Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-29 / 100. szám

Parlamenti képviselőjelöltek — 8. sz. választási kerület Dr. Balogh Sándor - SZDSZ A politika vonuljon ki az oktatásból Halta József- MSZDP / Életteret a fiataloknak, nyugdíjasoknak Bizonyára sokan hallottak már a magyarországi struccte- nyésztési programról, melynek koordinátora dr. Balogh Sándor. A 8. sz. választókerület SZDSZ-es képviselőjelöltje, aki kanadai tapasztalatait haszno­sítja a hajdúnánási és nagyrédei telep kialakításánál. A politika számára mindig az emberek sorsával törődést jelen­tette. Mint mondta, nem volt párttag sosem, de mindig politi­zált. A választások előtt több párt is megkereste, s az SZDSZ'-nek igent mondott, mert úgy látta, hogy ennek a pártnak reális, földön járó s becsületes munká­val megvalósítható programja van, azt akarja, hogy az ország­ban az erők egyesüljenek, mert Magyarország csak akkor működik jól, ha együttműkö­dik. Miután a 8. választókerület­ben a megélhetést mindig a me­zőgazdaság jelentette, fontos­nak tartja, hogy kiszámítható viszonyok legyenek a mező- gazdaságban. Az itt élők tudják, hogy mit kell tenniük, így rájuk kell bízni a termelést, mert ha a gazda ér­telmét látja a becsületes mun­kának, akkor termelni fog. Eh­hez a garantált árak bevezeté­sére, az állatbiztosítások újra­szabályozására is szükség van. Úgy véli, hogy realista, apró lé­pésekkel, megfontoltan kell előre haladni, nem úgy, mint az elmúlt négy év alatt, hiszen pél­dául a szövetkezeti törvényt ti­zenkétszer módosították, ennek ellenére nincs elfogadható, minden igényt kielégítő tör­vény. Ahhoz, hogy a termelők biztonsága, megélhetése bizto­sítva legyen, szükség van a piac kiegyensúlyozására is. Mint mondja nem „pesti kép­viselő” akar lenni, személyesen akarja megtapasztalni, mi törté­nik a választókerületében. így tudni akarja, mi bántja a peda­gógust Berekfürdőn, hogy te­rem a kukorica Nagyiván és Kunmadaras határában, hogy élnek a fiatalok Karcagon, mi kellene a jobb élethez Tiszafü­reden, dolgozik-e a húsüzem Tiszaszőlősön, szépül-e Tisza- örs. Megoldást akar találni a ti- szaburai helyzetre, fontosnak tartja a tiszaigari arborétum, Európa egyik gyöngyszemének a sorsát, a tiszaderzsieknek és a tiszaszentimreieknek a munka­helyteremtést, a jobb megélhe­tés biztosítását. A fiataloknak munkahelyet, szórakozási lehe­tőséget, az öregeknek értékálló nyugdíjakat akar biztosítani. Azt szeretné elérni a munkahe­lyek teremtésével, hogy minden becsületes ember nyugodtan aludhasson. A fiataloknál az oktatás szín­vonalának emelése a célja, melyhez a feltételrendszert meg kell teremteni. Azt vallja, hogy ne csak üres szlogen legyen az első munkahelyhez való jog. El kell érni az egészségügyi dolgozók megbecsülését, a sza­bad orvosválasztást s azt, hogy a politika vonuljon ki az egész­ségügyből, a gazdaságból, az oktatásból. Dr. Balogh Sándor vállalja a tiszafürediek azon megkeresé­sét, hogy a település Heves me­gyéhez tartozzon. Kezdemé­nyezni fogja a népszavazást az ügyben, ha a többség úgy akarja. Dr. Erős Sándor - Köztársaság Párt Ez a párt nem ragad le a múltnál Dr. Erős Sándor 1943-ban született Gödöllőn, ahol édes­apja az evangélikus egyház lelkésze volt. Iskoláit is ott vé­gezte, majd termelőszövetke­zetben dolgozott. 