Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

Növényvédelmi távelőrejelzés Korábbi cikkünkben összefog­laltuk az 1993-as év növény­egészségügyi helyzetét. Most azoknak az adatoknak az ismere­tében megpróbáljuk előrejelezni, hogy várhatóan milyen károsí- tókra kell nagyobb figyelmet összpontosítani 1994-ben. A szántóföldi polifág kárte­vők (több növényt károsítok) kö­zül a mezei pocokkal érdemes legelőször foglalkozni. A kár­tevő - felméréseink szerint - olyan egyedszámban van jelen, főleg a lucerna és gyepes terüle­teken, hogy kedvező tavaszi idő­járás esetén gyors létszámnöve­kedés kezdődhet. Ezért tavasszal mindenképpen ajánlatos pontosan felmérni a fertőzöttséget, és szük­ség esetén a védekezést el kell végezni. A hörcsög-fertőzés 1993-ban erősen visszaszomlt, ebben az évben nem várható gyors lét­számnövekedés. Mindenképpen érdemes lesz az eddigieknél sok­kal nagyobb figyelmet szentelni a sáskáknak. Hasonló időjárási kö­rülmények mellett, mint az elmúlt évben, további létszámemelke­désre és a táplálékszerzés érdeké­ben terület koncentrálódásra lehet számítani. A földibolhák kártételére érzé­keny kultúrákban (répa, káposzta- félék, kukorica stb.) különösen száraz tavaszi időjárásban számí­tani kell. A rendkívül nagy egyedszámban árokpartokon, táb­laszegélyeken telelőre vonult né­pesség a fiatal növények nagy mértékű károsítását idézhetik elő. A gabonafélék károsítói közül tavasszal még a fejletlenebb, ké­sőbb vetett monokultúrás terüle­teken számítani kell a gabonafut­rinka kártételére. A károsító szá­mára kedvező őszi időjárás után még idén januárban is találtunk károsított növényeket. Ez azt je­lenti, hogy kora tavasszal még in­tenzív táplálkozásukkal az erősen fejlett lárvák még nagy kárt tehet­nek. Az elmúlt évben nagy egyed­számban károsított vetésfehérítő bogarak óriási tömegben vonul­tak telelőre, ezért már az imágók betelepedésekor - még szegélyke- zeléssel - eredményesen irthatok. Száraz tavasz esetén jelentős ve­tésfehérítő bogár népesség lesz. A gombabetegségek közül lisztharmat-fertőzésre, párás me­leg mikroklíma és sűrű állomá­nyokban feltétlenül számítani kell. A fertőzések erősségét az időjárás és a növények fogékony­sága fogja meghatározni. A búza kalászfusárium meg­betegedését a virágzástól a beta­karításig lehulló csapadék meny- nyisége és a hőmérséklet együttes hatása fogja meghatározni. Véde­kezésre a fenti időpont várható időjárásától függően kell felké­szülni. Meg kell még említeni a gabo­nafélék károsítói küzül az utóbbi években felszaporodó gabona­szipolyokat, gabonapoloskákat és a Jászság területén a szalma­darázs károsítókat. Helyi kártéte­lük jelentős lehet. A kukorica károsítói közül a kukoricabarkó kezdi meg elő­ször a károsítását. Kukoricában csökkent a kártételük, mivel a ko­rábban kelő növényeken (cukor­répa, napraforgó, borsó) elkezdik a károsításukat és több esetben védekezésre is sor kerül. így már egy lecsökkent egyedszám kerül a kukoricára. Mivel az elmúlt év­ben a tojásrakásra és lárvakelésre kedvezett az időjárás, így száraz tavaszi időjárásban jelentős né­pesség alakulhat ki. Az elmúlt évhez hasonló tavaszi időjárás esetén számítani kell a földibol­hák és vetésfehérítő bogarak kártételére is. A kukoricamoly kártételének csökkenő tendenci­ája várhatóan megszűnik. Ennek feltétele, hogy tojásrakáskor és lárvakeléskor párásabb mikro­klíma legyen, és így a rendelke­zésre álló népesség gyors szapo­rodása biztosított lesz. Másrészt várható, hogy az utóbbi években a kis gazdaságokban elterjedt kuko- ricaszár-felhasználás elősegítheti a károsító felszaporodását akkor, ha az imágó rajzása előtt nem semmisítik meg a kukoricaszárat. Védekezésre főleg csemege-, hib­rid-, és öntözött kultúrákban kell felkészülni. A cukorrépa növényvédelmé­ben az elmúlt években a külön­böző barkók kártétele jelentette a legnagyobb gondot. A károsítok a száraz időjárásban erősen felsza­porodtak, néhol többszöri véde­kezéssel sem sikerült az állo­mányt megvédeni. Idén is min­denhol