Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

1994. május 11., szerda Körkép 3 Katalánföldön az IBUSZ-szal (2.) Ahol az üzletben már magyarul köszönnek vissza Tudnivalók a módosított KRESZ-ről Újraszabályozták a közlekedési szabályokat A pálmafákkal övezett tengerparti sétány Lloret de Marban már magyarul viszonozzák a köszönést. A magyarok itt - az egyik spanyol idegenforgalmi szakember szerint - jó vendé­gek, szeretik őket. Sok mindent akarnak látni, igénybe veszik a fakultatív programokat. Ahogy vendéglátóink fogalmaznak, „jól képzettek” (ez alatt azt ér­tik, hogy tájékozottak), csak a nyelvi kommunikációjukkal van baj. Az egykori halászfalu ma 17 ezer lakosú modern város, igazi turistaparadicsom. Mondják, hogy főszezonban a lakosság létszáma megtízszereződik. Lloret de Mar az idegenforga­lomból és az idegenforgalomért él. A lakosság egésze a turiz­musban dolgozik, persze kell is a munkaerő a mintegy 30 ezer szállodai ágyszámhoz és az ugyanennyi apartmanhoz. Lloret de Mar a fiatalok üdü­lővárosa. Diszkók, játéktermek egymás hegyén-hátán, még - ahogy tapasztaltuk - az elősze­zonban is. Mi lehet itt, amikor tombol a nyár! Próbáljuk elkép­zelni - kár, hogy mi már kinőt­tünk abból a korból. Tengerparti utazásaink talán legnagyobb élménye az apró városka, Tossa de Mar. „Ék­szerdoboz”, „csoda” - ilyen jel­zőkkel illetjük a tengeröblöt félkörben ölelő kisvárost. Sze­rencsére kötött programunk nincs, így bebarangolhatjuk a városkát, az óvárostól a közép­kori váron át az üzletsorig. Megcsodáljuk a városkát ketté­szelő folyót - ami tulajdonkép­pen egy száraz meder. Ebben nincs semmi különös - mint mondják -, Spanyolországban a folyók a föld alatt vannak. A szélvédett öböl partján ottjár­­tunkkor már teljes a nagyüzem, rengeteg fürdőzővel, napozó­val. Megfogadjuk: ide még egy­szer visszajövünk! (Folytatjuk) BI. Aki Santa Susanában tölt né­hány napot - amely, mint már tudjuk, mindössze 40-50 kilo­méterre van Barcelonától -, az ne sajnálja a fáradságot - és per­sze némi pénzt -, hogy meg­nézze a katalán fővárost. A vá­rosba eljutni viszonylag egy­szerű. Indulnak autóbuszok, de van egy vasútvonal is Barcelo­nába. A csoport némi izgalommal készül az útra. „Felülnézetből” már láttuk a gyönyörű fekvésű várost, és mindenkiben feszül a várakozás, hogy „földközelből” is megismerjük. Az utazás sem zajlik izgalommentesen. Ugyanis látjuk, hogy az autópá­lyák fizetőhelyem - ahol egyéb­ként is lelassul a forgalom - a zöld egyenruhás csendőrség szigorúan ellenőrzi a városból kifelé tartó autókat. Kezükben géppisztoly, ketten pedig ké­szenlétben tartják a szeges „au­tófogót”. Az idegenvezetőnk mutatja a helyi újságot: a kont­roll egy, a napokban lezajlott ETA-terrorakció miatt van. A csendőrség keresi a tetteseket. (Később megtudjuk, egyet el is fogtak közülük.) Barcelona gyönyörű, igazi vi­lágváros a maga három és fél millió lakosával, fantasztikus fekvésével. Nincsenek felhő­karcolók, de rengeteg a klasszi­kus épület - és mindenhol fa. Az utcák tiszták, az emberek jól öl­tözöttek és vidámak. Egy nap persze nem elég az alapos vizs­gálódáshoz. Aki csak pár órát tölt ott, zavarba kerül: annyi mindent meg kellene néznie! Tanácsot is nagyon nehéz adni a vizithez. Mi szerencsések voltunk. Először autóbusszal körözget­­hettünk a városban. Majd az olimpiai falu közelében lepar­koltunk, és gyalogosan indul­tunk felderítőutunkra. Egy igazi élmény: bemehettünk az olim­piai stadionba is. Aztán ismét busz, parkolás, gyalogtúra. Lát­tuk a csodálatos Gaudi-temp­­lomot, Kolumbusz szobrát, mely ujjával Amerika felé mu­tat - és még sok mindent, amit legalább három-három tekercs film őriz fejenként. Katalánföldi barangolásunk másik állomása Lloret de Mar - Santa Susanától alig néhány ki­lométerre - neve már ismerősen cseng a magyar turisták szá­mára. A honfitársi forgalomra jellemző, hogy - nem kis meg­lepetésünkre - néhány üzletben Tossa de Mar, az öböl menti „ékszerdoboz” Mától a Szív Tévében: táplálkozási magazin Mától sorozat indul a táplál­kozásról a Szív TV-ben. A 13 részes népszerű tudományos so­rozat elindítója a Táplálkozási Fórum. Miért van szükség a soro­zatra? Mert azt mondják a szak­emberek, hogy enni mindenki tud, táplálkozni azonban csak kevesen. A 33 fejlett ország kö­zül a szív- és érrendszeri és a daganatos halálozásban Ma­gyarország az első helyen áll. A táplálkozás lényeges szerepet játszik ebben. Érre jön még a stressz, a környezeti ártalmak, a kevés testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás. Ezeknek a kockázati tényezőknek a hatását egészséges életmóddal, táplál­kozással csökkenteni lehet. E célt tartva szem előtt alakult meg a Táplálkozási Fórum, amelynek tagjai a kutatási eredményeik ismertetésével, egészséges, korszerű élelmisze­rek bemutatásával, ételreceptek közzétételével kívánják for­málni az étkezési szokásokat. Egyéves munkájuk eredménye lesz a Szív Tévé ma induló so­rozata is. A sorozatban, amelynek címe Táplálkozási Magazin (21 óra 30 perckor), 25 perces adások­ban filmbejátszások, interjúk, előadások segítségével ismerte­tik a helyes életmód és táplál­kozás szabályait. Szó lesz az egészséges táplálkozásól, élel­miszereink alkotóelemeiről, a koleszterindiétáról, az elhízás­ról, a fogyókúráról, a rostokról, a magas vérnyomásról, a cu­korbetegségről, a terhesség és szoptatás alatti táplálkozásról. A műsor nézői az adások során vetélkedőn vehetnek részt, a nyertesek soproni és burgen­landi szépségkúrát, üdüléseket nyerhetnek. A kormány a minap ismét módosította a KRESZ-t. Mint­hogy nehezen érthetők a tör­vény jogi megfogalmazásai, ezért igyekeztünk kihámozni a paragrafusok dzsungeléból a legfontosabb tudnivalókat. A jövőben várhatóan elejét veszik a hatóság és az autósok között dúló áldatlan vitának: jo­gosan vagy indokolatlanul szál­lították el a daruskocsik a tilos­ban parkoló járművet? Ezentúl a hatóság vagy az arra kijelölt, a közeljövőben az erre kiírt koncessziót elnyerő cég csak abban az esetben szál­líttathatja el a szabálytalan he­lyen várakozó járműveket, ha a megállást vagy a várakozást tiltó jelzőtáblák alatt darusko­csival vontatott személyautót ábrázoló kiegészítő jelzőtábla is van. Vita most már csak az lehet, hogy vajon a közlekedésszer­vező szakemberek milyen szempontok alapján csavaroz­­tatják föl ezeket a táblákat. A KRESZ másik paragrafusa visszaállított egy korábban megszüntetett előírást. Annak előtte a teherautók és a nehéz vontatmányok csak a külső sáv­ban közlekedhettek. Jött azután egy KRESZ-mó­­dosítás, amely törvényesítette a szakemberek feltételezését, mi­szerint gyorsabb lesz a közúti forgalom, ha ezek a nehéz jár­művek a belső sávban is közle­kedhetnek. Tévedtek. Ennek be­ismeréseként az új rendelkezés ismét a külső sávba irányítja a nehéz és lassú járműveket. Az új KRESZ határozottan előírja, hogy autópályán és au­tóúton a forgalmi okokból szük­séges megállást kivéve megállni tilos. Műszaki okokból vesztegelni csak a leállósávon, illetve az út­padkán szabad. Egyértelmű a rendelkezés. Bár a leállósávban nemcsak műszaki okokból szoktak manapság vesztegelni az autósok, hanem bizony so­kan folyamatosan ott is halad­nak. A jobb oldali külső sávba kényszerűen nehéz teherautók ugyanis előzékenyen, de veszé­lyesen helyet szoktak engedni két sávos úttest esetében az őket előzni kívánónak. Csak idő kér­dése, hogy az ott sokszor kon­vojban haladó autóbuszok, te­herautók mikor gyűrnek majd maguk alá egy, a leállósávban vesztegelő járművet. A gyalogosokra is gondolt a KRESZ. Paragrafusában szabá­lyozza, hogy a járdán alapve­tően a gyalogosok közlekedhet­nek, ám ha jelzőtábla vagy út­burkolati jel megengedi, azon a gyalogosoknak másfél métert szabadon hagyva ezer kilogram tengelyterhelés alatti járművek is parkolhatnak. Elképzelni is nehéz: miként állapítják majd meg a közterü­letfelügyelők az adott járművek ezer kilogramot meg nem ha­ladó tengelyterhelését és ki fogja centikre méricskélni az előírt másfél méteres szabad te­rületet? Az új KRESZ szigorítja a biztonsági öv használatát is, amelyet ezentúl be kell csatolni a hátsó ülésen utazóknak is, ha az övék az autóba be vannak szerelve. Értelemszerűen az első ülé­seken továbbra is kötelező a biztonsági öv használata, ám a taxi vezetője, ha taxi üzem­módban utast szállít, mentesül a becsatolási kötelezettség alól. Az új KRESZ előírja, lakott területen kívül, függetlenül a lá­tási viszonyoktól a gépjármű­veken be kell kapcsolni a tompí­tott világítást. Csak üdvözölni lehet az új szabályt, még akkor is, ha min­den második jármű lámpája rosszul van beállítva és vakítja a szembejövőt. Újfajta útburkolati jelek fi­gyelmeztetnek majd a közeledő sebességkorlátozásra, illetve arra, hogy kötelező megállási utasítás várható. Ezek a folya­matos, egymást követő, kereszt­­irányú csíkok intenek majd az óvatos közlekedésre. Az új KRESZ is nyitva hagy egy sokakat bosszantó kérdést: milyen szabálysértést követnek el azok a közúti igazgatóságok, amelyek indokolatlanul tesznek ki és felejtenek kint az utakon korlátozó, tiltó táblákat? Ferenczy Europress Lemásolta a Magányos cédrust Foglalkozása szakács, hobbija a festés Alig várja, hogy leülhessen festeni- Szeretem a bonyolult dol­gokat. Abban a képben, itt, a fa­lon, amelyik őszirózsát ábrázol, nem az őszirózsa tetszik, hanem azt szerettem, hogy hány szir­mot kell megrajzolni. A szolnoki Molnár Éva me­séli mindezt. Munkaidejét a Centrum étteremben tölti - sza­kács. Szabadidejében teljesen más tevékenység köti le: képe­ket fest.- Tizennégy-tizenöt éves ko­romban kezdődött ez a hobbim. Lemásoltam például a Magá­nyos cédrust. A cédrusokba és a fákba nagyon beleszerettem. Egyébként mindig is szerettem festegetni, rajzolgatni. Ha minden munkát elvégzek itthon, már bizsereg a kezem, alig várom, hogy leüljek, és ne­kilássak annak a tízezer levél­nek a megrajzolásához. Éva törökszentmiklósi szár­mazású. Cukrász szeretett volna lenni. A jelentkezési lapon ro­kon szakmát is fel kellett tün­tetni. Beírta hát azt, hogy: sza­kács. Aztán nem bánta meg, hogy így sikerült. Ami a hobbiját illeti, eleinte akvarelleket készített. Aztán tusrajzokat, olajfestményeket.- Két éve lepett meg a férjem olajfestékkészlettel. A barátok is palettákat, kellékeket vesznek névnapomra. Farostlemezre szoktam festeni, az időtállóbb, mint a vászon. Eddig kb. 20 képet festett, és persze alaprajzokat készített.- Ha leülök festeni, akkor megnyugszom, feltöltődöm. Egész egyszerűen attól, hogy azt csinálom, amit szeretek, imádok. Szeretem kifejezni az érzéseimet. A természet szeretete mindig is nagy volt bennem. Talán ezért is van, hogy elsősorban tájképeket festek, rajzolok. (Portrét is próbáltam már, a ba­rátaimét.) De ha továbbra is ilyen ütemben halad a környe­zetszennyezés, akkor csak a fes­tők festményein tudjuk meg­őrizni a természetet. A férjem elfogadja, támo­gatja a hobbimat. Ő egyébként bélyeget gyűjt. Ő tiszteletben tartja az én hobbimat, én az övét. Sokszor segít nekem, hogy a házimunkával minél hamarabb készen legyek és festhessek. A munkahelyemen is elfogadják a kedvtelésemet, ha megmutatom a képeimet, tetszik mindenkinek. A szüleim? Ők megszokták már, természetesnek veszik, hogy festek, hiszen a szemük láttára alakult ki ez a vonzalom. Hogy mik a terveim? Szeret­ném elérni, hogy legalább 40-50 képem legyen, és eljus­sanak kiállításra. Csak az a baj, hogy kevés a szabad idő. Jó ér­zés, ha látom, hogy tetszik a ké­pem, de a szívem szakad meg, ha odaadom valakinek. Paulina Éva (Fotó: Korényi Éva) ÚJ BETÉTI FORMÁK AZ AGROBANK FIÓKJAIBAN

Next

/
Thumbnails
Contents