Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

1994. január 7., péntek Hazai tükör 3 A győri Széchenyi István Főiskolán Vitamindús ételeket fogyasszunk „Nyitott kapuk” program Nincs influenzajárvány!? A törökszentmiklósi Béke Mezőgazdasági Szövetkezetben a tervek szerint február végére, március elejére végeznek a téli gépjavítással, melyet leginkább az alkatrész- hiány hátráltat. Igaz, manapság szinte minden alkatrész beszerezhető, csak éppen pénz nincs hozzá elegendő. Felvételünk az erögépmühelyben készült, ahol épp egy John Deere traktor javítását végzik a szakemberek. (Fotó: K. E.) „Csapolják” a Balatont Kinyitják pénteken a siófoki zsilipet, s előreláthatóan egy hét alatt, másodperceként 10 köb­méter víz leeresztésével 20 mil­lió köbméternyi vizet „csapol­nak le” a tóból, s vezetnek a Sió-csatornán keresztül a Du­nába. Ezzel a Balaton vízszint­jét 3-4 centiméterrel csökken­tik. A vízleeresztésre biztonsági okokból van szükség. A csapa­dékos időjárás miatt ugyanis magas - 98 centiméter - a Bala­ton átlagos vízállása, ami mind­össze 2 centiméterrel van alatta az úgynevezett szabályozási maximumnak. A következő he­tekben a Zala vízgyűjtőjén levő magas vízhozam miatt a víz­szint további emelkedésére le­het számítani, ezért ha a felesle­get nem „csapolnák le”, a víz elönthetné a déli part alacso­nyabban fekvő területeit. A ma­gas vízállás veszélyes lehet ak­kor is, ha a még hátralevő téli időszakban befagy a tó, s a kí­vántnál vastagabb jégréteg ke­letkezik. A következő zsilipnyi­tásra áprilisban kerül sor.(MTI) A győri Széchenyi István Fő­iskola - ahol mérnök- és köz­gazdászképzés folyik - a Felső-Dunántúl legnagyobb fel­sőoktatási intézménye. Me­gyénkből jelenleg 136 fiatal ta­nul a főiskolán. A jövendő főis­kolások minél részletesebb tá­jékoztatása érdekében az intéz­mény vezetői 1994. január 20-tól február 24-ig csütörtö­könként 10-12 óráig és 16-18 óráig válaszolnak a telefonon és a személyesen érdeklődők kér­déseire. A tájékoztató helyszíne a főiskola igazgatási épülete, 2. emelet. Telefon: 96-os körzet, 426-623. A Széchenyi István Főiskola 1994. január 11-én, kedden 10 órai kezdettel rendezi meg ha­gyományos „Nyitott kapuk” programját a végzős középisko­Valamennyi gáztűzhelyét 10 százalékkal olcsóbban adja idén a vevőknek a salgótarjáni SVT-Wamsler Háztartás-tech­nikai Rt. A magyar-német vegyes vál­lalat e manapság szokatlan in­tézkedéssel óhajtja feloldani azt a piaci ellentétet, amely a hazai fizetőképes kereslet beszűkü­lése és a gázprogram előreha­ladtával járó többlet-tűzhelyi- gények közt fennáll. lások részére, amely lehetőséget biztosít minden érdeklődőnek a főiskola megismerésére. A rendezvény programja: 10 órakor általános tájékoztatót hallgatnak meg az érdeklődők az intézményről; 10.15-kor fel­vételi tájékoztató hangzik el; 11 órakor előadások és beszélgeté­sek lesznek a szakokról; 12 és 15 óra között pedig minden fa­kultás és szak a felügyelete alá tartozó laboratóriumokban, ka­binetekben folyamatos ügyele­tet tart, az ott lévő berendezése­ket bemutatja, üzemelteti. A főiskola tanulmányi osztá­lya telefonon és személyesen is válaszol a továbbtanulással kapcsolatos kérdésekre, s előze­tes bejelentkezés esetén szíve­sen fogadnak iskolai osztályo­kat, csoportokat is. Az elmúlt évi hatvanezerrel szemben az idén mintegy nyolcvanezer darab gáztűzhelyt szeretne értékesíteni Magyaror­szágon a társaság. E terv mara­déktalan teljesítésére a ha­zánkba beszállított külföldi, cseh, olasz, szerb és brazil gáz­tűzhelyekkel szemben verseny- képes árai mellett a hosszú időre - húsz évre - vállalt alkat­rész-ellátási garancia is jó esélyt kínál. “ (MTI) Sem a vidéki influenzafi­gyelő szolgálat jelzései, sem a táppénzen lévő fővárosiak száma nem erősíti meg, hogy influenzajárvány lenne hazánk­ban - kaptuk a tájékoztatást az Országos Közegészségügyi In­tézet járványosztályának vezető főorvosától.