Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
1994. június 2., csütörtök Körkép 5 Vendégségben Spéter Erzsébetnél Miamiben (2.) Egy hajókiránduláson: előtérben Czine Mihály professzor és Gát György, a Família Kft. producere Mitől olyan különleges ez az Amerika?! Kétséget kizáróan az ott élő emberektől. Azoktól, akik az elmúlt évszázadok során a világ minden tájáról odaérkeztek, vitték magukkal a tehetségüket, és a sajátos körülmények között - mondhatni, a létért való küzdelemben - a maximumot hozták ki magukból, miközben megőrizték etnikai sajátosságukat. A lakosság 86 százaléka európai - spanyol, portugál, angol, olasz, ír. magyar stb. -, 15 százaléka fekete, 1,6 százaléka ázsiai, csendes-óceániai, indián és eszkimó. Igen, ez a népek kohója, ami addig fortyogott, amíg kitermelte a megmaradókat, és kivetette a salakot. Mert ez utóbbi is igaz, mint minden és mindennek az ellenkezője. Az általunk önkényesen „kispiszkos"-nak elkeresztelt külvárosi utcákon találkozunk igazán félelmetes alakokkal. De el kell menni, mert nagyon jó a pizza meg a csapolt sör. És képzeljék, a kis kocsmában, ahol egy évvel ezelőtt jártunk, felismernek, és akkora pizzát nyomnak a kezünkbe, hogy itthon egy család egy hétvégén át enné. Ez itt a kínai-kubai negyed, alkohlistákkal, kábítósokkal. Az egyik rózsaszín álmában azt üvölti: én vagyok az dli^nmigeifPfffi'ádjSISk. a má-. sik meg csak bambán nézi, nem érti. hiszen ő az elnök és nem a kiabálós ... Szuverén idomok Divat. Amilyen sokszínű Amerika, olyan a divatja is. Nem annyira az az érdekes, hogy mini vagy maxi, színes vagy fekete-fehér, hanem az, hogy senki nem lepődik meg azon, mit visel, mit csinál a másik. Úgy mennek el egymás mellett mint a robotok (ebben lassan kezdünk hasonlítani), és meg sem fordulnak egy-egy extrém dolog láttán. Miami belvárosában fura figurát látunk, szól is a társam, ugyan csinálj róla egy felvételt! Indítanám a videót, de a kiszemelt hölgy ott terem, tenyerével rátapad a lencsére, és közli: No! Az ő ügye, hogy néz ki, miként a kis duci fekete felszolgálóé is, aki azon nyomban hátat fordít, amikor észreveszi, hogy kibomló domborulatait szeretném megörökíteni vigaszdíjként az itthoniak számára. Az egyén szabadsága, rendelkezése saját maga fölött, mindennél szentebb. Ebből épül fel a szuverén Amerika. Valamit a sajtóról. Szállodai szobánk ajtaja előtt minden reggel ott hevert a The Miami Herald című napilap. Az újság negyedmillió példányban jelenik meg. nem is terjedelemre érdemes mérni, inkább kilóra. Melléklet hátán melléklet: politikai, társadalmi, irodalmi, üzleti, műsoros, szórakoztató magazin. A vasárnapi számban ismerősre bukkanunk: Spéter Erzsébettel készítettek egyoldalas interjút. Egy rövid részlet belőle: Egy „milliomos” lakásán Milyennek látja saját magát?- Jó alak, nagy orr. Büszkén hordom, azzal vigasztalom magam. hogy Kleopátrának is nagy orra volt. Megszoktam 78 év alatt.- Mely történelmi korban élne szívesen?- A reneszánszban, mert búcsút intetlek mindennek, ami poros, unalmas, szürke, és tárt karokkal fogadtak minden újat.- Mitől szorong leginkább?- Az impotenciától, nemcsak a szexben, hanem az aktivitásban, a tevékenységben. Ez s/öfiíyű léhét." - N Erzsébet egyik este meghív minket lakására. Bizonyára sokan kíváncsiak rá: hol, hogyan él egy amerikai „milliomos"? Egy dolgot az elején tisztázzunk: nem milliomos! Jól forgatja, ahogyan ő mondja, dolgoztatja pénzét, nem vásárol házakat, telkeket, nem gyűjt vagyont, helyette az alapítványra. a magyar művészek elismerésére használja fel. Ennélfogva lakása sem palota inasok és szolgálók hadával, hanem a maga ízlése szerint és két keze munkájával berendezett puha fészek. Egy légtér az egész lakás, mindenhová beléphetünk, kivéve a hálószobát, az ma is szentély. Meghatározó a lakásban a rózsaszín és annak minden árnyalata. Az egyik faliszőnyegen négy város neve: Kolozsvár (itt született), Budapest, New York és Miami, ezekben éli az életét. Nincs egy kihasználatlan négyzetcentiméter, minden a helyén van, és mindennek funkciója van. Az erkélyen - amely az öbölre néz - két óra van a falon, az egyik a miami, a másik a budapesti időt mutatja. Alattuk kis virágállványon Henry azóta már vargát rántott cipője . . . Pompás parti A Henry-parti fénypontja a programnak. Partit adni annyi, mint kitárni a lelket és a pénztárcát - mindkettő tökéletesen sikerül - azok előtt, akiket szeretünk. Ahány parti, annyiféle: van puccos, hivalkodó, kedves, szórakoztató. Erre az utóbbi két jelző az érvényes. Mindkettőt a jelenlévők, no és a háziasszony, Spéter Erzsébet garantálja. A műsorban - mert az kötelező - megható és vidám jelenetek váltják egymást, hol egyiktől, hol másiktól könnyezünk. Az amerikai vendégekkel, köztük Miami alpolgármesterével és a kint élő magyarokkal vagy öt- vencn üljük körül a hagyományos omega alakú asztalt, és úgy csevegünk, mintha minden héten találkoznánk. Van valami megható abban, ahogyan együtt énekeljük á magyar cs az amerikai himnuszt. A közelemben ülő alpolgármester meg is jegyzi: még egy kicsit gyakoroljuk, és megtanuljuk egymás himnuszát. Mást is jó lenne! Erzsébet asszony a miami repülőtérig kísér bennünket (mint tréfásan mondja, hogy személyesen győződjön meg távozásunkról), s azzal búcsúzik: viszontlátásra az Erzsébet-díj idei gálaestjén, Szolnokon! Seleszt Ferenc-Tóth Ibolya A Hilton Szálló Miamiben Megyei rajzpályázat Ezernél több gyönyörködő pályamunkája A nap információja: Jó hír barkácsolóknak: új BauWelt áruház nyílik A BauWelt megtalálta a számítását Magyarországon, ezért immár a második áruházunkat nyitjuk: Budapest után Szegeden. A jó üzletmenetet bizonyítja, hogy az Újpesten megnyitott első áruház 1993-ban a tervezettnél 25 százalékkal nagyobb, csaknem 500 millió forint értékű forgalmat bonyolított le. Ezt nemcsak a különlegesen nagy, 15.000 cikkből álló áruválasztéknak, hanem a hozzátartozó széles körű szaktanácsadó szolgálatunknak is köszönhetjük.- így hát érthető, hogy belefogtunk a 300 millió forintos szegedi vállalkozásba is, amelynek eredményeként május 25-én megnyílik a 2200 négyzetméteres építőanyag-ipari és barkácsáruhá- zunk - mondta dr. Peter Langer, a BauWelt International Kft. ügyvezető igazgatója.- Hogyan látja Ón egy külföldi cég magyarországi működésének feltételeit?- Sok jó és keserű tapasztalatot szereztünk, de egészében véve a folyamat kedvező. Mi is, partnereink is nagy türelemmel tanultuk a fejlettebb együttműködési formák alkalmazását, hiszen a kapcsolatok egyszerűbb elemeitől jutottunk el az áruházlánc kialakításáig. 12 éve jelentünk meg a magyar piacon, s hosszú évek alatt a Tiizéppel 20 építőanyag-áruházai nyitottunk. Úgy véltük azonban, hogy érdemes saját áruházláncot is kiépíteni, s erre a célra 1992-ben 100 millió forintos alaptőkével, ezen belül 80 százalékos osztrák részvétellel vegyes vállalatot hoztunk létre. Az újpesti s most a szegedi áruház már ennek az üzletláncnak az első két egysége. De minthogy az üzlet - miként a bevezetőben említett számok is mutatták - jól megy, novemberben Kőbányán szeretnénk megnyitni az újabb áruházát. amely már nemcsak a hagyományos választékot nyújtja, hanem cipő- és élelmiszer-áruházzal együtt működik majd. A következő három évben még öt, 2002-ig 10-15 áruházat szeretnénk nyitni Magyarországon - mondotta befejezésül dr. Peter Langer, a BauWelt International Kft. ügyvezető igazgatója. Ferenczy Europress A „tegnapok” rádióit állították ki Abonyban Nagy érdeklődés mellett nyitották meg nemrég az Abonyi Lajos Falumúzeumban Kenéz Béla és Nagy László magángyűjtők rádióit. A szűk kiállítóteremben zsúfoltan sorakoznak a „tegnapok" rádiói; közöttük visszapereg életünk egy-egy korszaka, visszaálmodjuk gyermekkorunkat a technikai fejlődés kapcsán. Visszaköszönnek családunk első és több évtizedes rádiói, és jó érzéssel töltenek el a régi slágereket sugárzó készülékek. Pergessük kicsit vissza az idő kerekét! Pesten, a Zombori utcában a Posta Kísérleti Intézet irodája és könyvtára volt az első magyar rádióstúdió. 1925. december 1-jén hivatalosan is elindult a magyar rádiózás, melynek alapötlete az egy központból való műsorszórás, magyar gondolat: Édison egykori munkatársának. Puskás Tivadarnak agyában született meg. Szólhatnánk a készülékek fejlődéséről a fej- hallgatós, kristálydetektoros készülékektől a mai modern hordozható, magnókészülékekkel ellátott, nyomtatott áramkörös rádiókig. A XX. század e csodája él és virul, sőt reneszánszát éli. Szól éjjel-nappal hol csendesen, hol bömbölve, kinek-kinek kora, vérmérséklete szerint; repítve világgá a zenét, az irodalmat, információt, óriási szerepet betöltve a hallgatók tájékoztatásában, szórakoztatásában. A rádiókészülékek gyűjtői ápolják, gyarapítják kincseiket, melyek 3 időszakot fognak át: az 1936 előttit, az 1936-56 közöttit és az ’56 utánit. Mindhárom korszakból találunk az abonyi kiállításon szép darabokat, melyek egyszer megbecsült „tárgyai" voltak tulajdonosaiknak. Tény, hogy e „társként” vagy háttérrádiózásként használt nagyszerű találmány nélkül ma már az életünket sem tudjuk elképzelni. Az abonyi rádiókészülékek tárlata június végéig várja a látogatókat.- bzs Alapítványi ösztöndíjas Bach- és Brahms-szépségek harmonikán Egressy Béni születésének 180. évfordulója alkalmából „Zene és irodalom" címmel ünnepi műsort rendeztek a nevét viselő túrkevei zeneiskolában. Az intézmény diákjainak zongora- és hegedűjátékát követően első fellépésével bemutatkozott az Egressy Kórus, valamint irodalmi összeállítást hallhattak a jelenlévők a Ványai Anthrus Gimnázium növendékeinek tolmácsolásában. És nem mindennapi élmény részeseként hallhatták Migovitch Zoltán harmonikajátékát, aki Bach: A-moll prelűd, Men- delhsson: Rondo capriccioso és Brahms: Magyar tánc című zenedarabjával méltán vívta ki a közönség vastapsát. A tizennyolc éves munkácsi fiatalember az Ungvári Zene- művészeti Szakközépiskola végzős hallgatója. Édesanyja zongora-, édesapja harmonikatanár Túrkevén. Nyolcéves korában Munkácson, a zeneiskolában zongorázni tanult, majd három év után fő szakként a gombos harmonikát választotta. És hogy jól választott, mi .sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Kárpátalján több zenei verseny - harmonika, szolfézs, zeneirodalom - első díjasa. Elmondása szerint minden jó zenét - a dzsessztől a Pink Floydig bezárólag - szeret, de különösen Bach áll közel hozzá. Naponta gyakorol 15 kg-os, több száz gombos hangszerén, melyen négyfajta hangszín tizenöt regiszterben található. A hangszer súlya miatt e próbák nemcsak szellemileg, hanem fizikálisán is megterhelők. ' A szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szeretne tovább tanulni. Harmonika szakra nem volt meghirdetve felvételi, de az édesanyja felkereste a főiskola igazgatóját, aki Zoltán magas színvonalú játékát hallva a következő választ adta: amennyiben sikerül ösztöndíjhoz jutnia, felvételizhet. A Túrkevéért Alapítvárty kuratóriumának ösztöndíjasaként június 16-án már a felvételi bizottság tagjainak fog harmonikázni. Ami üröm az örömben az az, hogy elmúlt héten papír érkezett. mely a felvételi időpontja mellett azt is közli, hogy nem nappali, hanem esti tagozaton tanulhat tovább, amennyiben megfelel. Ez pedig heti egyszeri tanítási napot jelent, amit Zoltán kevésnek talál. Ő minél többet szeretne tanulni. Az esti tagozatot az is nehezíti, hogy havonta tízezer forintot kellene fizetnie, lakást és munkahelyet keresni. Mindezek ellenére megpróbálja. Kijevben is volt a Zenekadémián, de az túl messze van. Az édesanyja azt szeretné, ha Magyarországon tanulna, és közel lennének egymáshoz. Nagyon igyekszik, hogy megfeléljen, ellenkező esetben két évre be kell vonulnia katonának. És két év egy zenész életében nagy kiesés. Czikkely Anna Amiről a Jászkunság ír Ez év tavaszán „Gyönyörködj a természetben” címmel, általános iskolai tanulóknak megyei rajzpályázatot hirdetett a Református Általános Iskola és a Körös-völgyi Természtvédelmi Egyesület. Negyvenhét iskola 1-8. osztályos tanulói 1074 pályamunkát küldtek Mezőtúrra, melyek közül a legjobbak alkotásaiból kiállítás nyílt a Közösségi Házban. A megnyitóünnepségen tizennyolc intézmény, alapítvány, egyesület, klub, valamint a szolnoki és a mezőtúri polgármesteri hivatal jutalmazta különdíjaival az ifjú művészeket. A zsűri elsőtől nyolcadik osztályig két-két, összesen tizenhat tanulónak és felkészítő tanáraiknak ítélt oda különdíjat. Fődíjban - egyhetes környezetvédelmi és alkotótáborban való részvétel Ecsegfalván - a következő diákok részesültek: A 8. osztály fődíját nyerte: Molnár Ágnes, Jászapáti, István Király Általános Iskola, tanára: Deli Mária. A 7. osztály fődíját nyerte: Pesti Péter, Jászberény, Bercsényi Úti Általános Iskola. A 6. osztály fődíját nyerte: Mondok Attila, Szolnok, Szandaszőlősi Általános Iskola, tanára: Fazekas Zsuzsanna. Az 5. osztály fődíját nyerte: Búsi Eszter, Szolnok, Szandaszőlősi Általános Iskola, tanára: Fazekas Zsuzsanna. Az alsó tagozat fődíját a 4. osztályosok közül nyerte Nyolcas Zsófia, Szolnok, Szandaszőlősi Általános Iskola, felkészítő tanára: Szakali Miklósné. A 3. osztályosok közül Danyi Andrea nyerte a fődíjat, Kun- szentmárton. Deák Ferenc Úti Általános Iskola és Diákotthon tanulója. A 2. osztályosok közül a fődíjat nyerte Viga Nikolett, Jászberény, Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola tanulója. Az 1. osztályosok közül a fődíjat Szvoboda Marianna nyerte, Kunszentmárton, Deák Ferenc Általános Iskola tanulója. Felkészítő tanára: Tóthné Gácsi Anna. A református egyház minden tanulót, aki küldött be alkotást a pályázatra, egy szép könyvjelzővel is megajándékozott. „Szolnokon már rég nincs munkanélküli” A Jászkunság ez évi második száma elgondol- kozttitó írást közöl a Gondolkodó rovatában „A mai Szolnok egy osztrák újságíró szemével” címmel. Az írás 1954-ben jelent meg, a Jászkunság első számában. Az osztrák kolléga Szolnok és a vele hasonló jellemzőkkel bíró város, Sankt Pölten összehasonlítását végezte el. megfigyeléseiről cikksorozatot írva lapjában. Megállapításai, különösen a demográfiai adatok és az ipari foglalkoztatottság terén az akkori Szolnokra nézve dicsé- rőek, megelőzik az osztrák várost. „Szolnokon már régen nincs munkanélküli, mindenkinek megvan a tanulási lehetősége és munkája. Annak azonban, hogy Szolnokon a helyzet így alakulhatott, az volt a feltétele, hogy az ember ember által való kizsákmányolásának kíméletlenül hadat üzentek" - írja az osztrák újságíró. S hogy a mai helyzet tükrében minderről mi a véleménye Várhegyi Attilának - akit Andrási László kérdezett -, Szolnok város polgármesterének? Megtudhatjuk az írást követő interjúból. A Közelképben Sarkady Sándor költő - egykori karcagi gimnazista - Igazság pajzsával című könyvét méltatja Rideg István. Az értelmiségi sorsról szóló vitába ezúttal T. Kiss Tamás és Kovács János száll be. Izgalmas szellemi kirándulást ígér Lengyel Boldizsár Élő jel című interjújának végigolva- sása, aki Balsi Balázs ferences rendi szerzetest faggatja a világ végéről, a szektákról és a lélek- csonkulásról. Munkácsy-évforduló van idén. Kevesen tudják, hogyan született meg nagy festőnk monumentális, 460x712 centiméteres műve, a Golgota, milyen hányattatásokon ment keresztül, s hogy került az tavaly augusztusban Debrecenbe, a Déri Múzeumba. Sz. Kürti Katalin írása fellebbenti a fátylat. Berta Ferenc Jászberény fényképész-ipartörténetéből - a fényirdászmesterség kezdeteiről - közöl részleteket korabeli forráselemzések alapján. A társadalmi és kulturális folyóiratban lluh István, P. Nagy István, Rab Imre, Szolnoki Csanya Zsolt és Jenei Gyula verseinek olvasása közben a művészi megformálást illetően nagy vitát kavart Kő Pál Kossuth Lajosról készült szobrának fotóillusztrációit nézegethetjük. S. Cs. J.
