Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

1994. március 30., szerda Kunsági Extra — Kisújszállás 7 Heti két vallásóra A Kossuth Úti Általános Is­kolában már a második tanév­ben indul református osztály, ahol a diákoknak informatikát, kommunikációs tantárgyakat is tanítanak. Felvételünkön az l.a. diákjai, akik hetente kétszer hittanoktatásban is részesül­nek. Az idegen nyelvek közül pedig az angolt tanulják. Az őszi tanévkezdésre most foly­nak a felvételik, és az érdeklő­désre jellemző, hogy a hét hát­ralévő napjain több mint negy­ven jelentkezőből kell kiválasz­tani azt a szerencsés huszonha­tot, akik a szeptemberi tanévet ebben az osztályban kezdhetik. Segítség fiatal házasoknak A városháza az idén is támo­gatja azokat, akik fiatalon mond­ták ki a holtomiglan-holtodiglant, és lakáshoz szeretnének jutni. Erre a célra mintegy öt és félmil­lió forintot különítettek el, és a segítség páronként 120 ezer fo­rintot jelenthet. Hogy ki jogosult erre a támo­gatásra? Az a fiatal pár, akinek a lakása az idén, január elsején, va­lamint ezt követően ebben a nagykun városban van; lakástu­lajdona vagy határozatlan időre szóló bérleménye egyiküknek sincs; a házaspár egyike sem töl­tötte még be a 35. évét, és végül a település területén legalább kö­zepes műszaki állapotú lakást vá­sároltak vagy építkezésbe kezde­nek. A támogatási igényeket a városháza gazdálkodási osztá­lyán kell benyújtani egy forma- nyomtatványon. Még pedig ak­kor, ha az adásvételi szerződést már megkötötték, illetve az épí­tési engedély birtokába jutottak. Nem jogosult a támogatásra az a házaspár, aki önkormányzati bérleményét kívánja megvásá­rolni. Őket azok a kedvezmények illetik meg, amelyet a városháza az ilyen típusú lakások eladásával kapcsolatban alkotott. Ugyancsak nem illeti meg ez a támogatás azokat a házaspárokat sem, akik egyike korábban már részesült hasonló támogatásban. Ugyanis ez a segítség egyszer adható. Semmire sem ér rá Nagy Gy. Róza, örökmozgó biológia-földrajz-mezőgazda- sági ismeretek szakos tanár amióta nyugdíjas, jószerével semmire nem ér rá. Nem volt sokkal jobb a helyzete korábban sem, mert akkor is temérdek társadalmi, a közösségért vég­zett munkát vállalt. Egyébként Pro Urbe-díjas. Törökszentmiklóson kezdett ta­nítani, majd négy év után, 1967-ben hazakerült szülőváro­sába, Kisújszállásra. 1969-től biológia-földrajz szakos szakfelügyelő, majd 1975-től igazgató az úgynevezett külte­rületi iskolában. Ez egy fél évti­zedig, 1980-ig tartott, majd attól kezdve az Arany iskolában taní­tott tavalyi nyugdíjaztatásáig. Jelenleg a napköziben dolgozik, és a szabad időt hírből sem is­meri. Hobbija a természet, a természetjárás, így a helyi vá­rosvédő és szépítő egyesület egyik alapítója. Ilymódon a ha­gyományok ápolója, hiszen immáron nyolc éve szervezi a városszépítő tábort a diákság­nak. Az idén is lesz efféle tábor az 5-8 osztályosoknak: rendbe­hozzák a zsidótemetőt, csinosít­ják, lemossák a köztéri szobro­kat, gereblyézik az utcákat. Egyszóval tesznek valamit azért, hogy a szűkebb hazájuk, a lakóhelyük minél szebben néz­zen ki. Ä Pro Urbe-díjat minden bizonnyal ezért is kapta. Lőttek a Topless bárnak Még pedig szó szerint, hiszen a strici fogta pisztoly akkorát durrant, hogy néhány embernél tüstént esedékessé vált az alsó- nemű-cseréje. A dolgok megér­téséhez annyit, hogy a főutcán áll az a bizonyos intézmény, amelyik a Rózsakért étterem és a Hotel Nagykun nevet viseli. Volt ott peep-show meg disco, legutóbb például ukrán amazo­nok fellépésével. Ezek a höl­gyek törték a magyart, aki azt mondta nekik üljetek le, bizony gyakran lefeküdtek. Hárman le­hettek 60 évesek és a kitartóik: hajdúsági, nyíregyházi stricik ügyeltek arra, hogy a vízszintes szakma és szolgáltatás jeles művelői át ne vágják őket. Va­lamit azért hallhattak róluk, hogy a hölgyek privatizálták magukat, ezért két kocsival át­jöttek megleckéztetni őket. Egy lányt találtak és a rendre fel­ügyelő őrt a pisztolylövéssel megfenyegették, majd a höl- gyeményt jószerével munkaru­hában, azaz meztelenül vitték el. Igen ám, de a zsaruk is meg- neszelték az akciót, mire az erős fiúk megijedtek. Kisúj határá­ban, a hidegben kidobták a pisz­tolyt, kitették a lányt is. Mind­kettő meglett, a díszes társasá­got lefülelték és azóta lakat ke­rült a hajdanán jobb napokat lá­tott műintézményre. Ä létesít­mény működési engedélyét az önkormányzat megszüntette, és mint hallottuk, van érdeklődő, aki bérbe venné. Természetesen nem bújtatott kurvabarlangnak, hanem szolidabb célra. Erre mi is azt mondjuk, mint az egyszeri vak: majd meglátjuk . .. Mire, mennyit fordíthat az idén a város? A legutóbbi, képviselő-testületi ülés legfontosabb napirendi pontja a település idei költségvetésének a megállapítása volt. Magyarán mondva az: mire futja és mire nem? Mennyire elég a pénz, avagy hitelt kell felvenni? Harangozó polgármester A világért sem állítjuk, hogy dr. Ducza Lajos polgármester­nek már harangoznak, hiszen mint a képről kitetszik, a polgár- mester úr szólaltatja meg a vá­rosháza bejáratánál lévő haran­got. A nagykun település eme műremeket 1903-ban készíttette, rajta a régi, koronás, magyar cí­mer, és a kovácsoltvas keretben lévő bim-bamot jelesebb ülések, közgyűlések, rendezvények al­kalmával szerepeltették. Talán nem lenne felesleges ezt a ked­ves, régi hagyományt ismét fel­újítani. Elvégre havonta adódik fontos összejövetel: mondjuk képviselő-testületi ülés. Sajnos kiderült, az idei esz­tendő túléléséhez ezen a telepü­lésen 644 millió 982 ezer forint szükségeltetik. Igen ám, de a források és az igények között 51,5 millió hibádzik, magyarul az egyensúly érdekében ilyen nagyságú hitelt kell a városnak vállalni. Ebből 1,7 milliót a közalkalmazotti bérekre fordí­tanak, működési célra is ennyit áldoznak, a maradék 17 millió pedig a korábban elkezdett fej­lesztések befejezéséhez szüksé­ges. Hogy mire kell ez a sok pénz? Jelentősen emelkedett a város intézményeinek, iskolái­nak, szociális, egészségügyi lé­tesítményeinek a fenntartási költsége, ami 439 millió, amely az összes kiadások hetven szá­zalékát jelenti. A tisztasági te­lep működtetése 1,9 millióba kerül, utak, járdák fenntartására 8,9 millió lesz, míg fásításra, a parkok fenntartására 3,3 millió. A városi közvilágítás éves díja már 6,8 millió és a munkanélkü­liek jövedelempótló támogatá­sára is 14(!) milliót kell városi szinten fordítani. Támogatják a kulturális, sport, társadalmi egyesületeket is 7,7 millióval, míg az első lakáshoz jutók 5,5 milliót kapnak. Tankönyvvásár­lásra 1 milliót biztosítanak, a gyerekek étkeztetését pedig en­nek a számnak az ötszörösével támogatják. Rendszeres szociá­lis, nevelési segélyekre 7 millió fordítható, átmeneti segélyekre ötmillió, a családsegítő szolgá­latot 2,7 millióval támogatják, ápolási díjra 1.5 millió fordít­ható, míg a köztisztasági szol­gáltatás 14,1 millióba kerül. Mint korábban írtuk, jelentő­sen nőtt az intézmények fenn­tartási költsége, és a szegénye­dés csalhatatlan bizonyítéka az is, hogy a szociális célú támoga­tás az elmúlt években meghá­romszorozódott. A legnagyobb növekedést az okozta, hogy egyre több azoknak a száma, akik már a munkanélküli jára­dék-ellátásból is kikerültek. Év végéig hatszáz volt ellátottat kell a városnak támogatni. Ezért az sem véletlen, hogy csökken az eseti szociális segítségadás lehetősége, sőt az idén már nem bírják azokat támogatni, akik a lakásuk javításához, kárelhárí­táshoz kémének támogatást. Az is igaz, hogy az új utak építésé­hez ebből az összegből nem si­került pénzt teremteni. Ezért ha­tároztak úgy a helyi képviselők, hogy a lakossági befizetésekhez olymódon teszik hozzá a város pénzét, hogy további hiteleket vesznek fel. Erre a célra az igé­nyektől függően tíz-tizenötmil- lió fejlesztési célú kölcsönt vál­lalnak. Sovány vigasz, de a teljes­séghez hozzátartozik, hogy a megyében egyetlen önkor­mányzat sem képes hitel felvé­tele nélkül megoldani 1994. évi gazdálkodását. Ha mégis tévednénk, és netalántán akadna ilyen városháza, köz­ségháza, szívesen helyesbí­tünk, majd felkeressük őket, hogy megtudjuk: pénzszegény világunkban ezt hogyan csi­nálták? Ugyanis a tapasztalat mást mutat, a fokozatos, fo­lyamatos eladósodást. Termé­szetesen ezt itt nem a csalá­dokra, hanem az önkormány­zatokra értettem .. . Épül a tornaterem 32,5 millió plusz A Nagykun Mezőgazdasági Szövetkezet, amely mintegy öt és félezer hektárnyi tagi meg a kívülállók tulajdonában lévő földön gazdálkodik, finoman fogalmazva nem zárt rossz évet. Noha aszály sújtotta őket, vihar tépázta a terményeiket, 1993-at mégis 32,5 mil­lió plusszal zárták. Á rizs hozott rengeteg forintot, így azután ebből a kínai eledelből az idén is sokat vetnek majd. A haszon másik része kárpótlási je­gyekből keletkezett. A plusszból április végéig mintegy 9,5 milliót osztanak ki a tagok és a kívülálló üzletrésztulajdonosok között, a haszon többi részén pedig szeretnének bizonyos állami tulajdonhoz, tulajdonokhoz hozzájutni. Meg akarták vásárolni a kisúji sajtüze­met, de azt egyelőre kárpótlási jegyekért nem adják. Ugyanakkor a szolnoki Solami Rt.-ben részesedést szereztek, mondván: ne csak a termelésben vegyenek részt. Abban bíznak, ha érkezik rájuk néhány égi áldás, 1994 is a pozitív időszak számláit gyarapítja. A pártoknak ajánljuk A polgármesteri hivatal döntött arról, hogy a pártok a kö­zelgő választásra, választásokra való tekintettel hol, merre he­lyezhetik el hirdetéseiket, plakátjaikat, különböző jellegű felhí­vásaikat. A 625-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben régi panasz, hogy hiányzik a torna­terem. Úgy tűnik, eme szakállas gond lassan-lassan valamilyen úton-módon rendeződik, még pedig azért, mert a volt vasbolt raktárából tornatermet alakíta­nak ki. A belső méret 21x12 méte­Ezen a nagykun településen is megalakultak az iskolaszé­kek, amelyek létesítését az új oktatási törvény írja elő. Egy-egy hasonló testületbe személyeket biztosít az adott is­kola tantestülete, a szülők és a fenntartó, ebben az esetben az önkormányzat. Ezen kívül tagja lehet a diákönkormányzat egy küldötte is. Hogy mire jó az is­kolaszék, amelyet a szocializ­mus egyetlen tollvonással eltö­rölt, noha korábban évtizedekig bizonyította jogosultságát? Egyetlen mondattal: segíti az iskolák életét, mindennapjait, az egyéni arculat kialakítását, egy­szóval ez a testület minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az intézmény minél sikeresebb, eredményesebb, vonzóbb le­gyen. íme a városi négy iskola­szék, meg a tagjai. Az Arany János Általános Iskolában a szülőket Barta Jenő, B. Kovács Lajosné és Nagyné Molnár Ibo­lya képviseli. Az önkormányza­tot: Bozó Imre, Kiss Géza és Kis Péter. A diákönkormányza­tot Toroczkay András, a neve­lőket pedig: Dómján László, Kolics Károlyné és Szántó La­josné. A Kossuth úti általános­ban a szülők küldöttei: dr. Ducza Lajos, Kacsó Sándomé és dr. Molnár Istvánná. A vá­rosháza delegált tagjai: Kis Pé­ter, Nagy Magdolna, valamint Oláh Balázs. A nevelőtestület képviselői: Palágyiné Rúzs-Molnár Katalin, Ráczné Vatai Erzsébet és Vadas Ilona. A 625-ös számú Szakmunkás- képző Intézetben a szülők kép­viselői: Nagy Károlyné, Szabó Károlyné és Ulveczki Sán­domé. Az önkormányzat tiszt­ségviselői: Brankovics László, dr. Tölgyvári Béla és Veres Já­nos. A tantestület választottjai: rés lesz, amelyhez további százhúsz négyzetméter kiszol­gáló részleg: öltözők, mosdók, zuhanyozók, tanári szoba, meg szertár kerülnek. Az összkölt­ség eléri a tizenötmilliót, és ha hinni lehet a jelzéseknek, állí­tólag szeptember végére már itt tornászhatnak a diákok. Úgy legyen! Blum Endréné, Debreczeny Zoltán meg Szabó Károly. A Móricz Zsigmond Gimná­zium és Közgazdasági Szakkö­zépiskolában a szülők Farkas Lászlót, Kelemen Bélánét és Toroczkay né Kovács Gabriellát választották az iskolaszékbe. A városháza küldöttei: Bozó Imre, Kolics Károly és dr. Mile Ist­ván. A diákönkormányzatot Püspök Linda képviseli. Á tan­testületet pedig dr. Csont Bá- lintné, Kiss Géza és Tóth Jó­zsef. A település belterületén ezen lehetőségek az alábbi helyeken biztosítottak, mivel ott találha­tók hirdetőtáblák: a nagy ABC előtt, a művelődési háznál, a Széchenyi és a József Attila út sarkán lévő boltnál, a Deák Fe­renc meg a Kassai út sarkán ta­lálható üzletnél, a Béla király, illetve az Árpád út sarkán lévő boltnál, a Petőfi út - Kígyó út kereszteződése mellett kialakí­tott üzletnél, az Illésy út - Ba­ross Gábor utak találkozásánál lévő boltnál, a vásárcsarnoknál, a Munkácsy úti boltnál, a Győrffi István úti boltnál, va­lamint a Győri úti üzletnél. Ez összesen tizenegy alkalom, le­hetőség, de a felsoroltakon kí­vül még igénybe vehető erre a célra az a két beton hirdetőosz­lop is, amelyik az Erzsébet-liget vasútállomás felőli oldalán és a VGV irodaháza előtti területen áll. Az itt elhelyezett, ide ra­gasztott, felrakott hirdetések in­gyenesek. Ha valakinek mindez kevés, esetleg nem megfelelő, és egyéb ingatlan, létesítmény, intézmény falán óhajtja pártja hirdetését közhírelni, akkor elő­zőleg az érintett létesítmény tu­lajdonosától kell engedélyt kérni. Ami tilos, íme a lista. Nem lehet hirdetményeket elhelyezni az építményekre: TITÁSZ, MATÁV oszlopokra, kapcsoló- szekrényekre, KRESZ táblákra. A rendelet megszegői szabály- sértést követnek el, amiért pénzbírsággal sújthatok, vala­mint arra kötelezhetők, hogy a tiltott helyre rakott közleménye­iket eltávolítsák. írta: D. Szabó Miklós — Fotók: Mészáros János MÉG KILENC NAPIG. Az alkotóházban érdekes kiállítás fogadja a látogatókat. Papi Lajos, volt szobrászművész özvegye, Papi Lajosné, valamint Réder Jánosné kun­sági vert csipkéiben gyönyörködhetnek az érdeklődök, egészen április 8-ig. A másik helyiségben Máthé Istvánné szűrhímzéseit, kunsági hímzéseit csodálhatják meg a látogatók. Felvételünkön az általános iskolások Máthé Istvánné alkotásaival ismer­kedhetnek. A szemüveges hímző asszony a kép közepén látható. Az iskolaszékek tagjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents