Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
1994. február 24., csütörtök Hazai tükör 3 Az erős kéz többet ér a ravaszkodásnál A tiszaderzsi vajda, akit csak „Rókának” becéznek Tiszaderzsen él egy ember: Barkóczi József, aki állítja magáról, hogy rendet tudna tenni Tiszaburán a cigányok között. Ezt a tényt, egy szerkesztőségünknek írt levelében is kihangsúlyozta. Határozottsága - nem titkolom - kíváncsivá tett, hiszen a fenti állítás - ismerve a burai eseményeket, melyről lapunk is részletesen beszámolt - felér a csodatevéssel. Már a találkozásunk előzménye is érdekes volt. Peresre érve, a templomtól nem messze lévő kis boltocskában egy cigányasszonytól kértem útbaigazítást.- Tudja, hogy hol lakik a cigányvajda?- A Rókát keresi? A sportpálya mellett van a háza. Odamentem. Még éppen jókor, mert a vajda, akit csak Rókának becézett a bolti cigányasszony, útra készült. Kérdéseimmel azonban még sikerült egy jó félórára lefoglalnom.- Csavaros eszű, furfangos, dörzsölt ember a derzsi vajda?- A Róka becenév miatt kérdezi?- Kettőt találhat még!- Na jó! Az az igazság, hogy még gyerekkoromban ragadt rám ez a becenév. Apáról fiúra szállt nálunk ez az elnevezés. Biztos van a ravaszdiságban, dörzsöltségben valami, de állítom, hogy erős kézzel többre megy az ember, mint a furfang- gal. Vallom, hogy az az ember, aki nem tud rendet csinálni, az ne is vállaljon pozíciót!- Ezek szerint Barkóczi Józsefnek vannak pozíciói...- A Magyarországi Cigányok Érdekegyeztető- és Érdekképviseleti Szervezetének vagyok tagja. E mellett képviselő vagyok a községi testületben. A hivatalban is dolgozom, szociális ügyekkel foglalkozom, mint családsegítő.- No meg vajda is egyben! Hogyan szerzi meg a cigányember ezt a titulust?- Régi divat az - sajnos sok helyen már nem él ez a tradíció, hogy a cigányok alávetik magukat egy olyan ember akaratának, akit mindenféle szempontból elfogadnak. Ez az ember a vajda, akit rendesen, nyugodtan mondhatom úgy is, teljesen demokratikus módon választanak meg. Én is így lettem vajda itt, még 1988-ban.- Ezek szerint minden szempontból elfogadta magát az a több mint kétszáz cigány, aki itt él. Ön is így érzi ezt? Nem akarok piszkálódni, de hallottam, hogy volt már dolga a törvénynyel.- Nem is tagadom, de ez már rég történt, és nem volt nagyon komoly az ügy. Arra azonban megtanított, hogy tiszteljem a törvényt. De nézze! Én nem iszom, nem dohányzom. Világéletemben dolgoztam, mint műtős. Budapesten, a Kardiológiai Intézetben és Szolnokon, a He- tényi kórházban is tőlem jóval okosabb emberekkel dolgozhattam, akiktől tanulhattam, akikre felnézhettem. Életem egyik legszebb időszaka volt ez. 44 éves vagyok, nős, nyolc gyerekem van, több unokám. Ha így nézzük, akkor igen a válaszom a kérdésére.- Nem egy „vasgyúrós” alkat, mégis állítja, hogy Burán erős kézzel rendet tudna csinálni. Avasson be titkaiba! Hogyan?- Nincs itt semmi titok. Itt Derzsen is elég vad volt a helyzet korábban, de most rend van. Üzenem a buraiaknak, hogy nem erővel kell kivívni pozícióikat, mert a törvény ellen nem tudnak győzni. A magyarokkal nem diktatúrát kell folytatni, hanem megpróbálni velük együtt élni! En gyakran járok arra és tudom, hogy Burán a legnagyobb baj az, hogy nincs a cigányok közt olyan ember, akit elfogadnának: „sáros” mindenki. Ha lenne ilyen, aki köztük él, akit az általam említettek szerint elfogadnak, akkor nagyon hamar megoldódna ott minden. Az nem segít, ha kive- zénylünk egy halom rendőrt, mert akinek nincs munkája, pénze, az úgy is kivágja a fákat, hogy melegedjen, vagy tyúkot lop, hogy megtöltse egyszer a bendőjét. Vagy elkeseredésében iszik és verekszik. Ezért kellene előbb a fejükkel beszélni, mert úgy érzem, ott nagyon el vannak hanyagolva a cigányok. Én úgy érzem, ebben vagyok erős, ezért is tartanak tőlem a cigányok: jobban, mint öt rendőrtől.- Ha itt tyúkot lop valaki, kivágja, ellopja a tiltott fát - szó szerint rossz fát tesz a tűzre -, azt ki tudja meg először?- Ha van panaszos, állítom, hogy én. Még a magyarok is hozzám fordulnak először. Az már régen baj, ha rendőrt kell idehívni.- Volt már rá azért eset?- Csak nagyon ritkán. Nem rég maga a füredi kapitányság nyilatkozott úgy, hogy sok ilyen nyugodt cigánylakta község kellene a környéken. Ezért kérem én a körzeti kapitányságok, ügyészségek vezetőit, hogy támogassák a roma tradíciók visszaállítását. Legyen minden cigánylakta településnek vajdája! * Lehet, hogy e beszélgetés után a cigányszervezetek vezetői közül sokan megorrolnak Burán Barkóczi Józsefre, igen éles kritikái miatt. Ám miután ezt - figyelmeztetően - tudomására hoztam, így reagált: „Bármikor hajlandó vagyok leülni velük beszélgetni erről. Ha bármelyik állításom nem állja meg a helyét, vállalom a következményeit.” A derzsi vajda tehát „táncba hívja” a buraiakat. Ha létrejön ez a találkozó, talán valóban segít. Ha már ilyen jó a derzsi példa. Gyanítom azonban, hogy ezzel az állítással is sokan vitába szállnak Barkóczi József falujában. P.M. Vád és vádaskodás Mostanában, mintha egyre többet lehetne hallani és olvasni a különböző településeken élők közötti viszálykodásról. Van, hogy a vezetőket támadja az ilyen, vagy olyan okok miatt „felbőszült” lakosság, ilyenkor a valós és ugyanúgy a vélt sérelmeiket habozás nélkül vágják a címzettek, a „vétkesek” szemébe. Máshol maguk a polgárok között dúl a harc. Az ellenséges táborok célja többnyire az, hogy lehetetlenné tegyék egymás életét. Ennek érdekében sokan ember feletti erőfeszítésekre is képesek. Olyan is létezik, hogy a „háborúskodó” feleket valójában csak egy-egy ember képviseli. A többség leginkább csak külső szemlélőként, esetleg az egyik, vagy másik oldallal szimpatizálva, néha drukkerként vesz részt az egyre zajló eseményekben. A legtöbb embert aztán végképp nem érdekli ki és miért küzd, ők legtöbbször legyintenek a civakodókra, és inkább magukban morfondíroznak azon, hogy jó-e ez így. A fület és a jóízlést egyaránt sértő kifejezések, vádaskodások hallattán elgondolkodnak: megengedhető-e az, hogy bárki bármikor bárkinek bármit mondhasson? A demokratikus jogok természetesen biztosítják a szólás szabadságát. Ezzel együtt éppen olyan természetesnek kellene lennie annak is, hogy ki-ki fel tudja mérni, hol az a határ, amelyen átlépve mások érdekeit, érzéseit könnyen megsértheti. (Az más kérdés, ha a „határátlépés” éppen ezzel a szándékkal történik.) Magasabb fokozatnak számít, ha a „győzelem” érdekében a vádaskodás eszközeként a sajtó nyilvánossága által adott lehetőséget is fel kívánják használni. „Ezt írja meg: A múltkor egy cigányasszonyt rabolt ki a rendőr.” - ajánlják az újságíró figyelmébe az igazán nem mindennapinak tűnő esetet. A téma kétségtelenül érdekes, biztosan sokan olvasnák nagy érdeklődéssel az erről készült cikket. A hatás sem maradna el, ugyanis a közöltek alapján sokakban kialakulna a szóban forgó emberről, aztán talán az általa képviselt egész szervezetről egy - feltételezhetően nem túl kedvező - vélemény. Pedig lehet, hogy valójában semmi sem történt, csak egy különleges élethelyzet adott félreértésre okot. Persze az sem lehetetlen, hogy tudatos bajkeverésről van szó. Valakinek talán érdekében állhat a „cirkusz”, amennyiben számára mindegy, hogy milyen módon vívja ki környezetében az áhított népszerűséget. Bizonyára ezzel, a vagdalkozó stílussal is lehet eredményeket elérni: a testületnek rossz hírnevet, a vezetőknek bosszúságot, - mondván „hogy lehet ilyet leírni”- a dologgal közvetlenül érintett embernek pedig egy könnyen tapadó „bélyeget” és egy életre szóló keserűséget. Ha a sérelem jogos, talán akkor a legegyszerűbb és célravezetőbb - még ha nem is a leggyorsabb - az „elégtétel”. A feljelentés alapján megindított hivatalos eljárás majd kideríti pontosan, hogy mi történt, tárgyilagosan, tényekkel alátámasztva és ami nagyon fontos, vagdalkozás nélkül igyekszik pontot tenni az ügy végére. Felesleges tehát a vádaskodás, nincs is rá szükség. A bizonyítékok felsorakoztatásával megalapozott vádat képviseli majd az ügyészség. A bűnösség megállapításáról pedig egyedül a bíróság dönthet. Horváth Győző Fizetőképtelenek az idősek Jászapátiban Új reményekkel az eltűntek nyomában (1.) Tizenegy éve keresik a fiatal tanítónőt Törvényi előírás alapján a megyei közgyűlésnek rendeletben kell megállapítania - minden év március 31-ig - a fenntartásában működő bentlakásos szociális otthonokban fizetendő térítési díjakat. A személyi térítési díjaknak az érvényben lévő jogszabályi előírások alapján történő megállapítása az intézményvezető feladata. Amennyiben a fizetésre kötelezett jövedelmi viTegnapi cikkünkre reagálva Négyesi Zoltán, Tiszabő polgármestere elmondta, amikor hivatalában felkerestük, hogy a pénzügyi döntéseket nem ő egy- személyben, hanem az önkormányzat egyetértésével hozta, és ő személy szerint most sem tenne másként, mint 1991-ben. Ezt azzal indokolta, hogy Tiszabőn csak az önkormányzat vállalkozására számíthatnak a falu polgárai, hiszen külső vállalkozó nagy ívben elkerüli a községet, a fejletlen infrastruktúra és a falu „el- cigányosodottsága” miatt. A polgármester szerint dönteniük kellett, hogy vagy vegetálnak négy évig, vagy megpróbálnak életet lehelni a községbe. Négyesi Zoltán nem tudja megmagyarázni, hogy miért csak 1994-ben sorolták községét a gazdaságilag elmaradott települések közé, hiszen ha ez 1991- ben megtörténik, akkor most nem lennének pénzügyi nehézségek. Mint mondja, a falu a megye leghátrányosabb helyzetben lévő községe. A munkanélküliség 70 százalékos, az egy főre jutó személyi jövedelemadó nem éri el az ezer forintot, irreálisan magas a rendszeres szociális segélyben, jövedelempótló támogatásban részesülők száma. Három évvel ezelőtt, amikor az önkormányzat azt a bizonyos 10 millió forintot a szalmabrikett üzem megépítésére fordította, már kényszerpályán volt a testület. Ugyanis a beruházást egy évvel korábban kezdték megfelelő pénzügyi alappal. szonyai indokolttá teszik, az intézményvezető a személyi térítési díjat csökkentheti, illetve elengedheti. Az ötvenkét férőhelyes Jászapáti Idősek Otthona nem kíván élni a teljes jogszabályi lehetőséggel, mivel a jelenlegi térítési díjat is csupán a gondozottak 61 százaléka képes megfizetni, további emelés esetén az intézmény kihasználtsága sem lenne biztosított. A megyei közgyűlés rendeA fejlesztési tervekhez a község vezetése akkor mindenhonnan támogatást és biztatást kapott, csak ezek később nem váltak csengő forintokká. Az idő is az önkormányzat ellen dolgozott, az infláció és a forint sorozatos leértékelése megduplázta a beruházás bekerülését. Dönteniük kellett, hogy vagy abbahagyják a beruházást, és ócskavassá válik a már megkezdett szalmabrikettgyártó vagy pedig szabálytalanság árán is befejezik az üzem építését. A testület úgy döntött, hogy a falu érdeke az utóbbit sürgeti, ezért hitellel, szabálytalan pénzfelhasználással befejezték a beruházást. A gépsor 1992-ben üzembeállt, volt munkahely, árbevétel és haszon is. Tavaly azonban az aszályos év miatt eleve csak kevés búzaszalmát tudtak betakarítani, a kárt pedig tetézte, hogy a villám belecsapott a szalmakazlakba, ezért leégtek, és nem maradt mit feldolgozni. A húsüzem megépítését is szorgalmazták, hogy a faluban a sertéshizlalási kedvet visszaállítsák, mert korábban mintegy 2 ezer hízót adtak el az ott lakók, ma viszont ez minimális. Kétezer hízó pénzbevétele viszont sokat javítana a lakosság anyagi helyzetén. Négyesi Zoltán elmondta, hogy az ellene felhozott „vádakban” több a rosszindulat, mint a tényleges szabálytalanság, és a falu létének ellehetetlenülése a támogatási rendszer rossz működésének eredménye. letben rögzítette az új térítési díjakat. E szerint a bentlakásos szociális ellátásért 1994. április 1-jétől a következő összegeket kell fizetni naponta: Jászapáti Idősek Otthonában 250; a bánhalmai-, tiszaugi-, pusztataskonyi Fogyatékosok Otthonában 210, 190, illetve 120 forintot; a pusztataskonyi otthon rehabilitációs részlegében 240; míg a karcagi Egészségügyi Gyermekotthonban napi 195 forintot. - scsj Tiszabőnek ez évente körülbelül 5 millió forint forrástöbbletet jelentett volna, amely lényegesen megkönnyíthetné a község működését. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 7 millió forintot, amely a tavalyi forráshiány-pótlás kérvényében szerepelt, akkor a kettő bőven fedezné a község önkormányzatának jelenlegi adósságát. Túlzottnak tartják ugyanis a számvevőszéki vizsgálatban megállapított adósságállományt. Tavaly egyébként azért nem kapta meg Tiszabő önkormányzata a pótlólagos állami támogatást, mert beruházott, és a törvény értelmében ilyen önkormányzatnak nem jár pótlólagos támogatás. A szociális segélyezésre kapott pénzeket teljes mértékben az arra rászorultaknak osztották ki, sőt az önkormányzat intézményei költségvetésének elvonásával a szociális keretet 6 millió 300 ezerről 14 millió 700 ezerre növelték. Az 1994-es önkormányzati költségvetés már 62 millió forintos hiánnyal számol, amelynek oka, hogy jelentősen emelkedik a jövedelempótló támogatások összege, valamint 10 millió plusz kiadást jelent a közalkalmazotti törvény végrehajtása. A pénzre központi keretből szüksége van az önkormányzatnak, hiszen nélküle lehetetlen az intézmények működtetése. Ha a beruházás sorozat sikerül, akkor most Tiszabő önkormányzatát példaként emlegetnék, csak hát...-spanSzolnok megyében jelenleg tizenhét olyan eltűnési ügyet tart számon a rendőrség, ameVarga Julianna lyekben eddig a legapróbb árulkodó nyomra sem bukkantak. A legrégebbi, folyamatban lévő vizsgálat dossziéját 1983. január 18-án nyitották a Szolnoki Rendőrkapitányságon. Ezen a napon jelentették be a hozzátartozók az akkor 24 éves Az elmúlt év munkáját értékelte a minap a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ szokásos év eleji apparátusi értekezletén. Az országosan egységes paraméterek alapján történő, megyék közötti megmérettetésben több mutató tekintetében is elsők között helyezkedik el a megyei munkaügyi központ - hangzott el Miskó Istvánná igazgatói beszámolójában. Az ügyintézés gyorsasága tekintetében például az országos 22,5-es átfutási nappal szemben 19,5 nap áll Szolnok megyében. Hogy ténylegesen mi van e számadatok mögött azt - többek között - dr. Fazekas Mária, szolnoki kirendeltségvezető hozzászólása is kellőképpen érzékeltette. Ügyfélforgalmi adataik szerint 1993-ban 184 ezer 232 fő fordult meg a szolnoki kirendeltségen ügyintézés célVarga Julianna eltűnését. A csinos, 170 centi magas, karcsú fiatal lány Szolnokon élt a Balogh Ádám utcában a pedagógusok számára fenntartott szállóban. Onnan járt ki naponta Rákóczifalvára az általános iskolába tanítani. Azt nem tudni, mi bánthatta, talán a borongós téli időjárás is oka volt depressziójának. Többféle gyógyszert is szedett emiatt. A fiatal tanítónőt január 13-án látták utoljára. A szállóból a közeli boltba készült, onnan fjedig barátnőjéhez, akivel színházba akartak menni. Az előadást nem látta, a színházba soha sem érkezett meg. Azóta is hiába keresik. A másik ügyet is a szolnoki nyomozók indították csaknem tíz évvel ezelőtt. 1984 decemberében testvére jelentette be, hogy az akkor negyvenéves Papp Lászlónak nyoma veszett. A kb. 160-165 centi magas, vékony testalkatú, szőkésbarna hajú férfi akkoriban épült fel betegségéből. Miután a kórházi kezelése véget ért, már nem sójából. Ez egy munkanapra vetítve 908 fő (!). (Az adat nem tartalmazza azokat az ügyfeleket, akik tájékoztatás, reklamáció, adóigazolás átvétele stb. miatt jelentek meg.) Az elmúlt év érdemi ügyintézései során 7 ezer 567 fő munkanélküli járadék, illetve pályakezdők segélye iránti kérelmet vettek fel, 4 ezer 68 fő ellátását szüntették meg, 12 ezer 870 társadalombiztosítási kártyát kezeltek. E feladatokat a kirendeltség 29 fővel látta el. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a napi munkával párhuzamosan történt a munkatársak humán szolgáltatásra történő felkészítése, válik érthetővé a kirendeltségvezető ténymegállapítása: munkatársai elérték a terhelhetőség végső határát. Az az általános tendencia, hogy országosan csökken a regisztrált munkanélküliek kát lehetett látni őt. Utoljára december 10-én a Tisza gátján látták sétálni. Azóta nem tudni, hová lett. Papp László Aki az eltűntekről bármilyen adattal rendelkezik, kérjük jelentkezzen a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályán. (Szolnok Baross u. 39. Tel.: 372-222) H. Gy. száma, ez azonban a munkaügyi kirendeltségeken egyelőre nem érezteti túlterheltség-csökkentő hatását, s nemcsak azért nem, mert a jövedelempótló támogatásra jogosultak továbbra is a kirendeltségek ügyfelei maradnak, hanem mert a hatósági munka mellett egyre nagyobb körre terjesztik ki humán szolgáltatásaikat is. Az* értekezleten megfogalmazódtak a közszolgálati dolgozókkal szemben támasztott, fokozott követelmények is: a magas szintű szakmai fölkészültség, pártpolitikai semlegesség, az aktuális foglalkoztatáspolitika megvalósításának szolgálata. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy mindezek az elvárások a jövőben a munkaügyben dolgozó köz- tisztviselők anyagi elismerésével párosulnak.-kálmánAllami pénzeket herdáltak el Tiszabőn? (2.) Lassú döntés falut mos (el) ; § |§ | A regisztráltak száma csökken - nem a munka
