Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

6

Szolnoki Extra

1994. június 9., csütörtök

• •

Önkormányzati lakások pró és kontra

A Szolnoki Városi Televízió nemrégiben foglalkozott az önkormányzati tulajdonban lévő lakások megvételével. A műsorban a nézők kérdéseire válaszoltak az illetékesek, volt azonban néhány olyan fölvetés, amelyre nem volt alkalom az adás ideje alatt válaszolni. Ezekre a kérdésekre lapunk hasábjain adunk választ.

Graholy Józsefné kérdése:

Mindketten leszázalékolt rokkantnyugdíjasok a férjével, és önkormányzati lakásban laknak. 140 ezer forint értékű kárpótlási jegye van, amelyet 76 éves édesanyjától kapott. Szeretné megvásárolni a lakást, de a szolnoki önkormányzat nem fogadja el a kárpótlási jegyet. Miért? (Tudomása szerint az egyenes ágon leszármazottól más önkormányzatok elfogadják a kárpótlási jegyet, a szolnoki miért nem?)

Válasz:

A kárpótlási tön’ény, illetőleg Szolnok Megyei Jogú Város határozata alapján a lakás vételárának kárpótlási jeggyel való kiegyenlítésére kizárólag a vevő, illetve a bérlő jogoosult a saját, valamint házastársa nevére kiállított kárpótlási jegy fel- használásával.

Ács Józsefné kérdése:

A Karczag László u. 1. VI/53. szám alatt lakom. Édesanyámnak saját jogú kárpótlási jegye van 103 ezer forint értékben. Ő lemondana a javamra, hogy a lakást meg tudjam vásárolni. Egyben lemondana a lakás vásárlási jogáról is. Miért nem fogadják ezt így el? Miért kell nekem lemondani a lakásomról az édesanyám javára? Ennek nem látom értelmét, hisz édesanyám 75 éves, ugyanilyen jellegű lakásban lakik, amit ő már megvásárolt. Az örökösödési százalék sem kevés, amit nekem mint egyedülállónak igen nagy megterhelés lenne megfizetni.

Válasz:

A válasz azonos a Graholy Józsefné kérdésére adott válaszszák de konkrétan e kérdésre: a vételi jogot a bérlő gyakorolhatja. A kérdező szerint ö mint bérlő szeretné a lakást megvásárolni az édesanyja nevére szóló kárpótlási jeggyel. Erre nincs lehetőség, csak a saját nevére szóló kárpótlási jeggyel egyenlítheti ki a bérlő a lakás vételárát.

Kérdés név nélkül:

Mikor értékesítik a Szolnok, Hild Viktor út 3. szám alatti

önkormányzati lakásokat?

Válasz:

A Hild Viktor út 3. szám alatti, önkormányzati tulajdonban lévő lakások HM-, BM-szolgálati lakások, vagyis a lakás feletti rendelkezési jog a Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot illeti meg.

A két minisztérium miniszteri rendeletben szabályozta többek között e lakások elidegenítésének feltételeit.

Amennyiben bármely szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv írásban hozzájárul a vételhez, a bérlő azt megvásárolhatja.

Egy néző kérdése:

A Somogyi Béla u. 1. sz. alatti lakást 1985-ben állami tulajdonba vgtték, ezért a néző 1992 decemberében 92 ezer forint értékű kárpótlási jegyet kapott. Jelenleg a Magyar u. 1. sz. alatt lakik.

Ez az önkormányzati bérlakás azonban nem eladó, nem tudni: miért?

Miért nem vásárolhatja vissza a néző is 92 ezer forintért a Somogyi úti lakását?

Válasz:

Az állami tulajdonba vett ingatlanáért, mint közli, kárpótlási jegyet kapott, a kárpótlási törvény alapján. Törvényi szabályozás hiányában nincs lehetőség arra, hogy az állami tulajdonba vett ingatlant az érte kapott kárpótlási jegyért visszavásárolja.

A Magyar u. 1. sz. alatti bérlakások - amennyiben a lakás- törvény szerint a vételi jog azokra fennáll - megvásárolhatók, s ehhez saját jogú kárpótlási jegyét felhasználhatja.

Juhászné kérdése:

Ha valaki készpénzben kifizeti a teljes vételárat, szabadon rendelkezhet-e a lakással? Például eladhatja-e, elcserélheti-e?

Válasz:

A lakás vételárának kiegyenlítését követően a tulajdonos szabadon rendelkezik a lakással: eladhatja, elcserélheti.

Sánta Lászlóné (Lovas István út 5. szám) kérdése:

Az épületből többen beadták igényüket a lakásvásárlásra. Több ízben írtak levelet az önkormányzatnak is, hogy mennyiért és hogyan tudnák megvásárolni a lakásokat, de választ nem kaptak. Szeretnék tudni, hogy mennyibe kerül a lakások négyzetmétere, mert anyagi szempontból ez lényeges.

Ok egy 10 emeletes épületben laknak, amelyet 1983-ban adtak át, s ahol azóta semmilyen felújítás nem történt, csak ajtózárcsere és liftszerelés. Az önkormányzat rendbe teszi-e az épületet, a lépcsőházat, mielőtt érkesítik az épületet, vagy ez a költség kit fog terhelni?

Válasz:

A törvény meghatározza azokat a kereteket, amelyek a vételár kialakításához egyértelmű szempontokat adnak: mindenekelőtt a forgalmi érték megállapításához szükséges isméinek alkalmazásának előírásával.

Ennek során figyelembe kell venni az épület településen belüli fekvését, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek, illetőleg területek mértékéi, az épület műszaki állapotát, nem utolsósorban a lakás műszaki jellemzőit, az alapterület, komfortfokozat figyelembevételével.

A forgalmiérték-becslést szakemberek végzik, s a bérlő részére kiküldött írásos ajánlat ad választ kérdésére, vagyis hogy mennyibe kerül a lakás vételára.

Az épület műszaki állapotát tartalmazó állapotrögzítő dokumentumokat a bérlők megismerhetik az árajánlat elfogadása előtt.

Terék Béla kérdése:

Szeretnék megvásárolni a bérlakást feleségével. 25 éve élnek együtt az édesanyjukkal, aki bérlő (nem bérlőtársak, csak együtt költözők). Tudomása szerint vásárlási joga van, mert vér szerinti leszármazott. Viszont felesége kap kamatmentes kölcsönt a vállalatától, 150 ezer forintot, ami már a bankban van, de nem tudnak szerződést kötni, mivel a lakásvásárlási szerződésre csak a férj nevét írják, és a bank csak a feleségnek adja a pénzt. Az önkormányzatnál nem tudnák megmondani a megoldást: hogyan lehetséges, hogy a feleségével együtt tudják megvásárolni a lakást?

Válasz:

A törvény alapján a vételi jogot a bérlő gyakorolhatja. A bérlőnek - szintén a lakástörvény rendelkezése értelmében - módja van arra is, hogy megállapodjon egyenes ágbeli rokonával (gyermekével, unokájával, szülőjével, nagyszülőjével) abban, hogy a lakást az egyenes ágbeli rokon vásárolja meg.

Az egyenes ágbeli rokonok körébe jogszabályi rendelkezés folytán a gyermek házastársa nem tartozik.

Egy hölgy kérdezi a József A. u. 59.-ből:

Nem igazán érti: mi az, hogy lakott forgalmi érték? ő teljesen felújította a lakását, és fél, hogy emiatt hátrányt szenved azzal szemben, aki viszont nem újította fel.

Válasz:

A lakás üres, beköltözhető forgalmi értékét jelenti, ha a vételt követően az új tulajdonos abba azonnal beköltözhet, azonnal birtokba veheti, hiszen az üres. Lakottság esetén az adásvételt követően az új tulajdonos nem tudja a tulajdonába került lakást használatba venni, abba nem tud beköltözni, mivel más személy - akivel lakottan vásárolta meg - benne lakik. Csak úgy tudja az új tulajdonos a lakást használatba venni, ha előzetesen gondoskodik a bennlakó elhelyezéséről.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások a bérlők által lakott lakások. Az önkormányzati rendelet a vételár mértékét az üres forgalmi értékhez képest a lakottság figyelembevételével 50 százalékban határozta meg.

A vételár kialakításánál figyelembe kell venni a bérlők által elvégzett értéknövelő beruházásokat.'Az értéknövelő beruházások elismerésénél a tön’ény azt az elvet érvényesíti, hogy a bérlőnek ne kelljen újólag megvásárolni azt, amit már saját eszközeiből kifizetett.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok nem minden időben és alkalommal engedték meg a bérlő költségeinek beszámítását. Olyan költségek beszámítását, amelyekre jogszabály korábban nem adott lehetőséget, utóbb az értékesítés során követelni nem lehet.

Csapó Lászlóné kérdezi:

Mint kívülálló, tehát ndm önkormányzati lakás bérlője, vásárolhat-e önkormányzati tulajdonban lévő lakást a gyermekének?

Válasz:

Az önkormányzatoknak rendeleteikben - amennyiben üres lakásaikat is el kívánják adni - dönteni kell.

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az üres lakásokat nem idegeníti el.

Több házfelügyelő nevében kérdezi egy hölgy:

Ő maga is házfelügyelő már 25 éve, jelezte megvásárlási szándékát, de elutasították, hogy erről majd később döntenek, és valószínű, hogy nem adják el házfelügyelőknek a lakást. Mi erről az igazság?

Válasz:

A házfelügyelői lakásban lakó személyek helyzetének rendezésére több, egymással azonos értékű megoldás alkalmazható:- Az önkormányzat, a társasházi lakóközösség és a házfelügyelő háromoldalú megállapodást köt, mely szerint a házfelügyelő a társasházzá alakítás után is ellátja a házfelügyelői teendőket. Az erre vonatkozó megállapodásban kell meghatározni a házfelügyelői lakás bérletével kapcsolatos feltételeket, ezen belül különös figyelemmel kell lenni a bérleti jogviszony megszűnése esetén az elhelyezéssel kapcsolatos kérdésekre.- Amennyiben munkaviszony létesítésére vonatkozó szerződés nem jön létre, lehetőség van arra, hogy az önkormányzat megállapodjon a volt házfelügyelővel vagy a jóhiszemű lakáshasználóval abban, hogy részére lakás biztosítása helyett pénz- beni térítést fizet. A térítés mértékét a lakástörvény, illetőleg a helyi rendelet szabályai szerint kell meghatározni.

A házfelügyelői szolgálati lakás külön tulajdonként kerül felvételre az alapító okiratba, s mindaddig az önkormányzat tulajdona marad, amíg a társasházi közösség döntése alapján a lakás értékesítésére vonatkozó feltételek megteremtődnek.

Egy Aranyi S. úti néző kérdése:

Még nem kapta meg a nyilatkozatot, ki fogják-e neki küldeni a polgármesteri hivatalból, vagy neki kell utánajárnia?

Válasz:

Hivatalból kap értesítést vételi jogosultságáról, illetve ha a törvény alapján az adott lakásra vételi jog nem áll fenn, annak okáról. A részére küldött értesítéssel egyidejűleg az értékesítést bonyolító Tiszainköz Kft. is értesül.

I