1981-ben a karcagi HAGE Premix és Táp­szergyárában főmérnöki kine­vezést kapott, s ’84 óta a gyár igazgatója. Nős, két gyermeke van.- Úgy gondolom, hogy nyo­mós indítékom volt arra, hogy ennek a pártnak a színeiben in­duljak - mondja. Családjában hagyományként él a haza iránti elkötelezettség. Ezért is szolgált nagy örömére az idegen csapa­tok kivonása. Ekkor még hitte, hogy megnyílik a lehetősége, hogy virágzó országot építsünk fel gyerekeink részére. Az el­múlt négy esztendő eredményei azt bizonyították, hogy ez utó­pia maradt, s látva a kilátásta- lanságot, a munkanélküliséget, határozott úgy, hogy ezen vál­toztatni kíván. A megoldás ke­resése közben talált rá erre a pártra, s a programját el tudta fogadni. Sokra értékelte dönté­sekor, hogy ez a párt nem ragad le a múltban okozott problé­máknál, hanem a jövőt akarja építeni. Konkrét választ ad a privatizációra, a munkanélküli­ségre, a belső és külső piac ki- szélesítésére. A nyugdíjak ér­tékállóságát már idén meg akarja oldani, ezzel 2,7 millió ember életszínvonalát garan­tálná. Dr. Erős Sándor a lakásépítés beindítását a nemzetgazdaság indítómotorjának tartja, ahol az érintett ipari ágazatok munka- erő-felszívó hatása is érvénye­sülhetne. Mezőgazdasági prog­ramja a Tiszántúlon élő embe­reket is érinti, hiszen a 10 mil­liós hazai piacon kívül további 5 millió ember ellátását tudja megoldani az ágazat. így ért­hető módon az exportból szár­mazó 3 millió USD árbevételről az ország nem mondhat le - véli. Sajnos az elmúlt négy év dilet­táns agrárpolitikájának eredmé­nyeként az Európai Közösség által elfogadott kvótarendszer nyújtotta lehetőségeket árualap hiányában nem tudtuk kihasz­nálni. Kiemelten kell kezeleni a keleti picokat, akkor is, ha egye­lőre csak barterüzletekről lehet szó. A közeljövő feladata, hogy a tömegtermelésre állított ma­gyar mezőgazdaságot átállítsuk a nyugati piacon is eladható, feldolgozott, jó minőségű ter­mékek előállítására. Úgy véli, hogy hazánk nem maradhat ki az Európai Unió­ból, a világ legnagyobb szerve­zett piacából. Szeretné, ha a feldolgozott termékek szabad áramlása miatt a közeljövőben preferálni le­hetne a feldolgozóipart, emel­lett a minőségre is figyelnünk kell. Az ország politikája akkor lesz jó, ha nem akarja megnyo­morítani a vidéket - véli. Le kell bontani az államilag túlmérete­zett irányítást, és engedni kell az emberek kezdeményező­készségének kibontakozását. Ezt ez a párt biztosítani fogja az itt lakóknak is. Farkas László - Kiegyezés Független Kisgazda F*árt Lakható hazát kell teremteni Farkas László 1956. novem­ber 18-án Tiszaroffon született. 1975-ben érettségizett a karcagi mezőgazdasági technikumban. Jelenleg a Bárczi Gusztáv Ta­nárképző Főiskola hallgatója. Az önkormányzati választáso­kon kisebbségi szószólóként ke­rült a testületbe, s 1991-ben a Fi­atal Romák Országos Szövet­sége (Firosz) elnökének válasz­tották, s Tiszaburán ő a helyi Lungo Drom szervezet vezetője. Jelenleg egy nemzetközi cég üz­letkötő szaktanácsadója. Mint mondta, azért a Kiegye­zés Független Kisgazda Párt szí­neiben indul, mert ezt a pártot ta­lálta olyan szervezetnek, amely- lyel megegyeztek elképzelései. A pártnak az a célja, hogy azokat képviselje, akik csalódtak az el­múlt négy év kormányzati mun­kájában. Politikai alapelvük: mindenki számára lakható hazát kell teremteni, hiszen állandó gyűlölködéssel nem lehet élni és alkotni. Farkas Lászlót a közös sorsunk iránt érzett felelősség indította arra, hogy induljon a választásokon. Ha bekerül a par­lamentbe, képviselni kívánja az igazi szegénységet. És itt nem­csak a cigányokra gondol, ha­nem minden, Magyarországon élő szegény emberre. Nem se­gélyt kell osztani az emberek­nek, hanem munkahelyeket kell teremteni, úgy kell megkezdeni a szegénység felszámolását. Küzdeni kíván a magyarság tu­datáért, nemzeti büszkeségünk megteremtéséért, együvé tarto­zásunk tudatának kialakításáért, valamint azért, hogy határon túli magyarság az anyaország terüle­tén érvényes szavazati jogot kap­jon. A mezőgazdaság átalakulásá­val kapcsolatos és szükséges in­tézkedések meghozatalát is fon­tosnak tartja. Itt a földtulajdon rendezésére, a hitelek biztosítá­sára, a hazai munkagépek előál­lítására gondol. Talpra kell állí­tani az élelmiszeripar egészét, a kis- és középtermelők érdekei­nek a képviseletét meg kell szer­vezni. A közterhek jelentős csökke­nése mellett a széles néprétegek érdekeit előnybe helyező adó­rendszert akar, s az adósságot a jelenlegi helyett 15-20 száza­lékra kívánja csökkenteni. Tá­mogatni kívánja a fiatalokat, a nyugdíjasokat is. Felül kívánja vizsgáltatni az OTP-tartozáso- kat, s törekedni kell a hosszú le­járatú, alacsony kamatozású hi­telek biztosítására, hogy a fiata­lok lakást tudjanak építeni, új vállalkozások - ezáltal munka­helyek - induljanak. 1947. november 14-én szület­tem Szigetváron, földművescsa­ládból. Mezőgazdasági techni­kusi majd tanító-népművelő dip­lomát szereztem. Nős vagyok, két férjezett leányom és két fiú­unokám van. 1987 óta élek Ti- szaörsön, ahol az ÁMSZK - Ál­talános Művelődési és Szabad­idő Központ - Művelődési és Sportházának igazgatója va­gyok. 1989-ig tagja voltam az MSZMP-nek, de csak párttag voltam, nem kommunista. Még Baranyában, funkcióm betölté­sének feltétele volt a párttagság. 1990 óta önkormányzati kép­viselő, a társadalompolitikai bi­zottság elnöke, sportegyesületi elnök, a civil szervezetek elnök­ségi tagja és a helyi önkormány­zati lap főszerkesztője is va­gyok. Megválasztásom esetén szor­galmazni fogom a munkahelyte­remtő beruházásokat. Azon le­szek, hogy végre megoldódjon a tiszafüredi hajógyár ügye, és újra munkát adjon a létesítmény ezer füredi és Füred környéki embernek. Támogatom a térség infrastruktúrájának fejlesztését, azon belül is a gázprogramot. Biztos vagyok benne, hogy a mezőgazdaságban csak a tulaj­donviszonyok gyors rendezése után következhet be fejlődés. Térségünkben, ahol a legfris­sebb adatok szerint a valós munkanélküliségi ráta 62 száza­lékos, feltétlenül javítani kell az önkormányzat pénzügyi kondí­cióin, elsősorban azért, hogy a problémák helyben kezelhetők legyenek. Segítséget nyújthat a Tisza-tó idegenforgalmi fejlesz­tése is. Magam is vállalkozás­párti vagyok. így olyan adózási rendszer és hitelkonstrukció ki­dolgozását támogatom csak, amely lehetővé teszi az „ember­közeli” finanszírozást, növelve a vállalkozási kedvet. Meggyőző­désem, hogy az országban ehhez rendelkezünk pénzösszegekkel, csak azokat oda kell irányítani, ahol a legégetőbben szükség van rájuk. Nekünk, szociálde­mokratáknak konkrét tervünk is van. A térség mezőgazdasági hagyományait figyelembe véve - Kunmadaras központtal - egy élelmiszer-ipari feldolgozóüze­met szeretnénk létrehozni fa­gyasztóval, szárítóval, ipari gé­peket igénylő csomagolóüzem­mel együtt. Tanító-népművelőként sokat kívánok tenni az oktatás, a mű­velődés adottságainak jobbítá­sáért, beleértve a sportot és a szabadidős tevékenységet is. Megválasztásom esetén sem akarok elszakadni az eredeti szakmámtól és Tiszaörstől. Eb­ben az esetben minden települé­sen képviselői megbízottakat ál­lítok majd a lakosság szolgála­tára, akikkel napi kapcsolatot kívánok fenntartani. Életteret kívánunk biztosítani a fiatalok­nak, a nyugdíjasoknak és min­den munkavállalónak. Dr. Horváth József - MDF Egészséges népnek lehet csak jövője • A képviselőnek, pártja prog­ramjával összhangban, válasz­tókerülete képviselő-testületei- nek, a területi önkormányzatok­nak az elképzeléseit, törekvéseit folyamatosan követnie és képvi­selnie kell. A képviselő számya- szegett, ha nem számíthat ágaza­tonként képzett szaktanács- adókra - vallja dr. Horváth Jó­zsef, aki összeállította szakta­nácsadói listáját, mely nem teljes, hiszen nincsenek benne a választókörzet településeinek képviselői. A jelölt magáról elmondta, hogy pedagóguscsaládból szár­mazik, közel harminc éve él és dolgozik Karcagon, jelenleg vá­rosi tiszti főorvos. A politikai életbe csak 1990-ben kapcsoló­dott be. A sport ügyét mindig is a szívén viselte, az iskolai sport fejlesztését tűzte ki célul, hiszen az egészséges emberek nevelése a legfőbb gazdasági tényező. A széles alapú iskolasportból ki lehet tudatosan emelni a legte­hetségesebb fiatalokat, hogy ne kallódjanak el - mondja -, s ki kell választani a versenysportok közül egyet, ahol sikeresek le­hetnek. Karcag esetében ez a női kézilabda lenne, s a városnak ezt kellene támogatnia. Fejlett, piacképes, magántu­lajdonon alapuló mezőgazdasá­got akar. Ezt a tulajdonviszo­nyokat tisztázva, az ágazat át­szervezését rövid időn belül be­fejezve képzeli el. Vallja, hogy az agrártámogatást közvetlenül a termelőhöz kell eljuttatni. Mint egészségügyi szakem­ber tudja, hogy csak egészséges népnek lehet jövője, így lépése­ket kíván tenni a 3rehabilitáció terén. Szorgalmazza majd a re­habilitációs munkakörök kiala­kítását, mely most háttérbe szo­rult. Ez azért is fontos, hogy az 50 százalékos rokkantsági foko­zatú emberek ne a tb ellátása alá tartozzanak. Ki kell jobban használni a fürdőterápiás lehe­tőségeinket a rehabilitációban is. Mint önkormányzati képvi­selő, elvállalta az önkormány­zati lakások ügyét is. Megszer­vezte az értékesítéssel kapcsola­tos lakossági érdekképviseletet, hogy mindenféle „sandaságot” ki lehessen zárni. Az érdekkép­viselet tagjai a lakásrendelet ki­alakításához is óriási segítséget adtak. így hatékonyabb lesz az értékesítés, s a befolyt összegből új lakásokat tud építeni a város. A 8. vk.-ben a turizmus felfu­tásával százezer munkahely várható, így támogatni kívánja a magánvállalkozásokat. Üdülőte­rületeinket világszínvonalúra kell hozni, hogy versenyképesek legyünk. Itt a .pályakezdőknek adna esélyt, hiszen nem segély- lyel, munkahellyel tudunk rajtuk segíteni - vallja. Horváth Sándor - Munkáspárt Demokratikus Magyarországért kíván tevékenykedni Horváth Sándor munkáséveit a téglagyárban kezdte Karca­gon. 1978-tól a Titász karcagi üzemigazgatóságánál dolgozott 1993. december 31-ig, amikor magszűnt a munkaköre, s ő kor­engedménnyel nyugdíjba ment. Nős, egy fia van. Mint mondja, olyan népi ösz- szefogáson megvalósuló füg­getlen, demokratikus Magyar- ország megteremtéséért akar te­vékenykedni, ahol munkája alapján biztonságban él minden ember. Miután 1958 óta tagja a pártnak, a Munkáspárt színei­ben indul képviselőjelöltként. Ehhez megkapta a 8. választó- kerületben működő szervezetek támogatását. Programja elkészí­tésénél figyelembe vette a párt XVI. kongresszusán elfogadott országos programot, hiszen küldöttként ő is ott volt. Munkát, biztos megélhetést, kiszámítható jövőt akar biztosí­tani a választókörzetében. Köz­ponti feladatának tartja a mun­kanélküliség csökkentését. Ez azért is fontos, mert pártja nem adta fel a teljes foglalkoztatás elvét. Vallja, hogy a munka a létbiztonság alapja. A térségben az átlagosnál másfélszer, két­szer magasabb a munkanélküli­ségi ráta, ebből nagy gondok vannak néhány településen. Ez a kérdés központi helyet kap programjában. A megoldást abban látja, hogy kezdeményezni kell a tér­ség válságövezetté nyilvánítá­sát, mert ez azzal járna, hogy a központi pénzalapokból na­gyobb támogatás jutna ide, amiből új munkahelyeket le­hetne teremteni. Feladatának tartja az élőmunka terhének csökkentését, mert a magas já­rulékok fékezik a foglalkozta­tást. Úgy véli, hogy néhány száz embernek megoldaná a foglal­koztatását a kunmadarasi repü­lőtér polgári célú hasznosítása. Ehhez központi pénzeket kíván majd kijárni. Ä térség mezőgazdasági jel­legű, így ezzel a területtel is ki­emelten kíván foglalkozni, hi­szen várhatóan kétszerese lesz a vetetlen terület a tavalyinak. El­sorvadnak a hagyományos kul­túrák, a rozs, a dohány, a bur­gonya. A növénytermesztés terüle­tén nagy a szellemi és tőkesze­génység, több helyen felszámol­ták az állattenyésztési telepeket is, így a 40 százalékkal csök­kent termelés komoly gondokat fog itt is okozni. Horváth Sándor szerint meg kell teremteni a biztonságot a tulajdonviszonyokban és a ter­melésben. Nem ért egyet a nagybirtokrendszer kialakulá­sával, a földmagántulajdon nagyságát 2 ezer aranykoroná­ban maximálná, emellett támo­gatja a vegyes tulajdonú gazda­ságok kialakulását. Szükségesnek tartja egy olyan agrárbank létrehozását, ahol kedvezményes hitelt kap­hatna a gazda. Émellett garan­tált árakra, exporttámogatásra, védővámok bevezetésére van szükség. Le kellene állítani azon termékek importját, ame­lyeket a magyar termelők is elő tudnak állítani. Úgy érzi, hogy biztosítani kell a különböző tulajdonfor­mák esélyegyenlőségét, a ter­melő típusú szövetkezetek ki­alakítását. Erre kell ismét törekedni, mert ez a térségre is komoly ha­tással lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents