Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

6 Az Új Néplap Kétpón 1994. február 21., hétfő Az ÁMK mindennapjai imbibm Az osztály létszám: huszonegy fő Beszélgetés a község első emberével i/ Az idén már megszólal Kiséri Sándor igazgató Az ÁMK igazgatójától, Kí­séri Sándor biológia-földrajz szakos tanártól, aki 1960 óta igyekszik a nebulóknak tudását átadni, az összevont intézmény - óvoda, iskola, klubkönyvtár - életéről érdeklődtünk.- Igazgató úr, mennyi gyerek jár önökhöz?- Az itt élő lakosság közel ti­zenhat százaléka. Negyven óvodás gyerekre három főállású óvónő, egy gyermekggondozó, és két dajka vigyáz. Az általá­nos iskolába tizenkét nevelő, - mindannyian képesítéssel ren­delkeznek - oktat százhárom ta­nulót. Két nyugdíjas kollégát foglalkoztatunk, és olyan sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy az ének kivételével a felső tagozatosaknál minden tan­tárgynak van szaktanára.- Mind a nyolc osztályt he tudták indítani?- Igen, és évek óta ez az első olyan tanévünk, amikor az első osztályosok száma a legrrjaga- sabb, huszonegy gyerek jár ide. A többi évfolyamnál 9-13 kö­zött van a tanulói létszám. Nem szeretnénk összevonást csi­nálni, amit nem is kell megten­nünk, még a következő tanév­A község azzal büszkélked­het, hogy belgyógyászati és izo­tóp diagnosztikai szakvizsgával rendelkező háziorvosa van. Dr. Szekeres András közel tíz éven keresztül Szegeden és Budapes­ten dolgozott, majd állandó lakhelyének Kétpót választotta. Több mint egy éve itt dolgo­zik, naponta rendel, és munka­időn kívül is fogadja lakásának ajtaján becsengető „betegeket”. Munkájáról, a körzetébe tarto­zók egészségügyi állapotról, a rendelő felszereltségéről kér­deztük.- Kétpó abban a közel sem sajátos helyzetben van, hogy a téesz feloszlott, kft.-vé alakult, ezzel nőtt a munkanélküliek száma, egyre többen kerültek elbocsájtásra. Az agrárpolitika hibájából romlott az egészségügyi hely­zet is. Az életmód változása, az anyagi helyzet romlása nagy­ban befolyásolja az emberek egészségi állapotát. A betegsé­gek megelőzése - ami a házior­szakmunkásképzőbe jelentkez­tek Szolnokra, Mezőtúrra, Kun­hegyesre. Gondot jelent szá­munkra, hogy egyre többen mennek el tőlünk Tiszaföld- várra és Mezőtúrra a hat osztá­lyos gimnáziumba. Az idén hárman jelezték már ezirányú szándékukat.- Van-e az iskolában nyel­voktatás?- A nyelvi laboratóriumban németet tanítunk. Ez a tanter­münk történelem és magyar nyelv oktatására is szolgál. Ér­dekessége az, hogy hosszú évek munkájával Enyedi Ferenc ma­gyar-történelem szakos kolléga két kezével és szűnni nem akaró lelkesedéssel „barkácsolta” olyanná, ahogyan most látható. Térképek a falakon, a kronoló­giai sorrendek, a tanulópadok kapcsolótáblái és minden, ami benne látható visszajelzésesek, a monitorokra kivetíthetők, il­letve a tanári asztalba beépített kapcsolórendszerrel irányítha­tók. Négy monitor és tizenkét számítógép is a berendezéshez tartozik. Ezek jó részét pályáza­tokon nyert pénzekből vásárol­tuk.- Úgy hallottuk, az iskolának saját alapítványa van.- Közművelődési felada­tokra, tehetséges és hátrányos helyzetű gyerekek segítésére, valamint eszközbeszerzési cé­vosi szolgálat elsődleges célja lenne - ilyen helyzetben szinte lehetetlen.- Pontosan mit ért ezen?- Több összetevője van a do­lognak. Az egyik az, hogy a hozzám forduló betegek, ami­kor kiderül, hogy táppénzre kel­lene menniük, kérik, ne írjam ki őket. Félelmük abból adódik, hogy betegállományuk alatt el­veszíthetik munkahelyüket. Ezért inkább fel sem keresnek, már csak akkor, ha igazán ko­moly a baj. Több mint egy éves itt tar­tózkodásom alatt - ezzel lehet, hogy „fehér hollónak” számí­tok - egyetlen egy szimuláns beteggel sem találkoztam. Le­tagadják betegségüket, csak­hogy dolgozhassanak. Ráadásul rendkívül zárkózot­tak az itteniek. Befogadtak ugyan, de ha egyenként kere­sem fel őket - felderítvén be­tegségüket - elzárkóznak a vizsgálatoktól. Pedig az ilyen „felderítő” munkának nagy sze­lőkre „Médiatár” néven alapít­ványt hoztunk létre. Tavaly 60 ezer forintot tudtunk az alapít­vány pénzéből a fenti célokra fordítani. De segítjük a tanuló­kat azzal is, hogy három éve minden tankönyvet ingyen kap­nak, illetve a polgármesteri hi­vatal egy-egy tanévben öt hó­nap ingyenes étkeztetést bizto­sít.- Van az intézménynek kony­hája?- Nincs, a téesz konyháról étkezünk a bejáró gyerekekkel együtt. Ők menzás tanulószo­bán vannak, mivel fenntartási gondok miatt az elmúlt évben megszűnt a diákotthon.- Ez a gond önöket elkerüli?- Sajnos nem. Dolgozóink megkapták a közalkalmazotti törvény által előírt béremelést, de dologi kiadásra szinte semmi nem jut. Szeretnénk a gázt be­vezetni, de nincs rá anyagi fe­dezetünk. Tornatermet évek óta nem tudunk kialakítani, hiába pályázunk, pénzt eddig még nem kaptunk. Audiovizuális és szemléltető eszközeink jó része évekkel ezelőtti. Önerőből úja­kat vásárolni nem tudunk. Klubkönyvtárunkban a főhiva­tású státuszt, pénzhiány miatt, meg kellett szüntetnünk. Most tiszteletdíjas kolléga látja el a kölcsönzési, filmvetítési, prog­ramszervezési feladatokat. repe van az elsődleges megelő­zésben.- A gyermekeknél is ez a helyzet?- Őket a szülők „irányítják”. Az tény, hogy sokuk - az itt lakó gyerekeknek közel 60. szá­zaléka - túltáplált. Ez pedig magas koleszterin szint emel­kedést, későbbi szívinfarktus veszélyt eredményez. Oka az, hogy önellátásra rendezkedtek be. Az elfogyasz­tott étel jó részét maguk állítják elő, ez pedig elsősorban disz­nóhúsból áll. És ennek a 149 óvodás és iskolás korú gyermek több mint fele ki van téve.- Volt-e önöknél influenza járvány?- Vírust kimutatni nem tud­tunk. A Szolnok megyei átlag­hoz képest az influenza jellegű megbetegedések száma alacso­nyabb volt. Szövődményes megbetegedés nem fordult elő, normál lefolyásúnak mondha­tom a „járványt”. Az itt élő em­berek rendkívül szívósak, még így is, hogy az országos átlag­nál rosszabb körülmények kö­zött élnek.- Az orvosi rendelő felsze­reltsége viszont nem látszik az átlagnál rosszabbnak.- Hála Istennek, ez valóban így van. A háziorvosi rende­lőkben a megszokottól eltérően, komolyabb kapacitású és prog- ram-feldolgozású számítógép­pel rendelkezünk. Még az önkormányzati hiva­talnak is be tudunk segíteni. E mellett teljes az alapműszere­zettségünk. Ami pillanatnyilag még csak „vágyálom”, az a he­lyi minilabor megvalósítása. Nagyon sokat jelentene, ha si­kerülne megvalósítani. De a rendelőben házi patikánk is van, amely igen sokat jelent. A felírt orvosságért nem kell Me­zőtúrra utazni, ezzel sok pénzt és időt lehet megtakarítani. A község polgármesterével, Gyarmati Lászlóval a várható beruházásokról és a földtulaj­don alakulásáról beszélgettünk.- Az idén úgy tűnik „megszó­lal” nálunk is a telefon -kezdte. A MATÁV a Kőrös Commal közösen márciusban elkezdi a fővezeték kiépítését, majd a községen belüli előfizetők rá­csatlakozását. A központ helyét már régebben kitűzték, a lakos­ság a hozzájárulási összeget - húsz, illetve negyvenezer forin­tot - befizette. Az itt élők tizenöt százaléka igényelte ezt a szol­gáltatást, jóval kevesebben, mint a másik nagy beruházá­sunkat, a gázvezetést. Erre hat­van százalékos az igény és szin­tén lakossági hozzájárulással - ötvenezer forint bekötésenként - tudjuk megvalósítani. Az elmúlt év októberében a szolnoki kor­mányülés tizenkét kisközség gázfejlesztési tervének központi támogatását elfogadta, így a miénket is. Részvénytársaságot kívánunk alakítani, mely ter­vünkről falugyűlésen tájékoz­tattuk a lakókat. Dr. Barcsik József megyei főenergetikus patronálja ezeket a községeket, akinek segítségé­vel az elmúlt héten elkészült az Ipari Minisztériumhoz benyúj­tandó pályázatunk. Várhatóan két év alatt megvalósul a gázve­zetés, melyre igencsak szüksé­günk van. Az idei fűtési sze­Megélhetési gondok miatt egyre több azoknak a száma, akik eddigi megszokott, ked­venc újságjaik előfizetéséről kénytelenek lemondani. Szekeres Ferencné, a kereszt- rejtvények kedvelője életében először úgy döntött, hogy ha már megvette, elolvasta és meg is fejtette a Fülesbagoly újság pályázatát, beküldi azt. Próbál­kozását siker koronázta. Két héttel ezelőtt postai szelvényt hozott számára a kézbesítő. Nem igazán értette, miről is van szó, mivel a tartalom árának fel- tünttésénél több mint 30 ezer forint szerepelt. A csomagot át­véve és kibontva derült ki, hogy rejtvényének beküldése nem volt hiábavaló. Ugyanis nyert, mégpedig egy elektromos, ti­Kecskés Mihálynéval, a pol­gármesteri hivatal pénzügyi előadójával a költségvetésről, segélyekről, munkanélküliség­ről beszélgettünk. Harminckét millió forintos ezévi költségvetésük 64 száza­léka bér és annak vonzata. Normatív támogatásuk az el­múlt évihez képest nem válto­zott, működési hiányuk hét mil­lió forint. E hiány pótlására hi­telt kell felvenniük, amit igen­csak megnehezít, hogy nemigen van olyan épületük, amit az OTP a kölcsön fedezeteként be­számítana. Dologi kiadásra ele­nyésző összeg marad. A segélykeretük közel egy­millió kétszázezer forinttal emelkedett a tavalyihoz képest. Igaz, hogy a munkanélküliek­nek kifizetésre kerülő összeg ötven százalékát központilag leutalják, de a másik felét hely­Gvarmati László polgármester zonban gondot jelentett a tüzelő beszerzése. Az áfész megszün­tette a Tüzép telepet, az embe­rek kukorica csutkával és az er­dősávok megritkításából szár­mazó fával fűtöttek. Nagyon fontos feladat lenne az úthálózat portalanítása, de sajnos hiány­zik az a tízmillió forint, amiből meg tudnánk valósítani.- Hogyan alakult önöknél kárpótlás?- A kárpótlásra kijelölt 60 ezer 200 aranykorona 70-75 százaléka gazdára talált az árve­résen. Százhúszan egytől húsz, tizenhatan húsztól ötven, tizen- ketten ötventől száz, hatan pe­dig száz hektár feletti földtulaj­donnal rendelkeznek. Megala­zenhét műveletes Toyota varró­gépet. Először kicsit zavarban volt, mivel eddig varrással nem foglalkozott. Asztalos Sándomé varrónő segítségével sikerült a gépet működőképes állapotba hoznia. Azóta szorgalmasan gyakorol, igyekszik a sza­bás-varrás fortélyait elsajátítani. Mivel munkanélküli és két gyermek édesanyja, úgy tűnik, kevesebb gondja lesz a ruház­kodással. Mert az utódok nő­nek, ruhákat nyűnek, és Kétpón nem igen találkozni „turkálós- sal” sem. A boltban vásárolható gyermekruhák áráról pedig jobb, ha nem beszélünk. Ezért öröm a háznál a varrógép, me­lyen önmaga és férje számára is „kísérleti” darabokkal próbál­kozhat. ben kell kigazdálkodni. A feb­ruár 1-i adatok szerint 130 munkanélküli él a községben, akik közül harminchármán jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülnek. Számuk tizennyolc fővel - a téeszből való elbocsáj- tás miatt - emelkedni fog már­ciusban. Négyen kapják a gyermeknevelési segélyt, és ti- zenketten vannak, akik szociális étkeztetésben részesülnek. Rendszeres segélyt öt idős korú ember kap a hivataltól, és egyre több azoknak a száma, akiket egyszeri, két-háromezer forin­tos támogatással segítenek. Munkalehetőség nincs! A csavarüzem megszűnt, a var­roda „haldoklik”, a kft.-vé ala­kult téeszből kifelé küldik és nem befelé hívják az embere­ket. A kör bezárult. Pedig a két- pói ember dolgozni szeretne. A község belgyógyász szakvizsgával rendelkező háziorvosa, dr. Szekeres András adatfeldolgozás közben. zenhat elsős tanulónk lesz.- A nyolc osztályt végzők kö­zül ki merre tekintget?- Mind a tizenhármán to­vábbtanulnak. Két gyerek szak- középiskolába, a többiek pedig Az Enyedi tanár úr kétkezi munkájával „barkácsolt” oktató terem. Orvos és házipatika Belgyógyászati szakrendelés helyben Érdemes próbálkozni Fortuna felkereste Kétpót Kezdeti próbálkozások a nyeremény varrógépen —/----------------------------------------------------------------------------­\ J Dolgoznának, de nincs hol! Költségvetés - segély - munkanélküliség a telefon kítjuk a gazdakört és számítunk március 1 -tői a falugazda segít­ségére is. Személyét még nem ismerjük. Mezőtúrral közös fa­lugazdánk lesz, aki minden hé­ten két napot Kétpón fog eltöl­teni.- Azt hallottuk néhány gazdá­tól, hogy gondjuk van a földki­adó bizottsággal.- Több gond is jelentkezett, amit, ha másképpen nem megy, bírósági úton kívánunk ren­dezni. Az egyik az, hogy a rész­arány-tulajdonosoktól az őszi vetésterületre a téesz hektáron­ként tizenhétezer forintot kér, ami irreális ár. Hiszen a vetési, szántási díjat és a közvetlen felmerülő költségeket kell csak megfizetnünk. A másik prob­léma az, hogy közölték: fizes­sen be minden részarány-tulaj­donos 12-14 ezer forintot a me­liorációs és öntözési költsé­gekre. Ennyit követelnek visz- sza. Ezt megfizetni nem tudják, kölcsönt felvenni sokuknak módjában sem áll. A most kiosztásra kerülő föl­deket aranykoronánként 370 fo­rintért szándékoznak adni, ami szintén felháborodást váltott ki. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az összeget. A gazdakör meg­alakulásával többek között az lenne a célunk, hogy megfelelő érdekképviseleti szerve legyen a részarány-tulajdonosoknak, az új gazdáknak. Besegítő kézbesítő Harminccal v több Jutka, az Új Néplap terjesztője Farkas János és felesége remek üzletemberek. A községben ugyanis amióta az Új Néplap terjesztését kézbe vették és kézhez szál­lítják - mégpedig reggel hét óráig - azóta harminccal több előfizetőt mondhat magáénak a megyei napi­lap. A kilencszáz lakosú falu­ban hetven előfizető kedvé­ért indul útnak Jutka reggel fél hatkor és hét órára vé­gigkerekezi a községet. Ré­gebben a téesz üzemi kony­háját vezette, de munkahe­lye megszűnt. Most a lap terjesztésével, új előfize­tőkkel, a háztartás vezeté­sével és nyolcadik osztályos fia nevelésével foglalkozik. Elmondása szerint egy dolog van, amit az olvasók közül többen szóvátettek, ez pedig a következő: keveslik a Nagykunság falvairól, kisközségeiről szóló íráso­kat. Szeretnék, ha legalább annyi jelenne meg erről a térségről is, mint amennyi a jászságiakról. Amivel viszont elégedet­tek és sokan segítséget kap­tak a laptól az az, hogy a földtulajdon kérdéseiről, a mezőgazdasági támogatási rendszerről, valamint a kü­lönböző, ezzel kapcsolatos lehetőségekről megfelelő tájékoztatást kaptak. Erre szükségük is volt, hiszen sokan közülük részaránytu­lajdonosok, illetve kárpót­lási földjüket művelik vagy műveltetik. Az oldal írta: Czikkely Anna Fotók: I.L. és C.A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents