Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-02 / 51. szám
6 Kunsági Extra------Karcag 1 994. március 2., szerda / „Reneszánsz típusú ember vagyok” A városi önkormányzat képviselő-testülete 1994-ben díszpolgári címet adományozott Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésznek. Munkásságát legjobban a városban fölállított művei fémjelzik; hiszen 15 köztéri alkotás fűződik nevéhez: a ménesek emlékére, Györffy István, Németh Gyula szobrok, Szűcs Sándor, Mándoky Kongúr István, Petőfi, Arany, Liszt reliefek, dr. Orosz Pál, Kátai Gábor portréja, Varró István emlékműve, Szentannai Sámuel mellszobra, a Kunsági Vénusz, Mária-szobor, II. világháborús emlékmű. Györfi Sándor alkotás közben Alapítvány Az önkormányzat 50 ezer forintos alaptőkével létrehozta a Kántor Sándor Alapítványt, melynek célja a tehetséges, fiatal fazekasok szakmai fejlődésének segítése, pályázatok, szakkonferenciák, továbbképzések szervezése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, István Erzsébet a Néprajzi Múzeum munkatársa, tiszteletbeli elnöke Kungazda Ferenc népi iparművész, aki a Kántor Sándor örökséget tovább élteti. Az alapítvány titkára Örsi Tóth Erzsébet, a Déryné munkatársa, tagjai dr. Kovács Tibor, Cselényi Bamabásné, Oroszi Sándor önkormányzati képviselők. Pályázat Az önkormányzat oktatási és kulturális bizottsága pályázatot hirdet általános és középiskolás tanulók részére. A városi ifjúsági alapból pályázhatnak azok az intézmények és szervezetek, amelyek a támogatásból a tanulók részére kulturális programokat, eseményeket, táborokat kívánnak szervezni. A kérhető összeg a megvalósításhoz szükséges összeg maximum 50 százaléka. Az űrlapokat a Városháza Humán Szolgáltatási Irodájában lehet beszerezni, s a leadási határidő 1994. március 15. Anyakönyvi hírek Házasságkötés: Balogh Szilvia Ilona-Nagy Sándor; Farkas Erzsébet-Gaál János. Születés: Tasi Béla-Ko- csis Ilona - Roland; Vad Sándor-Disznós Anikó - Zoltán; Lázók István-Tasi Ildikó - Béla Dávid; Német Lajos-Bede Edit - Kinga; Palotai Zoltán-Seress Julianna - Attila; Lovas Sán- dor-Hirt Gabriella - Viktória; Bene Zoltán-Mészáros Marianna - Marianna nevű gyermeke született. Halálozás: Szendrei Lő- rincné Kocsis Erzsébet (85), Fodor Sándor (62). Kővári Sándorné Molnár Erzsébet (91), Tanka István (70), Darái László (60), Nagy Istvánná Bak Mária (63), Főző Lászlóné Nyester Mária (90), Szentes Józsefné Boldizsár Mária (92), Tóth Lajos (47), Tóth Sándorné Csányi Mária (89), Sebők Antal (90), Szűcs Mihályné Kovács Mária (87), Baga Béláné Örsi Ilona (61), Czombos Ilona (63), Szabó Imréné Nagy Piroska (68), Csordás Ferenc (96), Kol- láth Ignácné Kása Róza (81), Nagy Imre (74), Kovács Gyuláné Hulin Julianna (61). Éneklő Ifjúság Március 18-án fél 3-kor a Déryné Művelődési Központ ad helyet az Éneklő Ifjúság bemutatónak, ahol hét kórus lép fel. Színház Március 21-én a kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka lesz a művelődési központban. Az érdeklődők Molnár Ferenc Doktor úr című darabját nézhetik meg. Megemlékezés A március 15-i eseményeken kiemelt szerepet kap Kossuth Lajos halálának évfordulója. A 8.30-kor kezdődő ünnepi önkormányzati ülésen adják át a díszpolgári és a Pro Urbe-kitüntetéseket. A műsorban közreműködik Csikós Sándor, Koppány Mária és a Városi Vegyeskar. Ezután „Kossuth Lajos a Nagykunságban" címmel Vadász István múzeológus emlékelőadását hallgathatják meg az érdeklődők. 11 órakor a Kossuth-szobornál kezdődik a megemlékezés, majd 18 órakor díszhangverseny lesz a Déryné Művelődési Központban, melyen Király Csaba zongoraművész és Tuska Zoltán hegedűművész lép fel.- Hogyan teltek gyermekévei? - kérdeztük a művésztől.- Tanyasi gyerek vagyok, szüleim 10 kilométerre laktak a várostól, így nagyanyámtól jártam iskolába. Hétvégén, amikor vége volt a tanításnak, hazaindultam, s hétfőn hajnalban jöttem vissza. Olyan havazásokra emlékszem, hogy szinte ellepett a hó bennünket, ha beleszakadtunk az árokba. Elég kemény körülmények között nevelkedtem, de hát ez nagyon fontos volt az életemben - emlékezik -, hiszen az állattenyésztésben, s a paraszti munkában nőttem fel, s csináltam hosszú éveken át. Apám csikós volt a Di- mitrovban, s így főiskolás koromban nyaranta ott dolgoztam. Innen a lovak szeretete. Az emlékek mára megszépültek. A Fém-Hőtechnika Kft. 1989-ben alakult egy építőipari ktsz-ből - tudtuk meg Nagy Károly ügyvezetőtől. Kezdetben 50 fővel indultak, s akkor még lámpatesteket, világítástechnikai berendezéseket exportáltak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába. Aztán ez a piac összeomlott, váltaniuk kellett. . . Induláskor a korábbi szövetkezet is betársult a vállalkozásba, s amikor az megszűnt, a Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekas, a Népművészet Mester születésének 100. évfordulója alkalmából a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet, a Népművelők Országos Szövetsége, a JNK-Szolnok Megyei Önkormányzat, a JNK-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Karcag Város Önkormányzata és a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ országos fazekas pályázatot hirdet. A pályázat célja a népi fazekasság hagyományainak ápolása, a nagymúltú fazekasközpontok tárgyi művészetének megőrzése, továbbfejlesztése. A pályázaton a magyar nyelvterületen élő és alkotó fazekasok vehetnek részt olyan alkotásokkal, melyek más pályázaton nem vettek részt. Egy alkotó öt pályaművet küldhet, a- Hogyan derült ki; hogy jól rajzol?- Az iskolában Kádár Pali bátyám volt a tanárom, ő vette észre, s Polner Tibor tanár úr rajzszakkörébe irányított. Akkor még festő akartam lenni. Mivel tanáraim sem tudták, hogy hol van művészeti gimnázium, így feladtam tíz levelet az ország 10 városába, s Budapestről visszajött a válasz, hogy ott van ilyen iskola. így jelentkeztem. s elsőre felvettek; nagy örömmel üdvözöltek, mint első karcagit.- Üvegdíszítő szakon tanult. Miért nem a szobrász szakot választotta?- Úgy gondoltam, ha egyszer ezt kezdtem, befejezem, s tetszett az üveg is. A főiskolára már akkor is 20-30-szoros volt kft. megvásárolta az üzletrészét s az épületeket. Mivel tagjaik jól képzett szakemberek, jól felszerelt szerszámgépeik vannak, így a keleti piac összeomlásakor hamar tudtak váltani. 1992. január 1. óta fatüzelésű kandallókat gyártanak német partnerüknek. Emellett saját tervezésű radiátorokat is készítenek, egy másik szövetkezettel közösen gázkazánburkolatot is gyártanak. így szépen áthidalták a készletek egy műnek számítanak. A kiírók elsősorban a lakásban, a háztartásban hasznosítható, valamint olyan munkát várnak, amelynek ihletét a néphagyományokból merítette az alkotó. A pályázat jeligés, így a pályázó nevét, lakcímét egy zárt borítékban kell csatolni. A zsűri által kiválasztott alkotásokból egy kiállítást rendeznek a III. Nagykun Kulturális Napok keretében augusztus 16-tól. Az alkotásokat július 8-9-én a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban (Karcag, Dózsa Gy. u. 5-7.) veszik át. Pályadíjak: a Karcag Városi Ön- kormányzat Képviselő-testülete által alapított Kántor Sándor díj (emlékplakett és 30 ezer forint), a meghirdető szervek 2 db 20 ezer, 3 db 15 ezer forintos díjat és 2 db 10 ezer forintos különdí- jat ajánlottak fel. a túljelentkezés, így nem sikerült elsőre. Párhuzamosan jelentkeztem Szegedre rajz szakra is, oda felvettek, de nem mentem el, hazajöttem apámhoz dolgozni a tsz-be. Elvittek katonának, ahonnan nem engedtek továbbtanulni. Volt, hogy a jelenlétemben letagadott a parancsnok, mondván, ilyen katona nincs, már leszerelt. Az volt a vesztem, hogy szépen tudtam rajzolni - mondja mosolyogva. Később mégis sikerült elvégeznem a főiskolát.- Mi volt az első alkotása?- Hétéves koromban csináltam agyagból egy kis madarat, befestettem színesre, s a szomszéd néninek ajándékoztam egy alkalomból.-Min dolgozik most?- Debrecenben írtak ki egy emlékműpályázatot, ma készültem el a tervvel, amely folytatása az eddigieknek. Dolgozom a tavaly elnyert szolnoki világ- háborús munkámon, emellett Mezőkövesdre is tervezek egy emlékművet.- Hogy van ideje, energiája mindezekre?- A munkában feltöltődöm, s nálam a kudarcok, sikerek kiegyenlítik egymást, így tudok dolgozni. Magammal mind technikailag, mind gondolatilag nagyon önkritikus vagyok. Ilyen értelemben reneszánsz típusú embernek számítok, aki végigviszi a munkát az elejétől a végéig.- Van-e dédelgetett álma?- Rengeteg. Szeretném elkészíteni az itt letelepült kunok emlékművét. Közel tíz éve dolgozom ezen a terven, melyre még nem kértek fel, csak én dédelgetem magamban.- Hol lesz legközelebb kiállítása?- Március 10-én Székesfehérvárott. áprilisban a nyíregyházi művésztelepen, amit egyébként én vezetek. gazdaságilag is nehéz éveket. Tavalyi exportjuk éves szinten durván 1 millió márka. Idén már 2 millió márkára van megrendelésük. Tavalyi adózatlan nyereségük 2,2 millió forint. A dolgozók átlagfizetése 18-20 ezer forint, ezt az összeget túlóravállalással is kiegészíthetik. Tavaly 13. havi bért is tudtak fizetni. A kft.-nek hatalmas anyagi terhet jelent az idén az a 7 millió forint, amit az épületért kell még kifizetniük. Belföldre gyártják a gázkazánburkolatokat, ez termelésük 5-10 százalékát teszi ki, a radiátormegrendelésük az építkezések csökkenésével visszaesett. Tavalyi 86 milliós termelésüket export előfinanszírozási hitellel - melyet nyugati partnerük bankgaranciájára kaptak -, tudták biztosítani. Ez biztosította a folyamatos termelést, s azt, hogy a nyugati minőségnek megfelelően termeljenek. Megérte a nyugati követelmények szerint dolgozni, hiszen így újabb partnerek is keresik őket. Jelenleg indiai, francia, svájci cégekkel van komoly üzleti tárgyalásuk. Expo-pályázat A hat nagykun település I. Nagykun Napok 1995. és a II. Nagykun Napok 1996. címmel közös pályázatot nyújtott be a világkiállítási programirodához. 1995- ben az expo előrendezvé- nyeként, központi eseményként a kunok betelepülésének 750. évfordulója alkalmából szervezendő rendezvényként jelölték meg. így történelmi kun viseletbe öltözött lovasfelvonulást, kunok világtalálkozóját, tudományos tanácskozást terveznek. 1996- ban a testvérvárosok kölcsönös találkozóját, nagykun lovasversenyt, szaktáborokat, nagykun bálokat rendeznek, míg Karcag kerámia kiállítást. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Nagy Zsolt Egy nyereséges lakatosüzem \ A kész kandallók VI. Alföldi Fazekas Triennálé A Pro Urbe-díjas pedagógus A városi önkormányzat képviselő-testülete 1994-ben Demjén Lajosné nyugalmazott pedagógusnak Pro Urbe-díjat adományozott. Demjén Lajosné idén tölti be 73. életévét. Annuska néni évtizedek óta kutatja a város múltját. Legutóbb ősszel, az irodalmi gasztronómiai pályázatra küldött el egy dolgozatot, s a héten kapott értesítést arról, hogy színvonalasnak tartják munkáját. A zsűriben Eszterházy Péter is ott volt, s elégedetten írt a pályázatáról, melyben a nagykunsági konyhát mutatta be irodalmi szinten. Felelevenítette a kunsági birkapörköltről szóló verseket, a népi rigmusokat, melyek a tarhonyáról, a köleskásáról szóltak. Annuska néniről köztudott, hogy nagyon szeret és tud is sütni. Kalácssütésének fortélyairól a Magyar Konyhában is olvashattunk. Honnan is tanulta?- Családom ezen a portán él a redemptio óta. Édesanyám a dédnagymamával együtt lakott, s tőle nagyon sok dolgot megtanult, s ezt a tudományát átadta nekem is. A nagykunsági konyha, az edények semmit nem változtak, így a nagymama tárgyait még sokáig használtuk. Mivel a sütés a mániája, így mindennap kísérletezik, újabbnál újabb remekeket próbál ki, csakhát a férje - ahogy mondja Demjén Lajosné- nem egy „zsurman”, nem élvezi a finom ételeket. Gyerekkorát Püspökladányban töltötte, majd a karcagi Nagykunsági Református Gimnáziumban érettségizett, ahol Kálvin emlékéremmel jutalmazták. Középiskolai tanári és eszperantó nyelvoktatói képesítést szerzett. Annak ellenére, hogy nincs gyermeke, keresztgyerekeitől rengeteg szeretetet kap. Férjével 1956-ban kötött házasságot, s azóta is boldogan élnek. Napjait olvasással tölti, de újabb pályázatokra is készül. Gyógynövények boltja Az Ámika Bt. 1992-ben alakult, a szárazvirágüzlettel indultak, s ’93 márciusában megnyílt a drogériabolt - tudtuk meg Tóth Bélánétól, a bt. vezetőjétől, aki korábban a főtéri gyógyszer- tárban dolgozott 22 évig. Azt a munkát váltotta fel ezzel, mert lépéselőnyt szeretett volna szerezni a szakmájához közeli bolt megnyitásával, hiszen a városban gyógyászati segédeszközöket, orvosi műszereket nem árulnak. Ő ezeket megrendelésre beszerzi. Tart olyan gyógyászati segédeszközöket is, melyek recept nélkül vásárolhatók, valamint gyógyhatású készítmények, gyógykozmetiku- mok, gyógypapucsok is kaphatók. A gyógynövényeket is sokan keresik nála. Az egészségügy nem egy kereskedés, hiszen a gyógyszertárban csak cserelehetőséget tudott ajánlani, míg itt, ha nincs olyan áru, amit keresnek, tud adni hasonló terméket. Az emberek hozzáállása is más a boltban, mint a gyógyszertárban, jobban kitárulkoznak, tanácsot kémek tőle. Jó kapcsolata van a volt kollégáival is, így ha náluk keresnek olyan dolgot, amit ő árul, hozzáirányítják a vásárlókat, s fordítva is így van. Néhány hete új helyre költözött, mert előző bérleményét tatarozzák. Ezért most újból szembetalálta magát azokkal a problémákkal, mint induláskor, hisz’ egy éven belül kétszer kellett megújulnia vállalkozásának, mely plusz anyagi terhekkel járt, s jár. Margó optimista, s bízik abban, hogy vevői felkeresik. Vonzó a rendőri pálya A Szentannai Sámuel Mező- gazdasági Szakközépiskola és Gimnázium ad helyet a rendőri pályára orientáló tanfolyamnak, melyről az egyik előadótól, dr. Szegedi Károlyné rendőr őrnagytól, a karcagi kapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetőjétől érdeklődtünk. Huszonegyen (6 fiú) vesznek részt ezen az átképzésen, melyet a munkaügyi központ szervezett, mindannyian középiskolát végeztek, s vonzódtak a rendőri pálya iránt. A hallgatók Békés és JNK-Szolnok megyéből érkeztek. A tíz hónap alatt elméleti oktatásban részesülnek a hallgatók. Államigazgatási és választójogi, büntetőjogi szabályokat is tanulnak, emellett megismerkednek a rendőrség munkájával, s megtanulják a büntetőeljárás szabályait. A helyi kapitányságon tanulmányozták az osztályok munkáját, kipróbálták az alkoholszondát, megnézték azokat az eszközöket, melyeket a rend őrei használnak munkájuk során. Tanáraik: Nagy István százados, Fekete Miklós százados, Szabó Dénes őrnagy, rendőrkapitány. A társadalom- ismeretet Z. Tóth György, a franciaórákat Jean Luc Cronn és Baja Sándor, a testnevelést Tömöri István, a számítástechnikát Földvári László, a technikum tanárai, az önvédelmet Gyarmati Imre egydanos mester tartja. Z. Tóth György társadalomismeret órát tart