- Akkor miért krúkogunk, kö­högünk, kínlódunk a lázzal? - érdeklődtünk dr. Straub Iloná­tól.- Éppen a betegség elején je­lentkező köhögés, krákogás is bizonyítja, hogy nem igazi inf­luenzáról, hanem csak az arra emlékeztető vírusos fertőzésről van szó. Á klasszikus influenza legfőbb jellemzője a, magas láz, a levertség, a végtag- és izom- fájdalom. A légúti bántalmak, a hurutosság, csak később, szö­vődmény formájában jelentke­zik. Amitől most olyan sokan szenvednek, az nagy valószínű­séggel különböző vírusok okozta fertőzés, de nem influ­enza.- Mivel magyarázható, hogy az ismert lázcsillapítók hatásta­lanok?- Ez a vírusfertőzés egyik sa­játossága. A láz csillapítására nagyanyáink nagyon hatásosan alkalmazták a priznicet. Napja­inkban, amikor már szinte min­denütt van fürdőszoba, a lan­gyos hűtőfürdő pótolja a vizes borogatást.- Meg lehet-e előzni az influ- enzaszerü megbetegedést?- Nehezen. Az általános óva­tosság talán segít. Kerüljük a tömeget, főleg a betegeket. Az évszakhoz képest meleg időjá­rás ellenére öltözzünk téliesen, ne hagyjuk otthon a sapkát, sá­lat, kesztyűt. Együnk magas vitamintar­talmú ételeket, elsősorban sok gyümölcsöt. Ha valakit mégis levesz a lábáról a betegség, ma­radjon ágyban, próbálja a lázát csökkenteni, és a megelőzéshez hasonlóan ne feledkezzen meg a vitaminokról.- Milyen vírusok okozzák most a betegséget?- Az eddigi jelentések szerint elsősorban A-típusú influenza- vírusokat tenyésztettek ki. Akik nálunk beoltanák magukat, azok »yugpdtak lehetnek, a megkapott vakcina védettséget jelent az A-variáns ellen - mon­dotta a főorvos asszony A patikákban ezekben a na­pokban több orvosság fogy. De nemcsak a keresletük, hanem az áruk is növekedett, mégpedig január elsejétől átlagosan mint­egy 40 százalékkal. Néhány, különösen ezekben a napokban keresett orvosság ára is mellbe- vágóan megnőtt. Például az Algopyrint tavaly receptre 22, a nélkül 44 forintért adták, most a megszűnt a tb-tá- mogatás miatt 10 tabletta 57 fo­rintba kerül. A Kalmopyrin 32 helyett 44 forint. A tavaly még vényre is felírt Germieid gyer­mekkúp, 10.50 helyett már 34 forint. A hűtőfürdő, a priznic hatá­sosabb is, olcsóbb is. Ferenczy Europress A salgótarjáni gyár termékei Olcsóbbak a gáztűzhelyek A Tisza szabályozása ökológiai katasztrófát okozott Megyei bírák talárban Új, egységes talár viselését vezetik be a megyei bíróságo­kon. A tiszteletet sugárzó öltö­zéket a vidéki bíróságok közül elsőként Somogy és Veszprém megyében öltötték magukra a bírák a büntető és polgári fel- lebviteli, valamint a megyei el­sőfokú tárgyalásokon. A Legfelsőbb Bíróságon használatostól némiképpen el­térő talár használatát más me­gyékben is követik majd. A fe­kete vékonyszövet, püspöklila bársonnyal díszített öltözet a bíró személytelenségét, semle­gességét hangsúlyozza. Az ügyvédek viseletét a zöld színű zsabó különbözteti meg a bírá- kétól. A bírák és ügyvédek új vise­letét a veszprémi Méretes Szabó Kft. készíti. Egy-egy ilyen ru­hadarabhoz három és fél méter anyagot használnak fel, az ára 12 ezer ötszáz forint. A mintadarabok egyébként olyan jól sikerültek Veszprém­ben, hogy a talárt innen rendelik meg más megyék bíróságai is. Eddig már kettőszáz darabot készítettek különböző méret­ben, és legalább még ennyit varrnak az idén. * (MTI) A Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület tegnap volt húszéves. Közel kétszáz amatőr ornitológus alapította, akik zömmel a Magyar Madártani Intézet külső megfigyelői voltak. Az évforduló alkalmával kértük rövid beszélgetésre Urbán Sándort és Nagy Szabolcsot, az egyesület szolnoki veze­tőit.- A kívülálló számára úgy tűnhet, valami romantikus, iz­galmas dolog ornitológusnak lenni, de mégis, mit csinál man- napság egy madarász? U. S.: - Az egyesület tagjai­nak nagy része amatőr, tehát olyan ember, aki alapvetően szereti azt, amit csinál, és ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem műveli profi szinten a ma­dárvédelmet. A madárvédelem tulajdon­képpen csak eszköz az egyesü­let számára, hiszen az élővilág egyik leglátványosabb csoport­jához, a madarakhoz az embe­rek érzelmileg kötődnek, de ezen keresztül mi az élővilág teljes terjedelmével foglalkoz­hatunk. A mi munkánk nagy része ez, s bizony, sokszor sajnáljuk, hogy nem a természetben tölt­hetjük azt az időt, amelyet konkrét, gyakorlati tevékeny­séggel, a védelem különböző módozatainak szervezésével töltünk.- Ijesszenek meg bennünket nyugodtan. A Tisza mentén mennyire veszélyeztetettek a madarak? N. Sz.: - Pontos számot nem tudok mondani, de élnek itt komolyan veszélyeztetett fajok, s tudnék sorolni olyan fajokat, amelyek kipusztultak, gondol­junk csak Szolnok város címer­állatára, a pelikánra, amely ma már csak Európa déli tenger­parti, folyótorkolati vidékein él. De a legnagyobb katasztrófát a Tisza mente élővilágára a múlt századi folyószabályozás hozta, amelynek mint természetvédők egyáltalán nem örülünk, de tár­sadalmilag természetesen el tudjuk fogadni. Az a gondolat, hogy vigyáz­nunk kell a környezetünkre, a természetre, komolyan csak az elmúlt húsz évben merült fel vi­lágszerte. BG Urbán Sándor (baloldalt) és Nagy Szabolcs Látlelet ■■■■■■■■■ De ha elindul a vonat Feltéve, ha valóban elindul. Mert a nem túl gyakori utazó joggal hihetné, hogy a vonatok menetrend szerint közlekednek. Csakhogy ehelyett Magyarországon többnyire az állomásokon vesztegelnek vagy - ritkábban - két állomás között. Miközben recsegő hangszórókon, beszédhibás közlemények hangzanak el a várható indulásról (megtévesztő módon kérve a vonatra várók szíves türelmét és megértését), az utasok hol jobbra, hol balra tekingetnek. Szerencsésebb esetben. Mert vannak, akik képte­lenek úrrá lenni utazási szenvedélyükön, s gyengének aligha nevezhető indulatokkal szidják a politikai kurzust s kivált a vasutasokat, akiknek a harmadik szomszédja is nyomott. Ebben a bonmotban (értsd: elmés mondás, találó megjegyzés) persze igaztalan állítás is rejlik. Mit tehet ugyanis a mozdonyvezető, az állomásfőnök (nem szólva a kalauzról), ha késik a csatlakozás. Lelke mélyén ugyan szolidáris lehet társaival, de ha igazáról bárkit meg akarna győzni, mindenképp el kell viselnie a fur­csábbnál furcsább minősítéseket. Talán ezért sem véletlen, hogy a MÁV dolgozóinak szívében csöndes belenyugvás költö­zött. Kopottas vagy kevésbé kopottas egyenruháikban feszengve a műszak végét várják, s ha keresetükből futja, kannás konyakot isznak vagy vörösboros kólát. Ám az érvényes jeggyel rendel­kezők - eléggé el nem ítélhető módon - utazni akarnak. S, ha végre megérkezik a vonat, az éjjel-nappal szürkés homályban derengő fülkékbe lépve, a kíméletlen magyar valósággal szem­besülnek. Emile Zola érzékletes jelzőit kölcsönvéve: a szegény­ség savanyú szagával, a cukron erjesztett pálinka, az erős hazai ízeket tartalmazó cigaretta illatával, a kipárolgó testnedvekkel s egészével is egy éjjeli menedékhely összes kellékével. Ha pedig valaki kinéz a vonat ablakán, félreismerhetetlenül a magyar tá­jat látja. Magyar ecsettel festett magyar tájat, mely sejtető illú­ziókat sem ébreszt. Más lenne persze a helyzet, ha a vasúti sí­neknek legalább a tenger parancsolna álljt. S az utasok vízre szállva a legközelebbi szigetre vitetnék magukat, amelyet épp megpillantanának, és ott maradhatnának évekig a véletlen hozta, ismeretlen helyen. De hát ez csupán álom. S mielőtt bár­kinek megszakadna a szíve, gondoljon arra: ha egyszer valóban pontosan indulnak a vonatok és egy percet sem késnek, hol fo­gunk akkor élni? Kerékgyártó T. István Hazai autóalkatrész-gyártás Gépkocsialkatrészek próba- gyártását kezdte meg Drégely- palánkon az e célra alakult Jung Hungária Kft. A német-magyar vegyes vállalatot a drégelypa- lánki Szondy Lakatos és Sze­relő Ipari Szövetkezet, valamint a német Jung GmbH hozta létre 51 millió forint alaptőkével, 70 százalékos német tőkerészese­déssel. Az új cég-azzal a céllal ve­tette meg lábát a Nógrád me­gyei településen, hogy idővel a magyarországi autóipar beszál­lítója lesz. Az új, ezer négyzetméteres csarnokban a próbagyártás so­rán a német autóipar részére ké­szítenek alumínium motoralkat­részeket. A munka nem kimon­dottan újdonság Drégelypalán- kon, hiszen a szövetkezet eddig is szállított alkatrészeket német partnereknek a Jung cég közre­működésével. A Jung Hungária Kft. üzeme a DIN 9000-res minőségtanúsí­tási rendszernek megfelelően épült fel, így a nyugat-európai igények kielégítésére is alkal­masnak ígérkezik. (MTI) Gyűlnek az anyagok a kiállításra Megmozdultak a szolnokiak Néhány darab a gyűjteményből Lázas munka folyik a Dam­janich Múzeumban. Kőműve­sek és festők hada teszi széppé az egykori állandó kiállítás ter­meit, hogy 22-én megnyithas­suk a „Hol élünk?” című kiállí­tást. Az első adakozóról már hírt adtunk, de azóta működni kezdett a szolnoki lokálpatrio­tizmus. A muzeológusok dr. Bedey Endre tanár úr címlistája alap­ján járják a várost, keresik fel a régi szolnokiakat, hogy tőlük tárgyakat kölcsönözzenek. A tanár úr ezúton is kéri volt ta­nítványait és édesapjának, dr. Winter Andrásnak egykori ta­nítványait és barátait, hogy csat­lakozzanak ahhoz a mozgalom­hoz, amely a két világháború közötti Szolnokot személyes tárgyak alapján kívánja fel­idézni. Ő maga is több értékes tár­gyat ad a kiállításhoz. A Galéria Baráti Kör tagjai különösen kö­zel állnak a múzeumhoz, s nem véletlen, hogy évi nyitó közgyű­lésükön a múzeum felhívásához többen is csatlakoztak. Dr. Szurmay Ernő és dr. Páldi János kandidátus személyesen hozták be adományaikat, régi térképe­ket, írásokat, nyomtatványokat. Kada János K. Tóth Lenke ver­seinek kéziratátjuttatta el a mú­zeumhoz. Dani Istvánná egy szép tinta­tartót adott, amit egyik rokona a postától kapott ajándékként nyugdíjba vonulásakor, s csa­ládi emlékként őrizték. A Ver­seghy Gimnázium régi iskolai szemléltetőeszközöket, tablókat küldött a múzeumnak, s Móra Ferenc „Kincskereső kisköd- mön”-ében is szereplő hatalmas sárgaréz égbelátóját is szemlél­hetik vendégeink. Jó lenne, ha minél többen mozdulnának meg, egykori sportolók érmeikkel, trófeáik­kal, régi felvételeikkel, a város híres futballcsapatával, birkózó­ival és vívóival is szeretnénk ta­lálkozni a kiállításon csakúgy, mint a Polgári Leányiskola egykori növendékeinek ajándé­kaival, kölcsönzött tárgyaival. Reméljük, a múzeumnak sok munkát okoznak a szolnoki polgárok! Szemafor Alapítvány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents