Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

1994. március 22., kedd Jászsági körkép 7 Dolgozni csak szépen szabad Ez egy küzdelmes „pálya” Bármilyen hihetetlen, ez egy Mercedes (lesz) Jánoshidán, a Bocskai utcá­ban egy ház udvarán egy törött Mercedes személyautó van a „falnak támasztva”. Alkatrészre vár - mondja a szerelője, Lipták Szilárd, aki karosszérialakatos­ként szülei házánál levő mű­helyben tevékenykedik. Társá­val, Kormos Andrással dolgo­zik együtt, vele alakította meg tavaly ősszel a Szil-Ba Bt.-t. A kis cég még gyermekcipőben jár, nem annyira Szilárd, aki 26 éves, és már komoly szaktudás­sal - és mestervizsgával is - ren­delkezik. Legalábbis ez tűnik ki abból a szakszerű magyarázat­ból, amit kifejt a húzópad mű­ködésének ismertetésekor. A „kínzópadon” egy másik Mer- cedesen dolgoznak, karambo­los, van rajta munka bőven. Szinte már Mercedes-specialis- táknak számítanak, hiszen nem­rég fejezték be egy totálkáros Mercedes kisbusz javítását. Szilárd az iskola elvégzése után még egy évet dolgozott az akkori AFIT-nál, majd más le­hetősége nem lévén, hazajött a téeszbe. Itt természetesen teher­autókat javított, de nagyon jó iskolának tartotta ezt a lehető­séget, mert legalább teher­autó-javításban és általában is jó gyakorlatot szerzett. Két év után elment katonának, majd ezt követően úgy látta jónak, ha maga próbálkozik. No, ez sem a legjobb, de mégis kifizetődőbb, mint ha eljárna valahova dol­gozni. Legalább a maga ura. Filozófiája szerint nem en­gedheti meg, hogy rosszul dol­gozzon, mert a rossz munkának hamarabb híre megy, mint a jó­nak. Márpedig ő hosszú éveken át ebből a tevékenységből akar megélni, így nem „gányolhat”. Ráadásul olyan büszke akkor, ha egy roncsból szép és jó autót csinál, hogy azt el sem lehet mondani. Ez is egy alkotás, ami örömmel tölti el. Bőven van munka a jövőben is Györiné dr. Czeglédi Márta Vajon mi újság Jászfénysza- run? - kérdeztük a polgármes­tertől, Györiné dr. Czeglédi Mártától. A város első számú közéleti vezetője örömmel közli, hogy a múlt héten tartott, a Fényszaruiak Baráti Egyesü­lete által rendezett alapítványi bál bevétele 73 ezer forint volt. Az alapítvány célja a tudomá­nyos oktatás, a kulturális élet és a környezetvédelem támoga­tása. Más kulturális esemény is van. Új pódiumsorozat kezdő­dött ugyanis a Kovács Andrásné által vezetett Fortuna Együttes jóvoltából. Az előadások nagy sikerrel zajlanak. A város csatlakozott a Virá­gos Magyarországért elneve­zésű mozgalomhoz. A polgár- mester szerint, ha nem is nyerik meg a versenyt, már akkor is megérte a fáradságot. Az előké­szítő bizottság már létrejött, és már meg is hirdették a virág­láda- és a virágmagakciót. Ezek szerint a, virágládákat kedvez­ményesen lehet megvásárolni. De nem dsak ez szolgálja a vá­ros csinosodását. Már harmadik éve hirdetik meg a húsvéti nagytakarítást, amikor minden utcát alaposan kitakarítanak. Az önkormányzat a közel­múltban beadta a szennyvíztisz­tító felépítésére kért céltámoga­tási pályázatot. A Pusztamonos­torral közösen felépítendő te­lepre borzasztóan sok pénz kel­lene, Márta ki sem mondja az összeget. Ugyancsak beadták a Boldog községet Jászfényszaruval ösz- szekötő út megépítésére a pá­lyázatot. Az 5 kilométernyi út lényegében a XX. század eleje óta dédelgetett terve a két tele­pülésnek! Szeretnék az alvég újtelep ivóvízbázisát is továbbfejlesz­teni - mondani sem kell, ezt is céltámogatásból, és a piacot is le akarják fedni. Új játszóterek is hamarosan épülnek egyes te­reken, ebből egy a templom környékén idén megvalósul, il­letve egyet elkezdenek kialakí­tani az orvosi rendelő mögött. A polgármester asszony csak lényegében érintette a teendő­ket; csak azt akarta érzékeltetni, hogy a következő időszakra is megvannak a település fejlesz­tésének feladatai. A már megvalósított közvilá­gítás-korszerűsítéssel, az útépí­tésekkel és a gázfejlesztéssel együtt a lakosság a terveket maximálisan támogatja - ami arra utal, hogy itt jó közösség­ben élnek az emberek egymás­sal és a polgármesteri hivatallal. Jászfényszarun nagy ha­gyományai vannak a kertészke­désnek, szinte mindenki ezzel foglalkozik. Ezért is szokatlan, hogy Ördög Jánosék az állattar­tásból próbálnak megélni. Öt éve kezdték, akkor teljesen a minimumról: egy tehénnel. Volt két lovuk, úgy gondolták, ha lo­vat tudnak tartani, akkor tehenet is tudnak. Azért vették a kérő­dzőt, mert a kisgyereknek nem volt elég a tej. Aztán vettek hozzá két borjút. (- Mert a tehén adta a tejet, de fejni nem tud­tunk, így a borjak szopták a tej­felesleget - mondja János, aki korábban vadőr volt.) Négy te­hénnél tartottak, amikor azt mondta, elég a kettős munká­ból, és felhagyott a vadászattal. Aztán fokozatosan gyarapodott az állatállomány. Ma már ösz- szesen 27 patás állat van az egy megmaradt lóval együtt. A szarvasmarhákat hizlalásra nevelik, hogy a kellő súly eléré­sekor le tudják adni az állatokat. „Melléktermékként” tejet is ad­nak el, mivel a tehenek kettős hasznosításúak. Zömében ma­gyar tarkát tartanak, aminek borjai jól értékesíthetők. Kárpótlási földjük is lett idő­közben, mégpedig 38,6 hektár. Ezen a földön már tavaly gaz­dálkodtak, és gépeket kellett volna vásárolniuk a műveléshez - kapcsolódik be a beszélge­tésbe a feleség, Czeglédi Mária. Ebben megakadályozta őket egy embargó, miszerint ha­zánkban a nyugat szerint száj- és körömfájás volt. Náluk per­sze nem volt, volt viszont hat súlyhatáros bikájuk, ami elment volna. Árukat traktorra szánták. A bikákat egy hétfői napon ad­ták volna le, és szombaton beje­lentették a szállítási tilalmat. Fuccs az álmoknak, nézhették, hogy eszik meg az állatok a traktor „árát”. Közben meg kel­lett valahogy élniük, mert egy családi vállalkozásról van szó: papa, mama, maguk és a gyere­kek (és persze az állatok) fenn­tartása volt a tét. Valahogy túl­élték. Szerencsére a férfiak ezermesterek, így az időközben a szövetkezetből kivált család­tagok által kapott vagyonrész­ből megvett használt gépeket meg tudták bütykölni. így kezd­tek kialakulni az alapok, bár ko­rántsem egy nyugati farmergaz­dasághoz hasonló szinten. Meg lehet a gazdálkodásból élni, de meggazdagodni már nem - mondja a fiatalasszony. Fenn lehet tartani belőle egy családot, de a fejlődésnek sok olyan apró akadálya van, amit, úgy érzik, nem annyira segít, mint inkább hátráltat. Ilyen pél­dául a kárpótlási földek beépít- hetetlensége. A törvény arra kö­telezi a tulajdonosokat, hogy öt évig művelni kell a területet, abból sem tanyaterületet, sem pedig gazdasági udvart nem le­het kiszakítani. A művelés alóli „Frankó” Framó Ez bizony egy IFA Framo „Üde kék” szerkezet kelleti magát Kovács István szépen rendezett portáján. A 70 éves jászágói férfi 10 éve vette egy tápiógyörgyei gazdától az IFÄ Framót 55 ezer forintért. Az 50 év körüli kisteherautó igen jó ál­lapotban van, egy pöccentésre indul. Háromhengeres, két­ütemű, a motorhűtőn Barkas felirat árulkodik arról, hogy nem NDK-s találmány volt va­laha a füstöt okádó két ütem. Bár ez a járgány - ránézésre is - jobb állapotban van, mint bár­melyik mai Trabant vagy Bar­kas. Pista bácsi mindenesnek használja, mindenre, ami adó­dik a ház körül. Vásárba is a munkagépnek minősített Fra- món jár, hízókat visz Árokszál­lásra, meg takarmányt, szalmát szállít rajta. Nagyon sokfelé megfordul­nak Pista bácsi után, no, persze az autó miatt. Az idősek nem csodálkoznak a látványon, mert már láttak ilyen autót, de a fiata­loknak újdonság a kocsi. Jászfényszarui táj Két falu gazdásza A nagyapa és az unokák meg persze a pénzt adó borjak kivonás hét-nyolcszoros szor­zóval lehetséges csak. Márpe­dig valamilyen gazdasági udvar kellene nekik, hogy ne a háznál kelljen tartaniuk az állatokat. A villamosítás is olyan iszonyú drága, hogy azt képtelenség egyedül megoldani, márpedig villany nélkül nagyon nehéz megoldani a dolgokat. Van jövő, csak nincs hozzá pénz - mondja keserűen Mária. A pályázatok nagyon jó, hogy vannak, sok segítséget jelente­nek, ha az ember elnyeri, és ha tud jól jövedelmezően gazdál­kodni. De állattenyésztésből manapság nem biztos a jöve­delmezőség. Sőt, hiába a garantált ár, de ameddig nincs piacvédelem, addig nagyon labilis a helyze­tük. Mert mi van, ha megint be­jön egy embargó?! Nem volna jobb akkor inkább kertészkedni, ami itt megszo­kott? - kérdezzük. - Ahhoz na­gyon stabil egészség kell - mondja Mária. Náluk pedig vannak olyan családtagok, akik nem tökéletesen egészségesek. És ha ezt még alá is ássák egy kis vegyszerrel, akkor már in­kább jobban megéri az állattar­tás. Mert a marhatrágyától még senki nem kapott vegyszermér­gezést. Csak gutaütést, ha nem kel el a jószág - tehetjük hozzá. Saját újság Ilyen még nem volt Jásztele­ken! Március 15-ére megjelent az első önkormányzati újság. Jászteleki Harsona néven. Mi­vel a polgármesternek, Kisba- konyi Zoltánnénak nagyon sok közlendője van a lakossággal, amit eddig csak szórólapokkal oldottak meg, helyette össze­foglalóan adtak ki egy hatolda­las időszaki lapot. Ebben a gáz- és telefonfejlesztésről, a köz­ségi alapítványokról, a válasz­tásokról szólnak. Tájékoztatnak az iskolaszék megalakulásáról és a falugazdász tevékenységé­ről. A lap ingyenes, minden házhoz bedobták. Egy öttagú bizottság szerkesztette, az ön­kormányzat fénymásolóján sokszorosították 500 példány­ban. A következő szám áprilisban jelenik meg, amiben tájékoztat­nak a nemzetközi családi év al­kalmából május 1-jén rende­zendő családi napról, a válasz­tásokról és a május 26-ai Chal­lenge Dayről. Valószínűleg szó lesz az iskolai névadóról is, aminek felhívása a lapban is megjelenik. A polgármester asszonytól megtudtuk, hogy második ál- kalmommal adták át a Jásztelek községért kitüntetést. Idén a dí­jat dr. Gazdag Antal vehette át, aki 1984 óta lelkes, lelkiismere­tes körzeti, illetve családi or­vosa a falu lakosságának. Kisbirtokos fiatalember Óriási munkában vannak egypáran Kis-Adám János jász- alsószentgyörgyi lakos portá­ján és környékén. Bent az ud­varban egy 190 lóerős Fiat trak­tor kerékagyát cserélik, kint az utcán pedig egy vetőgépet javí­tanak. A harminchárom éves fi­atalember fél éve magánvállal­kozó, azelőtt a téeszben volt gépkocsivezető - igen kevés bé­rért. Ezért kivált, kárpótláson vett 30 hektár saját, illetve 20 hektár bérelt földön gazdálko­dik a papával. A saját földön árpát vetett, erre szerződött a szolnoki Ag- rokerrel. A többi területen ku­korica lesz majd meg - mi más, mint - hagyma. A tél folyamán csak bérmun­kából élt, szántást, vetést, boro- nálást vállalt másoknál gépei­vel, munkaeszközeivel. Van egy nagy és egy kisebb traktora, vetőgépe, boronája, ekéje, sőt, egy kombájnja is. A gépeket az eddig is termesztett hagyma árából vette, leginkább árveré­seken. Természetesen állatokat is tartanak, igaz, a 15 hízóval és az öt anyadisznóval a papa foglala­toskodik. Eddig nem panaszko­dik, meg tudott élni mint ma­szek, legalábbis annál jobban. Kis-Ádám János mintha még mindig gépkocsi- vezető lenne. A tavalyi termés eladásáért egy lépést sem kellett tennie, helyben eladta a kukoricát és a hagymát. Hogy az idén hogyan lesz, még nem tudni, csak a 30 hektár árpa felvásárlása a biz­tos. Most indulnának vetni, de hogy mi lesz belőle, nem tudni, olyan förgeteg jön északról, hogy abból még hó is lehet (lett is). Csak be ne boruljon az ég a mezőgazdaság felett is ennyire. A megye negyvenhat falu­gazdásza közül az egyik Szűcs Márton, aki Jászteleken és Alattyánban teljesít szolgála­tot. A 40 éves férfi 20 évig dol­gozott a szövetkezetben; dön­tően növénytermesztéssel fog­lalkozott, de három évig terme­lési vezető is volt, vagyis az ál­lattenyésztéshez és a gépesítés­hez is ért. Napjai felelősségteljesen tel­nek, ezért sokat olvas, tájéko­zódik, mivel sok mindenhez, még a könyveléshez és a szám­vitelhez is némiképpen értenie kell. Feladata sokrétű: kezdve a vetéstől a betakarításon át a termény eladásáig, és mindezek pénzügyi vonzatával járó min­denfajta segítség a gazdák ré­szére. Hivatalát március elsejétől tölti be, de székét a továbbkép­zések után, a napokban foglalta el. Máris sokan keresték fel a vetési és a gázolaj-támogatás felől érdeklődve. Többen kér­deztek rá a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapból igényelhető maximum 500 ezer forintos tá­mogatásra is, de még az elmúlt évi aszálykár-támogatásról is tudakozódtak. Most szervez gazdáknak műtrágyabeszerzést, vetőmegvásárlást. Lényegében most is az a fel­adata, mint korábban: össze­fogni a termelést, csak most a gazdák vonatkozásában. Bár a téeszben szakosodás volt, így most a mezőgazdaságot érintő valamennyi problémával fog­lalkoznia kell. Kinevezése december 31-éig szól. de ha tevékenységét jól végzi, és azt a gazdák is igény­lik, akkor meghosszabbítják mandátumát. Jászteleken hétfőn és csütör­tökön, Alattyánban kedden és szerdán 8-16 óra között tart fo­gadóórát a polgármesteri hivata­lokban. Az oldalt írta: Tóth András Fotók: Mészáros János Ettől a géptől lehet is erőlködni 1

Next

/
Thumbnails
Contents