Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda Kultúra----aktualitások 5 A tévé képernyője előtt Hovatovább ott tartok: a te­levízióról - mostani műsorá­ról - jót vagy semmit. Talán egyetértenek velem nézőtársaim, hogy az elmúlt napokban semmi olyan nem történt a képernyőn, ami „megrengette” volna a nézőt, ment minden a maga kitapo­sott útján és egykedvű mód-, ján. Ami azért szép dolog mégis, tart továbbra is a film­szemle sorozata. Például a Mephisto Az azonban már kevésbé mondható szépnek, hogy míg az amerikai bűnügyi filmso­rozat, a Columbo főműsor­időben kap helyet a program­ban, ráadásul az egyesen, ad­dig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm csak este tíz után, s akkor is a kettesen. Va­jon miféle meggondolás ren­dezi ilyen formán a műsorok rendjét, milyen logika műkö­dik például a Mephisto éjsza­kai vetítésében? Hisz aki meg akarta tekinteni, éjjel egy óráig kellett volna virraszta- nia a készüléke előtt. Márpe­dig aki másnap reggel mun­kába indul, aligha vállalhatja ezt a terhes éjszakázást. Azaz, le kell mondania a film meg­tekintéséről. Szabó István al­kotásának ez a mostoha „kép- emyősorsa” azért is érthetet­len, mert a Mephisto nemcsak művészfilmnek kiváló, a kö­zönséget is meghódította be­mutatásakor a mozikban, te­hát igazán élvezhető mozgó­képművészet. / Értékek erdejében Érték természetesen sok­féle lehet, a televízióban is; értéket teremthet maga is, másrészt értékeket terjeszthet. Az is értékes lehet már önma­gában is, ha mondjuk a mű­sorvezető szépen beszél a képernyőn, nemcsak magya­rul, de magyarosan is; ha kiej­tése, hanghordozása tiszta, szép, emberi. S nem úgy szó­lal meg a képernyő meghitt környezetében, mint valami vásári kikiáltó vagy egyéb cirkuszos ember. Miként a Halló-műsorokban oly kelle­metlenül tapasztalhatjuk. Bár némi változás itt is bekövet­kezett, a péntek esti műsor­ajánlat közönséges hangvé­tele elfogadhatóan ildomossá szelídült, legutóbb már igazo­dott stílusában is alapvető cél­jához: nem magát mutogatta, hanem a programot kínálta, szolidan. Úgy látszik, mégis­csak meglett a foganatja a műsort érő kritikáknak (kivé­teles eset!). Egyébként a Nap-kelte tegnapi adásában hangzott el egy logppédiai ri­portban, hogy a lakosság fele nem beszél szépen és magya­rul. Hogy ez az arány hogyan festene ma televízióban, erről egyetlen szó sem esett, jobb is, mert lesújtó lenne az in­tézményre nézve. Hány olyan riporter hallható, főleg hírmű­sorokban, aki csak „bütyköli” a riporterséget. Nagy a fe­lelőssége a televíziónak ab­ban is, hogy milyen értékek szolgálatába áll, mondjuk mit terjeszt a művészetekből, és hogyan igazít el bennünket az alkotások dzsungelében. Ahol bizony az értéktelen is előfor­dul az értékessel egyetemben. Különösen vonatkozik ez a modem, kortárs művészetre. Vajon miféle követelmény ál­lítható vele szemben, hogy kimondassák, ez vagy az a festmény remekmű-e, vagy ellenkezőleg: közönséges blöff. A kísérletezésben tehet­ség és szabadság együtt teste­sül meg, vagy csupán az ön­célú szabadosság vezérli az alkotóját. A televíziónak van egy kifejezetten e kérdéskör­ben mozgó magazinja, a kép­zőművészet képernyős fó­ruma, a (H)arc-képek, mely címében is jelzi, hogy nem­csak be akarja mutatni a kor­társ művészet képviselőit, de harcol is a kísérletező kedvű, modem művészekért. Szema- dam György jó pincér mód­jára tálalja oda a nézőnek sor­jában azokat, akik új utakat keresnek és találtak gondola­taik vizuális kifejezésére. Legutóbb Menyhért László művészettörténész társaságá­ban mutatta be Gerbert Pál karikaturisztikus munkáit, melyekben tombol az irónia, majd Gerhes Gábor rendte­remtő képeit, melyeken a tu­domány módszerével igyek­szik ábrázolni, rendbe szedni ezt a kavargó, értékválsággal küszködő világunkat; láthat- tuk'Rácz Molnár Sándor hős- telenített hőseit, hajdani fal­védők stílusában készült munkáit, aztán egy fiatalon elhunyt festő, Kaposi Tamás dermesztő világú, arctalan embereket felvonultató fest­ményeit. Színes, kavargó mű­vészet, amelytől semmi sem idegen, mindent mer és min­dent felhasznál eszközül, ha kell. Érdemes megismerni és megismertetni őket, a (H)arc-képek azonban alig­hanem csak félmunkát végez. Ugyanis arra már nem vállal­kozik, vagy csak elvétve teszi, hogy minősítsen is, hogy ér­tékelje is mindazt, amit lát­tunk. De alapállását kissé egyoldalúnak is érezhetjük, mert bár megérthető, hogy az évtizedek során kissé háttérbe szorult, szorított, modem tö­rekvéseknek szán nagyobb te­ret, de más, netán hagyomá­nyos és értékes életműveknek már kevesebb teret nyújt, ki­sebb hangsúlyt kapnak. Pedig ez utóbbiakat talán könnyebb volna megszeretni is a'képer­nyőn, mint azokat, a festmé­nyeket, melyek nehezen nyíl­nak meg a nézőnek. Érték az úgynevezett más­ság elismerése is, a televízió­ban pedig értékes mindaz, ami ennek nevében, érdeké­ben történik. Mint a Kapcso­latok sorozat is, mely a Kár­pát-medencében együtt élő népek történetével ismertet meg, aféle televíziós egyetem formájában, azaz módszerül az előadást választva. Kapcsolatok Nem túlságosan lebilin­cselő forma ez, de ha a tárgy érdekes és megengedi, akkor üdvös is lehet. Jó előadókkal - ha igazán szakszerű, tudomá­nyos és mégis közérthető az előadás. Ez a kapcsolatoknak sikerül is többé-kevésbé. A más népek sorában legutóbb a cigányság került napirendre; az a nép, amellyel kapcsolat­ban talán a legtöbb előítélet alakult ki és él ma is, napja­inkban. Soós István profesz- szor származásukat, hat év­százada történt ideérkezésü- ket világította meg, de rámu­tatott azokra a gyökerekre is mélyre ásva a história tala­jába, amelyekre a cigányság­gal kapcsolatos problémák vezethetők vissza: vándorló életmódjuk, mellyel együtt jár a felforgatás veszélye, rokoní- tásuk a misztikus boszor­kánysággal stb. Szólt az elő­adó a cigányság megannyi ül­döztetéséről; volt idő, amikor nyelvüktől is megfosztották őket erőszakosan, sőt ember­evéssel is megvádolták a ci­gányokat. Minderről tudós tárgyilagossággal beszélt az előadó, sem ellenszenvet, sem rokonszenvet nem igyekez­vén csiholni belőlünk, vilá­gos, alapos ismertetésével így járult hozzá, hogy tisztábban lássuk e problematikus nép magyarországi történetét, ért­hetőbbé váljanak számunkra konfliktusaik. Röviden Véget ért az Öregberény - hat részt ígértek e vidéki tör­ténetekből, s immár láthattuk mind a hatot. Az utolsóban a választás, a polgármesteri vá­lasztás humoros ábrázolatát kaptuk, kicsit már a mostani választási kampányra is ka­csintgatva, főleg ami a jelöl­tek propagandáját illeti, a pék a süteményeivel, a korcsmá- ros pedig borával igyekszik magához édesíteni választóit, Öregberény polgárait. Kap­tunk ízelítőt a plakátragasztás furcsaságaiból is. A játékos választási „paródiát” Békés Pál írta, Málnay Levente ren­dezte, és sajnálhatjuk, hogy egyelőre újabb történetekre a televíziónak nem telik. * Valkó Mihály Nőunió: út, ami párhuzamos a férfi politikusok világjárásával Önzetlenül szerető asszonyok a közéletben A család éve alkalmából múlt héten Szolnokon meg­rendezett R-Go-ajándékkon- cert előtt dr. Szilágyiné Csá­szár Terézia, az Európai Nő­unió társelnöke - aki egyben a KDNP alelnöke is - köszön­tötte a fiatalokat. Vele beszél­getett munkatársunk.- Gondolom, nem vagyok egyedül, akinek ismeretei meg­lehetősen hiányosak az Európai Nőunióról. Elmondaná, mit kell tudni e szervezetről?- Az unió gondolatát Marga­ret Thatcher elnök asszony ve­tette fel, ő az alapítója. Talán azért kezdeményezte, mert „vasladysége” ellenére is asz- szony tudott maradni. Nagyon fontos, hogy a társadalmak nagy részét kitevő asszonyok résztvevői és szereplői lehesse­nek Európa politikai vérkerin­gésének, hiszen ha csak a régió szociális feszültségeire, gazda­sági gondjaira gondolunk, van miért felemelni szavukat. Nyu- gat-Európa kereszténydemok­rata pártjaiból kinövő vagy mel­lettük működő szervezetek asz- szonyai alakították meg a nőu­niót. Egy másik, nagyon fontos út ez, ami párhuzamos a férfi politikusok világjárásával. A nőunió alelnöke: „Nyu- gat-Európában többen van­nak kormánytag asszonyok”- Hazánkban mikor alakult meg az unió?- Tizenhat ország volt tagja az elmúlt évekig. A magyaror­szági nőunió tavaly alakult meg, s büszkék vagyunk rá, hogy a térségből elsőként vál­hattunk rendes tagjává.- A KDNP hogyan kapcsoló­dik a szervezethez?- Pártunkban, mivel szociáli­san érzékenyek vagyunk, és a keresztény értékrend alapján politizálunk, igen magas, ötven százalék körüli azoknak az asz- szonyoknak az aránya, akik sze­retnek munkát végezni a köz­életben. A nőunió teljesen nyi­tott tagozatként működik, ti­zennyolcezer tagjából ötezren párton kívüliek jelenleg. A he­lyi csoportok többnyire az infrastruktúra hiánya miatt kö­tődnek pártokhoz. A nőunió összefog más nőszervezetekkel, mint az MDF nőfórumával vagy a reformátusok nőszövetségé­vel. Hasznos vitákat kezdemé­nyeztünk a magzatvédő törvény megszületése előtt, illetve a fő­állású anyaság kérdésében. Természetesen igen sok karita­tív tevékenységet végzünk. Ha a mai napon csak a keresztény- demokrata nők által szervezett rendezvényekre kellene elmen­nem, legalább 15 helyen lehet­nék az országban. Ezt nagyon komolyan mondom.- A család évének ténye ön­magában is megnövelte ezeket az asszonyi kezdeményezése­ket?- Köszönöm a kérdést. Ez úgy igaz, hogy nem derült ki itt ma sem Szolnokon semmiféle politikai szándék. Egyszerűen Magyarországon vannak asszo­nyok, akik minden évben, min­dennap próbálnak tenni valamit a gyerekekért, próbálják önzet­lenül szeretni őket.-Mi az a legsarkalatosabb probléma a nők helyzetének ja­vításában, ahol eredményt sze­retnének elérni? Amit látunk a televízióban: bizony igen kevés honanya ül a parlamentben.- Nagyon sok probléma van, kettőt emelnék ki most. Egyik a nők nyugdíjkorha­tár-felemelésének kérdése. Éles viták zajlanak ez ügyben. A koalíció megszavazta ’95. január 1-jétől a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetését. Az az álláspontunk, védeni kell asszonyainkat 55 éves ko­ruk után is, hiszen előfordul­hat, hogy gazdasági kényszer­ből, mert például egyedül ma­rad valaki, tovább kell dol­goznia. Biztosítani kell a vá­lasztás lehetőségét, de a to- vábbdolgozást támogatva. A másik: valóban kevés hon­anya ül az Országgyűlésben. A helyi önkormányzatokban már többen vannak. Úgy gon­dolom, most minden párt arra törekszik, hogy minél több nőt vonjon be az ország törvény­hozói munkájába. Simon Cs. József (Fotó: Korányi Éva) GSM - másfél hónap a startig A GSM rádiótelefon-rend­szer tesztelésének eddigi tapasz­talatairól és a kereskedelmi szolgáltatás közelgő rajtjáról tartottak sajtótájékoztatót ked­den a Westel 900 Rt. vezetői. Sugár András, a Westel 900 Rt. vezérigazgatója elmondta: a két hónapja megkezdett tesztüzem tapasztalatai kedvezőek. A ke­reskedelmi szolgáltatás megin­dítását április 1-jére tervezik, addig azonban még sok teendő akad. Többek között megálla­podásra kell jutni a tarifákról. Az egyeztetés jelenleg is folyik a Szaktárca, a Matáv és a rádió­telefon-szolgáltatók között. A szolgáltatás ára lényegesen ala­csonyabb lesz, mint a jelenleg is működő 450 megahertzes rend­szernél. A belépési díj - mely tartalmazza a készülék működé­séhez szükséges kártyát és a te­lefonszámot - 25 ezer forint lesz, a havi díj átlagosan 2700 forint körül alakul, míg a be­szélgetési díj csúcsidőben per­cenként körülbelül 26 forint, csúcsidőn kívül 16 forint lesz. A berendezések ára az indulás­kor valamivel meghaladja a 100 ezer forintot, ám az előrejelzé­sek szerint néhány hónap múlva ez az összeg akár a felére is le­csökkenhet. (MTI) Tudományos segélyprogramok Az Európai Közösségek se­gélyprogramjai révén Magyar- ország az elmúlt négy évben mintegy 36 milliárd forint ér­tékű, vissza nem térítendő se­gélyt kapott. Az összeg mintegy egyhatodával a kutatóintézete­ket és az egyetemi kutatások legjobbjait támogatták - hang­zott el kedden „Az Európai Unió tudományos és kutatási segélyprogramjai” című konfe­rencia sajtótájékoztatóján. Elhangzott, hogy a nemzeti Phare-program keretében az Európai Közösségek évi 100 millió ECU támogatást nyújt Magyarországnak.' Ennek kere­tében - a Tempus-program ré­vén - évi 16 millió ECU-t ka­punk hallgatók és oktatók kül­földi tanulmányújára, ösztöndí­jára. A nem egy, hanem több kedvezményezett ország támo­gatására szolgáló regionális Phare-program szintén hozzá­vetőlegesen 100 millió ECU-t pályáztat meg. Ebből az ösz- szegből Magyarország szintén igen magas arányban részesül pályázatok alapján. Bejelentet­ték azt is, hogy Copernicus ’94 elnevezéssel, a fejlesztés, kuta­tás ösztönzésére 57 millió ECU támogatással, új programot in­dít az EK. (MTI) Innovációs verseny Lezárult a III. országos ifjú­sági innovációs Verseny első szakasza február elején. A Ma­gyar Innovációs Kamara és a Magyar Televízió tavaly no­vemberben hirdette meg a ve­télkedőt 14-20 év közötti fiata­lok számára. Január közepéig a versenyre 112 pályázat érkezett. A zsűri a múlt hónap végén tar­tott ülésén 51 pályázatot foga­dott a beérkezettek közül, és ja­vasolt kidolgozásra. Az elfoga­dott pályamunkákat a verseny­zőknek május 10-éig kell részle­tesen kidolgozni. A zsűri az el­készített prototípusok, model­lek, valamint az elvégzett méré­sek alapján hozza meg döntését és ítéli oda a díjakat. Az ifjú al­kotók díjazására mintegy más­fél millió forint áll rendelke­zésre. Emellett a három legjobb pályázat készítője részt vesz az Európai Unió fiatal kutatók ver­senye 6. európai döntőjé­ben. (MTI) Festmények Ferihegyen A Légi Közlekedési és Repü­lőtéri Igazgatóság, valamint az ART-BAU Kft. együttműködé­sében üzleti központot és VIP-várót alakítottak ki a Feri­hegyi repülőtér 1-es terminál­ján. Az üzleti tárgyalásokat szolgáló helyiségeket Marosi Ilona festőművész munkái dí­szítik. A Repülés, illetve a Harc című festményeket kedden ad­ták át a légikikötőben. Az LRI tervei között szerepel egy kép­zőművészeti galéria „alapítása” is. Az egykori Le Corbusier-ta- nítvány, Dávid Károly által ter­vezett patinás falak között ily módon rendszeresen helyet kaphatna a vizuális művészet. A hazai és a kortárs alkotók a re­pülőtér emeleti oldalfolyosóin mutatkozhatnak majd be. (MTI) AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti az Erdőgazdasági Fűz és Kosáripari Vállalatból alakult FŰZ Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a FŰZ Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaság saját tőkéje 79.300 eFt; jegyzett tőkéje 30.000 eFt. A jegyzett tőke 90 %-a kerül értékesítésre. A részvénycsomag megvásárlásával 2451 ha földterület bérelhető. A részvénycsomag megvásárlására E-hitel, készpénz és kárpótlási jegy vehető igénybe. A vételár 10 %-át kárpótlási jegyben kell fizetni. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1994. április 20., (szerda) 12.00-14.00. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 804. szoba. A pályázatok benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó, részletes ajánlati anyag 10.000 Ft-ért történő megvásárlása 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., ÁVÜ ügyfélszolgálatánál. *4444o/ih*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents