Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

Amit a vetőmagról tudni kell (2.)

Tél végén, tavasz elején tervezik a gazdák, mi kerüljön a földjükbe. Ha vetőmag-szaporítást terveznek, akkor az adott növényfaj, fajta elővetemény korlátáit is figyelembe kell venni, nehogy az elővetemény hordozta betegségek (például a lucerna vírusai) legyenek a sikeres szaporítás gátjai, esetleg ugyanazt a növényfajt vetve nem tudják kiidegenelni a szabvány előírásai szerint (például toklászos búza a tar kalászúak között, nem beszélve esetleg a búza és árpa keveredéséről). Idegen termékenyülő növények esetében a tulajdonviszonyok megváltoztatásával még körültekintőbben kell a vetéstervet egyeztetni a tábla környező szomszédaival, mert ha későn derül ki, hogy izolációs távolságon belül ugyanaz a növényfaj került elvetésre, bizony a vetőmag-szaporítás meghiúsul, a rengeteg ráfordítás nem térül vissza, s a várt haszon elmarad. (Például hibridnapraforgó-elő- állítás izoláción belüli olajnapraforgó szomszédja esetén). A fentiekkel ha valaki nincs tisztában, a szabványok végett keresse a Szolnok megyei központunkat, hogy időben kellő tájékozottsággal bírjon, s a termelendő vetőmagszaporításhoz a szükséges szabványokat segítségünkkel beszerezhesse a budapesti szabványboltból.

Előfordulhat, hogy a gazda importból származó vetőmagszaporítást, illetve import vetőmagból származó árunövényt szándékozik termelni. Nagyon kérem, figyelmesen olvassák el az idevonatkozó feltételeket. Amint megérkezik az import vetőmag, keressenek fel bennünket, hogy a szükséges tennivalókat elvégezhessük. Az importált vetőmagtételeket belföldi forgalmazás előtt az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet vizsgálja és minősíti. Miért van erre szükség? A vetőmag nem közönséges árucikk, hanem biológiai értéket hordozó élő anyag, a növény- termesztés alapja. Hazai körülmények közötti viselkedését, a

termesztés sikerét meghatározza a magyar klimatikus és technológiai viszonyok közötti teljesítőképessége. Ez függ az adott fajtától, illetve az adott vetőmagtétel minőségétől, fgy tehát, bár elvileg a vetőmagimport liberalizált, csak fajta és minőség tekintetében a hazai körülményeknek és előírásoknak megfelelő vetőmag hozható be Magyarországra, melyet rendelet szabályoz. Mi tehát az importőr feladata?

Ismerni kell a Magyarországon forgalmazható fajtákat, amelyekben az OMMI segítséget nyújt, rendelkezésre bocsátja a fajtajegyzéket, ha az importőr igényli. A következő lépés a területi központunkhoz az import bejelentése. Az ebben illetékes munkatársunk belföl- diesíti a tételt vagy tételeket: belföldi fémzárszámmal, címkével látja el, valamint az ellenőrző vizsgálatokhoz mintát vesz. A mintavételkor a vetőmagtételt kísérő fajtaigazolásokat, külföldi vagy nemzetközi vetőmag-minősítő bizonyítványokat és egyéb okmányokat át kell adni. A vetőmagtétel hazai forgalmazásra, illetve vetésre csak a belföldi Vetőmag-minősítő Bizonyítvány birtokában kerülhet sor. A vizsgálatokat és ezek alapján a belföldiesítő fémzárolást az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet Vetőmag-felügyeleti Főosztálya végzi. Itt működik az import vizsgálatok végzésére fejjogosított Vetőmagvizsgáló Állomás korszerűen felszerelt laboratóriuma, amely a vetőmagvak valamennyi értékmérő tulajdonságát nemzetközi színvonalon vizsgálja, s vizsgálati eredményeit az egész világon elfogadják.

Magyarország tradicionálisan vetőmagtermelő ország volt. A mezőgazdaságban most lezajló tulajdon és gazdasági változások komoly gondokat, de óriási lehetőségeket is rejtenek. Ennek koordinálására alakult meg a Vetőmag Terméktanács (1054 Budapest, Akadémia út 1. fsz. 32., postacím:

1361 Budapest, Pf. 19.). Mindenekelőtt külső és belső érdekképviseletet akarnak megvalósítani. Tagjainak száma 130. Ezen belül két szakmai egyesület (Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Magyar Vetőmagkereskedők Szövetsége), minden növénynemesítő hely, ösz- szes jelentősebb állami gazdaság, nagy szövetkezetek, magántermelők, mint vetőmagsza- porítók és a vetőmag-termeltetéssel, -forgalmazással foglalkozó rt.-k és kft.-k. Növénycsoportonkénti képviseletet ellátó bizottságok jöttek létre a fenti tagokból (nagymagvú hüvelyesek, kalászosok, takarmánynövények, zöldségnövények, ipari növények, kukorica). Az elnökség és a szekcióbizottságok tagjai mindannyian szakterületük jó ismerői, olyanok, akik hivatásuknak tekintik a magyar vetőmag-szakterület jövőjét, jelen gondjainak megszüntetését. Erre nemcsak a nemesítő és forgalmazó cégek eredményessége érdekében van szükség, hanem annak a százezer körüli családnak az érdekében is, akik magángazdálkodóként vagy üzemi területek részes művelejeként élnek meg - illetve szeretnének megélni - a magyar vetőmag-termesztésből. Emellett a Vetőmag Terméktanács igyekszik segíteni a zöldségnövények, kisnövények magán vetőmag-termelőit és támogatni az exportlehetőségeiket. Harmincnégyre rúg az aprómagtermelés és -értékesítés területén jelenlevők száma. A közöttük kialakult versenyt a terméktanács korrektül szeretné levezényelni, természetesen a magyar érdekeket mindvégig szem előtt tartva. Az aprómagvak termesztésében a színvonal visszaszerzését célozzák meg, mindenekelőtt az exportot kívánják növelni. Kevés a jól felszerelt és hozzáértő zöldség- és virágtermelő kertész, így a kör bővítéseként egyes középiskolákban oktatni fogják e szakmát.

Gondos Andrásné OMMI Szolnok

A szandaszölösi borverseny végeredménye: ó fehér kategória: 1. Marinka Antal, 2. Kovács László, 3. Szalados József. Ó vörös: 1. Hernádi Jánosné, 2. Marinka Antal, 3. Samu István. Új fehér: 1. Kovács László, 2. Szelecki Ferenc, 3. Marinka Antal. Új vörös: 1. Samu István, 2. Marinka Antal, 3. Orosz József.

Képeink a verseny néhány pillanatát örökítették meg. Fotó: Barna S.

Praktikus tanácsok erőgépvásárláshoz

Vegyem, ne vegyem, milyet vegyek?

Árban konkurencia nélküli: Belarus MTZ-család

A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap mezőgazdasági beruházásokhoz igényelhető, illetve pályázható forrás és kamat támogatásával megnőtt a gépvásárlási kedv.

Ez a lehetőség elsősorban az újrakezdőknek, kisüzemeknek kedvez. A pályázat elkészítése, bírálata gépberuházás esetén 2 millió forintig egyszerűbb.

A mezőgazdasági gépvásárlás azonban így is alapos megfontolást igényel, különösen hitelek felvételével, hisz öt évig csak rendeltetésszerűen lehet használni, nem lehet értékesíteni a berendezéseket, tehát nyereségesen kell gazdálkodni, hogy a termelési költségek mellett a hitellel járó költségeket is ki tudja gazdálkodni a vállalkozó.

A néniét és főleg a volt nyugatnémet gazdálkodóknál sem, egyszerű a mezőgazdasági gépek beruházása. A német mezőgazdasági szaklapok gyakran adnak tanácsot, kalkulációt a mezőgazdasági vállalkozók fejlesztési elképzeléseihez (például Profi Magasin für Agrartechnik D4400 Münsterhiltrup Posfach 480249).

Nézzünk egy példát az erőgépvásárlásra és próbáljuk öszköltségek között az értékcsökkenés után a hitel- és kamatterhek következnek. A kamat általában 7,5 százalék és a saját erő 50 százalék. A biztosítás és tárolási költség évi 950, illetve 1180 DM. Az üzem- és kenőanyagköltség 11-14 DM üzemóránként. Átlagosan teljes terhelésnél 0,2 1/Leó fogyasztást lehet kalkulálni és 50 százalékos terhelésnél 0,1 1/Leó fogyasztással. Tehát egy 75-80 LE-s traktor fogyasztása 8-16 liter között mozog óránként.

A javítási, karbantartási költtartama 15 év, de az üzemórája nem haladja meg a 12 ezer üzemórát. Hasonló költségszinttel lehet számolni hazai körülmények között is, ha valaki modem, nyugati traktort akar vásárolni, mert a beszerzési ár, alkatrész- és üzemanyagár hasonló, vagy olykor magasabb. Az erőgépvásárlók zöme azonban MTZ és kisebb részben ZETOR erőgépeket vásárol.

Nyugaton általában a gépi beruházás 50 százalékát teszi ki az erőgép ára. így ma az 50 százalékos kamatmentes hitellehetőség és a forráskiegészítés - 30 százalék - pályázatok útján jelentős kedvezményt jelent.

Az MTZ traktorok ára - típustól, minőségtől, felszereltségtől függően 600 ezer és egymillió forint között változik. A Zetorok ára hasonló kategóriában egy-két millió között mozog. A jelenlegi hitellehetőségek mellett tehát az MTZ-árakat figyelembe véve új erőgépet érdemes vásárolni, de még akkor is érdemes egy „korrekt” jövedelmezőségi számítást készíteni.

A második, harmadik, úgynevezett kisegítő traktor esetében, ahol a gépkihasználás kisebb, olcsóbb, a használt traktor az indokolt; és az esetleges tőkét, hitelt használható, jó minőAmi autóban a Mercedes, az traktorban a Fendt

120 lóerős Massey Ferguson munkagépekkel elöl-hátul „feldíszítve”, munka közben

szehasonlítani a hazai viszonyokkal. Az egyszerűség kedvéért 1 DM-et 60 forinttal veszem figyelembe.

Németországban egy 100 LE-s összkerékhajtású traktor óránkénti költsége elérheti a 60 DM-et (3600 forintot) munkabér és közterhei nélkül, egy 75 LE-s traktor hasonló költsége 47 DM (2800 forint) 200 órás évi kihasználás mellett. Évi 1000 órás üzemeltetésnél a költség lecsökken 26 DM (1560 forintra), illetve 21 DM-re (1260 forintra) műszakóránként.

El kell tehát dönteni, hogy milyen célra akarunk erőgépet venni, csak saját részre, bérmunkára is, szomszédokkal közös használatra stb.

Németországban évi 7 százalékos értékcsökkenéssel számolnak és ez 15 éves élettartamot feltételez. Egy 75 LE-s összkerékhajtású traktor irányára 60 ezer DM, a 100 LE-s 80 ezer DM. Náluk az állandó

ség általában az üzem- és kenőanyagköltség kétszerese (drága szolgáltatás). Az erőgépköltség például egy 50 hektáros gabona-, repcetermelő üzemben 300 műszakórát jelent (6 mű- szakóra/hektár). Ez a német gazdának körülbelül 14 ezer DM költséget jelent (840 ezer forint - 16 ezer 800 forint hektáronként!). A 600 órás üzemeltetésnél ez a költség 9 ezer DM-re csökken (kb. 18 ezer forint hektáronként). Tehát egy 50 hektáros gazdaság sem bír el egy új gépet, a határ évi 500 üzemóra.

Egy jó állapotú használt gépnél általában a beruházás rkölt- ség 50 százalékát és az egyéb kiadások 30 százalékát lehet megtakarítani. A „kéttraktoros üzemekben” átlagosan 4,5 évenként vásárol új gépet a farmer. A gépek kihasználása alacsony - 400-750 üzem- óra/év - és ezért a vezértraktorok üzemeltetése 6000 óra, a második, harmadik traktor életségű, az erőgéphez jól illeszthető munkagépek vásárlására kell fordítani. Hisz az erőgép önmagában holt tőke.

A költségkalkulációnál az alábbi költségtényezőket célszerű figyelembe venni: hajtó- és kenőanyag, munkabér saját üzemelés esetén nincs, közteher, karbantartás, javítás, értékcsökkenés, egyéb költség; állóeszköz-tőkehozadék; forgóeszköz-tőkehozadék; általános költség; bér vonzatú általános költség.

Természetesen a hazai és jelenlegi viszonyoknál csak az anyagi, illetve a legolcsóbb erőgépbeszerzési lehetőséget vettem figyelembe. A technikailag fejlettebb, modernebb traktorok magasabb ára nemcsak a magasabb a forintleértékelésből, hanem a magas műszaki színvonalból is adódik.

A nagyobb teljesítményű - 100 LE felett - univerzális traktorok esetében szinte csak a nyugati típusok jöhetnek számításba. Tánczos Ferenc