Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-31 / 76. szám
1994. március 31., csütörtök Riport — hirdetés A Szolnok Film Vállalat felszámolásáról ma dönt a megyei közgyűlés Az „utolsó mohikán” is nyilatkozott a tízmilliós veszteségről Az egykoron megyei tanácsi alapítású moziüzemi, leg- újabbkori nevén Szolnok Film Mozi Vállalatnál jelenleg már csak egy személy, a korábbi főkönyvelő van állományban, aki jószerével csak papíron - a kft.-vé való átalakuláshoz tavaly szeptemberében leadott alapító okiraton - lépett elő ügyvezető igazgatóvá, miután a vállalat megmentésére tett utolsó kísérlet nem járt sikerrel. Társadalmunk napjainkban is zajló nagy gazdasági eróziója véglegesen felőrölte a mozivállalatot. A megyei közgyűlés a mai napon dönt a Szolnok Film felszámolással történő megszüntetésének lefolytatásáról. A cég január 20-tól gyakorlatilag nem működik. Az ügyvezető „utolsó mohikánként” intézi még a halaszthatatlan napi ügyeket, miközben ismeretlen tettes(ek) rejtélyes módon felgyújtották a minap a Mária utcai vállalati iroda helyiségét. De van itt rejtély más is. * * * Peleskei Zoltánná ügyvezetőt előzetes, telefonon történő egyeztetés után keresem fel lakásán. Csengetésemre riadt, ingerült, elutasító hang válaszol:- Nagyon kérem, ne háborgasson, menjen el! Sehogy sem értem, ezért mondom hangosan, ki vagyok, elnézést kérek, próbálom nyugtatni, hogy nem muszáj nyilatkozni, ha meggondolta magát, s már mennék el, amikor nyílik az ajtó. Betessékel, s már a szobában kéri, ne haragudjak, de második hete állandóan zaklatják ismeretlen telefonálók. Halálhírét keltik az Angliában tanuló lányának, közük vele, hogy autóbaleset érte, miközben semmi baja. Ezért naponta többször is telefonál, hogy megnyugodjon. De a lánya is kap hasonló telefont az édesanyjáról. A mentőket is ki-- küldte már valaki háromszor a címére, teljesen indokolatlanul. Kimondja magából, kicsit megnyugszik, s beleegyezik, hogy kérdezhetek.- Véleménye szerint hogyan lehetett volna elkerülni a Szolnok Film Mozi felszámolását? - vágok a dolgok közepébe.- El kellett volna adni az egész komplexumot, abból ki lehetett volna fizetni a régi tartozásokat és kft.-t alakítva megmenekül a vállalat.- Volt, aki az Ön elképzelése mellé állt a kollégái közül?- Mindenki. Nagyon jó kollektíva volt, nincs olyan, aki haragudna rám. Kolléganőim féltettek, mert állandóan az ön- kormányzatra jártam, és sírva rohantam vissza. Hiába könyörögtem, adjanak pénzt, legalább a tartozásainkat kifizethessük, hogy ne számoljanak fel bennünket.- A távozó dolgozókat sikerült kifizetni?- Mindenkit kifizettem. Most is lenne bevétel az irodák bérleti díjából, de az már a „Filmszínházakért” Alapítványé.- Amit ugye tavaly júniusban hoztak létre. Önnek is szerepe volt ebben? A kuratórium tagjaként van feltüntetve.- Nem tudom, ki hozta létre. Kaptam egy levelet a megyeházától, miszerint a Szolnok Film mindenkori igazgatója tagja ennek, aki jelenleg én vagyok.- Említette a kft.-alakítást. De hiszen ezt megpróbálták tavaly nyáron, amit a megyei közgyűlés is támogatott. Csakhogy a vállalat tartozásai az átalakuláskor jelzettnél később nagyobbnak bizonyultak.- Ez azért volt, mert a központban dolgozó négy személynek fel kellett mondani. Ki kellett fizetni a végkielégítésüket.