fel kell készülni az ellenük való védekezésre. Nagy gondot kell fordítani az időzítésre. Más megyében történt megfigyelés alapján már januárban találtak 1993. évi répatáblán mozgó lisz­tes répabarkót. Megítélésünk sze­rint az 1994-es év egyik legna­gyobb növényvédelmi problémá­ját a barkók kártétele, az azok el­leni eredményes védekezés meg­szervezése adja. A barkók kártéte­lére érzékeny kultúrákban a helyi megfigyelést - a termelő saját ér­dekében - mindenhol meg kell, hogy szervezze. Száraz tavaszi időjárásban feltétlenül számítani kell a répabolha kártételére és különösen ha a répa kelése egye­netlen, elhúzódó lesz. 1993 au­gusztusi felvétezéseink alapján igen magas egyedszámú bolha népességet találtunk, később a szeptemberi, mérsékelt meleg is kedvezően hatott fejlődésükre, így nagy népesség vonult telelőre. A fentiek miatt a répabolhának kedvező tavaszi időjárásnál erős fertőzése alakulhat ki. Egyre növekszik a pajzsos la- bodabogárral fertőzött terület aránya, sőt már erősen fertőzött területekre is számítani kell. A bagolvpille-károsítás az elmúlt évben a beszáradt tojáscsomók miatt lecsökkent, de párás, meleg időjárásban a gyors felszaporo­dásra és a nagyobb kártételre a le­hetőség adott. Kedvező időjárás mellett a második nemzedék el­leni kezelés is szükségessé válhat. A cukorrépa-betegségek fellé­pése nagy mértékben függ az idő­járástól. Csapadékos, párás meleg időjárásban a cercosporás le­vélragya és a peronoszpóra, míg szárazabb körülmények között a lisztharmat okozhat gondot. A napraforgó rovarkártevői 1993-ban nem okoztak veszély- helyzetet. Mivel a napraforgót az előzőleg más kultúrákban felsza­porodó levéltetü-fajok támadják elsősorban, a fertőzöttség attól függ, hogy azokon a kultúrákon mennyire szaporodtak el. Ez a fer­tőzés kritikussá akkor válik, ha egybeesik a napraforgó bimbózá­sával, mely a levéltetű támadása szempontjából a legérzékenyebb fenofázis. Fellépésük mértékét tehát a júniusban uralkodó időjá­rás fogja döntően befolyásolni. Megfigyelések alapján a mezei poloskából nagy mennyiség vo­nult telelésre. 1994-ben kártétele akkor lesz számottevő, ha a káro­sításkor keletkező sebzéseken a botritisz el tud hatalmasodni. Eh­hez viszont csapadékra lesz szük­ség. 1993-ban a betegségek sem okoztak járványhelyzetet. Ennek ellenére ebben az évben is ko­moly figyelmet kell fordítani a be­tegségek elleni védekezés meg­szervezésére. Csapadékos időben, megfelelő védelem hiányában gyors járvány veszély alakulhat ki. A fehérpenészes korhadást sem találtuk nagy mennyiségben. A száraz aszályos időjárás miatt a betegség szaporítóképletének (szkleróciumoknak) jelentős ré­sze a talajban csírázás nélkül el­feküdt és ezek erre az évre ko­moly fertőzési forrást jelenthet­nek. Fontos tehát a vetésváltás be­tartása és a kezelés gyors kivitele­zése - szükség esetén. A diapor- tés szárkorhadást a múlt évben nem észleltük. Ennek ellenére a kórokozó jelen van és számára kedvező időjárás esetén súlyos, járványszerű fertőzést idézhet elő. Ennek elkerülése érdekében to­vábbra is fokozott szerepet kell a megelőző védekezési eljárásnak biztosítani. A gyümölcsös plifág károsítói közül az amerikai fehér szövő­lepke a már többször említett okok miatt 1993-ban megszokott tömegszaporodása nem követke­zett be, a telelőre vonult népesség is kedvező körülmények mellett csak egy szerény, illetve közepes erősségű első nemzedéket produ­kálhat. Ettől függetlenül az elha­nyagolt védekezés párás, meleg időjárás mellett jelentős létszám- növekedést idézhet elő. így a má­sodik nemzedék elhanyagolt kö­rülmények mellett tarrágást is okozhat. Országos felmérések alapján a kis téli araszoló több megyében egyre növekvő egyedszámban és fertőzöttséggel fordul elő. A me­gyében növényvédelmi szem­pontból elhanyagolt területeken észleltük a növekvő kártételét. A nagy mennyiségben lerakott tojá­sok miatt kora tavasszal nagy kö­rültekintéssel kell felmérni min­den gyümölcsöst, különösen az erdőkkel szomszédos területeket. Nem polifág kártevők, de itt említem meg a különböző gyü­mölcsmolyokat (ezek: almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly), a levélaknázómo­lyokat, a szőlőmolyokat. E káro- sítókra távelőrejelzést nem szok­tunk kiadni. A kertekben mindig és mindenhol jelen vannak, káro­sítanak. Az ellenük való védeke­zést a rajzásukhoz, azok intenzi­tásához kell igazítani, amely évenként eltérő időpont lehet. Az almástermésüeknél párás, csapadékos, meleg időjárásban feltétlenül védekezni kell a vara- sodás ellen. A tavaly évvégi fer­tőzések hatására a fertőzött leve­lek mindenhol jelen vannak a fer­tőző anyaggal együtt, hogy az új kártételek kialakulhassanak. Az elmúlt évben a lisztharmat okozta a legnagyobb gondot - fo­gékony fajtákon. Hasonló időjá­rásban, mint tavaly volt, szintén erős fertőzésekre kell számítani. A rovarkártevők közül - a már említetteken kívül - 1993-ban a takácsatkák felszaporodása volt megfigyelhető. Az ősszel lerakott tojások száma elmaradt, mint ami a fertőzésből várható volt, de az enyhe téli időjárásban a tojások jól teleltek, ezért száraz, meleg tavasz esetén helyenként nagy mennyiségű lárvakelés várható. Az aknázómolyok fertőzése és kártétele az elmúlt évben erősö­dött. Továbbra is a lombosfa-fe- hérmoly található túlsúlyban. Az idei évben - szárazság esetén fo­kozódhat a kártételük. A további kártevők közül a vértetű és a sodrómoly fajok helyenként sza­porodtak fel védekezést igénylő egyedszámban. Ezeken a helye­ken idén is számítani kell kártéte­lükre. A körte jelentősebb károsítói k(izül a még nem említettek a po- loskaszagú körtedarázs és a körtelevélbolha. Az előbbi az elmúlt években rendszeresen nagy kárt tett, ezért ott, ahol a kár­tételt észlelték, ebben az évben a nagy kártétel megelőzése érdeké­ben feltétlenül védekezni kell. Mivel a rajzása a virágzás idejére esik, az ellene való védekezés ne­héz. Nehéz a körtelevélbolha el­len is védekezni, de az elmúlt évek fertőzése miatt ajánlatos. Ál­talában a lárvakelés virágzás után várható, de ellenük még ez előtt kell és lehet védekezni. Az őszibarack kora tavaszi egészségügyi helyzetét csapadé­kos időjárásban a tafrinás levél- fodrosodás határozza meg. Ahol a nyugalmi időszakban és rügypat­tanáskor a szükséges megelőző kezeléseket nem végzik el, hűvös, csapadékos időjárásban erős meg­betegedésekre van kilátás. Vala­mennyi gyümölcsösben fokozott figyelmet kíván a betegség. A szilvafák védelménél tavasz- szal a poloskaszagú szilvadarázs okozhat korai gyümölcshullást. A védekezés ellene mindenhol aján­lott. Hasonlóan a körtéhez, ha vi­rágzás előtt megjelenik, akkor az imágók ellen, virágzás után a lár­vák ellen kell kezelést végrehaj­tani. A szőlő betegségei elleni véde­lemnél is az időjárást kell első­sorban figyelembe venni. A pe­ronoszpóra valamennyi szőlő- termesztő körzetben jelen van ki- sebb-nagyobb mértékben. Csapa­dékos tavaszi időjárásban feltét­lenül gondoskodni kell a meg­előző védekezésről. Az elmúlt évek rendkívül ked­vezőek voltak a szőlőlisztharmat fertőzésének, járványszerű fellé­pésének. A téli időjárás jelentősen nem csökkentette az áttelelő kép­leteket, így a nagy mennyiségű fertőző anyag miatt a gombák kedvező időjárásban járványszerű terjedése is elképzelhető. A véde­kezések korai megkezdésére, megelőző jellegére kell a hang­súlyt helyezni. A botritiszes szürkerotha­dásra ebben az évben az időjárás alakulásától függően, illetve a kri­tikus fenológiai stádiumokban (virágzás fürtzáródás előtt) meg­előző jelleggel szükséges a véde­kezés elvégzése. A fentiekben a teljesség igénye nélkül a megyében előforduló ká­rosítok várható fellépését próbál­tuk előrejelezni. Ezek fellépése nagy mértékben függ a környezet­től (időjárás, termelési tecnológia, tulajdonos-változás stb.), abban kisebb-nagyobb eltérések bizto­san lesznek. Kasza Imre rí^ajuMiaar M »jrí ills EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS A MINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! U á o te a a z Uf < z

Next

/
Thumbnails
Contents