Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
Növényvédelmi távelőrejelzés Korábbi cikkünkben összefoglaltuk az 1993-as év növényegészségügyi helyzetét. Most azoknak az adatoknak az ismeretében megpróbáljuk előrejelezni, hogy várhatóan milyen károsí- tókra kell nagyobb figyelmet összpontosítani 1994-ben. A szántóföldi polifág kártevők (több növényt károsítok) közül a mezei pocokkal érdemes legelőször foglalkozni. A kártevő - felméréseink szerint - olyan egyedszámban van jelen, főleg a lucerna és gyepes területeken, hogy kedvező tavaszi időjárás esetén gyors létszámnövekedés kezdődhet. Ezért tavasszal mindenképpen ajánlatos pontosan felmérni a fertőzöttséget, és szükség esetén a védekezést el kell végezni. A hörcsög-fertőzés 1993-ban erősen visszaszomlt, ebben az évben nem várható gyors létszámnövekedés. Mindenképpen érdemes lesz az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet szentelni a sáskáknak. Hasonló időjárási körülmények mellett, mint az elmúlt évben, további létszámemelkedésre és a táplálékszerzés érdekében terület koncentrálódásra lehet számítani. A földibolhák kártételére érzékeny kultúrákban (répa, káposzta- félék, kukorica stb.) különösen száraz tavaszi időjárásban számítani kell. A rendkívül nagy egyedszámban árokpartokon, táblaszegélyeken telelőre vonult népesség a fiatal növények nagy mértékű károsítását idézhetik elő. A gabonafélék károsítói közül tavasszal még a fejletlenebb, később vetett monokultúrás területeken számítani kell a gabonafutrinka kártételére. A károsító számára kedvező őszi időjárás után még idén januárban is találtunk károsított növényeket. Ez azt jelenti, hogy kora tavasszal még intenzív táplálkozásukkal az erősen fejlett lárvák még nagy kárt tehetnek. Az elmúlt évben nagy egyedszámban károsított vetésfehérítő bogarak óriási tömegben vonultak telelőre, ezért már az imágók betelepedésekor - még szegélyke- zeléssel - eredményesen irthatok. Száraz tavasz esetén jelentős vetésfehérítő bogár népesség lesz. A gombabetegségek közül lisztharmat-fertőzésre, párás meleg mikroklíma és sűrű állományokban feltétlenül számítani kell. A fertőzések erősségét az időjárás és a növények fogékonysága fogja meghatározni. A búza kalászfusárium megbetegedését a virágzástól a betakarításig lehulló csapadék meny- nyisége és a hőmérséklet együttes hatása fogja meghatározni. Védekezésre a fenti időpont várható időjárásától függően kell felkészülni. Meg kell még említeni a gabonafélék károsítói küzül az utóbbi években felszaporodó gabonaszipolyokat, gabonapoloskákat és a Jászság területén a szalmadarázs károsítókat. Helyi kártételük jelentős lehet. A kukorica károsítói közül a kukoricabarkó kezdi meg először a károsítását. Kukoricában csökkent a kártételük, mivel a korábban kelő növényeken (cukorrépa, napraforgó, borsó) elkezdik a károsításukat és több esetben védekezésre is sor kerül. így már egy lecsökkent egyedszám kerül a kukoricára. Mivel az elmúlt évben a tojásrakásra és lárvakelésre kedvezett az időjárás, így száraz tavaszi időjárásban jelentős népesség alakulhat ki. Az elmúlt évhez hasonló tavaszi időjárás esetén számítani kell a földibolhák és vetésfehérítő bogarak kártételére is. A kukoricamoly kártételének csökkenő tendenciája várhatóan megszűnik. Ennek feltétele, hogy tojásrakáskor és lárvakeléskor párásabb mikroklíma legyen, és így a rendelkezésre álló népesség gyors szaporodása biztosított lesz. Másrészt várható, hogy az utóbbi években a kis gazdaságokban elterjedt kuko- ricaszár-felhasználás elősegítheti a károsító felszaporodását akkor, ha az imágó rajzása előtt nem semmisítik meg a kukoricaszárat. Védekezésre főleg csemege-, hibrid-, és öntözött kultúrákban kell felkészülni. A cukorrépa növényvédelmében az elmúlt években a különböző barkók kártétele jelentette a legnagyobb gondot. A károsítok a száraz időjárásban erősen felszaporodtak, néhol többszöri védekezéssel sem sikerült az állományt megvédeni. Idén is mindenhol fel kell készülni az ellenük való védekezésre. Nagy gondot kell fordítani az időzítésre. Más megyében történt megfigyelés alapján már januárban találtak 1993. évi répatáblán mozgó lisztes répabarkót. Megítélésünk szerint az 1994-es év egyik legnagyobb növényvédelmi problémáját a barkók kártétele, az azok elleni eredményes védekezés megszervezése adja. A barkók kártételére érzékeny kultúrákban a helyi megfigyelést - a termelő saját érdekében - mindenhol meg kell, hogy szervezze. Száraz tavaszi időjárásban feltétlenül számítani kell a répabolha kártételére és különösen ha a répa kelése egyenetlen, elhúzódó lesz. 1993 augusztusi felvétezéseink alapján igen magas egyedszámú bolha népességet találtunk, később a szeptemberi, mérsékelt meleg is kedvezően hatott fejlődésükre, így nagy népesség vonult telelőre. A fentiek miatt a répabolhának kedvező tavaszi időjárásnál erős fertőzése alakulhat ki. Egyre növekszik a pajzsos la- bodabogárral fertőzött terület aránya, sőt már erősen fertőzött területekre is számítani kell. A bagolvpille-károsítás az elmúlt évben a beszáradt tojáscsomók miatt lecsökkent, de párás, meleg időjárásban a gyors felszaporodásra és a nagyobb kártételre a lehetőség adott. Kedvező időjárás mellett a második nemzedék elleni kezelés is szükségessé válhat. A cukorrépa-betegségek fellépése nagy mértékben függ az időjárástól. Csapadékos, párás meleg időjárásban a cercosporás levélragya és a peronoszpóra, míg szárazabb körülmények között a lisztharmat okozhat gondot. A napraforgó rovarkártevői 1993-ban nem okoztak veszély- helyzetet. Mivel a napraforgót az előzőleg más kultúrákban felszaporodó levéltetü-fajok támadják elsősorban, a fertőzöttség attól függ, hogy azokon a kultúrákon mennyire szaporodtak el. Ez a fertőzés kritikussá akkor válik, ha egybeesik a napraforgó bimbózásával, mely a levéltetű támadása szempontjából a legérzékenyebb fenofázis. Fellépésük mértékét tehát a júniusban uralkodó időjárás fogja döntően befolyásolni. Megfigyelések alapján a mezei poloskából nagy mennyiség vonult telelésre. 1994-ben kártétele akkor lesz számottevő, ha a károsításkor keletkező sebzéseken a botritisz el tud hatalmasodni. Ehhez viszont csapadékra lesz szükség. 1993-ban a betegségek sem okoztak járványhelyzetet. Ennek ellenére ebben az évben is komoly figyelmet kell fordítani a betegségek elleni védekezés megszervezésére. Csapadékos időben, megfelelő védelem hiányában gyors járvány veszély alakulhat ki. A fehérpenészes korhadást sem találtuk nagy mennyiségben. A száraz aszályos időjárás miatt a betegség szaporítóképletének (szkleróciumoknak) jelentős része a talajban csírázás nélkül elfeküdt és ezek erre az évre komoly fertőzési forrást jelenthetnek. Fontos tehát a vetésváltás betartása és a kezelés gyors kivitelezése - szükség esetén. A diapor- tés szárkorhadást a múlt évben nem észleltük. Ennek ellenére a kórokozó jelen van és számára kedvező időjárás esetén súlyos, járványszerű fertőzést idézhet elő. Ennek elkerülése érdekében továbbra is fokozott szerepet kell a megelőző védekezési eljárásnak biztosítani. A gyümölcsös plifág károsítói közül az amerikai fehér szövőlepke a már többször említett okok miatt 1993-ban megszokott tömegszaporodása nem következett be, a telelőre vonult népesség is kedvező körülmények mellett csak egy szerény, illetve közepes erősségű első nemzedéket produkálhat. Ettől függetlenül az elhanyagolt védekezés párás, meleg időjárás mellett jelentős létszám- növekedést idézhet elő. így a második nemzedék elhanyagolt körülmények mellett tarrágást is okozhat. Országos felmérések alapján a kis téli araszoló több megyében egyre növekvő egyedszámban és fertőzöttséggel fordul elő. A megyében növényvédelmi szempontból elhanyagolt területeken észleltük a növekvő kártételét. A nagy mennyiségben lerakott tojások miatt kora tavasszal nagy körültekintéssel kell felmérni minden gyümölcsöst, különösen az erdőkkel szomszédos területeket. Nem polifág kártevők, de itt említem meg a különböző gyümölcsmolyokat (ezek: almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly), a levélaknázómolyokat, a szőlőmolyokat. E káro- sítókra távelőrejelzést nem szoktunk kiadni. A kertekben mindig és mindenhol jelen vannak, károsítanak. Az ellenük való védekezést a rajzásukhoz, azok intenzitásához kell igazítani, amely évenként eltérő időpont lehet. Az almástermésüeknél párás, csapadékos, meleg időjárásban feltétlenül védekezni kell a vara- sodás ellen. A tavaly évvégi fertőzések hatására a fertőzött levelek mindenhol jelen vannak a fertőző anyaggal együtt, hogy az új kártételek kialakulhassanak. Az elmúlt évben a lisztharmat okozta a legnagyobb gondot - fogékony fajtákon. Hasonló időjárásban, mint tavaly volt, szintén erős fertőzésekre kell számítani. A rovarkártevők közül - a már említetteken kívül - 1993-ban a takácsatkák felszaporodása volt megfigyelhető. Az ősszel lerakott tojások száma elmaradt, mint ami a fertőzésből várható volt, de az enyhe téli időjárásban a tojások jól teleltek, ezért száraz, meleg tavasz esetén helyenként nagy mennyiségű lárvakelés várható. Az aknázómolyok fertőzése és kártétele az elmúlt évben erősödött. Továbbra is a lombosfa-fe- hérmoly található túlsúlyban. Az idei évben - szárazság esetén fokozódhat a kártételük. A további kártevők közül a vértetű és a sodrómoly fajok helyenként szaporodtak fel védekezést igénylő egyedszámban. Ezeken a helyeken idén is számítani kell kártételükre. A körte jelentősebb károsítói k(izül a még nem említettek a po- loskaszagú körtedarázs és a körtelevélbolha. Az előbbi az elmúlt években rendszeresen nagy kárt tett, ezért ott, ahol a kártételt észlelték, ebben az évben a nagy kártétel megelőzése érdekében feltétlenül védekezni kell. Mivel a rajzása a virágzás idejére esik, az ellene való védekezés nehéz. Nehéz a körtelevélbolha ellen is védekezni, de az elmúlt évek fertőzése miatt ajánlatos. Általában a lárvakelés virágzás után várható, de ellenük még ez előtt kell és lehet védekezni. Az őszibarack kora tavaszi egészségügyi helyzetét csapadékos időjárásban a tafrinás levél- fodrosodás határozza meg. Ahol a nyugalmi időszakban és rügypattanáskor a szükséges megelőző kezeléseket nem végzik el, hűvös, csapadékos időjárásban erős megbetegedésekre van kilátás. Valamennyi gyümölcsösben fokozott figyelmet kíván a betegség. A szilvafák védelménél tavasz- szal a poloskaszagú szilvadarázs okozhat korai gyümölcshullást. A védekezés ellene mindenhol ajánlott. Hasonlóan a körtéhez, ha virágzás előtt megjelenik, akkor az imágók ellen, virágzás után a lárvák ellen kell kezelést végrehajtani. A szőlő betegségei elleni védelemnél is az időjárást kell elsősorban figyelembe venni. A peronoszpóra valamennyi szőlő- termesztő körzetben jelen van ki- sebb-nagyobb mértékben. Csapadékos tavaszi időjárásban feltétlenül gondoskodni kell a megelőző védekezésről. Az elmúlt évek rendkívül kedvezőek voltak a szőlőlisztharmat fertőzésének, járványszerű fellépésének. A téli időjárás jelentősen nem csökkentette az áttelelő képleteket, így a nagy mennyiségű fertőző anyag miatt a gombák kedvező időjárásban járványszerű terjedése is elképzelhető. A védekezések korai megkezdésére, megelőző jellegére kell a hangsúlyt helyezni. A botritiszes szürkerothadásra ebben az évben az időjárás alakulásától függően, illetve a kritikus fenológiai stádiumokban (virágzás fürtzáródás előtt) megelőző jelleggel szükséges a védekezés elvégzése. A fentiekben a teljesség igénye nélkül a megyében előforduló károsítok várható fellépését próbáltuk előrejelezni. Ezek fellépése nagy mértékben függ a környezettől (időjárás, termelési tecnológia, tulajdonos-változás stb.), abban kisebb-nagyobb eltérések biztosan lesznek. Kasza Imre rí^ajuMiaar M »jrí ills EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS A MINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! U á o te a a z Uf < z
