Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
8 Kulturális panoráma 1994. január 22., szombat Tornyai János emlékezete Százhuszonöt éve, Hódmezővásárhelyen született az alföldi festészet jeles alakja, Tornyai János. Párizsban tanult, bejárta Németországot, Itáliát, majd hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre. Első sikerét 1904-ben aratta Juss című művével (képünkön). Rudnay Gyulával és Endre Bélával gyűjtötte a népművészet emlékeit, a népi fazekasság megmentésére ők alapították a hódmezővásárhelyi Majolika- és Agyagipari Telepet. Számos magyar és nemzetközi díjat nyert, Csokorkötés című képe elnyerte a barcelonai nemzetközi kiállítás aranyérmét. A hódmezővásárhelyi Tornyai társaságot még életében, 1934-ben alapították a műbarátok. Képei megtekinthetők a vásárhelyi múzeum állandó tárlatán. A tévé színházai „Los Angeles utcáin” ■ a Józsefvárosban Változatlanul népszerű a Szomszédok - képünkön a két rokonszenves férj szerepében Nemcsák Károly és Zenthe Ferenc A televízió egy hatalmas népszínház. Szőnyi G. Sándornak, a drámai stúdió vezetőjének sokféle műsort kell kínálnia. Mikor ezt a megbízást kapta, majd egy éve, nem volt ismeretlen számára ez a terület, hiszen közvetlenül a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a televízióhoz került, először dramaturgnak, majd 1958-tól itt lett rendező. Filmjeivel - Mocorgó, Kéktiszta szerelem. Jóestét nyár, jóestét szerelem, Cserepes Margit házassága - belopta magát sok néző szívébe.- A drámai műsorok stúdiója milyen programokat gondoz?- Munkánk nagy része két ngy területre sorolható. Az egyik televíziós filmek készítése, a másik a színházi és színházzal kapcsolatos adások készítése, vagyis színházi közvetítések, színészportrék, színházi események sugárzása.- Az önök által készített filmek közül melyekkel találkozhatunk mostanában?- Elindítottuk az Öregberény című televíziós sorozatot,'s ha elnyeri a nézők tetszését, már előkészítettük a folytatást. Szorgalmasan forgat Bacsó Péter is, készíti a hatszor ötven perces krimijét, a „Los Angeles utcáin”-t a Józsefvárosban. Ez egy igazi hekustörténet lesz, izgalmas helyszínekkel, prostitúcióval, zsarolással, melynek főhőse egy cigány rendőrőrmester. Aztán európai alapítványi támogatással Kabay Barna és Gyöngyössy Imre készített dokumentumfilmeket, melyeket hamarosan látnak a nézők. Az egyik egy litván család tragikus történetét dolgozza fel, akiket kitelepítettek Szibériába, s a gyerekek, áldozatok árán is, de haza akarják onnan juttatni szüleik földi maradványait, hogy hazai földben pihenhessenek. S Kovács András is készít filmet, kétrészeset, amelynek Alommenedzser lesz a címe, és egy jó fellépésű, ambiciózus, Amerikából érkezett szélhámosról szól.- Biztosan nagy sikere lesz. De mennyire tervezhetnek előre? Mennyi időre van szükségük egv-egv film elkészítéséhez?- Amíg egy forgatókönyvből film lesz, az két-három, sőt négy év. Mi, most, kétezerre is tervezünk. De addig az államalapítás ezredik évfordulójára el szeretnénk készíteni egy hatrészes sorozatot. Az igényes produkcióhoz most kell hozzálátnunk, hogy évente elkészülhessen belőle egy-egy darab. Pár hónap alatt kétszáznegyven forgatókönyvet és szinopszist kellett áttanulmányoznunk. Ennek kilencven százaléka olyan, amelyre nem mozdulhatunk. BeEhatóbban foglalkozik a tíz százalékkal Benedek Katalin, Schulcze Éva és Marosi Gyula dramaturgiai tanácsa. Hosszú viták után ezekből választódnak ki azok a darabok, amelyekre megbízást adunk, szerződést kötünk. Mindig több a forgató- könyv, mint a lehetőség. De hogy két év múlva mi érdekli az embereket, azt nehéz kitalálni. Nekünk pedig egy film elkészít- séhez legalább ennyi időre van szükségünk.- Akkorliát miket terveznek?- Hosszabb távon készül Gozsdu Elek Köd című regényéből egy film, s hozzálátunk Füst Milán Három idegen úr című regényének forgatásához. Készítünk Németh Ákos Júlia és a hadnagy című darabjából egy televíziós játékot, ahogy Szép Ernő Isten madárkái című művéből is. Illés Endre néhány novellájából pedig történelmi félelmeinkről szóló produkció lesz.- A közönség a színházi közvetítéseket is szereti.- Én is megdöbbentem, amikor megtudtam egy felmérésből, hogy a Komámasszony hol a stukkert kétmillió-nyolcszázezer ember nézte. Évente úgy harminc-harmincöt közvetítésre volna igény. Huszonöt felvétel már „dobozban" van. Öt-hat előadást pedig tévéjátékként szeretnénk rögzíteni, vagyis többnyire a színház díszletével, de a képernyőhöz jobban al- kalmazkodón. A Forgatás közben című ötvenperces sorozatból évente hatot állítunk össze. Terveink szerint Kerényi Imre rendszeresen szerkeszt és vezet majd egy Színházi naplót. Egy populárisabb színházi műsort is tervezünk, olyan sorozatot, amelynek vezetésére Vitray Tamást kérnénk fel. Elképzeléseink vannak, s szeretnénk azokat megvalósítani. Hódolatul a magyar színésznőknek Amire bizonyára még sohasem volt példa - s aligha is lesz egyhamar -: az ország valamennyi önálló társulattal rendelkező színházában csaknem egyidejűleg egyazon művészeti díjat nyújtották át - Koós Olga is megkapta a Déryné-díjat - az arra legérdemesebbeknek talált színésznőknek, számszerint negyvenkilencet -, Déryné Széppataki Róza kétszázadik születésnapja alkalmából. A díj az ő arcmását hordozó domborművű emlékplakett - Varga Tamás szobrászművész alkotása - ereklyetárgy benyomását kelti, átadása pedig ünnepi szertatásnak tetszett. Ki ezt a Déryné-díj- nak elkeresztelt emlékplakettet átvehette, kicsit valóban magának Dérynének tulajdoníthatta e gesztust, a nagy előd ajándékának, mai követői és örökösei részére. A Déryné-díjat tehát az alkalom teremtette meg. És a felismerője annak, hogy ezt a ma élő nemzedékek életében egyszeri ünnepi alkalmat miként lehetne igazán megszépíteni, egy úgynevezett civil- szervezet volt: egy már több mint három éve nem létező, ám felettébb hiányzó művészeti képes hetilap, a Film Színház Muzsika újjáélesztésének segítésére létrehozott alapítvány. Ez az újság az „életében" is igyekezett a múlt hagyományait összekötni a jelenkor művészeti értékeivel - jelen esetben legjobb színésznőink hivatástudatával, szakmai helytállásával és teljesítményeivel -, s ha most is létezne, sem cselekednék másként. Déryné mai utódai: negyvenkilenc kiváló és példamutató színművésznő részesült a díjban. Közöttük Koós Olga, a Szigligeti Színház tagja, aki remek játékával, emlékezetes alakításaival. rendezéseivel is sok örömet szerzett a nézőknek. A Levéltári Évkönyvben olvastuk Nagykun kapitány levelei Kossuthnak A levéltár többnyire úgy él a köztudatban, mint megőrző intézmény; a múlt írásos és nyomtatott emlékeinek, dokumentumainak rendszerező tárháza. Ám, hogy egyben szellemi műhely is és valóságos kincsesbánya, melynek kutatása új és új felfedezésekkel jár, annak többek között bizonysága az évente kiadott, immár hagyományosan puritán, de ízléses külsővel megjelenő évkönyv; borítóján Szolnok régi nevével, Zounok olvasható címlapján. Immáron a nyolcadik kötetét veheti kézbe az olvasó, hogy azután a tanulmányok segítségével a régió, Jász^Nagykun-Szolnok múltjában kalandozzék, a legrégebbi múlttól a közeli évekig bezárva az idők határát. A nagyobb lélegzetű írások mellett rövidebb, dokumentumokat népszerűsítő közlések is szerepelnek, szépen kigondolt szerkesztési rendben. A kíváncsi olvasó alighanem először a Kossuth-évhez is kapcsolódó, az Adattárban közreadott dokumentumokra csap rá, Bagi Gábor közlésére, aki vonzó képet fest Kossuth Lajos és a kisújszállási születésű nagykun kapitány, Illéssy János barátságáról. A nemesi család sarja valójában politikai pályafutását a kerület országgyűlési követeként kezdte, s gondolkodásmódjával bizony túl látott régiójának szűkebben vett érdekein, mondhatni megelőzte korát, így sajnos követi megbízatásától is búcsúznia kellett. De a diétában megismerkedett a libe-, rális ellenzék vezetői közül Kölcseyvel, Deákkal s magával Kossuthtal is. Néhány esztendő múltán azután, amikor győzedelmeskedik a márciusi forradalom, újra csatasorba áll, s Be- rény képviselőjeként az első népképviseleti országgyűlés tagja lesz, s a szabadságharc idején „Kossuth politikájának következetes, hajthatatlan s haj- líthatatlan támogatója". A szerző részletesen ismerteti e derék jászkun életútját, egészen 1867-ben bekövetkezett haláláig, benne a '48-ban játszott szerepéért rámért halálbüntetést is, melyet csak a császár változtatott „nagylelkűen" kegyelemre. A lényeges azonban az a három levél, amelyet Illéssy írt Kossuthhoz, s melyek ezúttal jutnak szélesebb nyilvánosságra. Az első levelet olvasván, mely Kisújszálláson 1834-ben keltezett, és Kedves Barátom, Lajos! megszólítással indul, igazat kell adnunk a levelek közlőjének, aki megállapítja: szinte meglepő, hogy mennyire közvetlen, őszinte, baráti kapcsolatot tükröznek ezek a források. Ugyanakkor azonban az idézett levelekből (különösen az elsőből) az is egyértelműen kiderül, hogy Illéssy már a '30-as években sejti: „alighanem barátja lesz a jövő embere, aki Kölcsey és Wesselényi mellett, vagy éppen őket követően a magyar liberális reformellenzék összefogására, politikai programjának megfogalmazására, s a célok győzelemre vitelére hivatott". Különösen azok a sorok a meghatóak, sőt megrendítőek, amelyekben a költő-politikus, Kölcsey Ferenc bihari sikertelen követi megválasztásáról ír, ami egyben a diétából kikerülést is jelentette Kölcseynek. Hogyan is történt? íme Illéssy „leiratában”: Egy hét múlva következe a választónap. A Buda- házi része Dobokkal és Zászlókkal. s lárma robajjal ünnepelt a Fő Ispány ablaka alatt, a' Kölcsey rész szerény tsendességbe - illőképp a' nagy férfihoz - váró a nagy napon, félelem, kétség, öröm, remény vegyítéke kínzá az embereket. Wesselényi meg jőve a napra, s mint ily két jóbarátok egymásért, s a Haza javáért tehetnék, megtette. De a végzések mái képp rendelék. S nem Költsey - de Budaházi a Követ. Nem vagyok képes a történteket leírni, mert érzéseim duzzattabbak, mint sem rajzolhatnám azokat. Adja Isten, hogy valaliára eszünk lenne. Szegény ország, mely semmit sem adhat, mely imádott fiiját is megemészti, mint Saturnus ősi gyermekeit felfalta. A' legnagyobb Ember le lépe a’ pályáról, melyen rettentlietetleneb- biil, s mélyebb tudománnyal és indítósabb szónoklattal soha még nem állott Ember az Országban. Hazám! Hazám! Illéssy és Kossuth szoros barátságát mutatja, hogy a híres Országgyűlési Tudósítások tá- mogáfáfff'"200 ezüst forintot küld, s lelkes előfizetője a Kos- suth-szerkesztette diétái krónikának. Kossuth és a Jászkunság kapcsolatáról nyilván más dokumentumok is beszélnek, de az itt megjelentek is tovább gazdagítják, szélesítik, ha úgy tetszik, humanizálják, emberi tartalommal töltik meg a történelem olykor kiszikkadó, kissé általánossá váló tényeket, eseményeket. S bár figyelmünk a jubileumi Kossuth-évhez kötődő közlésre esett elsőként, nem jelenti, hogy a históriát kedvelő olvasó ne találna hasonlóan értékes érdekességekre a Botka János szerkesztette évkönyvben. Folytatva szinte az előbbi tárgykört: szerepel tanulmány az 1848-as Jász-Kun-Kerületi Nemzetőrség működéséről és még mindig ugyanebből az időszakból: megismerhetjük a Jász-Kun-Kerület közigazgatását is, az 1860-as években. De olvashatni a közoktatás vármegyében lezajlott államosításáról, részletes leírást kapunk Túrkeve első címeréről és a várost szimbolizáló jelképek változásairól az idők folyamatában; megtudhatjuk, hogyan készült a karcagi Szent Gyögy templom epitáfiosza, azaz a Krisztus sírbatételét ábrázoló lepel, valamint, hogy miként születtek a különböző templomi zászlók. De maradva Karcagnál: csemegézni lehet a református egyházközség számadásaiból vett és közzétett árakban, milyen is volt a XVIII. században az építőanyagok (vályog, tégla) a nád, a mész a vas és nádtető kötéseihez használt korabeli árfolyama. Sőt, még a könyvek, iskolaszerek árát is meg lehet tételesen ismemi belőle. Csak ízelítőül: egy kemence megcsinálásáért épp annyit kellett fizetni, mint az eklézsia könyvének bekötéséért. Egészen pontosan 2 Frt-ot. S alighanem releváns olvasmány - főképp az ifjabb nemzedékek számára - a Horthy-csa- lád egyik kevéssé ismert, de a megyéhez igen szorosan kötődő tagjának a bemutatása; a Horthy Szabolcsé, akit 1910-ben neveztek ki Jász-Nagykun-Szolnok főispánjává, s kinek működése idején számqg jelentős szolnoki intézmény is született. Nos, az egyébként ellentmondásos politikusról, majd hősi halált halt főhadnagyról, a hozzá fűződő emlékekről, melyeknek jó része az évtizedek folyamán eltűnt, elveszett, nyoma sem maradt, ugyancsak részletesen olvasható. Tanulmányok, adalékok, csokorba kötve, a megyei levéltár könyve, idegennyelvű sum- mázatokkal is kiegészítve, nyilván arra számítva, hogy akár a külföldi tudományosságot is érdekelheti - ablak a múltra, melyen St távoli századok sötétjébe is belelátni; szorgalomból született munkák, a tudomány édes méze kaptárévkönyvbe gyűjtögetve. Ezt érezheti aki belekóstol, ahogyan magam is tettem. V. M. A Szökevény - képernyő után a moziban A mozikban hamarosan olyan filmet mutatnak be. amerikai alkotást, amelynek tárgyát előbb már tévé-sorozat formájában is feldolgozták, s a tévéfilm az Egyesült Államok legnézettebb műsora volt. Most Andrew Davis készített belőle játékfilmet Szökevény címmel. A történet dióhéjban: dr. Kimble, aki egyébként orvos, feleségének meggyilkolása egy rémálom kezdetét jelenti. Meghurcolják, perbe fogják. halálra ítélik az orvost, míg az igazi gyilkos szabadlábon marad. Richard számára csak egyetlen út marad: kihasználva egy szerencsés-szerencsétlen véletlent megszökik. hogy bujkálva, teljesen önmagára utalva, egyesegyedül oldja meg a rejtélyt, mellyel az Egyesült Államok legkeményebb, legjobban képzett nyomozóiként számontar- tott, rátarti chichagoi zsaruk sem tudtak megbirkózni. A címszerepet Harrison Ford alakítja, aki rendkívül népszerű, ácsból lett színész és visszahúzódó férfi. A film Oscar-díja producere szerint igazi szerencse volt megnyerni őt e feladata megoldására. ..Harrison szerintem az egyik legtehetségesebb férfiszínész, aki valaha is dolgozott a filmiparban. Ahogy eldőlt, hogy szerződtetjük, rengeteg kreatív ötlettel állt elő, részt vett a forgatókönyv újraírásában, segített a szereposztónak, a díszlet- és jelmeztervezőnek - állítja. A Szökevény bővelkedik különleges tulajdonságokban, például szerepel benne egy rendkívüli vonat-busz összeütközés, mely állítólag a filmtörténet legnagyobb szabású, legköltségesebb ütközése, amit azért vállaltak a film készítői, mert mint vallják, nem akarták miniatürizálni, trükkösen megoldani a katasztrófát, mindenáron a legnagyobb valósághűségre törekedtek. Képünkön Harrison Ford a film főszerepében.
