Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda 7 Kunsági Extra — Túrkeve I. Nagykunsági Nemzetközi Kiállítás és Vásár Vizes” napirendi pontok az önkormányzat közgyűlésén Leszavazták a márciusi áremelést A vásár emblémája a programfüzet címlapján A nagykunsági régióban év­századokon keresztül nagy ha­gyománya volt a vásároknak. Ezt felelevenítendő rendezik meg április 28-május 1. között a városi sportcsarnokban azt a nemzetközi vásárt, melyre ez- idáig lengyel és olasz cégek is jelezték részvételüket. Magyar- országról egyre nagyobb az ér­deklődés mind a mezőgazdaság, élelmiszer- és könnyűipar, mindpedig a járműipar területé­ről. Vendéglátóipari berendezé­seket, éttermi felszereléseket is bemutatnak. A kisiparosok to­vábbi jelentkezésére is számíta­nak. A vásárnak színes kísérő eseményei lesznek: kórusver­seny, folklórprogramok, vala­mint szakmai tanácskozások, és kunsági birkafőzőverseny. Jelentkezés és felvilágosítás a polgármesteri hivatalban, Túr­keve, Petőfi tér 1. Múzeumi pályázat Családunk története A Finta Múzeum a család nemzetközi éve alkalmából szeretné felidézni a nevezetes kevi családok emlékét. Ennek érdekében „Családunk törté­nete” címmel pályázatot hir­detnek. Várják a helyi lakosok, il­letve a Túrkevéhez kötődők visszaemlékezéseit, családjuk vagy valamely elődjük történe­téről. Lehet beadni önéletrajzot vagy magnókazettára mondott történeteket, albümot készíteni vagy régi fotókat beküldeni, megjelölve, hogy kiket, mikor és milyen alkalomból ábrázol­nak a képek. Várják annak a leírását is (esetleg pontos címekkel), hogy melyik rokont hová vetette a sors, és miért? Hazánkban él-e vagy valahol a nagyvilágban? A család, a rokonság mai éle­tét bemutató dolgozatokat kü­lön bírálják el. Fiatal és felnőtt egyaránt pályázhat, beadási ha­táridő: 1994. Húsvét. „Nevezetes kevi családok” címmel kiállítást rendeznek majd, melynek megnyitója 1994. május 18-án, a múzeumi világnap alkalmából lesz. Erre várnak olyan emléktárgyakat (az elődök által készített saját munkát, jegyajándékot, monog- ramos tárgyat, stafírungot stb.), dokumentumokat, festménye­ket, megrajzolt családfákat, me­lyek a család vagy valamelyik ős emlékét idézik. A kiállításra beadott anyag őrzéséről gon­doskodnak. Szeretnének minél több ismeretet összegyűjteni Túrkeve egykori és mai lakói­ról és azt a nagyközönség szá­mára bemutatni. Disco és tánciskola Swingtöl a csa-csa-csáig Sok ember számára az igazi kikapcsolódást, szórakozást a zene és a tánc jelenti. Egy jó buli, lakodalom, találkozó vagy társas összejövetel elképzelhe­tetlen e kettő nélkül. A fiatalok többsége hét végén discóba jár. De, hogy valami másra is igényük van, mi sem bizonyítja jobban, mint a vasár­nap délután első foglalkozását megtartott tánciskola, mely a művelődési ház szervezésében évek óta nagy népszerűségnek örvend. Az elmúlt évben kilencven fiatal mutatta be a régi hagyo­mányokat követő vizsgabálon „táncos lábú” tudását. Az idén sem lesznek kevesebben. Hi­szen az első foglalkozásra het­venhetén fizették be a hétszáz­forintos tandíjat, és legalább húszán vannak, akik „előjegy­zésbe vétettek” és a szülők csü­törtöki fizetésére várnak. Az idén szerencsésen alakult a „nemek aránya”, csak két-há- rom lánynak nem jutott korosz­tályából - nyolcadikosok - partner. Talán ők lesznek a sze­rencsésebbek, mert a tavalyi tánciskolás fiúk közül vannak, akik szívesen vállalják a tánc­partner szerepét. A tíz foglalkozásból álló tánciskolában bécsi- és angol­keringőt, swinget és csa-csa-csát, jivet, tangót és rock and rollt tanítanak. Öt al­kalommal előadást rendeznek, melynek témái: lányoknak fiúk­ról, fiúknak lányokról. A visel­kedés elemi szabályai. A ke­resztény erkölcsről. Szépség és egészség. A felnőtt kor küszö­bén. Igaz, még csak most kezdtek, de máris izgatottan várják a má­jus 13-i vizsgabál időpontját. Merthogy a tavalyi igen jól si­került, többszáz szülőt, rokont, ismerőst vonzott, és hetekig be­szédtéma volt a városban. És, hogy miért iratkoztak be, álljon itt néhány válasz: „Sze­retnék igazán jól megtanulni rock and rollozni.” „Magamtól jöttem, nem az anyu küldött, legtöbbször unalmas már a disco.” „Ha felnőtt lesz az em­ber, sokszor adódik úgy, hogy táncra kérné fel azt, aki tetszik neki. De az blamás, ha nem tud például keringőzni, csak a lába­kat tapossa.” És mindannyiuk egybe­hangzó véleménye szerint; ez egy jó vasárnap délutáni prog­ram. Sok vidámsággal, kaca­gással, egymáson, egymás suta­ságán, botlábúságán való „rö- högcséléssel” és „hülyéskedés- sel”. A város képviselő-testülete február végi ülésén rendeletet alkotott az önkormányzati be­ruházások szabályozásáról. A rendelet célja, hogy átfogó jógi szabályozással részletesen meghatározza a beruházások lebonyolításának, az egyes fel­adatok ellátásának rendjét. Előterjesztés hangzott el az 1994. évi ivóvíz- és szennyvíz­díjak emeléséről. A javasolt összeg ivóvíz esetében 56 Ft/m3 + áfa, a szennyvízcsatorna használati díja pedig 32 Ft/m3 + áfa volt. Elhangzott, hogy amennyiben az önkormányzat kisebb mértékű díjat kíván megállapítani, a megyei Víz- és Csatornamű Rt. közgyűlésének határozata értelmében a külön- bözetet az Rt. felé a város költ­ségvetéséből kell biztosítani. Eredetileg március 1-jétől kí­vánták a díjakat emelni, de a testület nem szavazta meg an­nak bevezetését. Az ártörvény 1993. évi módosítása szerint ugyanis az 1994. január 1-jével ármegállapítói joggal rendel­kező települési önkormányza­tok első ármegállapító rendel­kezésüket legkésőbb június 30-ig kötelesek megalkotni. Ez azt jelenti, hogy július 1-jéig kell megállapítaniuk az új víz- és csatornahasználati díjakat. Az idén megépítendő napi 1000 m3 fogadására alkalmas szennyvíztisztító telep költsége­inek fedezéséről is döntöttek. A telep kivitelezési költsége 28 760 eFt, melyből 13 800 eFt cél- támogatás, 9200 eFt önkor­mányzati saját erő, a Víz- és Csatornamű Rt.-től támogatás átvétele 4000 eFt. Az Rt. veze­tése gazdálkodási nehézségei miatt az idei évben esedékes 4000 eFt támogatást nem tudja biztosítani. Ezért a javaslatban elhangzott, hogy a forráshiány fedezésére, 4-5 hónapra hitelt vegyenek fel. Ezt a javaslatot elvetették és úgy módosították, hogy az önkormányzat nem vesz fel hitelt, hanem saját költ­ségvetéséből meghitelezi az Rt.-nek a hiányzó négymillió forintot. Rendeletet alkottak a városi közkifolyók - utcai kutak - üzemeltetéséről. A 82 db közki­folyó becsült vízfogyasztása 37 200 m3/év, melyből a fizetett vízmennyiség 7700 m3/év. Ezért első lépcsőben azokat a kutakat, melyeken kevés számú fizető fogyasztó van - tizenhét darabot - fokozatosan lezárnak, majd leszerelnek. Az év folya­mán a meglévő kutak felét meg­szüntetik, másik felét pedig víz­órával szerelik fel. Ézen órák mért mennyiségének díját a 150 méteren belül lakó, a vízbekö­téssel nem rendelkező lakos­ságnak kellene megfizetni. Elfogadták a belső, illetve az intézmények ellenőrzésére vo­natkozó tervet, és a testület éves munkatervét. Soron következő ülésük március 31-én lesz, melynek főbb napirendi pontjai: a munkanélküliség helyzete, az önkormányzat szociális rendele­tének végrehajtása és hatása a lakosságra, valamint az 1993. évi költségvetés végrehajtása. Határozatot hoztak a választási szervek kiegészítéséről, megvá­lasztották a tíz szavazókor elnö­két,'titkárát, tagját és póttagját. Megszavazták azt a határoza­tot, amely a Túrkeve című ön­kormányzati lapban az ország­gyűlési képviselőválasztás képviselőjelöltjeinek publikáci­ójáról szól. Minden jelöltnek biztosítani kívánják, hogy prog­ramját ismertesse az alábbiak szerint: három lapszámban, leg­feljebb fél oldalnyi terjedelem­ben tehetik közzé választási cél­kitűzéseiket. Megválasztották az iskola­székek fenntartói oldalának képviselőit, döntöttek önkor­mányzati terület bérbeadásáról és két Setét Mihály úti lakás ér­tékesítéséről. Ajándékozás Kelemen Pálné, Klárika meséli: Az öreg harangozó szókimondó ember volt és jó nagyapa. Sokszor eljött az iskolába az unokája elé. Egyszer így szólt hozzám: „Drága tanító néni, úgy szereti magát ez a kislány, hogy namég. Hát én meg­ígérem, magának, hogyha meghal, úgy megkonga­tom a harangot, mint még senkinek.” Meglepett a különös ajándék, el is „dicseked­tem” vele egy-két kartárs­nőmnek, Mire az egyik így szólt: „Hagyd el, én egy­szer a sírásó fiát tanítot­tam, és azt ígérte meg ne­kem, hogy legalább Ír2 ásónyommal lejjebb tesz a földbe, a jóságomért.” Hát bizony, mindenki azzal ajándékoz meg, amivel tud. Az elindulás pillanataiban a Madarász Károly népdalkor, akik vasárnap délután kedves meghívásnak tettek eleget. A fennállásának 20 éves jubileumát ünneplő öcsödi nép­dalkört köszöntötték - a mezőtúri dalosokkal együtt - a ta­lálkozón, melyet hajnalig tartó mulatság követett. Fánk helyett palacsinta Vidám farsangi vetélkedőt rendeztek a filmszínházban Szombaton délelőtt nem csak jelen sorok írója, hanem a túr- keveiek is felkapták fejüket arra a vidám csengőszóra, lópatkó- kopogásra, ami egy gyerekek­kel teli hintó közeledtét jelezte. A lovakat „kordában tartó” Vad Károly és lelkes csapata abból a célból járta - helyesebben hin- tózta - körbe többször a várost, hogy felhívja a figyelmet a 11 órakor kezdődő, gyerekek szá­mára meghirdetett vidám far­sangi mulatságra. A farsangi szezon ugyan már végétért, de a mókából, kaca­gásból sohasem elég! - vallot­ták a szervezők, a művelődési ház dolgozói. Ezt látszott bizonyítani a mozi előtere, ahol fél tizenegy­től egyre többen gyülekeztek - óvodástól a felnőttig -, hogy ré­szesei legyenek e rendhagyó farsangi eseménynek. Ami azért volt rendhagyó, mert nem a megszokott, jelmezes farsangi bálba hívták az érdeklődőket. Vetélkedővel egybekötött, a közönséget aktívan „megmoz­gató”, bohóctréfás előadást lát­hattak. A farsanggal és a farsangi népszokásokkal kapcsolatos kérdésekre adott helyes vála­szok alapján választották ki a vetélkedőn részt vevő nyolc versenyzőt. Feladataik végrehajtása - a habverésen és krumplihámozá- son keresztül az álarc- és jel­mezkészítésig - igencsak kaca­gásra és lelkes buzdításra ser­kentette a közönséget. Első helyen - a lányokat megcsúfoló ügyességgel - Lá­zok Norbert, második helyen Dunai Magdolna, harmadikként Bordács János „jeleskedett”. Ju­talomként - a kikészített aján­dékok közül - mindhárman könyvet választottak. Ezt követően „Bohóc mami és bohóc Babi” címmel, az in­tézmény igazgatója, Debreczeni Lászlóné és lánya szórakoztatta a széksorokban ülőket. Akik bi­zony közel sem ültek már ak­kor, amikor az elkényeztetett bohóclány ötven születésnapi palacsintájának az elfogyasztá­sára hívták őket a színpadra. A szerencsésen „dobogóra kerül­tek”, meg kellett, hogy dolgoz­zanak kedvenc édességükért. A falatozásra, csak egy farsang­hoz kapcsolódó ének előadása után kerülhetett sor. Ezután viszont „mindent bele” hangulattal, a büfében in­gyen kapott palacsintákkal ke­zükben és szájukban mókáztak - színpadon lévők és a nézőté­ren - tovább. A farsangi reklámhintó Vállalkozók bálja A városban első alka­lommal rendezik meg már­cius 5-én (szombaton) 19 órától a Városi Sportcsar­nokban a vállalkozók bálját, melynek fővédnöke dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő. Program: 19 óra­kor ünnepi megnyitó, majd 19.30 órától szórakoztató műsor. Fellép: Madarász Katalin, valamint a Rumba táncegyüttes. 21 órakor va­csora, 23 órakor pedig az év vállalkozójának a megvá­lasztása. Éjfélkor tombola­sorsolás. A zenét az F. Tóth trió szolgálja. TIGÁZ A TIGÁZ Rt. értesíti gáz- fogyasztóit, hogy ezentúl a gázdíj befizetése tárgyhó­nap 10-től 28-ig lesz esedé­kes. Fidesz Március 7-én 18 órától a Panzióban „Válaszol a Fi­desz” címmel korhatár nél­küli, kötetlen beszélgetést szerveznek a Fidesz-ről. Egészségünkért A Túrkevéért alapítvány pályázatot hirdet, melynek témája: A különleges, idült betegségben szenvedők életmódsegítése és az isko­lai egészségnevelés támoga­tása. A pályázatok benyúj­tásának határideje: 1994. május 31. A pályázatok odaítéléséről június 30-ig valamennyi pályázó értesí­tést kap. Díjakra összesen 50 eFt áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtásának helye: Túrkevéért alapít­vány 5420 Túrkeve, Zene­iskola. A borítékon kérik feltüntetni „Pályázat 94’- egészségnevelés”. Rock klub A Jäger Sörözőben szombat esténként 19-01 óráig rock-klub működik vidéki és helyi zenekarok fellépésével. Műsorvezető: Szepeshelyi Csaba. Népművészet A városi művelődési in­tézmény igazgatósága ala­pítványt kíván létrehozni a városban meglévő népmű­vészeti hagyományok meg­őrzésére, ápolására és új hagyományok teremtésére. Az alapítvány célja: segí­teni a városban jelenleg is működő népművészeti szakköröket, fiatal tehetsé­gek felkutatása, képzése, idegenforgalom fejlesztése érdekében nívós termékek előállítása, a Nagykunsági Néptánccsoport létreho­zása, helytörténeti kiadvá­nyok megjelentetése, hon­ismereti táborok szervezése. Mindezek érdekében eseti anyagi támogatást nyújt. Az adományok befizetéséhez csekket a művelődési ház­ban kaphatnak az érdeklő­dők. Azok, akik adományaikat 1994. május 31-ig befizetik, alapító tagokká válnak és meghívást kapnak a kurató­riumot megválasztó köz­gyűlésre. Kárpótlás A március 15-ig a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kárpótlási Hivatalhoz be­nyújtható kárpótlással kap­csolatos borítékok és űrla­pok folyamatosan besze­rezhetők 50 forintos egy­ségáron a polgármesteri hi­vatal 12. sz. szobájában. Néptánc Még lehet jelentkezni a Sajti Sándor Liszt-díjas ko­reográfus által vezetett nép­tánc szakkörbe, mely fog­lalkozásait kedd délutánon­ként 16 órától tartja a műve­lődési házban. Az oldalt íra, fotó: Czikkely Anna

Next

/
Thumbnails
Contents