Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

Lipcsei tavaszi vásár Magyarországnak kulcsszerepe lehet Lipcsében 1156 óta rendez­nek vásárokat, így Európa egyik legrégibb vásárvárosaként lehet nyilvántartani. A város gazda­sági kapcsolatai több száz éves múltra tekintenek vissza, gaz­dasági, a kulturális és a politikai kapcsolatok terén egyaránt, akár a keleti, akár a nyugati szomszédaival, ezért a jövőben fontos eleme lehet a kelet-nyu­gati együttműködésnek a lipcsei vásár - válaszolta lapunk kérdé­sére Siegfried Mattem, a Lip­csei Vásár GmbH. ügyvezetője. Maga a vásár korábban a KGST keretein belül működött, ez a két ország egyesítése után megváltozott, és a lipcsei vásárt 1991 óta szakvásárként rende­zik meg. A változások szelle­mében - a korábbi hagyomá­nyokat is folytatva - minden évben legalább 27 vásárt ren­deznek. A mostani tavaszi - mely március 9-től 12-ig tartott - négy szakvásárnak adott he­lyet. A szakvásárok profiljának meghatározása mindig az érdek­lődés szerint történik, egész éves folyamatos lehetőséget adva ezzel a kiállítóknak. Az 1994-es tavaszi vásáron 23 ország - köztük Németor­szág összes keleti és nyugati szomszédja - képviseltette ma­gát, s mintegy 1800 vállalat je­lent meg. Ez egyébként Siegf­ried Mattem szerint nagy jelen­tőségű a keleti tartományok számára, mint az évente meg­rendezett 30 vásár is. „A nyu­gat-európai gazdaság is válto­zik, ennek megfelelően a vásá­rok is változnak. Ez megmutat­kozik költségmegtakarítások előtérbe helyezésénél” - fejtette ki véleményét az ügyvezető. S hogy mit jelenthet ez Ma­gyarország számára? Mint meg­tudtuk, a nyugat-európai orszá­gok, illetve azok vállalkozásai és vállalatai számára egyik fon­tos szempont az, hogy kelet-eu­rópába szeretnék áthelyezni a termelésük egy részét. Es ebben Magyarország kulcsszerepet tölthet be. Az egyesítés után a fejlődést, a modernizációt a lipcsei vásár sem kerüheti el, már épülnek Európa legmodernebb vásárvá­rosának pavilonjai, s 1995-re a vásár a belvárosból átköltözik Lipcse északi részére. Az 1995-től működő új lipcsei vásárváros még csak maketten látható Csomagolástechnikai szakvásár Automatizált folyamat A lipcsei tavaszi vásáron a magyar szemnek egyik leglát­ványosabb és legérdekesebb szakvásárnak a csomagolás- technikai tűnt. Nem csak azért, mert nálunk még mindig elő­fordul egy-egy vállalkozásnál a csomagolás alacsony minőségi színvonala, hanem azért is, mi­vel a nyugat-európai tendenciák jól megfigyelhetők voltak. Egyik legszembetűnőbb vál­tozás a műanyag csomagoló­anyagok háttérbe szorulása. Bár még számos helyen alkalmaz­zák, azonban környezetvédelmi okokból, ahol lehet, elhagyják. Helyette a papír tör előre, melyből a legkülönbözőbb for­májú és összetételű megtalál­ható volt. A fa mint csomagoló­anyag - az úgynevezett egység- rakatképzést kivéve - egyetlen standon jelent meg. Itt még a gyűrűnek megfelelő méretűt is bemutatta a kiállító. Műanyag csomagolóanyago­kat főleg vákuumtechnikai eljá­rásnál, valamint a fóliacsoma­golásnál mutattak be. Maga a csomagolási technika pedig az egyszerű kézi vezérléstől a tel­jes folyamatvezérlésig felvo­nult. E téren hazánk esetében igazi elmaradásról nem lehet szó, legfeljebb nálunk még mindig olcsóbb a munkaerő, mint egy modem gép megvásár­lása és üzemeltetése. Egyébként ez utóbbi, azaz a teljes folyamat automatizálása „észvesztő” méreteket öltött a kiállításon. Számunkra a leg­meglepőbb technikai fázisokra is kínáltak automata gépeket, ami lényegében azt jelentette, hogy emberi kéz érintése nélkül kerülhet egy áru szinte bármi­lyen tartóba, majd azt dobo­zolva és a végén egységrakatot képezve a szállító járműre. A csomagolástechnikai szak­vásár kiállítóinak legtöbbje vo- nalkódcímke-készítő, -felra­gasztó és -leolvasó berendezé­seket mutatott be. Különleges­ség mindebben már nem a tech­nikai alkalmazás, hanem a se­besség! Míg a címkézés egy „hosszabb folyamat”, addig a leolvasók előtt szinte száguld a doboz. Sajnos * ezzel kereskedelmi cégeink és egységeink többsége még nem tud megbirkózni, ráa­dásul a német precizitás is szük­séges a megfelelő működtetés­hez. A látogató szemével Daruerdők A volt NDK területén átutazó szemének először szembeötlő változás a gép- járműpark. Szinte csak kü­lönleges megfigyelési módszerrel lehet felfe­dezni egy-egy Trabantot vagy Wartburgot. Ugyan­csak eltűntek a Barkasok és az IFA-k. Helyettük an­nál több „nyugati” típus fut az utakon. A motorizá­cióban bekövetkezett vál­tozás a tömegközlekedést sem hagyta érintetlenül, az Ikarus autóbusz már kuri­ózumnak számított, ha egyáltalán látható volt. A második legmegle­pőbb hazánkfiának az építkezések nagy száma. Bármilyen kis településről legyen is szó, legalább egy helyen olyan építkezés fo­lyik, melyhez daru szük­séges. Lipcsében és Drez­dában pedig már nem da­rukat, hanem daruerdőket fedezhet fel minden eről­ködés nélkül a látogató, legyen szó turistáról vagy üzletemberről. Mindezek jelzik, ott már megindult valami, amit gazdasági fejlődésnek szoktak nevezni. Beszállítói piac Gazdasági kapcsolatok „visszaállítása” Németország súlya a magyar külkereskedelemben továbbra is meghatározó jellegű, de Ma­gyarország és a volt NDK kö­zött a kereskedelmi kapcsolatok alapjaiban változtak meg 1990-ben. A július 1-jei valuta­unió, a volt NDK gazdaságá­nak gyakorlatilag minden átme­net nélküli integrálódása az NSZK gazdaságába, illetve a giájukat, szolgáltatásaikat mu­tatták be több-kevesebb sikerrel a német vállalatoknak. Ezen túlmenően a FÁK, a balti és más kelet-európai államok in­formációs és tanácsadó irodával képviseltették magukat. A magyar kiállítás célja volt a vállalatok piaci jelenlétének fenntartása mellett a magyar termékek, szolgáltatások piacra A csomagolástechnikai szakvásár egy része A jelenlegi vásárváros egyik „legimpozánsabb” épülete a volt Szovjetunió kiállítási pavilonja, melyből középen aranysárga csillogásban obeliszk magasodik, vörös csillaggal a tetején Közös Piacba, s nem utolsósor­ban a volt KGST-országok kö­zötti elszámolások átállítása konvertibilis bázisra, jelentős visszaesést okozott a két ország közti áruforgalom volumené­ben. Bár az öt új tartomány for­galmában az export csökkent az elmúlt két évben, várható, hogy 2-3 év elteltével csökkeni fog a két német országrész közötti gazdasági eltérés, s Magyaror­szág számára is kínálni fog kap­csolódási pontokat. Elsősorban alvállalkozói, illetve beszállítói minőségben lehet esélyünk a német beruházásokba való be­kapcsolódásra, melynek egyik állomása, lépcsőfoka a lipcsei vásár lehet. Magát a vásárt sem kerülte el a szakosodás ténye és nemzet­közi tendenciája. A nagy ha­gyományokkal rendelkező ta­vaszi vásár keretében meghirde­tett négy további szakvásárral (Terratec, csomagolási vásár, innovációs fórum, beszállítói alvállalkozói piac) megpróbálja „visszahozni” korábbi külföldi kiállítóit, szolgálni a kelet-nyu­gati együttműködést és meg­könnyíteni mind a résztvevők­nek, mind a szakmai látogatók­nak az egymásra találást. A beszállítói alvállalkozói piac kiállításon az EK-hoz tár­sult Magyarország, Lengyelor­szág, Csehország és Szlovákia már privatizált kis és közepes vállalatai vehettek és vettek részt, melyek beszállításra al­kalmas termékeiket, technoló­jutási esélyeinek elősegítése. Az új intézményi és vállalati kapcsolatrendszer ki­építésében nem csak a vállala­tok, hanem a külömböző ma­gyar vállalkozásfejlesztési szervezetek is részt vállaltak, így megyénkből a Vállalkozás- fejlesztési Iroda, mely összesen hat céget képviselt, s mintegy 150 vállalkozás számára gyűj­tött adatokat, információkat. Természetesen nem csak ha­zánk vállalkozásainak térnye­rése szerepelt a célok között, hanem a piaci és jogi lehetősé­gek ismertetése útján a német részvétel ösztönzése a magyar privatizációban és beruházási tevékenységben. Hazánk kiállítóinak részvéte­lét az Interpress Kiállítások Kft. szervezte, mely rangot kívánt adni a magyar megjelenésnek, és elősegíteni a magyar-szász kapcsolatokat. Dr. Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi mi­niszter fővédnöksége és az NGKM anyagi támogtása alá­támasztja, hogy együttműködé­sünk egyik kiemelt területe a lipcsei vásár lehet. Egyébként ezt erősítette meg Siegfried Mattem, a Lipcsei Vásár Kft. ügyvezetője is. A célok megvalósításának eszközei között szerepelt a szakszerű, gazdag és naprakész információszolgáltatás. Ehhez igénybe vették az NGKM, ITD-Hungary és az Ipari Mi­nisztérium szakmai támogatá­sát. Ipari termelőeszközök szakkatalógusa A budapesti Jetta Kft. a hasz­nált ipari termelőeszközökről szakkatalógust jelentetett meg. Mindez rendszerezett formában ad tájékoztatást mindazoknak, akik különböző - már használt vagy olcsóbb árfekvésű beren­dezéseket keresnek. A kataló­Tovább csökkent az elmúlt hónapban az állatállomány, és ennek következtében kevesebb állati terméket állítottak elő. Ez tűnik ki a Földművelésügyi Mi­nisztérium, a megyei földműve­lésügyi hivatalok összegzése alapján készült legújabb felmé­réséből. Az állattenyésztésben min­denekelőtt a szálas- és tömegta- karmány-ellátás okoz gondot. Emiatt növekednek az abrakta­karmányárak. A jövedelem- vesztés miatt sok helyen az ál­lattenyésztést visszafejlesztik, és esetenként felszámolják. A gus tartalmazza a legfontosabb minőségi és műszaki paraméte­reket is, valamint az irányárat. A katalógus újabb kötete várha­tóan áprilisban jelenik meg. Felvilágosítást a megyei Iposz tud nyújtani Szolnokon, a Szapáry u. 24. szám alatt. tehénállomány a nagyüzemek­ben csökken, viszont a magán­gazdáknál már növekszik. A sertéstenyésztésben nő a minőségi termék-előállítás ará­nya. A feldolgozók az új minő­sítési rendszerre való átállás je­gyében a magas színhússzáza- lékú hízókat keresik. A felvá­sárlási árak is ezt tükrözik. A gyengébb minőségű állatokért múlt hónapban általában 90- 105 forintos árat fizettek kilo­grammonként, a jó minőségű alapanyagért viszont már meg­adták a 107-120 forintos kilo­grammonkénti árat is. (MTI) Világgazdaság - sorokban Japán autógyártók a telefonüzletben Az eladások visszaesésé­vel küszködő japán autó­ipari cégek sorra kapcso­lódnak be a mobiltele­fon-üzletbe, reményeik sze­rint a távközlési berendezé­sekkel felszerelt kocsik iránt növekszik majd a ke­reslet. A „mozgó irodákba” faxkészüléket, számító­gép-kijelzőt, mobil telefont szerelnek, lehetővé teszik, hogy ha valaki üzleti szer­ződést kíván nyélbe ütni utazás közben, azt is meg­tehesse. A Nissan volt a le- gagresszívabb az autók funkciójának bővítésében, nemrégiben hozta létre kö­zös vállalkozását a japán Telecom céggel. Ez az egyik legnagyobb új vállal­kozás a mobil telefonok pi­acán. A Honda áprilisban lép be az új üzletágba, négy céggel együtt mobil telefo­nokat gyártó vállalkozást hozva létre. (MTI) Csökkenő állatállomány Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.03.18-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. márc. 18-ig (%) Eladási árf.-l tartozó hoz. (%) 1994/A 100,50 100,00 7,33 _ 1 994/B 94,71 94,09 4,32 24,76 1995/A 88,69 87,62 7,59 24,39 1995/B 88,41 87,29 5,87 24,30 1995/C 94,34 93,65 2,16 24,83 1995/F 91,96 91,02 12,06 24,62 1995/G 94,07 93,04 11,75 24,53 1995/H 93,86 92,77 10,10 24,45 1996/A 86,98 85,28 3,62 23,21 1996/B 90,71 89,45 2,64 24,13 1996/C 90,64 89,36 1,73 24,08 1996/F 89,90 88,47 14,62 23,83 1997/C 86,17 84,42 0,79 23,04 1997/D 100,30 99,50 4,77 — 1998/A 100,10 99,50 0,07­Magyarázat: ség- vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztos Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
Thumbnails
Contents