Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
6 Jászsági Extra — Jászberény 1994. május 24., kedd Kiállítás A Jász Múzeumban minden évben egyszer bemutatkozási alkakalmat kínálnak a Berényi Műhely amatőr alkotói számára. Idén Tordai Enikő festményeiből válogattak. A tárlat május 25- én, 17 órakor nyílik, s július közepéig látható. Megnyitót Sas István, a Déryné Művelődési Központ igazgatója mond. Ajándéknap a gyermekeknek A Déryné Művelődési Központ előtti téren (rossz idő esetén a házban) május 28- án vasárnap 10-től 14 óráig nagyszabású gyermeknapi kavalkádot rendeznek. Lesz bábkészítés, aszfaltrajzverseny és sok meglepetés. A Pitypang együttes bábelőadással kedveskedik, a Dominó színpad is fellép. TV1 i /i / A Honvéd Jász Kaszinó Kulturális Egyesület havonta kétszer közérdekű katonai témájú videofdmek vetítését kezdte el. Május 26- án tizenhat órakor a Taszár ’92 repülőnap című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Az iskolák részére más időpontban is tartanak vetítést külön kérésre. Táncfesztivál A Jászság Népi Együttes egyik utánpótláscsoportja az Árendás gyermektáncegyüttes május 28-án és 29- én táncfesztiválon szerepel Debrecenben. Tanfolyamok Az Ifjúsági Ház munkanélküliek és vakációzó diákok részére júniusi kezdéssel több tanfolyamot is ajánl. Kellő számú jelentkező esetén a vendéglátás és a kereskedelem területén szakmai képesítést és bizonyítványt adó tanfolyamok indulnak az Ifjúsági Házban. További felvilágosítást is náluk lehet kérni, a Bercsényi út 1.-ben vagy a 311-823-as telefonon. Földünk és környezetünk A környezetvédelmi világnap alkalmából május 26-án tizenhét órakor Földünk és környezetünk címmel előadásra kerül sor a városi könyvtárban^ Ilonka Zoltán a Bercsényi Úti Általános Iskola tanára tart előadást, aki ismert környezetvédő városunkban. A rendezvény alkalmából könyvkiállítás is nyílik a kömyvtárban. Kórusfesztivál A Székely Mihály iskola nagykórusa részt vesz Budapesten az ének-zene tagozatos általános iskolák része rendezendő első országos kórusfesztiválon. A fesztiválra május 27, 28, 29-én kerül sor, és 31 kórus nevezését fogadták el a rendezők. A nagykórus utazik a fővárosba, és a Belgiumban is sikert aratott programot adja elő, melyet Bartók, Karai, Maros műveiből állítottak össze. Szakköri találkozó A Déryné Művelődési Központ díszítőművészeti szakkörének vendégei lesznek május 28-án. Hévízről és Keszthelyről érkeznek szakköri társak szakmai tapasztalatcserére. A program során a legszebb kézimunkákból minikiállítást rendeznek. Tánctábor A Lehel Társastáncklub júlis 5-16-ig ismét rendez tábort, melyet Molnár József táncpedagógus vezet. Az érdeklődők június 20-ig jelentkezhetnek az Ifjúsági Házban. Piackerengő, avagy megoldásra váró kérdések sorozata Tarhatatlan a zsúfoltság, a káosz A városokat a piac tette várossá. A piac miatt keresték meg a kereskedők, ott cserélt gazdát állat és más portéka. A piac szerepe volt meghatározó a városok életének alakulásában a történelem folyamán. A piactéren „élt” a város, ott mindenki megfordult. A piac a város legfontosabb, kitüntetett része lett. Mondhatni a város közepe, s köré épültek a házak, a templomok, az utcák. Jó példa erre Debrecen, hisz főutcájának neve Piacz utca. Jászberény történetében is nagy szerepe volt a piacnak, mely a mai főtéren volt sok évszázadon át. A régi tanácsi jegyzőkönyvekben - Rédei István kutatásai nyomán - fellelhetjük, hogy miként szabályozták eleink a piac működési rendjét. Mert bizony szigorúan szabályozták! Előírták, ki hol árulhat, s mit. Például 1701-ben a görög kereskedők számára a szűrszabók sora után, a Pálinkás-kereszt melletti helyet jelölték ki. (A Pálinkás-kereszt 1960-ban került a mai, főplébánia előtti helyére). Közismert, hogy a zsidó kereskedők tevékenységét Csak 1850-ben engedte meg Jászberény tanácsa. A városháza előtti tér szolgált a közös gyűlésekre, s a piacok megtartására. A városháza 1838-ig - ekkor épült a mai helyére - a mostani Déryné Művelődési Központ és a városi bíróság épülete között a főteret kettéosztotta. Tőle északra, a nagytemplomig volt a nagy piac, délre a kis piac helye. Az is közismert, hogy itt, a Bundás kút előtti rész a kubikusok „munkaközvetítő irodájaként” szolgált az 1930-as években. A piac a mai ember számára is fontos. A városközponttól nem túl távol, jól megközelíthető helyen, kulturált körülmények között szeretnénk bevásárolni. S az árusok is megfelelő körülményeket szeretnének maguk s árujuk számára. Ha arra gondolok, amit a jászberényi piacon tapasztalhatunk, különösen kedden, pénteken, szombaton, akkor ideális megoldásról Jászberényben szó sincs. Sőt, a piac helyzetének rendezése a sürgősen megoldandó kategóriába tartozik. A jelenlegi helyén - miután a Szabadság térről is kiszorult - húsz éve van a piac. A Volán-telep 3 éve költözött el, s akkor bővült valamivel területe. Ám az 1974-es létesítés körülményei is „furcsák” voltak. A Volán Vállalat akkori vezetője nagylelkű gesztussal a tanácsnak adta a telket. Ez azonban kicsi volt ahhoz, hogy megfelelő épületet, piaccsamokot építsenek, pedig ezt tervezték, így fémvázas fedett részt s szabad területet alakítottak ki. Polgár Lajos, a város jelenlegi főépítésze tudja, semmi sem épült ott az eredeti elképzelések szerint, a régi terveket sem találták meg. így tisztázatlan az is, hol van csatorna s hol, miért nincs. A fedett rész alatt pavilonok épültek, de ezek zöméről semmilyen dokumentáció - építési engedély, területhasználati szerződés, szolgalmi jog, üzemeltetési megállapodás - nem áll rendelkezésre. E kusza viszonyokat igyekszik most rendezni a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. és az önkormányzat. Utána a megfelelő körülmények kialakításához is hozzákezdhetnek. A volt Volán-telep teljes kiköltözése sem jelentett megoldást. E területet is illeszteni kellene a meglévőhöz. A Kossuth utcai piac környékén piacnapokon parkolni lehetetlen. A zöldség-gyümölcs árusok asztalai egyre „szűkülnek”, a ruha-, cipő-, műszakicikk-árusok száma viszont szaporodik. A zsúfoltság, az összevisszaság, a helyfoglalások állandó bosszúsággal járnak. A piacfelügyelet is tehetetlen ilyen körülmények között. A helypénzek felemelése pedig óriási ellenállást váltott ki. A külső vásártéren is sürgető valamilyen új rend kialakítása. Ott a tulajdonjog is zavaros. Két terület a jászberényi önkormányzaté. Ezek között van egy ingatlan, mely a megyei önkormányzaté és egy, mely a Magyar Autóklub nevén szerepel. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a város egyik telkén van egy mérlegház, s ennek tulajdonosa a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Az önkormányzat legutóbb tárgyalt a piac helyzetéről. A tényfeltárás megtörtént. Most az következik, hogy új helyi rendeletet dolgoznak ki a piac működési rendjéről. A piacra és környékére pedig részletes rendezési tervet kell készíteni. Mindez nem jelenti, hogy máról holnapra javul a helyzet. De a tisztulási, rendezési folyamat elkezdődik. Kiss Erika A Zöld-Ker Kft. és Johnson & Johnson Kft. állást ajánl az alábbi munkakörben: ÜZLETKÖTŐ Szolnok megye FELADATA, hogy a kiskereskedelmi üzletek rendszeres látogatása révén szélesítse a Zöld-Ker Kft. vevőkörét, növelje a Johnson & Johnson termékeinek ismeretségét és forgalmát. HA ÖN- legalább középfokú végzettséggel, vagy az értékesítés területén tapasztalattal rendelkezik,- kiváló kapcsolatteremtő készségű,- megbízható és felelősségteljes,- maximum 30 éves, akkor sikerrel pályázhat. AJÁNLATUNK:- teljesítménytől függő jövedelem,- folyamatos továbbképzés. A pályázók fényképes jelentkezését önéletrajzzal, bizonyítvány másolatokkal az alábbi címre kérjük elküldeni május 31-ig: Johnson & Johnson üzletkötő Zöld-Ker Kft. •52230/ih* 5008 Szolnok, Gorkij út 4. Zirzen Janka 170 éve született tanítónőképzés úttörője A Thököly utca 20. szám alatti házon emléktábla tudatja, Jászberény város szülötte, Zirzen Janka az Erzsébet Nőiskola igazgatója, hazánkban az első elemi és polgári tanítónőképzők szervezője, a nemzeti nőnevelés apostola volt. Apja, Zirzen József - leánya születésekor már nem élt - anyja, Zámoni Terézia. Az özvegy anya 1824 márciusában jött Jászberénybe mint jász kerületi főbábaasszony. Leánya, Johanna Erzsébet - május 23-án keresztelték - valószínű néhány nappal előbb született. A napi megélhetésért dolgozó édesanya egyedül nevelte, tanította német nyelvre. Hétéves korában Pestre küldte a Stein-féle nevelőintézetbe, ahol francia nyelvet tanult. Tizenegy éves korában a pesti Felber-féle leánynevelő intézet növendéke lett. Tanulmányait Egerben fejezte be a Tóth Terézia intézetében. Jól beszélt németül, franciául, művészi szintű volt a kézimunkatudása, indulhatott a nevelőnői pályán. Szülővárosába hazatérve 1840-ben a Szép utca 20. szám alatti házban - ma Thököly utca - megnyitotta, és két évig működtette Jászberény első leánynevelő magániskoláját. Néháft> évre Egerbe ment nevelőnőnek, majd 1846-ban visszajött, és újra megnyitotta a magániskolát. 1849-től nevelőnő volt Aradon, majd Jászberényben. A nevelőnői munka közben tovább tanult, 1866. április 7-én az angolkisasszonyok pesti intézetében kapott oklevelet „magyar-német tannyelvű elemi tanodában tanítóságra képesített”. 1867-ben Jászberény város tanácsa kinevezte „a II. leányosztálynak kézimunkák, konyhakertészet és egyéb női foglalkozásokban teendő oktatására”. Édesanyja halála után lemondott állásáról, és Pozsonyba ment tanítani. Ez idő tájt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1868. évi 38. törvénycikk megalkotásával a népoktatás, közvetve a nőnevelés megvalósításán fáradozott. A nőneveléssel kapcsolatos tervei, céljai eléréséhez választotta ki a tanítónőképzőt. A nagy műveltséggel bíró, nevelői munkában tapasztalt, élete 46. évében lévő Zirzen Jankát 1869. szeptember 19-én kinevezte az első állami tanítónőképző intézet igazgatójának. Ebből fejlődött ki a polgári iskolai tanítónőképző intézet, a későbbi Erzsébet Nőiskola, melynek igazgatója volt 1896-ig, nyugdíjba vonulásáig. Zirzen Janka kora rendkívüli egyénisége volt. Személyiségfejlődésére hatással volt a környezet, melyben felnőtt, élt és dolgozott. Nevelői tevékenységének jellemzői, a fegyelem, a kötelességérzet, a hivatásszeretet. S mindezt át tudta adni tanítványainak. Általános és pedagógiai műveltséggel rendelkező tanítónőket nevelt, akik nemcsak tudásukkal, hanem egyéni életükkel is példaképeik lehettek tanítványaiknak. Igazgatói munkájában érvényesült szervezői tehetsége. Alkotóerejét sokszorozta a vállalt feladat, a széles néprétegek kulturális felemelése. Látnoki erővel nézett a messze jövőbe, munkát, új munkakört kért a nő számára. Felismerte, hogy a nőnek nemcsak a családban, de a társadalmi életben is hivatása van. Oly korban, mikor a nők még nem látogathatták az egyetemet, Zirzen Janka a legfelsőbb nőnevelés irányítója volt. Munkásságát, életművét életében elismerték. Tanítványai körében emlékeztek 1879-bén 10 éves igazgatói, majd 1889-ben igazgatósága 20., neT velői munkásságának 50. évfordulójára. A hazai nemzeti nőnevelés terén szerzett érdemeiért 1879-ben a királytól koronás arany érdemkeresztet kapott. Tanítványaitól 1000 koronás Zirzen-alapítványt és a „Nemzeti Nőnevelés” című folyóirat első példányát kapta. 1904 májusában ünnepelték 80. születésnapját. Ugyanezen év december 28-án befejezte életét. Temetésén egy ország s mintegy 1000 tanítványa búcsúzott tőle. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben kapott örök nyughelyét. Sírjára közadakozásból állítottak síremléket. A rávésett sorok - „Szívének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedékeket nevelt a magyar hazának” - kora által életpályája elismerését jelentik. Vajon napjaink tanítónői szerte az országban és szülővárosában gondolnak-e néha úttörő elődjükre? Sugárné Koncsek Aranka Holnap győzünk Éjféltől a sportversenyek napja lesz. Tavaly harmadikok lettünk e világversenyben. Most is győzelem a cél. Minden sportpályán, a strandokon, az iskolákban a művelődési házakban be lehet kapcsolódni a versenybe. Rengeteg ajándék vár gazdára! Három nap Nagyvisnyón Az Árpád úti eltérő tantervű tagozatra járó kisiskolások 40 fős csapata 3 napos képességfejlesztő táborozáson vett részt, melyet a nagyvisnyói gyermektáborban rendeztek. A gyerekek személyiségfejlesztésében sokat jelentett az a három nap. A nevelők változatos, sokszínű programot szerveztek. Volt túrázás, sportolás a szabadban, kézműves-foglalkozás a gipszszobrocskák készítésétől a szövésig. A kötetlen, jó hangulatú foglalkozásokon mindenki egyéniségének megfelelően tevékenykedett, alkotott. Sok saját készítésű kis ajándéktárgygyal tértek haza a gyerekek. E három nap jó lehetőséget adott a diákok egymás közötti kapcsolatának alakítására, az önállóság kipróbálására. Egy-két kivételtől eltekintve ugyanis ezek a gyerekek még sosem voltak táborban. Sőt többségük egy napot sem töltött távol a várostól, a családtól. A magas költségek, s a többnyire hátrányos szociális helyzet miatt sokan a részvételi díjat sem tudták volna befizetni. Ennek jelentős részét a pedagógusok által készített pályázaton nyert összegből, valamint adományokból fedezték. A tanulók s a nevelők köszönettel tartoznak annak a háron szülőnek, akik velünk táboroztak, s az ellátást segítették. Hálásak vagyunk az adományozóknak akik a következők voltak: a Jásztej, a Húscoop és a Közép-alföldi Sütödék üzeme, valamennyi jászapáti. Atafész, Jászsági Áruház, Sebestyén László pékmester és a Gépszolg 10. sz. részlege. Soósné Várnay Mária Időutazás a Mátra alján A Pro Patria Szövetség „Magyarország felfedezői” jászberényi csapatának tagjai, nevükhöz híven felfedező útra indultak. Autóbusszal és gyalog járták be a közeli Mátraalja nevezetésségeit. Első útjuk a néhány éve helyreállított feldebrői templomhoz vezetett (képünk). Nagy figyelemmel hallgatták a helyi idegenvezető érdekes ismertetőjét a templom történetéről. Kissé megilletődve lépkedtek a XI. századi altemplom oszlopkötegei között. A következő megálló Verpeléten volt. Itt a XVIII. századba érkeztek a gyerekek. A régi „pendelykéményes” kovácsműhelyben megtalálták a mai modem szerszámok őseit. Megtudták, hogy ki viselhette a „gyógykovács” címet, s hogy milyen rangot jelentett a falu kovácsának lenni. Innen mindössze néhány kilométer volt az út, s mégis millió évek peregtek vissza. A Vár-hegy elhagyott kőbarlangjában az egykori vulkáni tevékenység nyomaira leltek. Kisnánára érkezvén a községben lévő várrom volt az újabb látnivaló. A XV. századi építmény romjaiban is csodálatos. Á Kompolthy család által emelt vár könnyű sétával körbejárható. Nem úgy az egy évszázaddal korábban épült markazi, mely ugyancsak az előbbi családé volt. A 460 méteres magaslaton épült erősség megközelítése egyórai gyaloglásba került. A lombok által takart várfalak csak az utolsó métereken tűntek elő. A rom mai lakóinak, a termetes zöldgyíkoknak nyugalmát zavarta meg a 40 fős csapat, miután megérkezett az egykori várudvarba. Ezzel a túrával a „várfelderítő” próba első fokozatát teljesítették a gyermekszövetség tagjai, s így adott a lehetőség számukra, hogy a nyáron ott lehessenek Kőszegen a várfelderítők országos találkozóján. A tanév befejezése után - a tervek szerint - távolabbi tájakra vezet majd útjuk. Faragó László Ajándék tanévzáróra A jászberényi önkormányzat még évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy létesít egy keretet, amivel a polgármester rendelkezhet. Váratlan eseménykor a polgármester a pénzügyi bizottsággal egyeztetve, de a testület előzetes megkérdezése nélkül dönthet erről a pénzről. A keretet dr. Magyar Levente nemigen költötte el egyik évben sem. Valamilyen hasznos dologra - tavaly egy kislány táborozására - adott belőle, de az idei 500 ezer forint még megvan. Most úgy döntött, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok jutalmazására költ el jelentősebb összeget ebből az alapból. Iskolánként 1-2 pedagógus - az igazgatók javaslata alapján - a tanévzáró ünnepségen veheti át ezt a jutalmat, hogy a szülők is tudják, kik dolgoztak a legjobban ebben a tanévben. A polgármester nem tesz különbséget az önkormányzati intézmények és más fenntartásban lévők között. Minden jászberényi óvodában és iskolában szeretné jutalmazni a legjobb pedagógus(oka)t. Az oldalt írta és szerkesztette: Kiss Erika Fotó és fotóreprodukció: Faragó László és Sárközi János 02712874
