elsőként Molnár Piroska nevét kell említeni, aki rendkívül színesen formálta meg az úri ,.kerítőnő” figuráját. De remekül hozta a félszeg leányzót Csákányi Eszter, és Eperjes Károly is bizonyította, szokatlan szerepben - egy félszeg kisembert játszott -, hogy képességeinek nincsenek határai. Szép Ernőt sikerült szépen színre, azaz képernyőre vinni. Valkó Mihály
