Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

1994. május 16., hétfő Körkép Szolnok egyetlen kávézó-tejfvója a Centrum Áruház újonnan épült pavilonjában má­tól már „teljes gőzzel” várja vendégeit. A választék óriási, a kiszolgálás gyors, és mindössze harminc forintból meg lehet reggelizni. Felvételünk tegnap készült, ami­kor is az utolsó belső simításokat végezték a pavilonban. (Fotó: I. L.) A turisták ne csak a Balatont ismerjék Falusi vendégfogadók: az üdültetés új formái Nem a lecsúszás, az elszegé­nyedés kezdetét, hanem meg­lévő értékeink tiszteletét és fel­fedezését jelenti az, ha egy-egy család falun vagy tanyán tölti szabadságát. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének el­nöke mondta szombaton Debre­cenben. Az 1989-ben megalakult szövetség eddigi munkáját ösz­­szegző és terveit bemutató saj­tótájékoztatón hangsúlyozták: a falusi-tanyai vendégfogadás új­­rahonosításával szeretnék el­érni, hogy a hozzánk látogató turisták az ország egészét ismer­jék meg, ne csak a fővárost, a Balatont és a pusztákat. Jelen­leg a szövetségnek 280-300 te­lepülésen van szálláshelye. Hat­száz család foglalkozik vendég­látással, s csaknem ötezer ven­dégágy várja naponta a turistá­kat. Csáky Csaba elmondta, hogy felméréseik szerint csaknem kétszázezer, szálláshely kialakí­tására alkalmas pajta, fészer, hétvégi ház, pince, melléképület található hazánkban. Ezek több­sége kis költséggel átalakítható lenne vendégfogadóvá. A szö­vetségnek az a célja, hogy az 1996-os világkiállítás idejére e meglévő helyekből 25 ezret ténylegesen alkalmassá tegye­nek vendégvárásra. (MTI) Az ezredforduló nemzedéke a tét Gyökeres reformokra szorul az oktatásügy Több mint hat évtizede: Szegedi Szabadtéri Játékok Szegedi fesztiválnyár operával, musicallel Középkori falmaradványok is előkerültek a szegedi Dóm tér Dömötör-tomyának lábainál, amikor a szabadtéri játékok mobil néztőterének világítási tornyához mélyítették a kábel­csatlakozást. Ez a történészek számára eufórikus lelet további ásatásokat igényel, ám nem za­varja az európai hírű szegedi fesztivál megújhodását ígérő, új, négyezres nézőtér elhelyezé­sének munkálatait. 1994 nyarán megint új fejeze­téhez érkeznek Szegeden a több mint hat évtizedes múltra visz­­szatekintő szabadtéri játékok. Ehhez méltóan nagyszabású produkciókra kerül sor. Erkel Ferenc Bánk bánjával nyitnak, az Állami Operaház nemrégi­ben avatott Kerényi Imre-értel­­mezésének szabadtéri adaptáci­ójával, Csikós Attila monumen­tálisra hangolt díszleteivel, ahol a vezető szerepekben Molnár András, Csavlek Etelka, Mé­szöly Katalin, Gyimesi Kálmán lép színpadra július 15-én és 16-án. A másik opera a szegedi tra­díciókhoz híven nemzetközi szereposztású lesz - szinte kivé­telesen az egyre szegényedő ha­zai operaközegben Verdi Otellója, olasz nyelven, július 28-án és 30-án. A rendező Vámos László, a karmester és a címszereplő az olasz Piergiorgio Morandi, il­letve Gianfranco Cecchele, a vi­lág operaszínpadainak régóta keresett sztárja, de nem kevésbé világsztár a szegedi születésű Tokody Ilona sem. Jagót, a Ceausescu-korszakban nyu­gatra menekült, erdélyi Szilágyi Károly énekli, aki szintén kere­sett bariton az európai operahá­zakban. A Dóm téri nyár igazi attrak­ciójának ígérkezik C. M. Schönberg rockoperája, a Miss Saigon augusztus 12-e és 20-a között. A szintén magyarországi be­mutatóként Szegeden avatott Nyomorultak című musical szerzőjének darabja - mely a Pillangókisasszony történeté­nek a vietnami háborúra alkal­mazott változata - London és New York tartós szenzációja. A kelet-európai premierhez - melyet Kerényi Miklós Gábor rendez - a Rock Színház, a Fő­városi Operetszínház és a Sze­­gédi Szabadtéri fogott oásze. 's% * fontosabb szerepekben £sen­­geri Attila, Vásári Mónika, Sá­fár Mónika, Sasvári Sándor és Szolnoki Tibor bizonyíthat. Beke Kata egyike azoknak a szakértőknek, akik szívükön vi­selik az oktatás ügyét. Jómaga is pedagógus, nem közömbös számára a felnövő generáció sorsa. Arról kérdeztük: milyen­nek látja a magyar oktatás hely­zetét az ezredfordulóig, melyek azok a teendők, amelyeket nem lehet tovább halogatni?- Három dolgot tartok a leg­fontosabbnak: a tanárképzés színvonalának emelését, az ok­tatásügy anyagi helyzetének ja­vítását és a pedagógusok mun­kakörülményeinek jobbítását - mondja elöljáróban Beke Kata. - Az előttünk álló néhány esz­tendőben olyan egységes felső­­oktatási követelményrendszert kell kialakítani, amelynek szer­ves részét képezi a pályaalkal­massági vizsgálat is. Ez ugyan megnehezítené a bejutást a fő­iskolákra, egyetemekre, de ki­szűrné azokat, akik alkalmatla­nok erre a hivatásra. Nem biz­tos, hogy jó történelemtanár vá­­< lik abból a hallgatóból, aki mindent tud például Mátyás ki­rályról, de nincs humorérzéke, erős idegzete, és hiányzik be­lőle a gyerekszeretet. A tanárje­löltnek tudnia kell mulatni a gyerekeken, és nem szabad idegrohamot kapnia tőlük, ha szemtelenek. Mert szemtelenek, hiszen mi is azok voltunk.- Ez talán egyszerűbb, meg­oldható feladatnak tűnik. Az ok­tatásügy anyagi kondícióinak fel­javítása viszont, amilyen szegény ma az államháztartás, kevésbé.- Mert rossz a szerkezete! Az MDF-kormány költségvetési szerkezete azonos a Ká­dár-kormányéval. Mindkettőre a „mindenhova egy keveset” elv a jellemző. Egyik sem jelöl meg prioritásokat, holott az oktatás­ügynek - és természetesen az egészségügynek és a szociálpo­litikának is - elsőbbséget kel­lene élveznie. Jóllehet nem va­gyok pénzügyi szakember, de véleményem szerint az egy­szerre pazarló és szegény költ­ségvetés helyett más, új szerke­zetű költségvetésre lenne szük­ség. A következő parlamenti ciklusban erre jobban oda kel­lene figyelni!- Csökken a gyerekszám, mi lesz a pedagógusokkal?- A harmadik teendő, amit 2000-ig feltétlenül meg kellene valósítani, az a pedagógusok kötelező óraszámának csökken­tése. Valóban tragikusan csök­ken a gyereklétszám, és növek­szik a pedagógus-munkanélkü­liség. Ma egy általános és kö­zépiskolai tanár, ha becsülete­sen fel akar készülni - a köte­lező 18 óraszámot figyelembe véve és hozzáadva a dolgozat­javítás és felkészülés idejét is - heti 60-70 órát dolgozik. Min­denki maga dönti el, hogy haj­landó-e az önkizsákmányolásra vagy sem. Ez utóbbin sem lehet csodálkozni, mivel a bérekben.a többletmunka nem tükröződik. A pedagógusok ma messze nein kapják meg azt az anyagi elis­merést, amely megilletné őket. És ez sokáig nem tartható, mert ennek a gyerekek, az ezredfor­duló felnövekvő nemzedéke látja kárát. Ferencaty '’Megnyílta Mithras-szentélyi P ° V i i •'i Magyarok a szomszédságban Még mindig a legnagyobb népesség A századunkban egész Euró­pán végigpusztító két háború és az azokat lezáró békeszerződé­sek, a legutóbbi időben pedig a délszláv harcok következtében nemcsak az országok határai változtak meg, hanem módosult a nemzetek, nemzetiségek lé­­lekszáma, aránya is. A konti­nens különböző részei közül legjobban a Kárpát-medence térképe rajzolódott át. Hazánk mai területén 1910-ben 6,7 millió, 1990-ben pedig 10,2 millió volt a magyar anyanyelvű népesség lélek­­száma. Ugyanezen idő alatt - legalábbis a statisztika szerint - 880 ezerről 150 ezerre csökkent a nem magyar anyanyelvűek száma. A jelentős különbség részben az együttélésből adódó termé­szetes asszimilálódás, a ki- és áttelepítések következménye, részben azzal magyarázható, hogy a nem magyar anyanyel­vűek között voltak olyanok, akik nem vállalták nemzetiségi származásukat. Burgenlandban, ahol már nyolcvan esztendeje is a német­­ajkúak voltak többen, nyolc évtized alatt egyötödére csök­kent a magyar nyelvet haszná­lók száma. Szlovákia mai területén az 1910-es magyar népszámlálás idején 1,7 millió, ma 4,5 millió szlovák él, a magyarok lélek­számú viszont 890 ezerről 570 ezerre esett vissza. Erdély hajdani magyar terüle­tein már a század elején is a ro­mánok voltak többségben. Az akkori 1,7 milliós magyar né­pesség az 1992-es népszámlá­lási adatok szerint mindössze 100 ezerrel csökkent. A szám­szerűen csekélynek tűnő kü­lönbség ellenére - a népesség el­térő szaporodása miatt - a ma­gyarság aránya a korábbi 32 százalékról mára 21 százalékra esett vissza. A Vajdaságban, a hajdani Ju­goszláviában, nyolcvan eszten­dővel ezelőtt a magyarok voltak relatív többségben, akkor 420 ezer magyar nemzetiségűt tar­tottak nyilván. 1991-ben már 80 ezerrel kevesebb, mindössze 340 ezer magyar nemzetiségű vajdasági szerepelt a statiszti­kákban. A délszláv háború kö­vetkeztében e számok bizo­nyára még kedvezőtlenebb irányba változtak. Kárpátalja lakosainak többsége mindig is ruszin és ukrán volt, 1910-ben 340 ezren, 1989-ben viszont már csak alig 160 ezren vallot­ták magukat magyar anyanyel­vűnek. Az utóbbi 80 év alatt megkét­szereződött a Kárpát-medencé­ben élők száma, de csak alig 28 százalékkal többen vallják ma­gukat magyarnak. Ennek elle­nére 41 százalékos „részesedé­sünkkel” még mindig a térség legnépesebb nemzetisége ma­radtunk. Ferenczy Europress Érik a korai paradicsom A fűtött fóliasátrakban már érik a korai paradicsom, s a szántóföldi zöldségfélék közül a múlt hónapban földbe került a fűszerpaprika magja. A szak­emberek szerint a múlt hónap­ban már a primőrtermelési kedv növekedése volt tapasztalható. A tavalyi viszonylag kedvező értékesítési lehetőségek követ­keztében a paprikát is a koráb­binál nagyobb területen ter­mesztik az idén - állapították meg a Földművelésügyi Minisz­tériumban a megyei földműve­lésügyi hivatalok jelzései alap­ján. Az összesítés szerint befe­jeződött a hagyma vetése, il­letve duggatása is, azonban mind a dughagymás, mind a magról termesztett hagyma ese­tében kevésnek bizonyult a sza­porítóanyag, így azt importból kellett pótolni. Folyik a paradi­csompalánták szabadföldi kiül­tetése, az uborka vetése. Az utóbbi zöldségféléből kedvező időjárás esetén túlkínálat való­színűsíthető. A gyümölcsösökben a sokévi átlaghoz képest több mint egy hetet „siet a naptár”. Almából a virágzás alapján - a golden tí­pusú fajták kivételével - jó kö­zepes termés várható. A körte terméskilátásai a gyenge virág­­berakódás következtében rosz­­szak. A kajszit a múlt hónapban újabb fagykárok érték, ezért várhatóan kevés terem e gyü­mölcsből is. (MTI) Kétnapos országos kirakodó­­vásár volt a hét végén Debre­cenben. Az évente két alka­lommal, tavasszal és ősszel igazi vásárvárossá alakuló Új­kerti lakótelep magas házai kö­zött ezúttal több mint ezerötszáz árus kínálta portékáját. A ha­gyományos Mihály-napi nagy­vásárban most is a ruházati és a vegyesiparcikk-kereskedők vol­tak legtöbben, de olyan ősi mes­terségek mai folytatói is elvitték termékeiket, mint a fazekasok, a kötélgyártók. (MTI) A jó idő beköszöntővel meg­nyitották a helyreállított Mith­­ras-szentélyt Fertőrákoson. A Barlangszínháztól mintegy másfél kilométerre fekvő régé­szeti emlék az ausztriai Fertő­meggyes felé vezető kerékpár­úton közelíthető meg. A rész­ben sziklába vájt építmény köz­vetlenül a magyar-osztrák hatá­ron helyezkedik el, emiatt évti­zedekig még a szakemberek sem mehettek a közelébe. „El­­hagyatottságában” erősen meg­rongálódott, környezete elva­dult. Rendbetétele, felújítása több hónapot vett igénybe. A szentély belső terében lát­ható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban, a harmadik században emelték. A mítosz szerint a győzhetetlen Napisten sziklából született, s barlangban ölte meg ellenfelét, a terméktelenséget jelképező bikát. A szentély a Pannóniában kü­lönös tisztelettel övezett isten körül kialakult vallásos hagyo­mányok őrzője volt. A kutatók 1866-ban fedezték fel, akkoriban találták meg bel­sejében a bikaölési jelentet áb­rázoló kultuszképet, amelyet restauráltak. (MTI) A világ mostanában jelentkező veszélyforrásai Minden szinten szinte mindenütt: polgárháborúk Figyelmet érdemlő elemzést készítettek ezút­tal a németek arról, hogy az évtizedeken át Washington és Moszkva nevével fémjelzett két­pólusú világ összeomlása megváltoztatta a fe­szültséggócok jellegét is. A Welt am Sonntag­ban közzétett értékelés megállapítja: egykor mindenekelőtt nemzetközi összecsapásoktól és tömegpusztító fegyverektől tartott az emberiség. 1994-ben viszont a világ minden válsággóca - Latin-Amerikától Afrikán, Európán át Ázsiáig - gyakorlatilag helyi konfliktus és hagyományos fegyverekkel vívott polgárháború, még akkor is, ha ennek a megjelenési formája az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia területén nem feltét­lenül ilyen. Sőt: úgy tűnik, a polgárháborús konfliktusok a világ fő veszélyforrásai lehetnek az ezredforduló után is. Ennek sajátos következménye, hogy míg az ENSZ fennállásának első 40 évében összesen 14 békefenntartó akciót szervezett - az elmúlt 5 év­ben ugyanennyi konfliktusba bonyolódott bele. Köztük van a három különösen nagy: a sokezres létszámú, dollármilliárdokba kerülő kambo­dzsai, Szomáliái és délszláv akció. Míg az ENSZ-nek korábban alig tízezer katonája szol­gált a világban, most Perutól és Burunditól Cip­rusig, a volt Jugoszláviában több mint 26 ezren vannak, és számuk a világban a következő években jóval meghaladhatja a százezret. Ha minden a világszervezet első emberének szándékai szerint alakul. Az ENSZ főtitkára és a tagállamok kormányainak egy része ugyanis támogatja a békefenntartó műveletek kibővíté­sét, sőt, állandó ENSZ-erők felállítását is, ame­lyek szükség esetén akár harcolnának. A mér­ték- és pénzadó nagyhatalmak azonban sokkal tartózkodóbbak, különösen azóta, hogy az ame­rikai ihletésű szomáli akció teljes kudarcot val­lott, és mind nyilvánvalóbb az ENSZ tehetetlen­sége Boszniában is - hiszen a franciák éppen ezért mérlegelik már csapataik kivonását. Az ENSZ állandó pénzhiánya - a politikai vi­ták mellett - a másik fő gátja annak, hogy a vi­lágszervezet megfeleljen ezeknek a feladatai­nak. Az USA-ra hárul e milliárdos kiadások csak­nem 30 százaléka: de a kudarcok tükrében a wa­shingtoni törvényhozás éppúgy vonakodik to­vábbi pénzek megszavazásától, mint London és Párizs - az üres moszkvai kasszákról nem is be­szélve. Heltai András (FEB) Jó-e az országnak, ha az MSZP egyedül alakít kormányt? A megkérdezettek L Z-i.__t___________j így válaszoltak: llCIWCIIiyOS. * (két nappal az első forduló után) 1 IV •• ■ Telemédia / Magyar Hírlap 14% 1994. május 12. ---------• 1 SOO/. Május 29-én j /• On dönt. JL I &OS 1 ^ 70 SZDSZ í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents