Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-11 / 110. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról AIXAMI VAGTOSKIGTIVÖKSEG A VÜ: alig jön be készpénz. Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-ig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap, V. 1.) Tőkét a kisbankokba! Az AV Rt. az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a cél - a konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. (Kisalföld, V. 29.) A nyilatkozatok hátráltatják a bankprivatizációt. Nem sikerült a Külkereskedelmi Bank áprilisra tervezett privatizációja, mert várnak a befektetők, és ezt Pongrácz Tibor államtitkár az utóbbi időkben megjelent sajtónyilatkozatokkal magyarázza. Vályi György igazgató bejelentette, hogy a krp-ben még 8 ÁVÜ-höz tartozó céget ajánlanak fel a kisbefektetőknek. (Magyar Hírlap, V. 1.) Immár nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzésére, hanem stabilitásuk és versenyképességük erősítésére kell törekedni - hangzott el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Gulácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára a kormány kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepcióját ismertetve kifejtette: a vállalkozók terheinek méséklése érdekében a kormány felkérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változtatásokra. (Világgazdaság, IV. 30.) Tiszteletben tartja az eddigi kárpótlási és privatizációs döntéseket a liberális blokk, de arra törekszik, hogy a megmaradó állami vagyonból a továbbiakban a termelői tulajdonlást preferálja - fejtették ki az Agrrszövetség, a Fidesz, az SZDSZ és a LP-Vállalkozók Pártja képviselői agrárpolitikájuk egyeztetését követő sajtótájékoztatójukon. (Világgazdaság, V. 1.) Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció... állítja a nemrégiben alakult Természetért Csoport. Kindler József, az ÁV Rt. igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap, V. 1.) / Az Eptekben van fantázia! De hogy ekkora?... Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék - majdnem kétszresen - az Éptek Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,9 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!” Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. Es láss csodát! Egy nap alatt 2.138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az Éptek tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvény kibocsátást tudott végrehajtani és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15 százalékos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényvásárló szempontjából nézve nem valami „bombaüzlet”, csakis ha hosszabb távon más előnyt garantál. aztán mégis csak érhtető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egy-A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvény cserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 százalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú. így máshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban legyezni az AVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az Éptek 50 százalék + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kínálta a Vagyonügynökség, és nem csalatkozott. A korábbiaknál drágábban és viszonylag könnyen túladott az Éptek-csomagon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Ez az április 29-i közgyűlésig maradhat csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégbe, hogy a nevezett társasághoz állítólag közel álló Éptek-vezetők valóban a tulajdonosok között vannak-e, hogy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik? Égy, ami biztos: az Éptek elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. Gyorsul az ütem A. belföldi és ct külföldi tulajdonlás alakulása A privatizáció üteme fokozatosan gyorsul, ugyanis még 1993 áprilisáig mindössze 165 vállalatot értékesített 100 százalékban az AVÜ, addig decemberig ez a szám meghaladta a 400-at.^ Az ÁVÜ-höz 1990-ben öszszesen 1832 vállalat került, melynek 62 százaléka gazdasági társasággá alakult, 381 cég került végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alá 1993 végéig. A gazdasági társasággá alalkulás - mely előfeltétele a privatizációnak - különösen tavaly, abból is az év második felében gyorsult fel. Ez tette lehetővé, hogy a magánosítás is erőteljesebb lendületet vegyen, melyet jól példáznak a bevezetőben említett számok. Természetesen ehhez az is kellett, hogy kifinomuljanak a privatizációs technikák a folyamat során. Az ütem eredménye a bevétel növekedés is, hiszen míg 1990-ben, a kísérleti stádiumban mindössze 0,76 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a Vagyonügynökség, addig a múlt évben a teljes bevétel megközelítette a 80 milliárd forintot. Dolgozói tulajdonban a Kunsági Téglaipari Kft. Többet is tudnának termelni A kisújszállási téglagyár 1992 márciusában vált önállóvá, majd másfél év előkészítő munka után hirdették meg. A pályázaton az MRP-szervezet nyert, így ez évtől már magántulajdonban termel a Kunsági Téglaipari Kft. Bár az üzem nem 100 százalékos teljesítményt nyújt, azonban addig nem is várható fellendülés, míg az építkezések volumene nem emelkedik. „A piacokért nagy harcot kell vívnunk” - mondotta az ügyvezető igazgató, Posztós János. A kisújszállási téglagyár korábban az Alföldi Téglaipari Vállalathoz tartozott, ám a ’90-es évek elején bekövetkező építkezési dekonjunktúra miatt az anyavállalat kínálatszűkítő elképzelései között szerepelt a kisújszállási üzem leállítása is. Ekkor döntöttek úgy Kisújon, kezdeményezik az önállósulást. A folyamat eredményeként 1992 márciusától önálló állami vállalatként működött a korábbi termelőegység Kunsági Téglaipari Vállalat néven. Egyúttal megkezdődött a cég privatizációjának előkészítése is. Ä vállalat meghirdetésére 1993 harmadik negyedévében került sor, mikor is november 22-éig lehetett pályázni a tulajdonlásért. A kft. dolgozói úgy vélekedtek, hogy versenybe szállnak, így megalakították az MRP-szervezetet. Ritka esetnek mondható, hogy közel 100 százalékos dolgozói részvétellel alakult meg a munkavállalói szervezet, ugyanis a cég összes alkalmazottainak száma akkoriban 60 volt, s ebből 54-en tágjai lettek az MRP-nek. A pályázat - az MRP szempontjából is - eredményesen zárult, így tavaly decemberben aláírták a szerződést, melynek eredményeként tulajdonossá váltak a dolgozók. „Ott folytattuk, ahol előző év végén abbahagytuk” - válaszolta kérdésünkre Posztós János. Sajnos az utóbbi években erőteljesen megcsappant az érdeklődés a falazóanyagok iránt, így az évente 20 millió kis méretű téglaegység előállítására képes üzem tavaly például csak bővítik. Szeretnék azt elérni, hogy az „alaptól a tetőig” mindent megtalálhasson náluk a vevő, az építkezni szándékozó. Egyébként lényeges szervezeti változtatást nem hajtottak végre, s a jövőben sem terveznek ilyet. Ä legfőbb „újdonságnak” mindössze a piacszerzés tekinthető, ugyanis a korábbi anyacég kereskedelmi osztálya látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Viszont erre a tevé17 milliót állított elő közel 13 féle téglából. Ehhez hozzátartozik azonban az is, hogy a legyártott mennyiségből mindössze 12-13 milliót tudtak értékesíteni, a többi raktáron maradt. A piaci helyzet miatt egyik legfőbb tevékenységük jelenleg ennek bővítése, illetve új piacok szerzése. Ezt nehezíti, hogy a környéken számos téglagyár termel, s így nagy a konkurenciaharc, melyben domináns az árverseny. Mindemellett - a vásárlók teljes körű kiszolgálása érdekében - a kínálati palettát bővítették, illetve folyamatosan kenységre külön szervezeti egységet - főleg osztályt - nem hoztak létre, maguk a gyár vezetői vállaltak több feladatot a kft. piaci pozícióinak megőrzéséért, bővítésért. A bevételből - éppen az ecsetelt piaci viszonyok miatt - fejlesztésre nem telik, bár szükséges volna. A fellendülés az építkezések számának növekedésétől várható, s ekkortól lehet majd számolni azzal, hogy a cég komolyabb nyereség megteremtésére is képes lesz. Addig viszont legfőbb teendő a piacon maradás biztosítása és a munkahelyek megőrzése.
