Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

6 Kunsági Extra----Karcag 199 4. február 16., szerda Olvasólámpa Február 21-én, hétfőn 18 órától a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központba vár­ják az érdeklődőket Dunai Tamás előadóestjére. A mű­sorban közreműködik Mi­kes Lilla. Jegyek a Gyer­mekek Házában kaphatók. Anyakönyvi hírek Születés: Kovács Attila - Bernát Julianna: Gergő Imre; Fábián Zoltán - Ka- zinczi Erzsébet: Angelika; Szepesi Tibor - Kun Csilla: Balázs; Kele Tibor - Csir- maz Erzsébet: Anita Erzsé­bet; Nagy Tibor - Farkas Ágnes: Tibor; Kolostyák István - Varga Edit: Kitti; Madar Gyula - Szabó Ma­rianna: Lili Adrienn; Hár­mán István - Monoki Tünde: Martina; Hajdú Jó­zsef - Benesóczky Éva: Renáta; Pikó Lajos - Szabó Gabriella: Gergő Levente, Lajos Gábor; Kardos Attila- Lakatos Erika: Evila Róza; Veres László - Szűcs Anikó: Ágnes; Németh Zol­tán - Kocsis Edit Olga: Kitti; Gyökeres Sándor - Kállai Mária: István Dénes; Kiss István - Vajó Edit: Ist­ván; Zakariás Zsolt - Ag­god Judit: Zsolt Lajos; Szabó Ferenc - Farkas Anna: Angéla; Dobár János- Farkas Mária: Annamária; Koncz János - Molnár Ibo­lya: Réka nevű gyermeke született. Házasságkötés: Pető Anna - Vadai István. Halálozás: Nagy Ferenc (63 éves), Illés-Tóth Kál­mánná Szabó Mária (84), Varga Kálmán (78), Bállá Andrásné Kocsis Julianna (68), Tüdős Imréné Hajdú Julianna (91), Tóth Mi- hályné Nagy Julianna (89), Víg Jánosné Dobrai Erzsé­bet (75), Soós István La- josné (72), Puskás Ferenc (44), Duka János (69), Szi­lágyi Mihály (73), Med- gyesi Mihály (42) éves ko­rában hunyt el. Színházbérlet Ismét Karcagon játsza­nak majd a kecskeméti Ka­tona József Színház művé­szei. Március 21-én Molnár Ferenc Doktor úr c. darab­ját, április 11-én a Csárdás­királynőt mutatják be Né­meth Marika főszereplésé­vel. A bérleteket a főtéri il­latszerboltban és a Rózsa melletti cipőboltban lehet megvásárolni. Lakásbérlők figyelmébe! A karcagi lakásbérlők ál­tal megválasztott szervező- bizottság felhívja az ön- kormányzati bérlakásban lakók figyelmét, hogy aki még nem jelentette be la­kásvételi szándékát a pol­gármesteri hivatal illetékes osztályán, az minél hama­rabb tegye ezt meg. Kérdé­seikkel a szervezőbizottság tagjaihoz fordulhatnak. Magyar Sándor, Szabó Györgyné - Széchenyi su­gárút 50. Orosziné Pintér Jolán - Kórház u. 4. Pallagi Imre, Váradi Györgyné - Táncsics körút. Schermann Mihály - Széchenyi sugárút 22-24. Kígyós Alice - Szent István sugárút 1-5. Dr. Oláh Judit - Kossuth tér 15. Pé­kár László - Herbária bolt, piaccsarnok. Györffy-napok Holnap a Györffy Ist- ván-emléknapok keretében alsó tagozatos napközis program lesz a Kálvin u. 2. sz. alatti iskolaegységben és a Gyermekek Házában. Pénteken fél 3-tól felső ta­gozatosok farsangját rende­zik meg, 19-én, szombaton 8-10 óráig az 1-2., fél 11 -12-ig a 3-4. osztály tanu­lóinak lesznek nyílt órái, melyre várják a szülőket. Az alsó tagozatosok far­sangját 25-én tartják fél 3-tól a sportcsarnokban. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korányi Éva A csel sem mindig jött be! / A végrehajtó is ember Fodor István Fodor István már nyugdí­jaséveit tölti. Karcagon szüle­tett, s közel harminc évig volt végrehajtó a helyi bíróságon. Emellett szenvedélyes bélyegy- gyűjtő és sakkozó is.- Szakképzettségem tekintve rizsmolnár vagyok - mondja. Kezdetben a rizshántoló ma­lomban dolgozott, majd egyszer ajánlották neki, próbálja meg a bíróságon megüresedett végre­hajtói állást. Akkor még nem is tudta, mit jelent ez - emlékezik vissza a kezdetekre. Miután a végrehajtó is ember, így át- érezte a sorsokat. Beszélgetőtársamról kiderült, hogy nagy zenerajongó is. Félt­ve őrzi még a mai napig is az első malmi fizetéséből vett kla­rinétot, mely akkor még ötezer forint volt. Zenélni a szomszé­dok „szórakoztatására” szokott. Megtudtam, hogy Fodor Ist­ván profi sakkozó is. Gyerekko­rában, miután nem volt a város­ban sakkoktatás s partner, a le­velező sakkba fogott bele. Eb­ből is rendeznek olimpiát. Ő már mester címmel büszkél­kedhet. Hazai versenyeken eddig is szépen szerepelt, és most a ma­gyar olimpiai csapat tagjaként indul nemzetközi megmérette­tésen, már másodszor. Ahhoz, hogy tudjon sakkozni, partnerek kellenek, ki kell őket nevelni, így a Gyermekek Házában oktat évtizedek óta. Dél-Afrikából, Mexikóból, Algériából s szá­mos európai országból is van levelező sakkpartnere. Másik szenvedélye a bé- lyeggyűjtés. A magyar bélye­gek mellett külföldi, sakk témá­júak is a tulajdonában vannak. Ritkaságszámba mennek azok a régi karcagi bélyegei, melyeket a 20-as években adtak ki ok­mánybélyegként, s az ebből be­folyt összeg a hivatali dolgozók nyugdíjalapját növelte. Végezetül mesélt a végrehaj­tói történeteiről is. Egyszer pél­dául egy gyermekkiadásban kel­lett eljárnia Kunmadarason. - Odamegyek a két rendőrrel - meséli -, egy másodikos kisfiút az apjától kellett volna az any­jának átadni. A nagymama minden tiltakozás nélkül kiadta a gyereket, ő felvette a jegyző­könyvet, majd a fiú berohant a szobába, s magára zárta az ajtót. Elkezdődött a könyörgés: Tóni­kám így, úgy ... Majd cselhez folyamodott. Elköszönt, mond­ván a gyereket nem tudják el­vinni, viszontlátásra. A gyerek közben kinyitotta az ajtót, majd bemászott az ágy alá... Ké­sőbb a gyerek kirohant, a nagymama elájult, s jöttek a szomszédok is. Többször nézett farkassze­met a házőrzőkkel is, akik sze­rencsére nem támadtak rá, csak morogtak, ijesztgették. Ma már ezekre a történetekre vidáman, mosolyogva emléke­zik vissza. Lánchíd-blokk A tanítványból lett tanár Már gyermekkoromtól kezd­ve mindig énekelgettem, s gi­tárt vettem a kezembe, bűvöl­tem - mondja Karcagi Nagy Zoltán magyarnóta-énekes. Később együttesekben ját­szott. Érettségi után tudatos vá­lasztás volt a zenével való fog­lalkozás, ezen a vonalon sze­retné folytatni tanulmányait a későbbiekben is. Néhány évre abbahagyta a pályát, majd A-kategóriás vizsgát tett. Taní­tómestere Vörös Sári volt. Az ORI-vizsga után jöttek a rádió­felvételek, tv-műsorok, kezdték megismerni a szakmában. A nóta mellett testvérével, Andi- val is fellép, gyermekműsorokat adnak elő. 1993 közepén újból összeálltak, Zoli saját szerze­ményű dalával, „A három tevé­vel” jelzett műsorukkal, s egyre több helyen lépnek fel. Legkö­zelebbi fellépésük a Nótatévé­ben lesz, február 20-án, vasár­nap veszik fel az adást Budapes­ten. Saját karrierje mellett végzi az utánpótlás-nevelést is; a Gyermekek Házában tart gitár- tanfolyamot. Mindig fontosnak tartotta, hogy kísérni tudja ma­gát, de - mint mondja -, gitá­rosbabérokra soha nem vágyott, mert ahhoz rengeteg gyakor­lásra lenne szüksége. Tanítvá­nyai általános és középiskolá­sok, Karcagról, Tiszafüredről, Kunhegyesről, Bucsáról, Ör­ményesről. Első fellépésük most volt a Györffy István Álta­lános Iskolában. A Házibuli ze­néjét, a Börtön ablakában-t is tudják már játszani a gyerekek, akik közül kiemelte a tiszafü­redi Halmai Évát, aki novem­berben vett először kezébe gi­tárt, s már önállóan tudja magát kísérni. Emellett vannak ma- gán-énektanítványai is, ők is felléptek ezen az emlékezetes koncerten. Velük is eredménye­sen dolgozik. így az egykori ta­nítványból tanár lett, hiszen a Vörös Sáritól tanultakat adja át diákjainak. Végül elárulta, dolgozik a sa­ját kazettáján is. Lánya, Zsanett - aki most elsős a Györffyben úgy tűnik, nyomdokaiba lép, ehhez minden segítséget megad neki az édesapa. Karcagi Nagy Zoltán. Karcagi Nagy Zoltán (jobbra) tanítványaival­Harminc év után is lehet újítani Pedagógiai pályámat 1964. augusztus 1 -jén kezdtem - kezdi beszélgetésünket Lakatos Mihály, a Kiskulcsosi Általános Iskola magyar-történelem sza­kos tanára. Éddig több módszert is kipróbált, míg tavaly május­ban egy felkészítőn megismer­kedett a Bánréti-programmal. (A megyében hatan tanítják.) Szeptembertől azért fogott bele e módszer szerinti tanításba, mert saját magának is be akarta bizonyítani, hogy 30 év után is tud újra kezdeni. Ezt tartja a legdemokratikusabb program­nak, melyet ma felső tagozatban tanítanak. Teljesen a pedagó­gusra bízza az anyag tanítását, ellentétben más módszerrel, ahol a tanár is oktatócsomagot kap. A tanulókkal képességük szerinti csoportbontásban sajá­títtatja el az anyagot. A tan­könyvek két évre készültek, a nyelvtanórákon már a 6. év vé­gére megtanulják a magyar leíró nyelvtan alapjait, ez a hagyo­mányosnál a 8. év vége. A heti két nyelvtan, két irodalom mel­lett kommunikációs terepgya­korlat, helyesejtés-, helyesírás­órájuk is van. Az irodalom fel­építése blokkrendszerű, így most a versblokkot tanulják, melynek befejezése után a gye­rek saját verssel (munkadal, va­rázsének, ima) bizonyítja, hogy megértette-e a tanultakat. Új­szerű, hogy az irodalmi anyagot otthon dolgozzák fel, az iskolá­ban a tanultakra épülő feladato­kon mélyítik el az ismereteket. A szituációs játékokat nagyon szeretik a gyerekek, hiszen ez a mindennapi kapcsolatteremté­süket is megkönnyíti. Lakatos Mihály óra közben / / Élelmiszer Omoravicának A Szociális Segítő Szolgálat és az FRMF-ház egyesületeinek munkatársai gyűjtötték össze az ERMF-házban a tartósélelmi­szer-adományokat, melyet Karcag testvérvárosába, a vajdasági Ómoravicába szállítanak majd ki, melyekre az ottani háborús viszonyok miatt a lakosságnak nagy szüksége van. Ottjártunk- kor 5-6 mázsa élelmiszer (cukor, liszt, étolaj, konzerv, zsír, sza­lonna) gyűlt össze, s még várták több vállalat adományát. Az élelmiszer kiszállításáról a polgármesteri hivatal fog gondos­kodni még ebben a hónapban. Szabó Sándor és Horváth Szilvia november közepén nyi­totta meg a Denver játékboltot, mely igazán hangulatos. A fiatalok szüleiknek s mint mondják, egy remek ügyvédnek köszönhetik, hogy beindíthatták vállalkozásukat, ő segített nekik a hivatalos ügyek intézésében. Az ifjú hölgy korábban a bi­liárdcenterben dolgozott, míg az úr lakatos volt a külső KÁ- TlSZ-nál. Mindketten szeretik a játékokat. Ezt bizonyítja az is, hogy Sanyi gyerekkori legovas- útja csábítóan ott áll a kirakat­ban, s az ovisok a kirakathoz ta­padva figyelik a száguldó vo­natcsodát. Felvették a kapcsola­tot a város óvodáival, bölcsődé­ivel, s teljesítették játékmeg­rendeléseiket. A vállalkozók tudják, hogy a játékok forgal­mazása nem elegendő a teljes sikerhez, így a héten nyitnak egy vendéglátóegységet is. Varrógép helyett számítógép Fórián László jelenleg a re­formátus egyház hivatalában dolgozik számítógépes szak­emberként. Eredeti szakmája férfiruha-készítő. Korábban a helyi ruhaipari szövetkezetnél dolgozott, közben leérettségi­zett. Régen szeretett volna szá­mítógépekkel foglalkozni. Ezért a Számaikhoz jelentkezett egy számítógéprendszer műszaki karbantartói képzésre. Közben a szociális otthonban helyezke­dett el, ahol megbízták a számí­tógép-üzemeltetési feladatok elvégzésével is. Itt megkapta a lehetőséget arra is, hogy gya­korlatát a szolnoki TÁKISZ-nál töltse le. Az élet úgy hozta, hogy a vizsgaidőszakban már munka- nélküli volt a 25 éves fiatalem­ber, s a vizsgák után sem talált rögtön olyan munkahelyet, ahol kamatoztathatta volna a meg­szerzett számítógépes ismere­teit. A három év alatt, míg az iskolába járt, több álláslehető­séggel is hitegették, s amikor konkrét ajánlatot kellett volna tenni, hátat fordítottak neki. Ott volt teljes bizonytalanságban - emlékezik vissza -, s mivel több intézménybe járt be ingyen segíteni a számítógépes prob­lémák megoldásában, egy alka­lommal hallotta, hogy a refor­mátus egyház ilyen szakembert keres. Jelentkezett, s december­től itt dolgozik. Miután tudva­lévő, hogy szegény az eklézsia, így bérének egy részét a mun­kaügyi központ biztosítja. Megbízásos alapon több mun­kát is elvállalt, így legutóbb részt vett Pálóczi Horváth And­rás régész most megjelent könyvének a szerkesztésében is. Munkaidejében természete­sen a helyi egyházi kiadványok készítésével foglakozik. Emel­lett aktívan részt vesz a gyüle­kezet életében is, s elhivatottsá­got érez magában arra, hogy megpróbálkozzon a teológia el­végzésével. Erre már elkezdte a tudatos felkészülést is. S hogy tű, cérna mikor volt a kezében, nem is tudja pontosan - mondja mosolyogva -, talán legutóbb, amikor felvarrta ka­bátjára a leszakadt gombokat. Fórián László programírás közben

Next

/
Thumbnails
Contents