- A tartozásaik megközelítik a tízmilliót. Csak a kulturális járulék be nem fizetéséből származó adóhiány négymillió.- Húsz százalékot kellett befizetni, de talán csak három megye fizette be a minisztériumnak, a többiek szerint nem volt jogos. Mi is elszámoltuk költségként, de nem fizettük ki.- Ha a Nemzeti mozi Önöknél maradt volna, elkerülhető a felszámolás?- Akkor igen. Summa sum- márum, a Tisza Mozi is bele fog bukni.- Leírhatom?- Tőlem.. . * * * Hogy a vállalat ’88-ban nem jó irányba halad, ez már tisztán látszott belülről is. Gyakorlatilag felélt minden bevételt - ezt már Demeter István, a Tisza Mozi Kft. ügyvezető igazgatója, a moziüzemi vállalat egykori munkatársa mondja.- Milyen beosztásban dolgozott akkor?- Szervezés- és propaganda- csoport-vezető voltam, és időnként hozzám tartozott a video is. Igen gyakran hangoztattam, hogy rossz irányba haladunk, ám erre nem volt fogadóképes a vállalat. ’89-ben alakítottuk meg a Tisza Mozi Kft.-t a Tisza moziban dolgozó kollégákkal. Kiválásunkat a vállalat felkérésére készítettem elő. Más megoldásunk az elbocsátás elkerülésére nem volt, hiszen ez a mozi akkoriban évi 500 ezer forint veszteséget termelt. Újrakezdési kölcsönökből alakítottuk meg a kft.-t, majd lassú, szívós munkával megerősödtünk. Videotékákat nyitottunk, vidéki mozikat vettünk át. Partnernek fogadtak el bennünket az ön- kormányzatok. Elkezdtük moziparkunk saját filmellátását, a műsorszolgáltatást szervezni. Jártuk a saját utunkat, de mindvégig elkísért bennünket a felénk irányuló ellenszenv, ami már az indulásunkkor megvolt. A vállalat folytatta korábbi politikáját, az esélyei romlottak. A Nemzeti mozihoz a végsőkig ragaszkodott.- Ez az ő helyzetükben véleményem szerint érthető is volt. Hiszen erre alapozták a talpon maradást, ami a kft.-vé való átalakulás esélyével felcsillant.- Az ő számukra nem ez lett volna a továbbélés esélye. Azt már ’88-ban el szalasztották. A vagyonátadó bizottsági határozatok után az ország nem egy megyéjében megmaradtak a moziüzemi központok, jó kapcsolatot fenntartva az önállósult filmszínházakkal.- Törvény szerű-e, hogy az egyik mozis cégnek tönkre kellett menni?- Nem. Józan, kompromisz- szumos megoldás létrejöhetett volna. Ám mindenképpen meg akartak bennünket fojtani. Piacképességüket vesztett filmekhez jutottunk csak. A társadalmi, szakmai változások is erre az időre estek. Az állami mozipark még támogatottabb volt, mint a vállalkozások.- Végül is elérkeztek ez év januárjáig, amikor a filmforgalmazók megvonták bizalmukat fizetőképtelensége miatt a Szolnok Filmtől, és Önök - a Tisza Mozi Kft. - vették át a műsor- és műszaki szolgáltatást.- Felkészületlenül ért a dolog, de azt mondtam, segítünk, csak állítsák le a Szolnok Film vagyonának a felélését. Ez január 14-én volt, 19-én átmentünk a vállalathoz, és közöltük, hogy mi lépünk az ő helyükbe. Jogi szempontból nem volt tisztázott a dolog, de ha a szerződések felmondásával járó időt kivárjuk, sokkal nagyobb lett volna a kár. Azt kértem, legyenek tiszta viszonyok. Nem történt meg. Február 1-jéig, amit még lehetett, hordták szét. A vállalat vagyonát élték ott fel néhányan. Az eszközök átadására irányuló készség sem volt megfelelő részükről. Kiderült menet közben, hogy az eszközök egy részét visszadátumozott eladási szerződésekkel értékesítették. Szóltam a megyének, hogy gazdasági bűncselekmény történt, ám szerintük ez nem az. Ha jogi szempontból ki is védhető, erkölcsileg nagyon megítélhető. Vétkes mulasztást követtek el. A műszaki szolgáltatás lehetősége a megye tudtával szűnik meg. A működtető vagyon megszűnőben, holott a vagyonátadó bizottság határozata kimondja a települések polgármestereinek szavazata alapján annak egyben tartását, valamint ennek fejében a szolgáltatás fenntartását. * * * A napokban levelet juttatott el Demeter István, a Tisza Mozi Kft. vezetője a megyei önkormányzathoz, amelyben azt írja, hogy a mozik felé a januári megállapodásban vállalt műsor- és műszaki szolgáltatást március 31-ével megszünteti, amennyiben a másik fél nem teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.- Nincs érvényes bérleti szerződésük, nincs megállapodás a műszaki anyagok átvételére. Ezt sérelmezi Demeter úr. Indokoltnak tartja-e a szolgáltatás esetleges leállítását? - kérdezem Jenei Lászlótól, a megyei önkormányzat koordinációs iroda tanácsosától.- Nem tartom indokoltnak. Amikor év elején nyilvánvalóvá vált, hogy a Szolnok Film nem tudja a műsorszervezést biztosítani, megállapodtunk abban, hogy január 20-tól a Tisza Mozi Kft. veszi át ezt a feladatot. Ezzel együtt megkezdtük a szükséges eszközök, helyiségek átadását. Ingyen kaptak egy irodát erre az évre a Mária utcában. A számítógépet, fénymásolót, irodaberendezéseket is átadtuk. Az, hogy nincs aláírt bérleti szerződés, csupán formai kérdés. Nem volt sürgős, hiszen ingyen adtuk a helyiséget. A műszaki eszközöket nem ingyen adjuk át, de a raktárakat igen, még erre az évre. Február óta mind a mai napig nem vették át az anyagokat, eszközöket. Nem találtak módot rá.- Azt mondja Demeter úr, akadályoztatva voltak ebben.- Mi meg az ellenkezőjét állítjuk. Heteken át várta őket a Szolnok Film ügyvezetője, mégsem mentek el a Koszorú utcába. Amit sérelmez a Tisza Kft. ügyvezetője, az abból fakad, hogy a Szolnok Filmtől távozó dolgozók közül végkielégítés címén többen kaptak műszaki eszközöket, hiszen praktikusabb volt így fizetni egy vesz- téseges cégnek. Megítélésünk szerint ez nem akadálya a műszaki szolgáltatás nyújtásának. Illetve a vállalkozó szolgáltat, ha szükséges, majd beruház.- Volt egy olyan ajánlata is Demeter úrnak, hogy a Szolnok Film vagyonával együtt átveszi a cég tartozásait is.- Ez jogilag és közgazdaságilag is járhatatlan út. Egy felszámolás alatt álló állami vállalat vagyonával csak a felszámoló rendelkezhet. Simon Cs. József A film pereg. Van, akinek már lepergett. Mégis: mindenki mondja a magáét. Külön-külon is, nehezen megzabolázott indulattal. Nehéz elképzelni e riport szereplőit együtt, egy asztalnál. Kéretlenül is „ezt csak úgy mondom” háttérinformációkkal adják ki egymást a riporternek, aki ezekre építkezve, egyre csak kérdezhet tovább... Az olvasó pedig töprenghet, s nézhet, mint a moziban. Vajon mi kerekedik ki e sorok végére? Nézzük hát a kimerevített pillanatképeket. ll EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS A MINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! Q Z Ui >CL CL < X
