Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
6 1994. március 22., kedd Jászsági Extra----Jászberény S isa József újabb kitüntetése A művészi pálya elismeréséért Lakásfelmérés A Forgalmiérték Kft. folytatja a bérlakások műszaki felmérését, az alábbi ütemezés szerint: március 25-27-ig Lehel vezér tér 16. 20 lakás, Apponyi tér 1. 44 lakás, Apponyi tér 2. 16 lakás, Lehel vezér tér 21. 3 lakás. Hangverseny Március 24-én 20.30 órakor a szakmunkástanulóknak, 12.30-kor a középiskolásoknak rendez hangversenyt a Déryné Művelődési Központ a Nemzeti Filharmóniával közösen. A bérletes sorozat utolsó előadásán közreműködik a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A diákok népszerű Csajkovszkij- és Erkel-operarészle- tekkel ismerkedhetnek meg. Március 28-án 17.30 órakor a Palotásy János Zeneiskola növendékei mutatkoznak be a Déryné Művelődési Központban. A hangversenyre jegyek elővételben a zeneiskolában vásárolhatók. Gyermekműsor Tücsök Peti mesél az iskolásoknak. Vidám, zenés műsor alsó tagozatos diákoknak március 22-én 14.30 órakor a Déryné Művelődési Központban. Diáksikerek Az elmúlt napokban több jelentős versenyen értek el kimagasló eredményeket a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium diákjai. Az egyik egy történelmi dátumhoz kapcsolódik: Kossuth Lajos halála 100. évfordulójának emlékére az újszászi művelődési ház megyei vetélkedőt szervezett, amelynek témája Kossuth élete, munkássága és korának magyar művészete volt. A megye középiskoláiból 8 csapat mérte össze tudását. Elsők a mezőtúriak, a második helyet a liskások első osztályos tanulóiból álló csapat hozta el. Tagjai: Auer Katalin, Forró Attila, Soós Norbert, felkészítő tanáruk: Nagy Mariann. A másik elismerés az iskola énekkarának jutott: a középiskolai kórusok Éneklő Ifjúság hangversenyén az iskola leánykara arany oklevelet kapott. A kórusvezető Bedöné Bakki Katalin az elsős és másodikos lányokkal szép sikert ért el, ugyanis ez volt az első nyilvános fellépésük, amely egyben megmérettetést is jelentett. Oktatófilm a Vöröskereszttől A Vöröskereszt a szociális munkába egyre nagyobb területen kapcsolódik be. A gépjárművezetők elsősegély-tanfolyamának szervezése kapcsán bukkantak az újabb feladatra. Az emberek nagy része tájékozatlan abban, mit kell tennie, ha balesetet szenvedetten segíteni akar. Hogyan tud életet menteni, míg az orvos megérkezik. A mentőállomás tisztjeivel egy videofilm készítését határozták el. Ötperces blokkokban mutatják be a legfontosabb tudnivalókat. Például, ha leforrázza magát valaki, vagy erősen vérzik, megrándult, eltört a lába, vagy epilepsziás rohama van a szomszéd néninek, hogyan segíthetünk. Az oktatófilmet a helyi kábeltévében novemberben, az egészségnevelési hónap során vetítenék. A videokazettákat eljuttatják a Jászság más településeire is, ahol klubokban, iskolákban megnézhetnék, okulhatnának belőle. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Baráth Károly, Sárközi János Sisa József iparművészt, úgy gondolom, nem kell bemutatni. Nemcsak hazánkban, de külföldön is ismerik, elismerik munkáját, alkotásait. Nemzeti ünnepünkön nem a műhelyben, a kemence, a rézlemezek s festé- kesüvegcsék ezreinek társaságában találhattuk. A Parlament kupolacsarnokában várta, hogy szólítsa őt is Göncz Árpád köz- társasági elnök. Művészeti munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át. A jászberényi otthon meghittségében beszélgettünk. Ahogy hallgatom az elfoglaltságokat, arra gondolok, bizony az is művészet, ahogyan ezeket összehangolja. Tanít a Tanítóképző Főiskolán, harmadéves rajzszakos diákjait a tűzzománc rejtelmeibe vezeti be. Budapesten, Gödöllőn, Hatvanban szintén tanít. Itt 20-20, főleg érettségizett fiatal 2 éves, szakmunkás-bizonyítványt adó képzésben vesz részt. Ötvösként vállalhatnak munkát a sikeres vizsga után. Két nagy kiállításra is készül idén. Megyénk franciaországi kapcsolata révén kapott ajánlatot egy önálló kiállításra. A párizsi Magyar Intézet impozáns termei nagy lehetőséget kínálnak, így új műveket szeretne ott bemutatni. Ezek a magyar történelem jeles eseményeihez és a szent korona motívumaihoz kötődő alkotások lesznek. A nagy méretek vegyes technikát kívánnak, de régi tűzzománceljárásokat is alkalmazni szeretne. A párizsi, őszi kiállítást követően a Gödöllői Galéria decemberben ad helyet Sisa József munkáinak. Az alkotás, a tanítás szerveA harmadik magyarországi angol nyelvű drámafesztiválnak a döntőjét március 25-27-én Jászberényben rendezik. Az Amerikai Békehadtest hazánkban dolgozó önkéntesei és öt város szervezték meg az általános és középiskolások fesztiválját. A Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában már második éve tanít Karin Wilkinson, aki lelke, motorja a drámafesztiválnak. így nem véletlen, hogy a döntőnek Jászberény ad otthont. A szervezők versenyt hirdettek. Hódmezővásárhelyen, Szekszárdon, Ajkán, Gyöngyösön - azaz négy megyében - zajlottak a selejtezők. A legjobbak, mintegy 30 csoport méri meg tudását, tehetségét a döntőben. A versenykiírás lényeges pontja, hogy angol nyelven kell színpadra állítani valamilyen produkciót. Ez lehet dráma, komédia, musical vagy más színpadi műfaj. Lényeges, hogy maximum 30 perces produkciók legyenek, s azt most tanulják, mutassák be a diákok. A szervezők népes zsűrit toboroztak, hogy sokféle egyéniség ítélje meg, mely iskola produkciója a legjobb. A zsűri munkájában sen összefonódik a Jászsági Művésztelep létrehozásával, mely 1991 óta fogadja nyaranta a táborozókat. Idén az olaszországi Conselvéből várnak diákokat, s francia alkotók részvételére is lehetőség nyílik. így lesz ez az év az I. nemzetközi alkotótelep dátuma. Hét végén az Európa Parlament kulturális bizottságának angol elnöke, Mason úr látogat megyénkbe. A Szigligeti Színházzal ismerkedik meg, majd a tőtevényi művésztelep következik és a Jászság Népi Együttes. Sisa József terveiben évek óta szerepel, hogy a telepet téliesí- teni kell. Ha beindul a művészeti gimnázium - amire 1995-ben van esély -, akkor a képzési időszakban, szeptembertől júniusig szükség lesz a telepre, hisz ott két kemence is van, s minden eszköz, felszerelés rendelkezésre áll a munkához, tanításhoz. Tehát pénz kellene, s az Európa Parlamentnek vannak lehetőségei. Egy művész számára az alkotáshoz szükséges a lehetőség, a mecénás megtalálása is. Az elmúlt 4 év során Sisa József szerint sok minden megváltozott. A kivételezett állapot, ami egyeseknek megadatott, megszűnt. Ám a működőképes mecenatúra nem jött létre, ez az ország gazdasági lehetőségeivel függ össze. Ugyanakkor a fővárosi művészek gyorsabban informálódnak, hamarabb kapnak ajánlatot, felkérést. így a vidékiek hátrányban vannak, mint az élet annyi más területén is. Sisa József ezt igyekszik „kivédeni”, mivel az Alkotó Művészek Egyesülete nagyválasztmányába beszavazták művésztársai. KE. részt vesz Donald Blinken, az USA magyarországi nagykövete, Sandra Willet, a Békeszolgálat magyarországi igazgatója, William Carroll, az USA információs szolgálatának képviselője, a hazánkban élő angoltanárok képviselője és még mások is. A mintegy 350 fős versenyzői csapat március 25-én érkezik Jászberénybe. A drámafesztivál hivatalos megnyitójára, melyet dr. Magyar Levente polgármester tart március 26-án 8 óra 30-kor a Tanítóképző Főiskolán. A színházi produkciókat két helyszínen láthatják az érdeklődők. Az általános iskola 1-5. osztályosai, valamint'az általános iskolák 6-8. osztályai az Ifjúsági Házban „dolgoznak”. A középiskolás és főiskolás csoportok a Déryné Művelődési Központban lépnek fel. A díjkiosztó ceremóniára március 27-én a Déryné Művelődési Központban 10 órakor kerül sor. A főleg középiskolás korosztályba tartozó résztvevők mellett a jászberényi Pont is fellép. A rendezvénysorozatot társastánc-bemutató, diszkó, teaház, röplabda-bemutató, kórus- hangverseny is kiegészíti. Drámafesztivál Jászberényben Hiányzik még 150 ezer A nagykórus iz.gatottan készül az utazásra Kié a tankcsapda? Megépült a gyönyörű MoLtöltőállomás, az ex-Áfor. Tudom, csak átépítés volt, de olyan óriási a különbség, hogy a régi és az új állomás nem említhető egy lapon. Már ideje volt. A környéken sorra nőttek a szebbnél szebb, modem nyugati színvonalnak megfelelő, autóst és szemet kápráztató benzinkutak. Nagyon szívesen tankolok itt. A korszerűséggel együtt a kiszolgálás színvonala emelkedett. A „lovam” itatása után magamra is gondolhatok, saját kezűleg a mikrohullámú sütőben elkészítem a hamburgert, és az automata megfőzi nekem a kávét. Jóllakottan ráülök a „paripámra”. Megsarkantyúzom, és indulunk. Én elégedett vagyok, de a „hátasom” mindig panaszkodik. Teli hassal nagyon nehezen tudja a kijáratnál „megépített” árkokat, tankcsapda méretű gödröket átugrani. A szép, vendégcsalogató benzinkút elveszti vonzását, amikor a távozási oldalon elhelyezett akadályokon kell átugrálni. Jó volna, ha ezek mielőbb eltűnnének, mert etetés és itatás után nehezen megy az ugratás. M. K. Nagy megtiszteltetés érte a jászberényi Székely Mihály Általános Iskolát. Belgiumban az iskola nagykórusa képviselheti Magyarországot egy versenyen. Neerpelt városkában rendszeresen megrendezik az iskolai kórusok és zenekarok nemzetközi versenyét. Idén a kórusok mérhetik össze tudásukat az április végi találkozón. A Székely Mihály Általános Iskola nagykórusa Deméné Ilonka Gabriella vezetésével készül is a nagy bemutatkozásra. A 45 gyermek belgiumi utazása azonban sok fejtörést okoz az iskolavezetésnek. A szülőkre nem hárulhat minden költség. Pályázatokat írtak, a Sáros András Alapítványtól már kaptak 100 ezer forintot. A hiányzó 150 ezret megpróbálják összegyűjteni. Megkeresték a vállalkozókat, nagyobb cégeket, akiktől támogatást remélnek. A Barátok templomában egy hangversenyt tartanak - a pontos időpontot még nem határozták meg - ahol szintén gyűjtik majd az adományokat. Április 27-ig - ekkor indulnak Belgiumba - még más pályázatok elbírálására is sor kerülhet. A nagykórus szakmai sikereit jelzi, hogy harmadik éve a Magyar Rádió felvételeket készít velük. Idén május 20-án lesz rádiófelvételük. Az ének-zene tagozatos általános iskolák első országos fesztiváljára is beneveztek a székelyesek. A zsidók letelepedése a Jászságban Fejezetek múltunkból A Jászságban csakúgy, mint a Nagykunság területén az 1848-49-es szabadságharcig nem engedték meg a zsidók letelepedését. A jászkunok ősi kiváltságai közé tartozott, hogy idegeneket nem kötelesek maguk közé befogadni, s e jogukkal élvén, hosszú idéft kerésMil elzárkóztak a zsidók kérelmei elől. Ennek oka elsősorban a zsidókkal szembeni általános elfogultságban keresendő, de még ennél is erősebb volt a Jászkunság területén már a XVIII. században letelepedett és berendezkedett görög kereskedők ellenállása. A zsidó kereskedőkben elsősorban vetély- társaikat látták, s minden erejükkel igyekeztek megakadályozni a letelepedésüket s a Jászság területén való házaló kereskedésüket is. Amikor 1840-ben az országgyűlés 29. számú törvénycikke szabad lakhatást és kereskedést biztosított a zsidóknak, nyíltan is megindult ellenük a harc. A görög kalmárok olykor a tettlegesség- től sem riadtak vissza, s a városban áruló zsidókat megtámadták és elkergették. 1843-ban József nádor erélyes hangú levélben tudatta a jászokkal, hogy a zsidók háborítatlanul látogathatják a jászsági vásárokat. A kiváltságos görög kalmárok azonban nem engedtek olyan könnyen, s még egy évtizeden át befolyásolni tudták a várost a nádori rendelkezés kikerülésére. A szabadságharcot követően a zsidók újabb próbálkozásokat tesznek a Jászság meghódítására. Abban bíznak, hogy a szabadságharcban tanúsított példás hazafiasságuk - amely közismert volt a magyarok előtt - megnyitja a korábban zárt területek kapuit is. 1850-ben Bihály Mór pesti bőrkereskedő letelepülési kérelmét azonban azzal utasítják el, hogy ezzel Jászberényben a német kalmárok foglalkoznak. Bihály Mór beletörődött a kudarcba', de nem úgy Buck Gábor aszódi pálinkakereskedő, akinek hasonló kérvényét 1850. május 18-án utasították el. Jankovich György, a jászok főkapitánya semmisnek tekintve a tanács korábbi határozatát, 1850. június 19-én megengedi Buck Gábornak, az első zsidónak a városban való letelepedést. Három hónappal később már 11 zsidó családot találunk Jászberényben, akik főként Aszódról, Pécelről és Gyöngyösről költöztek a városba. Buck Gábor kezdettől fogva irányító szerepet tölt be a herényi zsidóság életében, pártfogolja az új beköltözőket, a tanácsnál eljár ügyükben, közben azon fáradozik, hogy a zsidó közösségi élet alapvető feltételeit (temető, iskola, templom, tanító, rabbi) megteremtse. 1850 szeptemberében már temetőhelyet kapnak, s 1851-ben pedig a városi tanács engedélyt ad Senf éld (Schönfeld) Jakab előimádkozó-sakter, valamint a lengyelországi Borinek (Bondi) Bernát tanító Jászberényben való letelepedésére. 1857. március 7-én megnyitják első imaházukat, s ezzel anyakönyvi központot nyernek. Első rabbijuk a nagyvilági műveltségű, magyarul, németül, franciául és héberül tökéletesen írni és beszélni tudó Natonek József lett, aki nagy tekintélynek örvendett. 1855-ben folytatódik a zsidók beáramlása a Jászságba, s már nemcsak kereskedők érkeznek, hanem iparosok is (cipészek, szabók, szobafestők, szappanosok). Jászberény ipara és kereskedelme fejlődésnek indul, a lakosok is egyre szívesebben kereskednek á zsidókkal - mintsem a görögökkel -, mert ők csekélyebb haszonnal is megelégedtek. Ábban, hogy a Jászság hosz- szú ideig tartó ellenállását feladta, nagy szerepet játszott Buck Gábor határozott, céltudatos egyénisége, bölcsessége, mellyel az ügyeket intézte. Jászberényben való letelepedésükkor Buck Gábor csupán 34 éves volt, de kitartása már ekkor figyelemre méltó. Schönfeld Katalinnal kötött házasságukból nyolc gyermek született. A család lakóháza az egykori Úri utcában (ma Bercsényi utca) állt, ahol bőséges udvart tartott, s mindennap megvendégelt asztalánál egy-egy szegény embert, függetlenül attól, hogy melyen vallássá. A város 1855-ben kelt 4502. sz. határozatában hivatalosan is megköszöni Buck Gábornak az ilyen irányú tevékenységét. Példáját fiai is követték. A város által kezdeményezett, minden nemes ügyet támogattak, s gyakran tettek pénzbeli adományokat is (honvédek síremlékére, elemi iskolák felszerelési költségeire, Pe- tőfi-szobor állítására, a gimnázium nyolc osztályának felállítására, a hadba vonultak családtagjainak megsegítésére stb.). Fiai közül hárman (Ignác, Károly, Dávid) a kereskedői, ketten pedig (Zsigmond, Adolf) a jogi pályát választották. Bár mindegyikük aktívan részt vett a város közéletében, de különösen Dávid és Zsigmond fejtett ki komoly tevékenységet a közügyek és a zsidó hitközségi élet ügyeinek intézésében. Az ő nevükhöz fűződik az 1880. május 2-án megnyitott nyilvános izraelita elemi iskola, valamint az 1890. szeptember 10-én felavatott új zsinagóga építése is. Buck Gábor 1889. november 16-án, 73 éves korában, végelgyengülésben halt meg. Gyermekei sajnos már nem érhettek meg ilyen magas életkort, mert legtöbbjükkel a kor egyik legfélelmetesebb betegsége, a tüdőbaj végzett még fiatalon, mások pedig az auschwitzi haláltáborban fejezték be földi pályafutásukat. Buck Gábor népes családjából ma már senki sem található Jászberényben. A család egyik ágának leszármazottai jelenleg Ausztráliában élnek. H. Bathó Edit muzeológus A zsinagóga helyén ma a könyvtár áll
