Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
1994. március 10., csütörtök Hazai tükör 3 Hova fordulhatunk szükség esetén? Mindenki kerülhet bajba (1.) Manapság bárki bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy mások segítségére szorul. És ez a segítség sokszor meghaladja a család, a barátok, a rokonok erejét. Ilyenkor az állam, a különböző intézmények nyújtotta támogatás felé fordulunk. De milyen lehetőségünk van ezeket igénybe venni? Erről szól az alábbi írásunk, amelyet a Népjóléti Minisztérium lapunknak adott tájékoztatása alapján készítettünk. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak, hogy - a támogatást saját bevételeikből kiegészítve - segítsenek a rászorulókon. így az önkormányzatoknak a kötelező étkeztetést, a házi gondozást és a családsegítést kell biztosítani. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. További étkezésre a szociális konyhában van lehetőség. Ez történhet a konyhán való elfogyasztással vagy úgy, hogy a rászorulónak házhoz viszik az ételt. Előfordulhat, hogy valaki betegsége, idős kora miatt gondozásra szorul, de szeretne továbbra is otthonában maradni. Ő házi gondozásban részesülhet, ami azt jelenti, hogy a házi gondozó meleg ételt visz a lakására, bevásárol, takarít, segít a rend, a tisztaság fenntartásában, elkíséri az orvoshoz, elhozza a gyógyszereit, segít elintézni a hivatalos ügyeit. Nemrégen jelentkezett a feladat, amely tulajdonképpen nem új, csak a megfogalmazása újszerű: a családsegítés, amelyet krízishelyzetben, szociális, lelki, életvezetési problémák esetén lehet igénybe venni. A családsegítő tanácsokkal, a feszültségek okainak feltárásával, terápiával, a támogatások megkeresésével segít a bajbajutottakon. Ha egy-egy településen speciális problémák adódnak, akkor speciális- segítőszolgálatokkal lehet a megoldás útját keresni. Ilyen lehetőség az utcai szociális gondozás, amely elsősorban a hajléktalanokra terjed ki, számukra segítőszolgálatot, gondozási központot hoznak létre. Nagyobb településeken átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet biztosítanak a hajléktalanoknak, étkezési és mosdási lehetőséggel. De kik is a rászorultak egy-egy településen? Sokszor nehéz azonosítani őket, mert nem mindenki fordul problémájával az önkormányzathoz. Ezért kis településeken az úgynevezett falugondnok feladata felkutatni a rászorulókat és megszervezni a segítségnyújtást. A nagyobb településeken a családsegítő szolgálatok, a házi gondozók derítenek fel nagyon sok esetet. (Folytatjuk) Kevesebben, de hosszabb ideig munka nélkül Mi mennyi a munkaerőpiacon? A mögöttünk hagyott február hónapban ezerrel kevesebben keresték fel a munkaügyi központ kirendeltségeit, mint januárban. Kevesebb volt a regisztráltak száma csaknem 500 fővel, mint az előző hónapban. Jelenleg 34.806 fő van állás nélkül. A munkanélküliségi ráta 17,5 százalékról 17,3 százalékra változott. Ez a csökkenési tendencia a körzetek mindegyikére vonatkozik, kivéve Török- szentmiklóst, ahol a regisztrált munkanélküliek száma kismértékben nőtt. Folyamatosan emelkedik a tartósan munkanélküliek létszáma, az év második hónapjában a regisztráltak 83,4 százaléka 6 hónapon túl nem jutott munkalehetőséghez. A munkanélküli-ellátásban érintettek létszáma 19.468 fő. Az új járadékosok, segélyesek száma csökkent, február hónapban 1.381 fő volt. A havi bruttó segély átlagos összege 9.885 Ft. Az átlagos segélyezett napok száma 211 nap, a legmagasabb Kunhegyes és Mezőtúr körzetében (240 nap). Az ellátási rendszerből a zárónapig 2.406 fő lépett ki, ebből 1.145 fő merítette ki a járadékidőt. Jövedelempótló támogatásra 743 fővel többen váltak jogosulttá, mint januárban, ösz- szesen 11.430 fő kapta ezt a juttatást. Lassan növekszik az elmúlt év végi mélyponthoz képest a bejelentett álláshelyek száma, a zárónapon ez 1.074 volt februárban, közülük csaknem fele Szolnok és Jászberény körzetében. Az érvényes állásajánlatok 80 százaléka 30 napnál nem régebbi. Az állásajánlatok csaknem fele a feldolgozóiparból érkezett, kismértékben nőtt az építőipari és a mezőgazdasági kereslet is. A vizsgált hónapban - januárhoz viszonyítva - a kereslet-kínálat viszonyában lényeges változás nem történt, a 100 munkanélkülire jutó állásajánlatok száma átlagosan 3,1 volt. Az alacsony szintű, szűk választékú és szezonálisan váltakozó munkaerő-kereslettel szemben a túlkínálat állandósult. A megyében nőtt az igény az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők iránt, az összes felajánlható munkalehetőség 38,7 százaléka vonatkozott rájuk. A munkáltatók februárban jelzett elbocsátási szándéka 330 főt érint a következő hónapokban. Ebből 200 főt szervezeti átalakítás miatt a martfűi körzetből terveznek leépíteni. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma 2.741 fő a nyilvántartás szerint. Ez az év eleje óta 110 fős csökkenést jelent ugyan, de sajnos a tavalyi azonos időszakhoz képest nem kevesebb a számuk, mun- kerő-piaci helyzetük nem javult számottevően. MUNKÁBAN A MEHESZEK. Tóth János karcagi méhész az áttelelt méheket ellenőrzi, s vitaminos cukros tápanyagot tesz a kaptárakba azzal a céllal, hogy a méhek ellenálló képességét növelje. -nzsA kínai buddhizmus A karcagi önkormányzat adta ki Könyv a kunok történetéről Kínai buddhista kolostorba kalauzolja el látogatóit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum szerdán nyílt tárlata. A gyűjtemény legérdekesebb darabjait mutatják be, közöttük több szobor-, festmény- és textilritkaságot tekinthetnek meg az érdeklődők az év végéig nyitva tartó kiállításon. A tárgyak csoportosítása és elhelyezése, a kiegészítő installációk valósághűen mutatják be a kolostor tereit. A művészi alkotások pedig funkciójuknak, rendeltetésüknek megfelelően kaptak helyet az udvarokban, a csarnokokban. A buddhizmus az időszámítás előtti VI. században Indiában keletkezett, majd néhány évszázad alatt terjedt el egész Ázsiában. A lélekvándorlást tanító vallás a kínai birodalmat az időszámítás előtti első évszázadban „hódította meg”. (MTI) Megjelent Pálóczi Horváth András Hagyományok, kapcsolatok és hatások a kunok régészeti kultúrájában című munkája, mely a Keleti örökségünk sorozat második kötete. A könyvet kiadta Karcag Város Önkormányzata a Magyar Könyv Alapítvány és a Turulháza Alapítvány támogatásával. A mű a magyarországi kunok művelődéstörténeti szerepét igyekszik megvilágítani, elsősorban a régészeti adatok segítségével, de felhasználja a történettudomány, nyelvészet, művészettörténet ilyen irányú eredményeit is. A szerző a témával több mint 25 éve foglalkozik. A könyv első részében meg-, ismerkedhetünk a kun nép történelmével. így kiderül, hogy a XI-XIII. században a kelet-európai sztyeppén élő kunokat komán, kuman és kipcsak névvel is illették. A szerző bemutatja a kun törzsek települési, művelődési szokásai mellett a vándorlásukra vonatkozó tudományos véleményeket is. A temetkezési szokásukról megtudjuk, nem voltak egységesek, hiszen az élő lovas temetkezés mellett a kitömött lóbőrös temetkezés is előfordult. A szokások a társadalmi különbségekben is megmutatkoztak - erről is olvashatunk a könyvben. A II. rész a Magyarországra települt kunok régészeti kultúráját elemzi a beköltözéstől (XIII. század közepe) a XIV. század elejéig, amikor elkezdődik a hagyományos sztyeppéi kultúra felbomlása. A leletkataszterből megtudhatjuk, hogyan, milyen körülmények közt kerültek elő a kun törzsi leletek Balatonszállástól Szentkirályig. A szerző ezek részletes elemzésével igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy a hagyományos sztyeppéi kultúrának milyen elemei éltek tovább hazánkban. D. E. Új reményekkel az eltűntek nyomában (3.) Utasi Éváról csaknem tizenegy éve már, hogy senki sem tud semmit. Az éppen nagykorúvá cseperedett lány akkoriban hagyta el az állami nevelőintézetet és költözött Szolnokra. A Csanádi körúton vett ki albérletbe egy szobát. Munkahelyet is talált magának, az akkori KISZ-büfében dolgozott eladóként. Eltűnésének napján, 1983. július 30-án a szombatot is munkával töltötte. Mikor végzett, hazament, és miután a főbérlő eltávozott hazulról, ő is elhagyta a lakást. Tartózkodási helye azóta ismeretlen. Nem tudni még ma sem, hogy eltűnése összefüggésbe hozható-e arab barátjával való s/akítási szándékával. Utasi Éva 19 éves volt akkor A cserkeszőlői Tigyi Pál 1988 márciusában tűnt el a település közelében lévő „Peres”-tanyájáról. Az akkor 36 éves férfi egyedül élt, és italozó életmódot folytatott. A közeli tanyákban vállalt mindenféle alkalmi munkát, ebből fedezte szükségleteit. A rokonok észlelték, hogy Pál napok óta nem jött haza, ezért fordultak aztán segítségért a rendőrséghez. A 176-180 centi magas, sovány testalkatú, elálló fülű és hiányos fogazatú férfit azóta sem látta senki. Aki az eltűntekről bármilyen adattal rendelkezik, kérjük, jelentkezzen a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán (Szolnok, Baross u. 39. Tel.:372-222). H. Gy. 4MDF Köszönjük a nyugalmat. A TÜRELEM erejét! NÉ6V ÉV AéVT S0LKT n6'TT£M A fesztivál résztvevői tájelőadásokon Kanadából is jön színházi társulat Négy szomszédos országból tizenegy társulat jelezte eddig, hogy részt vesz a határon túli magyar színházak VI. fesztiválján, amelyet május 28-a és június 6-a között rendeznek meg Kisvárdán. Előzetesen jelezte érkezését a kanadai magyar színház is, amely tavaly először szerepelt a fesztiválon, s az idén egy stúdiódarabbal szándékozik indulni. A legtöbb társulat Erdélyből érkezik a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei városba. Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház mellett részt vesz a fesztiválon a Színművészeti Akadémia magyar tagozata is. Kolozsvárról szintén két teátrum lesz jelen, a Magyar Színház, valamint a Pock Bábszínház. Szerepel a fesztiválon a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári Csiky Gergely Színház is. Szerbiából az Újvidéki Színházat, Szlovákiából a kassai Thalia és a komáromi Jókai, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Színházat várják Kisvárdára. A fesztivál résztvevői a versenydarabok bemutatása mellett több mint húsz tájelőadást is tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye településein. A szomszédos országok határhoz közeli városaiban ugyancsak színpadra lépnek a verseny ideje alatt. HÍREK Testületi ülés, ünnepi műsorok Kunmadaras. Március 16-án, tehát jövő héten szerdán délután 14 órakor tartja soron következő testületi ülését a község kép- viselő-testülete. Az ülés legfontosabb napirendi pontjai: az 1993. évi költségvetésről szóló rendelet elfogadása (az 1993. évi költségvetési zárszámadás), valamint előterjesztés a víz- és csatornadíjak emelésére, illetve a háziorvosi szolgálat változó bérének felosztására. * * * Kunmadaras nagyközség önkormányzata többnapos ünnepi rendezvény- sorozatot szervez március 11-től március 15-ig. Az ünnepi megemlékezések március 11-én a nagyközségi művelődési házban összevont iskolai ünnepéllyel kezdődnek, ahol az általános iskola 6. b osztálya „48-as emlékműsor” címmel irodalmi rendezvényt ad elő. A műsort Kiss Józsefné pedagógus rendezte. Március 12-én, szombaton reggel 9.30 órakor a 2. Számú (Petőfi Sándor úti) Óvoda március 15-i gyermekműsorában az óvodások verses, zenés irodalmi műsort mutatnak be. Március 15-én reggel 9 órakor a községháza falán lévő emléktáblát koszo- rúzza meg dr. Kemecsi Imre polgármester. A Kossuth-házban 9.30 órakor színes programok várják az érdeklődőket. A nagyközség polgármestere ünnepi beszédet mond és leleplezi az emléktáblát, majd dr. Bellon Tibor kandidátus, múzeumigazgató megnyitja az emlékmúzeumot. A Kossuth-ház ünnepi programja dr. Ötvös László lelkész-képviselő gyűjteménybemutatásával fejeződik be. A művelődési házban 11 órakor Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára dokumentum- és könyvkiállítás nyílik, s itt lehet megtekinteni Csizi Sándor grafikusművész kiállítását is. A kiállításokat dr. Kemecsi Imre nyitja meg. A március 15-i emlékműsorok utolsó rendezvényeként este 18 órakor ünnepi isteniszteletet tartanak a Református Gyülekezeti Teremben. Az ünnepi programokra a nagyközség lakosságát szeretettel meghívja az önkormányzat. Kopjafakoszorúzás Zagyvarékas. A község március 15-én az ünnepi programokat koszorúzási ünnepséggel kezdi meg. Délelőtt 10 órakor a Szabadság téren felállított kopjafát koszorúzzák meg a helyi pártok, társadalmi szervezetek és a polgár- mesteri hivatal. Az ünnepi beszédet dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár mondja. A koszorúzási ünnepség után a helyi kulturális csoportok adnak műsort, melyben a művelődési ház és az általános iskola énekkara is közreműködik. Sportolni a csarnokban Rákóczifalva. A tavaly átadott sportcsarnokban minden héten kedden tartanak aerobikfoglalkozá- sokat a fogyni és mozogni vágyó asszonyoknak, lányoknak. A foglalkozások este 18 órától 19 óráig tartanak, majd egy fél óra hosszára a férfiaké és a gyerekeké a pálya; este 19.30 óráig focizhatnak a csarnokban. (MTI)
