Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

r 1994. március 4., péntek 4. számú választókerület — Szolnok és környéke 5 A parlamenti választáson képviselőjelöltek lesznek Papp Sándor - Agrárszövetség 1936. november 1-jén született Tiszaroffon. Édesapja uradalmi gazdatiszt volt, majd 1945 után 19 holdas kisbirtokán gazdálkodott. Az ’50-es évek elején osztályide­genként kuláklistára vették. Sú­lyosbította ezt a tényt az is, hogy édesanyja árvaként az egyik Wal- deck gróf nevelt lánya volt. Három testvére van. Az általános iskolában jeles ta­nuló volt, de a hátrányos megkü­lönböztetés miatt csak 1955-ben érettségizhetett a Karcagi Mező- gazdasági Technikumban. 1957-58-ban kötelező katonai szol­gálatát töltötte Hódmezővásárhe­lyen. 1959-től 1963-ig a Talajjavító Vállalatnál dolgozott mint körzeti agronómus. 1961-ben megnősült, majd mun­kája mellett a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola levelező tagoza­tán folytatta tanulmányait, ahol 1967-ben általános agrármérnöki diplomát szerzett. 1963-tól 1972-ig a kunhegyesi, a tiszagyendai, a me- zőhéki termelőszövetkezetben dol­gozott állattenyésztési agronómus- ként, illetve fő-ágazatvezetőként. 1972-től 1977-ig a szolnoki Zöl­dért KV vegyestermék-forgalma- zási osztályvezetője volt, majd a TSZKER KV Szolnoki Területi Központjának igazgatójaként dol­gozott. Jelenleg a TSZKER jog­utódjaként bejegyzett Agronex Rt. ügyvezető igazgatója. Az Agrárszövetségnek mint pártnak, 1992 tavaszától tagja. 1993-tól a párt megyei elnöke. M. Román Béla - Fidesz 1944. április 19-én, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyír­bátorban született. Apja iparosem­ber volt, édesanyja a háztartást ve­zette. Az általános és a középisko­lát ebben a városban végezte, majd 1963-ban hallgatója lett a nyíregy­házi Bessenyei György Tanárképző Főiskolának. Az államvizsga után kezdő ta­nárként Mezőtúrra került. A követ­kező években elvégezte az egyete­met, s közben a pályakezdők nem könnyű életét élte. 1969-ben - szakmai munkájára tekintettel - szakfelügyelőnek nevezték ki, be­került a magyar és a történelem ta­nításának országos szakmai vérke­ringésébe. A megyét járva segítsé­get nyújtott kollégáinak. Szolnokra költözve, 1975-ben munkatársa lett az újonnan létreho­zott megyei pedagógiai intézetnek. Feladata volt a pedagógiai újítások és kezdeményezések segítése, nép­szerűsítése. Közben a Pedagógiai Tükör címmel induló pedagó­gus-módszertani megyei folyóirat szerkesztője lett. 1980-ban kilépett az intézetből, és szolnoki Ságvári Körúti Általános Iskola tanára lett. Később vezető szakfelügyelővé ne­vezték ki. 1991-től a Fiumei Álta­lános Iskola igazgatója. A Fidesszel az előző önkor­mányzati választások után került kapcsolatba. A párt felkérte az ok­tatási és kulturális bizottság munká­jában való részvételre. 1993-ban - a korhatár feloldásával egyidejűleg - á Fidesz tagja lett.** Azóta a polgármester oktatás­ügyi tanácsadójaként is dolgozik. .Jövőnk kulcsa a tudás!” Ezért de­mokratikus, hatékony közoktatást szeretne, kiegyensúlyozott oktatás- politikát, olyan helyzetet, ahol a társadalom valamennyi szereplőjé­nek biztosított az esélyegyenlőség. Fekete Ferenc - FKGP 1948. október 2-án a Hajdú-Bi- har megyei Álmosdon született, régi református családban. Édes­anyja, Nyika Róza háztartásbeli, édesapja, Fekete Albert mezőgaz­dász, egyéni gazdálkodó, később kulák osztályellenség és segéd­munkás. Két húga van. Ebben a légkörben korán megérintette a po­litika, hiszen saját sorsán érezhette az „áldásait”. Családjukat a nyomor szintjére süllyesztették. Általános iskoláit Álmosdon végezte el. 1963-ban középiskolába Buda­pestre került a Geológiai Techni­kumba, abból a felismerésből, hogy falujában semmilyen perspektíva nincs számára. A középiskolát nagy anyagi nehézségek árán tudta elvé­gezni, hiszen édesapját továbbra sem alkalmazták mezőgazdászként, segédmunkásként ingázott Buda­pestre. Ebben a helyzetben gon, dőlni sem lehetett továbbtanulásra. 1967-ben a Nagyalföldi Kőolaj- kutató és -feltáró Üzemnél helyez­kedett el. Munkahelyet azóta sem változtatott. 1974-ben házasságot kötött, fe­lesége Gávai Erzsébet óvónő. 1976-ban született Frida lánya és 1981-ben Albert fia. 1979-ben csa­ládi házat építettek Szolnok-Szan- daszőlősön, saját erőből. 1989 végén lépett be az FKGP-ba, addig soha nem volt más párt tagja. 1990-ben a választáso­kon aktívan segédkezett, majd a szolnoki szervezet alelnöke lett. 1992 őszén a párt megyei alelnö- kévé választották. Kántor István - Munkáspárt Munkásszülők gyermekeként 1941-ben, Szolnokon született, ki­lenc testvér közt ötödikként. Tizen­egyen laktak egy szoba-konyhás lakásban. Édesapja géplakatos­ként dolgozott, édesanyja foglalko­zása nyomdász, de a kilenc gyer­mek mellett inkább háztartásbeli. Gyermekkora nagyobb részét munkával töltötte. Iskoláit Szolno­kon végezte, a szakmai részt a szol­noki bútorgyárban sajátítota el, ahol 1957 óta dolgozik a mai napig. Szereti a munkáját, remek emberek veszik körül. 28 éve nős, három gyermeke van, unokái, akiket imád. Rendezett családi háttér veszi kö­rül, ami nélkül nem lehetne normá­lis életet élni. 1970-ben felvételt nyert - igaz, csak második jelentkezése után - az MSZMP-be. A Munkáspárt tagsá­gának felkérésére vállalta el a 4. sz. országgyűlési választókerület munkáspárti jelöltségét. Az elmúlt hetekben több párt ismertette a közvélemény előtt azoknak a listáját, akiket az adott párt szándéka sze­rint képviselőjelöltként kívánnak indítani az 1994-es par­lamenti választáson. Jelölésük a törvényekben előírott feltételek megterem­tése, vagyis kellő számú kopogtatócédula leadása után, a vá­lasztási bizottság bejegyzésével válik hivatalossá. A pártok egy része szerkesztőségünkbe eljuttatta a leendő képviselőjelöltek portréját és rövid életrajzát, amit válasz­tókerületenként - a tájékoztatás szándékával - adunk közre. Természetesen mindezen túl a jelölés hivatalossá vá­lása után bemutatjuk a képviselőjelölteket, szólva elképze­léseikről, programjukról. Petronyák László - MDF 1952. december 30-án szüle­tett Nyíregyházán. Nős, fe­lesége a megyei egészségbiz­tosítás munkatársa, két gyermek édesapja. Családjával közel két évtizede él Szolnokon. Diplo­mát az Államigazgatási Főisko­lán szerzett. Évekig a Kö- zép-Tisza Vidéki Vízügyi Igaz­gatóságnál dolgozott, majd a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság ágazatveze­tője volt. 1990-ben a Szolnok megyei 4. számú egyéni választókerü­letben lett országgyűlési képvi­selő. A választásokon az idén is a Magyar Demokrata Fórum támogatásával indul. Az elmúlt négy évben a par­lament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tag­jaként biztonságpolitikai és a belső közrendet érintő kérdé­sekkel is behatóan foglalkozott - választókerülete fejlesztésé­nek kérdésein és a nyugdíjasok, valamint a pályakezdő fiatalok helyzetének javítását szolgáló teendőkön túl. Kezdeménye- zően működött közre többek között az új Tisza-híd és a 4. számú főútvonal Szolnokot el­kerülő szakasza megépítéséhez a központi támogatás megszer­zésében; a munkanélküliek és a nyugdíjasok életkilátásainak jobbításában; az önálló Keres­kedelmi és Gazdasági Főiskola létrehozásában és a katonai fő­iskolán polgári szak indításá­ban. A jövőben választókerülete településein út-, víz-, csatorna-, gáz-, telefonhálózat, az oktatás és az egészségügyi alapellátás fejlesztésének elősegítését te­kinti a legfontosabbnak. Füle István - MSZP 3. számú választókerület - Szolnok és környéke Fodor György - SZDSZ Szolnokon született 1962-ben. Édesapja iparoscsa­ládból származó szakmunkás volt, édesanyja erdélyi közép­paraszti családban született. Középiskolás volt, amikor a műszaki pálya mellett döntött, gépészeti szakközépiskolában tanult. 1980-ban felvételizett a Miskolci Nehézipari Egye­temre, ahol gépészmérnök­ként végzett. Tanulmányai be­fejeztével visszatért Szol­nokra. Első munkahelye a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat volt. Je­lenleg vállalkozó. Szereti a szülővárosát és környékét, az itt élő embereket, a város han­gulatát és hagyományait, a két folyót és romantikus környe­zetét. Ha lehetőséget kap, mindent meg kíván tenni an­nak érdekében, hogy megszi­lárduljon a mezőgazdaságban a jog- és a tulajdonbiztonság, kialakuljanak végre azok a termelési és kereskedelmi fo­lyamatok, amelyek csökkentik a gazdálkodók kiszolgáltatott­ságát és növelik hatékonysá­gukat. Elengedhetetlennek tartja az állam szerepváltását az ag­rárágazat támogatásában ugyanúgy, mint a közlekedési és környezetvédelmi infra­struktúra építésében és meg­őrzésében is. Szolnokra - a fő­leg közlekedésből és a mező- gazdaság kiszolgálásából élő városra - bizonnyal jó hatás­sal lenne egy ezt élénkítő kormánypolitika. Meggyőző­désé, hogy az SZDSZ képes ilyen kormánypolitika megva­lósítására. Megtisztelő a sza­bad demokraták bizalma, amivel képviselőjelöltükké választották. Reméli, hogy a választók megsokszorozzák ezt a bizalmat, s ő ennek meg is fog felelni. Tegnapi lapunkban, a 3. számú választókerület SZDSZ-jelöltjeinek bemutatásánál téves tájékoztatás tör­tént, amelyet ezúttal korrigálunk. Ugyancsak helyesbítést kíván Túróczi János bemutatása, aki nem függetlenként, hanem az Agrárszövetség jelöltjeként indul. A tévedésért Olvasóink elnézését kérjük. 1950-ben Cegléden született paraszti családban. Rá egy évre apja kuláklistára került, földjét elvették. Ennek is volt köszön­hető, hogy szülei válása után ál­lami gondozásba s így Buda­pestre került. A Közgazdasági Egyetem ta­nár szakát végezte el 1975-ben. Az utolsó évet már Szolnokon töltötte, a Repülő Műszaki Fő­iskolán kezdett el tanítani, civil tanárként. 1976-tól Világgazda­sági Kutatóintézetnél külsős­ként kezdett el dolgozni, ez 1986-ig tarott, amikor 3 évre Moszkvába került. Egyetemi doktori diplomáját 1980-ban védte meg, kandidátusi disszer­tációját 1989-ben, mindkettőt világgazdasági témából. 1982-től a megyei oktatási igazgatóságon tanított 1986-ig. 1989- ben újságíróként dolgo­zott az Új Néplapnál, s ez évtől alapító tagként vesz részt az MSZP munkájában. 1990-től tanít a jelenlegi Ke­reskedelmi és Gazdasági Főis­kola elődeinél, utóbb a Külke­reskedelmi Főiskola tagozatán igazgatóhelyettesként. Jelenleg világgazdaságtant, külkereske­delem-politikát tanít. A megye gazdasági helyzeté- vel.mint újságíró kezdett el fog­lalkozni, majd az MSZP megyei elnökeként. Szakmai tevékeny­sége súlypontjának ma is ezt te­kinti, többek között a megyei munkaügyi tanács tagjaként. 1990- ben az MSZP listáján ke­rült a szolnoki önkormányzatba, ahol két munkabizottságnak a tagja. Nős, két lány apja és egy fiú nevelőapja. Egy nyelvet alapfo­kon, egyet felső fokon beszél. Dr. Csépányi Attila - MSZDP 1933-ban született Kiskundo- rozsmán. 1957-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. 1957-től 1965-ig a miskolci megyei kórház fül-orr-gége osz­tályán dolgozott, ekkor szerezte fül-, orr-, gégebetegségekből a szakvizsgáját. 1965-1967 kö­zött miskolci járási főorvosként dolgozott, majd 1967 júliusától a Szolnok megyei kórház igaz­gatója lett 1989-ig. Ebben az időszakban a kórház 263 és 400 ágyas új épületeinek fejlesztése történt. A szakmai munka ma­gas színvonalát jelentette, hogy az egészségügyi miniszter a négy országos oktató kórház egyikeként ismerte el a megyei kórházat. 1969-ben egészségügyi szer­vezésből tett szakvizsgát. 1979-ben az orvostudományok kandidátusa fokozatot szerezte meg. Tizenöt éven át miniszteri tárcaszintű tudományos kutatást végzett. Eddigi tudományos te­vékenységét tükrözi 124 köz­leménye, melyből számos kül­földön jelent meg, két többköte­tes szakmai könyv részben írója és szerkesztője volt. 1979-ben az egészségügyi miniszter okta­tótevékenységét címzetes főis­kolai docens, majd 1983-ban címzetes egyetemi docensi cím adományozásával ismerte el. 1990-től a Béres Rt. orvosme­nedzsereként dolgozott. Jelen­leg a Magyar Üzemanyag-for­galmazók Szövetségének ügy­vezető elnöke. Felesége szintén szakorvos, két gyermeke van: fia a kórház röntgenosztályának adjunktusa, lánya fizika-tech­nika szakos tanár, mindketten Szolnokon élnek. Két unokája van, a harmadik hamarosan ér­kezik. Szabó Rudolfné dr. - SZDSZ Szolnoki születésű, családja sok generációja is ebben a vá­rosban élt. Férje agrárgépész gazdasági szakmérnök - jelen­leg az Alcsired Kft. osztály- vezetője. Lánya a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Fő­iskolára jár. Diplomát a Közgazdaságtu­dományi Egyetem ipar szakán szerzett, majd később munka­ügyi szakközgazdászként dok­torált. Az eddigi munkahelyein sok­irányú tapasztalatot szerzett a gazdasági élet és az emberek életkörülményeinek alakulásá­ról, és a kettő összefüggéséről. Dolgozott vállalatnál, statiszti­kai hivatalnál, majd a ’80-as évek elején közreműködésével létrehozták a munkaerő-szolgá­lati irodát. 1990-től SZDSZ-es önkormányzati képviselő, a vá­ros szociális, egészségügyi és sportbizottságának elnöke. 1991 nyarán visszavonták igaz­gatói kinevezését a munkaügyi központban. 1991 -ben megpá­lyázta és elnyerte a Szolnoki Humán Szolgáltató Központ megüresedő igazgatói állását. Megalakulása óta tagja a Magyar Közgazdasági Társa­ságnak, a megyei szervezet munkaügyi szakosztályát ve­zeti. Szakmai munkája elismeré­seként 1992-ben megkapta a Széchenyi-emlékérmet. Ismeri szűkebb és tágabb környezete lakóinak gondjait és örömeit. Családi, baráti, iskolai és munkatársi kapcsolatai is ide kötik. Felkészültségét, meg­szerzett tapasztalatait továbbra is a Szolnokon és vonzáskörze­tében élők érdekében kívánja felhasználni. Mátyus Ernő - Vállalkozók Pártja Szolnokon született 1949-ben, a Szandaszőlős vá­rosrészben él családjával, négy gyermeke van; a 4-es számú vá­lasztókerületben indul a képvi­selői mandátumért. Legmagasabb iskolai vég­zettsége szakérettségi, a német nyelvet alapfokon beszéli. Tulajdonosként vezeti a Szo­linfot Irodatechnikai Kft. ügyeit, cége irodatechnikai be­rendezések beszerzésével, for­galmazásával és szervizelésével foglalkozik. A gazdasági problémák leg­gyorsabb megoldását, új mun­kahelyteremtő beruházások lé­tesítését tartja az ország szá­mára a legfontosabb lépéseknek a következő parlamenti ciklus­ban. Ezen célok megvalósítása ér­dekében indul a választásokon is a parlamentbe jutásért. 4

Next

/
Thumbnails
Contents