Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

I \ 6 Kunsági Extra 1994. március 30., szerda A falu első embere százholdas gazda Polgármester más szerepben „A legfontosabb a munkám, a föld és az állatok.” Kunmadaras Április 4-én 18 órától lesz az aerobictanfolyam következő foglalkozása a művelődési házban. Aznap tart itt 19 órától locsolóbált az MCKSZ. Másnap 10 órá­tól a mozgássérültek egye­sületének helyi vezetői tar­tanak fogadóórát. Április 7-én indul a kosárfonó szakkör, 9-én 9 órától ren­dezik meg általános iskolá­sok részére a Nagykun Kupa meghívásos sakkver- senyt, ahol Pest, Békés és JNK-Szolnok megye csapa­tai vesznek részt. * * * A Zöld Szív Mozgalom rajzpályázatot hirdetett álta­lános iskolások részére. A díjnyertes alkotásokat a művelődési házban lehet megtekinteni. * * * Megjelent a Madarasi Krónika első száma, az ön­kormányzat kiadásában. Kenderes , Április 5-én tartják a községben az utolsó előtti földárverést a művelődési házban 9 órától. Összesen 700 hektár, 11 ezer arany­korona értékű föld kerül ka­lapács alá. A földrendező bizottság április 1-jén 18 órakor tart tájékoztatót az árverés résztvevőinek. * * * Április 16-án 18 órától két közkedvelt művész: Koós János és Dékány Sa­rolta show-műsorára várják az érdeklődőket. Örményes A település határában a KITE szakemberei fekte­tik le a hírközlő kábel vé­dőcsövét, amely a Buda- pest-Kisvárda gerincveze­tékből ágazik le. * * * Március 31-én 10-13 óráig a polgármesteri hiva­talban tart tájékoztatót tava­lyi gazdálkodásáról és idei terveiről az áfész. * * * Március 31-én 14 órától ül össze a képviselőtestület, hogy megtárgyalja a tavalyi költségvetési rendelet vég­rehajtását, határozzon a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. Fegyvernek Megalakultak a törvény által előírt iskolaszékek a település ^iskoláiban is. Tag­jaik: az Általános Iskola és Speciális Szakiskolában a szülőket dr. Kókai Jánosné, Krupa Lajos, Tűhegyi Juli­anna, a nevelőtestületet Ba- unok Béla, Bérezési Márta, Kindert Ferencné, az ön- kormányzatot Ábrók Ká­roly, Kelemen Csaba, Kun László képviseli. A Felsza­badulás Úti Általános Isko­lában a szülőket Annus Ist­vánná, Gergely Miklósné, Holup Györgyné, a nevelő- testületet Szentpéteri Ti- bomé, Tukarcs Istvánné, Zakar Zoltánná, az önkor­mányzatot Balogh József, Gácsi Ferenc, Görög Gábor képviseli. * * * Április 14-én 16.30-tól Hangszerek párbeszéde címmel zenei műsor lesz a művelődési házban, ahol közreműködik Szabadi Vilmos és Gulyás Márta. * * * Április 25-én 10 órától Rémusz bácsi mesél arról, hogy melyik a legszebb ál­lat, 15 órától pedig Mackó Misi kalandjai közül a Me­sélő szikla kerül színre a művelődési házban. Bárányi Mihály, Kenderes polgármestere a Magyar Köz­társaság Érdemrend Kiske- resztje kitüntetést vette át Göncz Árpád köztársasági el­nöktől a Parlamentben, a telepü­lésfejlesztésben elért kimagasló munkájáért. Ebből az alkalom­ból beszélgettünk a falu - éppen szabadságát töltő - első embe­rével.- Rettentő nagy megtisztelte­tés volt számomra ez a kitünte­tés - mondja -, s az örömömet megosztottam munkatársaim­mal is, hiszen az eredményeket közösen értük el. Mára elmond­hatom, hogy szinte százszáza­lékos a víz- és gázvezeték kiépí­tettsége, útjaink 21 százaléka szilárd burkolatú, s minden má­sodik házban van telefon.- Mióta gazdálkodik, hiszen most is nag\ munkában talál­tuk?- Már az őseim is a mező- gazdasággal foglakoztak Jász- boldogházán. A jászsági ember két dolgot nagyon szeretett, a földet és az állatokat. Ezt örö­költem tőlük, s úgy látszik, fiaim is követik példámat, hi­szen a nagyobbik a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgaz­dasági Szakközépiskolába, a ki­sebbik pedig a törökszentmik­lósi Székácsba jár. A nyolcvanas évek elején, amikor már lehetett bérlemény­Kunmadaras szélső utcájában található az a ház, melyben az emlékek szerint Kossuth Lajos is megszállt. Ezt a fontos hely- történeti épületet még a hajdani tanácsi vezetés újíttatta föl a nyolcvanas években azzal az elgondolással, hogy benne az 1848^19-es szabadságharc tör­téneti és irodalmi emlékeit ma­gába foglaló gyűjteménynek készítsen helyet. Áz épületet néhány hete nyitották meg a lá­togatók előtt. A lakás beosztása a paraszt­polgár és kisnemes igényét egy­szerre mutatja. A boltíves ve­randából a tágas előszobába érünk, innen kétfelé egy-egy A Fegyvemeki Sütő Kft. ügyvezetője, többségi tulajdo­nosa Dóka Gábor, akit vállal­kozásáról kérdeztünk: A kft. tulajdonosa még az önkormányzat a telek árával és 3 millió forinttal a Fegyvernek és Vidéke Áfész - tudtuk meg. Ebben a formában fél éve működnek. A tényleges munkát akkor kezdték meg, amikor az adásvételi szerződés már hat hónapja a zsebükben volt. Annak nagyon örültek, hogy az áfész is beszállt a vállalko­zásba, hiszen az általa biztosí­tott készpénzből tudtak elin­dulni, s nem kellett hitelt fel­venniük. A pékséget nagyon le­romlott állapotban vették át, a felújításokat most fejezik be. Sikerült venniük két dagasztó­gépet, egy nyugatnémet kemen­cét, kicsempézték a falakat, ki­cserélték a padozatokat. Az ügyvezető elmondta, hogy nagyon szeretik a fegy­vernemek az Alföldi kenyérs­pecialitásukat. Ezt a megyében is ők hozták először divatba még akkor, amikor a nagyválla­lathoz tartoztak. Ennek a ke­nyérnek a Hajdúságban voltak hagyományai - innen jött el az ben gazdálkodni, háztájit bérel­tünk, állatokat tartottunk. Azóta is gazdálkodunk, most is van­nak juhaim, sertéseim, lovam s teheneim. 1992 őszén kiváltunk a fele­ségemmel a tsz-ből, ez volt az induló tőkénk, melyből gépeket vásároltunk. A kárpótlási föl­dünkkel együtt jelenleg 100 hektáron gazdálkodunk. Ese­tenként gyerekeim is besegíte­nek a munkába. A földbe búzát, árpát, zabot, napraforgót és ku­koricát vetettünk, vetünk, s a termény nagyobbik hányadát ér­tékesítem majd. szoba nyílik. A belső szoba ér­dekessége, hogy onnan belső le­járat vezet a pincébe, míg a nagy bejárat a pincébe a veren- dáról van. A nagy udvaron fekvő kisnemesi lakot, ahol egy évszázadon át a jászkun kapi­tány lakott, a nagyközségben úgy ismerik, úgy emlegetik az emberek, hogy a Kossuth-ház - derül ki Ötvös László most megjeleni Szabadságharc-kori emlékek Kunmadarason című könyvéből, mely az önkor­mányzat támogatásával jelent meg. A népi emlékezet szerint Kossuth Lajos kétszer járt Kunmadarason. Először, ami­kor a forradalmi kormány ügyvezető is -, zsiradékot tar­talmaz és cukrot is adnak hozzá, hogy szebben, egyenletesebben piruljon. Ezt a kenyérfajtát egy- és kétkilós formában is szállít­ják. Fegyvernek mellett terítik Készül a friss kenyér Tiszabőre, Örményesre. Barta- Szakállasra. A kenyér mellett péksütemé­nyeket, kiflit, zsemlét, hot-dog- kiflit is készítenek. Ez utóbbi is annyira kedvelt, hogy a telepü­- Kik segítenek ellátni az ál­latokat?- Az állatállomány ellátása feltétlenül kell a fizimiskámhoz - mosolyog -, ez az elfoglaltság a hivatali munka mellett kifeje­zetten rámfér. Sok segítséget kapok még a feleségemtől is, aki főállásban a vízműnél szám­lakészítő. Övé a vállalkozás minden gondja, baja. Beszélgetésünk végén, amíg a kapuhoz érünk, megugat ben­nünket a két fehér kuvasz, akik vigyáznak a házra, amíg a gazda napközben a polgármesteri te­endőket látja el a hivatalban. 1848-49. fordulóján Debre­cenbe áttelepült, és a szállítmá­nyok egy részének útja Madara­son át vezetett. A nagykunság népe - közöttük Kunmadaras lakói - bíztak a szabadságharc győzelmében. Ennek bizony­sága, hogy Kunmadaras, Kar­cag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes 24 óra leforgása alatt háromezer fogatot állított elő, amivel a kormány költöz­ködését segítették. A magyar korona is ezen az úton haladt, ezt az emléket is többen őrzik, e szerint Bónis Sámuel élete koc­káztatásával rejtegette, őrizte nemzeti ereklyénket Kunmada­rason egy éjszaka. Ilyen körülmények között nem lehet kizárni annak a lehe­tőségét, hogy Kossuth Lajos át­haladt, és betért a forradalmat támogató kun város kapitányá­hoz - írja a szerző. Kossuth La­jos itteni tartózkodásáról tud­juk, hogy ez időben Görgeyvel akart találkozni Karcagon vagy Debrecenben. Útja során azon­ban csak Madarasig tudott el­jutni. Itt hallotta a hírt a cári csapatok előretöréséről. Ekkora Tóparton, a mai Nagy Gergely- féle házban szállt meg, ahol az egyik asztallap aljára ráírta a nevét. Ezt az asztalt sokáig em­lékként őrizte a család. Erre az asztalra, az itt-tartózkodását bi­zonyító írásra, több szemtanú is emlékezett Kunmadarason. lés másik végéről is jönnek érte az emberek. Az üzemben tizenhatan dol­goznak jelenleg. Ebből műsza­konként négy-öt a termelőmun­kás, ketten gépkocsival szállít­ják az árut a település boltjaiba. Egy hétvégére 24-25 mázsa ke­nyeret sütnek meg a pékek. Miután a településen már három pékség is van, nagy a konkurencia, de a kft. felvette velük is a versenyt, s arra töre­kednek, hogy a vásárlók igé­nyeit még jobban ki tudják elégíteni. Ennek egyik állo­mása a mákos-diós kifli gyár­tásának elkezdése, s januártól üzemel a zsemlemorzsagyártó gép is. Itt be is csomagolják a süte­mény- és kenyérmorzsát, s kü­lön erre a célra is készítenek kenyeret. Ezzel egyelőre csak saját boltjaikat látják el. Mint megtudtuk, sikerült nyereség­gel zárniuk a tavalyi évet. Bóka Gábor magáról el­mondta, hogy 35 éve van ezen a pályán, nem bánta meg, hogy ezt választotta. Most felesége, menye, két fia is - akiknek egyébként más a tanult szakmá­juk - itt dolgoznak a kft.-ben. A madarasi Kossuth-ház Egy nyereséges családi pékség 1994 a beruházás éve lesz Örményes község önkor­mányzatának idei terveiről Bar- tus János alpolgármestert kér­deztük. Mint megtudtuk, tavaly sikerült a biztonságos gazdál­kodást biztosítaniuk, ehhez hozzájárult, hogy több eredmé­nyes pályázatuk is volt. Kiadá­saik között szerepelt több mint 500 ezer forint az általános is­kolában kialakítandó tetőtér be­építéséhez szükséges anyag megvásárlására. Felújították a sportöltözőt is. Miután ’93. feb­ruár 1-től megszűnt a gépgyári konyha, ezért át kellett alakíta­niuk az óvodai konyhát, hogy biztosítani tudják valamennyi önkormányzati intézmény ré­szére az ebédet. A belső átalakí­táson túl több mint 300 ezer fo­rintot fordítottak konyhai esz­közök, gépek beszerzésére. Az önkormányzat - lehetőségeihez mérten - a középiskolásoknak beiskolázási támogatást, az álta­lános iskolásoknak tankönyv támogatást is adott az étkezési díj átvállalása mellett, melyet pályázaton elnyert pénzből tu­dott biztosítani. A tavalyi év legjelentősebb fejlesztése az Akácfa út építése volt, melyhez az Útalaptól 785 ezer forintot kaptak, a többit nekik kellett biztosítani. Az első lakáshoz jutókat 947 ezer forint­tal segítették. Elkezdődött a crossbar telefonrendszer kiépí­tése. A régi előfizetőket talán már az idén bekötik, az új előfi­zetőket pedig jövőre. Ha a mű­szerfaltól behozzák a vezetéket a faluba, akkor megindulhat a fejlesztés. Körülbelül 200 előfi­zetővel számolnak. Úgy néz ki, hogy idén is tudják az intézmé­nyek működtetését biztosítani. Február 1-től 400 ezer forintért kialakítottak egy úgynevezett dögkutat az állati hullák meg­semmisítésére. A hivatal költ­ségvetésébe beépítette a mun­kanélküliek jövedelempótló támogatását; az ápolási díjat, a temetési-, nevelési-, rendkívüli nevelési és rendszeres nevelési Bartus János segélyt. A község tagja a Ti­sza-menti települések földgá­zellátási programjának, s most nyújtották be közösen a gázellá­tással kapcsolatos területfejlesz­tési pályázatot. A beruházás ÁFA nélkül 90,8 millió forint, s ha ez megvalósul, jövőre min­den lakásba eljuthat a gáz. A la­kosok 50 ezer forinttal járulná­nak hozzá a beruházáshoz, míg az önkormányzat 14,6 millió fo­rint hitelt venne fel. Öregesen telnek napjai Az örményesi Pipis Józsefet éppen kukoricamorzsolás köz­ben találtuk. Keze serényen járt, hiszen a tyúkoknak szüksége van a mindennapi betevőre. Elmondta, 1927. óta lakik itt, feleségével már 48 éve házasok. Öt gyerekük és öt unokájuk sű­rűn meglátogatják őket, hiszen ketten itt laknak Örményesen. Legkisebb fiuk még velük la­kik. Hatalmas a porta, melyen gazdálkodhat. Az 1200 négy­szögölt Józsi bácsi gondozza. Most már csak tyúkok vannak, korábban voltak malacok is. Az árpát, herét, kukoricát már elve­tette - nyugdíj-kiegészítésnek jó lesz. A 72 éves férfi sokáig Szol­nokra járt be dolgozni, míg fe­lesége itthon volt a beteg gyermekükkel. Nyugdíja 11 ezer, a házassági pótlékból és a gyerek pénzéből nehezen, szűkösen tudnak meg­élni. A napok lassan telnek. A hajnali ébresztő után ellátja az állatokat, bevásárol, néha össze­találkozik régi ismerőseivel, de manapság már mindenki rohan, nincs idő a nosztalgiázásra. Az egyetlen virágboltos Az örményesi egyetlen vi­rágbolt tulajdonosa Potyák Ist­vánná, aki korábban a kisújszál­lási Városgazdálkodási Vállalat alkalmazottjaként üzemeltette a virágboltot. Amikor kezdtek megszűnni a vállalatok, a VGV őt is értesítette, be kell zárnia az üzletet. Ekkor döntött úgy, hogy vál­lalkozóként nyitja meg a boltot. Korábban, amíg működtek a he­lyi vállalatok, addig volt for­galma, rendezvényekre rend­szeresen vitték tőle a virágot. Most, amióta ezek megszűntek, felére esett a forgalom. A tele­pülés lakóinak anyagi helyzete is változott, hiszen sok a mun­kanélküli, így kevesebbet tud­nak áldozni a virágra is. A tiszteletet mindig megad­ják, névnap, haláleset, ballagás stb. esetében, csak míg koráb­ban 18 szál szegfűt kapott az ünnepelt, most 3 szálra futja. Ehhez a helyzethez neki is alkalmazkodnia kell. Ajándék árusítására is van engedélye, de erre nincs nagy kereslet. Szezo­nálisan foglalkozik video­film-kölcsönzéssel is. Nyáron ezt szünetelteti, hiszen az embe­rek kint vannak a határban, nincs idejük videózni. Családi házukban velük lakik nős fia is, míg a kisebbik még általános iskolás. Férje Buda­pesten dolgozik kőművesként. Megpróbálkozott a külföldi munkavállalással is, de másfél év után otthagyta, mert nem bírta idegileg. A nagy ház után még mindig fizetniük kell az OTP-t is, így a bolt forgalmára is szüksége van a családi kasszának. Polyákné elmondta még, hogy „megjárta” a TB-járulék fizetésével is, most tudta meg, hogy nem jól fizette a járulék összegét, ezért a hátralékot is be kell fizetnie. Ennek ellenére bizakodó, s sze­retné folytatni az üzletet... De az biztos, hogy ebből milliomos nem lesz! írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents