Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

6 Szolnoki Extra 1994. június 9., csütörtök • • Önkormányzati lakások pró és kontra A Szolnoki Városi Televízió nemrégiben foglalkozott az önkormányzati tulajdonban lévő lakások megvételével. A műsorban a nézők kérdéseire válaszoltak az illetékesek, volt azonban néhány olyan fölvetés, amelyre nem volt alkalom az adás ideje alatt válaszolni. Ezekre a kérdésekre lapunk ha­sábjain adunk választ. Graholy Józsefné kérdése: Mindketten leszázalékolt rokkantnyugdíjasok a férjével, és önkormányzati lakásban laknak. 140 ezer forint értékű kárpótlási jegye van, amelyet 76 éves édesanyjától kapott. Szeretné megvásárolni a lakást, de a szolnoki önkormány­zat nem fogadja el a kárpótlási jegyet. Miért? (Tudomása szerint az egyenes ágon leszármazottól más önkormányza­tok elfogadják a kárpótlási jegyet, a szolnoki miért nem?) Válasz: A kárpótlási tön’ény, illetőleg Szolnok Megyei Jogú Város határozata alapján a lakás vételárának kárpótlási jeggyel való kiegyenlítésére kizárólag a vevő, illetve a bérlő jogoosult a sa­ját, valamint házastársa nevére kiállított kárpótlási jegy fel- használásával. Ács Józsefné kérdése: A Karczag László u. 1. VI/53. szám alatt lakom. Édes­anyámnak saját jogú kárpótlási jegye van 103 ezer forint értékben. Ő lemondana a javamra, hogy a lakást meg tud­jam vásárolni. Egyben lemondana a lakás vásárlási jogáról is. Miért nem fogadják ezt így el? Miért kell nekem lemon­dani a lakásomról az édesanyám javára? Ennek nem látom értelmét, hisz édesanyám 75 éves, ugyanilyen jellegű lakás­ban lakik, amit ő már megvásárolt. Az örökösödési százalék sem kevés, amit nekem mint egyedülállónak igen nagy meg­terhelés lenne megfizetni. Válasz: A válasz azonos a Graholy Józsefné kérdésére adott válasz­szák de konkrétan e kérdésre: a vételi jogot a bérlő gyakorol­hatja. A kérdező szerint ö mint bérlő szeretné a lakást megvásá­rolni az édesanyja nevére szóló kárpótlási jeggyel. Erre nincs lehetőség, csak a saját nevére szóló kárpótlási jeggyel egyenlít­heti ki a bérlő a lakás vételárát. Kérdés név nélkül: Mikor értékesítik a Szolnok, Hild Viktor út 3. szám alatti önkormányzati lakásokat? Válasz: A Hild Viktor út 3. szám alatti, önkormányzati tulajdonban lévő lakások HM-, BM-szolgálati lakások, vagyis a lakás feletti rendelkezési jog a Honvédelmi Minisztériumot és a Belügymi­nisztériumot illeti meg. A két minisztérium miniszteri rendeletben szabályozta többek között e lakások elidegenítésének feltételeit. Amennyiben bármely szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv írásban hozzájárul a vételhez, a bérlő azt megvásárolhatja. Egy néző kérdése: A Somogyi Béla u. 1. sz. alatti lakást 1985-ben állami tu­lajdonba vgtték, ezért a néző 1992 decemberében 92 ezer fo­rint értékű kárpótlási jegyet kapott. Jelenleg a Magyar u. 1. sz. alatt lakik. Ez az önkormányzati bérlakás azonban nem eladó, nem tudni: miért? Miért nem vásárolhatja vissza a néző is 92 ezer forintért a Somogyi úti lakását? Válasz: Az állami tulajdonba vett ingatlanáért, mint közli, kárpótlási jegyet kapott, a kárpótlási törvény alapján. Törvényi szabályo­zás hiányában nincs lehetőség arra, hogy az állami tulajdonba vett ingatlant az érte kapott kárpótlási jegyért visszavásárolja. A Magyar u. 1. sz. alatti bérlakások - amennyiben a lakás- törvény szerint a vételi jog azokra fennáll - megvásárolhatók, s ehhez saját jogú kárpótlási jegyét felhasználhatja. Juhászné kérdése: Ha valaki készpénzben kifizeti a teljes vételárat, szaba­don rendelkezhet-e a lakással? Például eladhatja-e, elcse­rélheti-e? Válasz: A lakás vételárának kiegyenlítését követően a tulajdonos szabadon rendelkezik a lakással: eladhatja, elcserélheti. Sánta Lászlóné (Lovas István út 5. szám) kérdése: Az épületből többen beadták igényüket a lakásvásárlásra. Több ízben írtak levelet az önkormányzatnak is, hogy mennyiért és hogyan tudnák megvásárolni a lakásokat, de választ nem kaptak. Szeretnék tudni, hogy mennyibe kerül a lakások négyzetmétere, mert anyagi szempontból ez lé­nyeges. Ok egy 10 emeletes épületben laknak, amelyet 1983-ban adtak át, s ahol azóta semmilyen felújítás nem történt, csak ajtózárcsere és liftszerelés. Az önkormányzat rendbe teszi-e az épületet, a lépcsőházat, mielőtt érkesítik az épületet, vagy ez a költség kit fog terhelni? Válasz: A törvény meghatározza azokat a kereteket, amelyek a vétel­ár kialakításához egyértelmű szempontokat adnak: mindenek­előtt a forgalmi érték megállapításához szükséges isméinek al­kalmazásának előírásával. Ennek során figyelembe kell venni az épület településen be­lüli fekvését, az épülethez tartozó földterület, a közös haszná­latra szolgáló helyiségek, illetőleg területek mértékéi, az épület műszaki állapotát, nem utolsósorban a lakás műszaki jellem­zőit, az alapterület, komfortfokozat figyelembevételével. A forgalmiérték-becslést szakemberek végzik, s a bérlő ré­szére kiküldött írásos ajánlat ad választ kérdésére, vagyis hogy mennyibe kerül a lakás vételára. Az épület műszaki állapotát tartalmazó állapotrögzítő doku­mentumokat a bérlők megismerhetik az árajánlat elfogadása előtt. Terék Béla kérdése: Szeretnék megvásárolni a bérlakást feleségével. 25 éve él­nek együtt az édesanyjukkal, aki bérlő (nem bérlőtársak, csak együtt költözők). Tudomása szerint vásárlási joga van, mert vér szerinti leszármazott. Viszont felesége kap ka­matmentes kölcsönt a vállalatától, 150 ezer forintot, ami már a bankban van, de nem tudnak szerződést kötni, mivel a lakásvásárlási szerződésre csak a férj nevét írják, és a bank csak a feleségnek adja a pénzt. Az önkormányzatnál nem tudnák megmondani a megoldást: hogyan lehetséges, hogy a feleségével együtt tudják megvásárolni a lakást? Válasz: A törvény alapján a vételi jogot a bérlő gyakorolhatja. A bér­lőnek - szintén a lakástörvény rendelkezése értelmében - módja van arra is, hogy megállapodjon egyenes ágbeli rokonával (gyermekével, unokájával, szülőjével, nagyszülőjével) abban, hogy a lakást az egyenes ágbeli rokon vásárolja meg. Az egyenes ágbeli rokonok körébe jogszabályi rendelkezés folytán a gyermek házastársa nem tartozik. Egy hölgy kérdezi a József A. u. 59.-ből: Nem igazán érti: mi az, hogy lakott forgalmi érték? ő tel­jesen felújította a lakását, és fél, hogy emiatt hátrányt szen­ved azzal szemben, aki viszont nem újította fel. Válasz: A lakás üres, beköltözhető forgalmi értékét jelenti, ha a vételt követően az új tulajdonos abba azonnal beköltözhet, azonnal birtokba veheti, hiszen az üres. Lakottság esetén az adásvételt követően az új tulajdonos nem tudja a tulajdonába került lakást használatba venni, abba nem tud beköltözni, mivel más személy - akivel lakottan vásárolta meg - benne lakik. Csak úgy tudja az új tulajdonos a lakást használatba venni, ha előzetesen gon­doskodik a bennlakó elhelyezéséről. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások a bérlők által lakott lakások. Az önkormányzati rendelet a vételár mértékét az üres forgalmi értékhez képest a lakottság figyelembevételével 50 százalékban határozta meg. A vételár kialakításánál figyelembe kell venni a bérlők által elvégzett értéknövelő beruházásokat.'Az értéknövelő beruházá­sok elismerésénél a tön’ény azt az elvet érvényesíti, hogy a bér­lőnek ne kelljen újólag megvásárolni azt, amit már saját eszkö­zeiből kifizetett. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok nem minden időben és alkalommal engedték meg a bérlő költségei­nek beszámítását. Olyan költségek beszámítását, amelyekre jogszabály korábban nem adott lehetőséget, utóbb az értékesí­tés során követelni nem lehet. Csapó Lászlóné kérdezi: Mint kívülálló, tehát ndm önkormányzati lakás bérlője, vásárolhat-e önkormányzati tulajdonban lévő lakást a gyermekének? Válasz: Az önkormányzatoknak rendeleteikben - amennyiben üres lakásaikat is el kívánják adni - dönteni kell. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az üres lakáso­kat nem idegeníti el. Több házfelügyelő nevében kérdezi egy hölgy: Ő maga is házfelügyelő már 25 éve, jelezte megvásárlási szándékát, de elutasították, hogy erről majd később dönte­nek, és valószínű, hogy nem adják el házfelügyelőknek a la­kást. Mi erről az igazság? Válasz: A házfelügyelői lakásban lakó személyek helyzetének rende­zésére több, egymással azonos értékű megoldás alkalmazható:- Az önkormányzat, a társasházi lakóközösség és a házfel­ügyelő háromoldalú megállapodást köt, mely szerint a házfel­ügyelő a társasházzá alakítás után is ellátja a házfelügyelői te­endőket. Az erre vonatkozó megállapodásban kell meghatá­rozni a házfelügyelői lakás bérletével kapcsolatos feltételeket, ezen belül különös figyelemmel kell lenni a bérleti jogviszony megszűnése esetén az elhelyezéssel kapcsolatos kérdésekre.- Amennyiben munkaviszony létesítésére vonatkozó szerző­dés nem jön létre, lehetőség van arra, hogy az önkormányzat megállapodjon a volt házfelügyelővel vagy a jóhiszemű lakás­használóval abban, hogy részére lakás biztosítása helyett pénz- beni térítést fizet. A térítés mértékét a lakástörvény, illetőleg a helyi rendelet szabályai szerint kell meghatározni. A házfelügyelői szolgálati lakás külön tulajdonként kerül fel­vételre az alapító okiratba, s mindaddig az önkormányzat tulaj­dona marad, amíg a társasházi közösség döntése alapján a la­kás értékesítésére vonatkozó feltételek megteremtődnek. Egy Aranyi S. úti néző kérdése: Még nem kapta meg a nyilatkozatot, ki fogják-e neki küldeni a polgármesteri hivatalból, vagy neki kell utána­járnia? Válasz: Hivatalból kap értesítést vételi jogosultságáról, illetve ha a törvény alapján az adott lakásra vételi jog nem áll fenn, annak okáról. A részére küldött értesítéssel egyidejűleg az értékesítést bonyolító Tiszainköz Kft. is értesül. I

Next

/
Thumbnails
Contents