Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994. január 24., hétfő Hazai tükör 3 „MADÁRKA, MADÁRKA” címmel népdaléneklési ver­senyt rendeztek a törökszentmiklósi művelődési ház­ban. Az eredetileg csak helybeliek számára kiírt vetél­kedőre 21 egyéni és 10 csoportos nevezés érkezett a megye különböző településeiről. Képünkön a tisza- szentimrei Kálmán Bernadett látható. (Fotó: I. L.) Automatikus azonosítás Az automatikus azonosítás rendszereinek magyar alkalma­zói az év elején két meglévő szervezetüket egyesítették, és létrehozták az AIM Hungary Automatikus Azonosítási Egye­sülést. Az automatikus azonosí­tás napjainkban egyike a leg­magasabb műszaki színvonalat képviselő és leggyorsabban fej­lődő szakterületnek. Az auto­matikus azonosításhoz kapcso­lódó tevékenységbe a magyar szakemberek egy évtizede kap­csolódtak be. Ekkor lépett be hazánk az Európai Termék- azonosítási Társulásba (EAN). Azóta hazai alkalmazása ennek az eljárásnak egyre szélesebb körben terjed, jelenleg már meghaladja a 800-at. Egyes szakértői vélemények szerint ebben az évben e szakterülethez kapcsolható különféle árucik­kek hazai forgalma elérheti akár az. 5 millió dollárt. Más adatok szerint az automatikus azonosí­tásban egyre több nyugati cég is érdekelt Magyarországon. Az automatikus azonosítást az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek csomagolásánál vonal­kód formájában alkalmazzák. Emellett ma már nélkülözhetet­lenek a vonalkódok az egész- gügyben. a könyvtárakban, az ipar számos területén. A vonal­kódtechnika már a mágneses személyazonosításban is elter­jedt, sőt kifejlesztették a rádió­frekvenciás azonosítás techni­káját is. kidolgozták a géppel olvasható betűk, számok rend­szerét. (MTI) Hárommilliárd a gazdáknak Vissza nem térítendő terme­lési támogatással segíti a föld- művelési tárca az állattartó kisgazdákat, szövetkezeteket, társaságokat - hozta nyilvános­ságra a minisztérium most ki­dolgozott elképzelését Szabó János miniszter, szombaton Szécsényben, a kisgazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón. Mint a minisztérium első em­bere mondta, hárommilliárd fo­rintot használnak fel a tervek szerint arra. hogy a hazai terme­lők minőségi áruval jelenhesse­nek meg az európai piacokon, s ez az összeg szolgál majd a szarvasmarha kiváltásának megállítására is. A keret egy- harmadával a tenyészállatok, elsősorban a kocasüldők vásár­lását ösztönzik, a gazda a vétel­ár negyedét kapja meg belőle. Az erre vonatkozó elképzelése­ket már szerdán a pénzügymi­niszter asztalára teszik. A to­vábbi egymilliárd forinttal a gázolaj-felhasználók anyagi terheit enyhítik, s ugyanekkora összeget fordítanak hitelgaran- cia-alap létrehozására is. Szabó János hangsúlyozta: a három­milliárd forintos akció részleteit még nem dolgozták ki, a lehető­séget azonban már kora tavasz- szal meghirdetik. (MTI) NISSAN Rendkívüli árengedmény! Most akár 140 000 Ft-al olcsóbban is vásárolhat képviseletünknél NISSAN SUNNY • MICRA • PRIMERA személygépkocsit és még január 31-ig VISSZANYERHETI GÉPKOCSIJA ÁRÁT.- részletfizetés - lízing - 3 év garancia ­Hivatalos márkaképviselet: OMTEC Kft. Szolnok, Abonyi út 63. Tel/fax: 56/423-530 A pénz csökkenésével nőnek a panaszok Most sincs adóssága a burai téesznek H. Nagy Istvánt, a tiszaburai mezőgazdasági szövetkezet el­nökét tavaly választották újra vezetővé, ellenszvazat nélkül. Húsz éve irányítja a gazdaságot, amely három év kivételével mindig nyreséges volt, és a ta­valyi évet is a számítások sze­rint több mint egymillió forint nyereséggel zárja, és ez ma rit­kaságszámba megy megyénk­ben. Miután elmondom, hogy mi­ért keresem, széttárja a karját. A szövetkezet már képtelen támo­gatni tagjait. Korábban a háztáji földek művelésének költségei­nek jelentős részét átvállalta a közös. Abban az időben a bér­szabályozási rendelkezések csak így tették lehetővé a jöve­delmek emelését. Öntözés, mű­trágya, segédüzem munkáinak árát nem a háztáji viselte, ha­nem elnyelte mondjuk a búza­termesztés. Ma meg már arra sem jut pénz, hogy a háztáji föl­dek termelését megelőlegezze a gazdaság. A szövetkezet elnöke az el­lene felhozott vádak eltúlzását abban látja, hogy a tagság anyagi léte évek óta romlik, és a legközelebbi felelős vezetőt kárhoztatják az életszínvonal csökkenése miatt. Emlékeztettem a birkafürde­tés katasztrófájára, és arra. hogy a tagság szakszerűtlenséggel vádolja a vezetőket, hogy a tö­meges anyajuhhalál előfordul­Engesztelő gyászmise Engesztelő gyászmisét tartot­tak Cziffra György, a 72 éves korában egy hete elhunyt világ­hírű francia zongoraművész em­lékére szombaton délután I6 órakor a budapesti Szent Ist­ván-bazilikában - tájékoztatta Gyulay Hajnalka, a Cziffra Alapítvány magyarországi kép­viselője az MTI-t. A hívőknek, a művész tiszte­lőinek Szabó Géza kanonok ce­lebrálta a gyászmisét. A kano­nok a misét követően felolvasta Suleilka Cziffra Györgyné kö­szönetét mindazoknak, akik részvétüket nyilvánították és azt az üzenetet, amelyet a művész hagyott hátra. „Egyetlen út van mindnyájunknak: maradni, élni és harcolni szívből áradó szere­tettel azokért, akik elmentek és azokért, akik itt maradtak, hogy megtaláljuk az irányt az igazság fényében.'' A szertartást követően Ko­loss István orgonaművész Liszt Ferenc Funerailles című gyász­zenéjét adta elő. (MTI) hatott. Az elnök elmondta, hogy a főállattenyésztővel és az állat­orvossal közösen döntöttek úgy, hogy a rossz idő ellenére lefür­detik a mintegy négyezres bir­kanyájat, mert a rüh több kárt okozhat - igaz, hogy apránként döglenek bele az állatok -, mint a fürdetés. Elmondása szerint azzal is kalkuláltak, hogy ha most nem szabadítják meg az állományt a kártevőitől, akkor az még az exportot is veszélyeztetheti, és ez óriási pénzkiesést okozhat a gazdaságnak. A szakemberek, az elnök vé­leménye szerint a körülmé­nyekhez képest jól jártak el, a szövetkezetnek nem volt más választása. A másik kérdésre válaszolva H. Nagy István elmondta, hogy személy szerint nincs kárpótlási jegye, ami felett ő diszponál, a család különböző tagjaitól kapta, a föld nem lesz az ő tu­lajdona, mindössze 250 ezer fo­rint. Vett is rajta a gazdaság kaj­szibarackosából egy kis terüle­tet, de most télen tarlóra is vág­ták a közelben lakó falusiak. Nemcsak az övét, hanem az egész kárpótlásra kijelölt terüle­tet, mert nem tudtak őrt állítani. A szövetkezet kajszisában vi­szont őröket alkalmaztak, ott nincs is jelentős fakivágás. A feleségét, aki nemrég ment korkedvezményes nyugdíjba. Egyéves az Aranytoll Karcagon a Kiskulcsosi Álta­lános Iskolában pénteken ünne­pelte egyéves születésnapját az Aranytoll irodalmi önképző kör. A kör vezetője Lakatos Mi­hály tanár úr. Foglalkozásaikra a kötetlenség, a jókedv a jel­lemző. A tagok verset, prózát írnak egy-egy élményükről, s a kész művet megvitatják a fog­lalkozásokon, ahol a verstani alapismereteket is elsajátítják. Ä gyerekeket a Magyar Te­hetséggondozó Társaság tagjai közé fogadta. A születésnapon vendégük volt Zsirai László költő, az Aranyág lap munka­társa, aki a szakmai tanácsok után meghallgatta a tagok szárnypróbálgatásait. Szabó Kati már kikerült a körből, hiszen középiskolás, ám mégis visszajár tanulni. Versei­ben a közeli „felnőtt"-séget írta meg, s emléket állított nagypa­pájának. Sári Marianna téli versében a nyár szépségeiről ábrándozik. Bornyák Ágit az igazság ha­misság ihlette írásra, s bölcsen megállapítja: milyen fontos az ész. hogy az igazságot télfog­csakugyan alkalmazza a gazda­ság az ő kezdeményezésére, de a vádaskodást csak akkor tar­taná megalapozottnak, ha lenne valaki, aki főállásban ugyanezt a munkát ugyanennyi pénzért elvégezné. Nem bocsátottak el senkit azért, hogy a fe­leségének helye legyen. Elmondása szerint a gazda­ság vagyona az elmúlt években nem csökkent jelentősen, állat­létszámukat is tartják, a szövet­kezetek létbizonytalansága azonban visszaveti a munkamo­rált. A vagyonnevesítéskor a va­gyon hét százalékát vitték ki, néhányan ki is léptek a szövet­kezetből. de ha újra megnyitják a csatornákat, akkor elmondása szerint a vezetők lesznek az el­sők, akik kilépnek a szövetke­zetből. és viszik a rájuk eső va­gyonrészt is. Saját szavaival élve „együtt kell és fekszik a szövetkezet gondjaival”, már nyugdíjba mehetet volna, de a többi ve­zető, illetve a tagok közül jó né­hányan kérték, hogy maradjon, mert ha elmegy a gazdaság éléről, akkor az utolsó munka­hely is megszűnik Tiszaburán. Igazságot tenni a panaszko- dók és az elnök között nem fel­adatunk. A tagságra és a köz­gyűlésre tartozik, hogy a „vá­dakban" mi az indulat és mi a valóság.- span ­juk. Borsós Máriának az Öcsi születése s a növekedése jelent állandó témát. Persze nem fe­ledkezett el húga születésnap­járól sem. A kör fiatalabbjai - akik még most kapcsolódnak a munkába - közül először Tőkés Tündét hallhattuk. A „Jókedvű hóna­pokéban remények, vágyak sokaságát írta le. míg Németh Krisztina tavasz anyóról, a hó­ról írt. Egy csöpp fiút. Tóth Zsoltot a tél ihletett írásra. Felidézte a havazás szépségét s a Télapó érkezését. Házi Anitának is a tél a kedvenc évszaka. S arra vá­gyik. hogy a karácsony, a szere­tet ünnepe békességben, nyuga­lomban teljen. Kovács Ildit a kutyákkal való találkozás, Nagy Katit a betlehemi Jézus szüle­tése késztette írásra. A szakember, Zsirai László megígérte a karcagi gyerekek­nek. hogy verseiknek a márciusi Aranyágban egy egész oldalt szán. A lányok sütötte tortát a ven­dég szeletelte fel, s sok sikert kívánt az újabb születésnapig.-de­Ritkítják a fákat a Tiszaligetben a sportpálya mellett. A szakszerűen végzett favágáshoz segítségül hívták az emelőkosaras kocsit is. Országzászló Kölcsey síremlékénél Országzászlót avatott szom­baton a magyar kultúra napján Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter Szatmár- csekén. Az országzászló a helyi református temető főbejáratánál kialakított dísztéren Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjé­nek síremlékével szemben áll. Az avatóünnepségen Mádl Fe­renc hangsúlyozta: az ország­zászló ezentúl jelzi: Szatmár- csekén van egyike szent helye­inknek. A Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei község szent hely. mert Kölcsey Ferenc ott írta a magyar Himnuszt, a ma­gyar kultúra, a magyar törté­nelmi nemzettudat kimagasló alkotását. A miniszter a reformkor nagy költőjének és politikusának munkásságát méltatva kiemelte: Kölcsey a szabadság és a tulaj­don eszméjének, a nemzeti libe­ralizmusnak volt elkötelezett híve. Különösen hazaszereteté­vel. jellemének magasztosságá­val hatott az akkoriakra. Mádl Ferenc a magyar kultúra napján a kormány nevében is megkö­szönte a kultúra minden szerep­lőjének tevékenységét, elköte­lezettségét, tehetségét és áldo­zatvállalását, amely Magyaror­szág kultúrájának nemzetközi elismerését eredményezi. (MII) HÍREK Védegyleti közgyűlés Zagyvarékas. A Zagy- varékasi Községi Könyv­tár Védegylete 1994. ja­nuár 25-én, kedden tartja éves közgyűlését. Tagjain kívül minden könyvbarátot szívesen lát a védegylet vezetősége a gyűlésen, amelyen értékelik az el­múlt évet, s beszámoló hangzik el az idei év terve­iről. Testületi ülés, / «it , / r gaztutes Tiszajenő. A képvi­selő-testület január l3-án tartotta soron következő ülését, melynek fő napi­rendi pontja az egészség- ügyi helyzetről szóló be­számolók voltak. * * * A fogorvosi rendelés ideje - lakossági kérésre - megnövekedett. Szerdai napokon délelőtt és dél­után is van rendelés. * * * A testületi ülésen a kép­viselők a községi művelő­dési házban folytatott közművelődési tevékeny­ségről is tárgyaltak. A mű­velődési házat az önkor­mányzat vállalkozóknak adta bérbe, akik azonban február 28-ával felmond­ták a szerződést. * * * A polgármester szerint az önkormányzat fennál­lása óta nem volt ilyen ne­héz anyagi helyzetben a község, mint 1994-ben. Az év költségvetését február l-jén tárgyalják a képvise­lők. * * * A községi önkormány­zat január 19-én tárgyalt egy osztrák céggel a tele­pülés gáztartályos háló­zatra történő bekötéséről. Az osztrák cég február vé­gére ígérte, hogy a költ­ségvetéssel kapcsolatos számításokat megküldi az önkormányzat részére. Ez alapján dönti majd el a község, hogy megvaló- sítja-e a gáztartállyal tör­ténő fűtést. Költségvetés, útépítések Tiszagyenda. Január 24-én délután 15 órakor ülésezik a képviselő-testü­let. A testület a jegyzői ál­lás, illetve a tavaly október eleje óta megüresedett há­ziorvosi állás betöltéséről dönt, illetve megtárgyal­ják, jóváhagyják az idei költségvetést. (Minden önkormányzati intézmény zökkenőmentes működését biztosítják.) * * * A polgármester szerint 1994-ben 3 millió forintot tudnak fejlesztésekre for­dítani. Ezt az összeget el­sősorban útépítésre és tele­fonhálózat fejlesztésre kí­vánják felhasználni. Az 1992-ben indított út­programot az idén szeret­nék befejezni, ami annyit jelent, hogy minden olyan út, amely két oldalról be van épülve ingatlanokkal, szilárd aszfaltburkolatot kap. Az útépítési munka mintegy kétszáz ingatlant érint, s a fejlesztésre for­dítható 3 millió forintból 2 millió 550 ezer forintot erre használnának fel. A lakossági hozzájárulás in­gatlanonként 15 ezer forint lesz. A kivitelező 8 millió forintos költséggel végzi el a munkát - a hiányzó ösz- szeget, a különbözetet az önkormányzat hitelből fi­nanszírozza. A polgármes­ter elmondta, hogy min­denképpen előnyös volna a község számára, ha az idén elvégeznék az útépítése­ket, hiszen egyrészt a tele­fon-, gázfejlesztés meg­kezdésével nem marad pénz az utakra, másrészt pedig ha több részletben végzik el a munkákat, többe fog kerülni. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents