Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök Kultúra----aktualitások 5 N agy hiba az öngyógyítás Az A-vírus éve Csak így láthattam a világot • • Ötezer képeslap a fiókban Különböző hírek, találgatá­sok keltek lábra az influenza körül hazánkban is. Sokan tudni vélik, hogy szomszédainknál már több ezer haláleset volt, s hamarosan nálunk is járványos méreteket ölt az influenza. Hi­vatalos adatok szerint az elmúlt héten csak Budapesten 9250-en fordultak orvoshoz. A jól érte­sültek már arról is hallottak, hogy a fővárosban működő Szent László kórházban egész pavilonokat ürítettek ki, ahol a súlyos, szövődményes betege­ket helyezik majd el az ország minden tájáról. A tényleges helyzetről kér­deztük dr. Mikolct Istvánt, a fő­városi Szent László kórház or­vos-igazgatóját.- Kórházunk országos szak­mai feladat ellátásával megbí­zott intézmény, így tehát ha szükséges, az ország bármely pontjáról felveszünk beteget. Ez a része igaz a hírnek. Egyébként az elmúlt nyolc hét alatt össze­sen 33 olyan betegünk volt, akik influenzával kerültek be hozzánk, s ezt mi minden eset­ben vírusdiagnosztikailag is igazoltuk. Az utolsó két hétben 13 beteg került felvételre, s ez egy kis emelkedést mutat. Szö­vődményt csak két alkalommal diagnosztizáltunk, mindkét esetben tüdőgyulladást, azon­ban ezek a betegeink is gyorsan gyógyultak, s egészségesen hagyták el a kórházat. Európában és Amerikában október végétől észlelik az inf­luenzamegbetegedések mérsé­kelt emelkedését, de ezekben a jelentésekben semmilyen ki­emelkedő halálozási számról vagy nemzeti járványkatasztró­fáról nincs szó. Hiszen, ha a ke­ringő rémhírek igazak lenné­nek, akkor már katasztrófáról kellene beszélnünk. A szövőd­ményes esetek is csak akkor je­lentenek komoly gondot, ha idős embereknél vagy más sú­lyos alapbetegségben szenve­dőknél lép fel. ' - Milyen vírusról beszélhe­tünk jelenleg, s mik lehetnek a szövődmények?- Az eddigi vizsgálatok alap­ján „A” típusú vírus okozza az influenzás megbetegedéseket, ellentétben az elmúlt évekkel. Jelentkezések A könyvkiadók február 20-ig nevezhetik kiadványaikat az idei ünnepi könyvhétre és a „Szép Magyar Könyv 1993” versenyre. A 65. ünnepi könyvhétre az Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének propagan­amikor a „B” és annak külön­böző szerotípusai jelentkeztek hazánkban is. Az emberek haj­lamosak influenzának nevezni a náthát, az ebben az időszakban nagyon gyakori felső légúti hu­rutokat, a köhögéssel járó meg­betegedéseket. Az igazi influ­enza nagyon jól körülhatárolt tünetcsoporttal jelentkezik. Jel­lemző rá az izom-, a csontfájda­lom, a nagy levertség érzése és a magas láz. Az influenza legsú­lyosabb esete az elsődleges tü­dőgyulladás, melyet maga a ví­rus okoz, szerencsére ez nagyon ritka, s ez nem szövődmény. Persze előfordulhat gyakran szövődményes tüdőgyulladás is. Gyakori a hörghurut és a kis- hörgők, a homlok és az aíciircg gyulladásai és gyerekeknél a középfülgyulladás. Ezek több­nyire bakteriális szövődmé­nyek, melyek antibiotikumok­kal maradéktalanul gyógyítha­tók. Nagy hiba az „öngyógyí­tás”. Nagyon sok beteg ugyanis a házi patika készletéből elkezd valamilyen antibiotikumot szedni. A vírusra ezek a szerek nincsenek hatással! Az elmúlt év elején például nagyon sok olyan beteg került hozzánk, akik a feleslegesen szedett gyógyszerek mellékhatásai mi­att szorultak kezelésre, gyógyí­tásra. Az, hogy több ezer ember szorulna kórházi ápolásra, rém­hír. Valóban voll a világban né­hány olyan influenzajárvány - például a spanyolnátha -, amelynek súlyos kimenetele nemzetközi viszonylatban is sok halálos áldozattal jár. Én nem hiszem, hogy nekünk ilyen súlyos járványra kellene számí­tanunk. Mindazonáltal kórhá­zunk egy nagyobb járvány ese­tén olyan belső szervezeti in­tézkedéseket tesz, amellyel el tudjuk látni a betegeket. Ha kell, 1-2 óra alatt átszervezzük a belgyógyászati osztályokat s kiürítünk pavilonokat, de remé­lem, ilyesmire nem lesz szük­ség. Szerencsére az utóbbi évti­zedben erre nem is volt példa, hiszen a teljes egészségügy fel­készült arra, hogy bármilyen influenzás beteget ellásson. Urbán Ilona (Atlantic) a könyvhétre daosztályán lehet nevezni. A je­lentkezésnek tartalmaznia kell a könyvhétre tervezett kiadvány adatait - címét, a szerző nevét, árát, várható példányszámát, mű­faji besorolását stb. - és rövid tar­talmi ismertetőjét. (MTI) Kevesen dicsekedhetnek olyan szép képeslapgyűjte­ménnyel, mint a szolnoki Te­nyeri István. Ötezer példány őrzi a tájak, városok egy-egy meghitt pillanatát Japántól Amerikáig. S köztük természe­tesen a hazai utcaképek is jó varázslónak mutatkoznak: a régmúlt ünnepi arcát őrzik. Található a gyűjteményben több - lassan már történelmi­nek mondható - századfordulói kép. Némelyiküknek nemcsak régisége, hanem látványának avatott szemű kiválasztása is figyelmet érdemel. Érdekes, hogy századunk első felében mennyivel több gondot fordí­tottak arra, hogy a postai ké­peslapok lírai hangulatukkal is örömet szerezzenek a címzett­nek, ne csak a röpke üzenettel. Az egyik postai üdvözlőlapon például Zádor Istvánnak a mű­vésztelepet a Zagyva felől áb­rázoló rézkarca látható. Néme­lyik képeslap a feladók miatt is megbecsült értéke a gyűjte­ménynek. Becsöngetett a pos­tás Tenyeri Istvánhoz - többek között - Puskás Öcsi, a magyar vízilabdaválogatott, a magyar vasutas válogatott üdvözleté­vel. Természetesen az ötezres kollekció nem mindegyik pél­dányát neki címezték. Ha vala­Zagyva-torkolat a régi híddal hol látott egy-egy szép képes­lapot, elkérte vagy megvette. Először hotelcímkéket kért kül­földről. Azok mellé prospektu­sok is érkeztek. (Egy nagy fiók tele van ezekkel.) Később ké­peslapokat is kapott. így kez­dődött a gyűjtés. S hogy miért? Érthető a válasz: „Csak így lát­hattam világot.” A tömérdek anyag országok, városok szerint felkasírozva áll - arra várva, hogy valahol be­mutassák. Megtekintése vala­melyik klubban szórakozásnak, iskolákban pedig tartalmasabb világképalkotásnak minden­képpen célszerűnek látszik. Tenyeri István a képeslapokat A szolnoki művésztelep - korabeli képeslapon S. B. rendezi Cigány művészek kitüntetése Tankönyvterjesztés új formában Néhány napja szerződést kö­tött egymással az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyvki­adó és a Piért-Tanért Kft., amely megújult formájában a terjesztést vállalta magára - je­lentették be a Piért-Tanért Kft. szerdai sajtótájékoztatóján. Hajdú György, a kft. igazga­tóhelyettese hangsúlyozta: vár­ják, hogy a többi tankönyvki­adással foglalkozó kiadóval is szerződést köthessenek. Mint mondta: 1994-től új formában terjesztik a tankönyveket. Elő­ször az iskolák igényeit mérik fel, majd ennek alapján a kiadó­tól megrendelik a szükséges könyveket. Hajdú György vé­leménye szerint mostantól, ha a tankönyvellátás akadozik, az főként az iskolák hibájaként ró­ható fel, amelyek nem, rosszul vagy nem időben jelezték igé­nyeiket. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy az új rendszerben a terjesztést az is­kolák is magukra vállalhatják, így kedvezményesen juthatnak a tankönyvekhez. (MTI) A Magyar Köztársaság el­nöke a miniszterelnök előter­jesztésére Bangó Margit ci- gánydalénekesnek művészi pá­lyája elismeréseként és ifj. Szé- nási Sándornak, a 100 Tagú Ci­gányzenekar főtitkárának, mű­vészeti intendánsnak művészeti Rendkívül kedvező benyo­mást szerzett az 1996-os buda­pesti expo építési munkálatairól Öle Philipson, a Világkiállítá­sok Nemzetközi Irodájának (BIE) elnöke, aki Barsiné Pa- taky Etelka világkiállítási főbiz­tos meghívására érkezett a ma­gyar fővárosba. Öle Philipson szerdán, az épí­tési terület megtekintése után tartott sajtótájékoztatóján el­mondta: minden lehetséges se­gítséget meg kívánnak adni az expo sikerének érdekében, amire véleménye szerint ha­zánknak igen jó kilátásai van­tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkereszt kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Fekete György helyettes államtitkár szerdán adta át - tájékoztatta az MTI-t a művelődési tárca sajtói­rodája. nak. A BIE egyébként nem ké­telkedik az expo finanszírozási tervének megvalósíthatóságá­ban. Az elnök szerint a világkiállí­tás rendkívül jó lehetőséget ad arra, hogy Magyarország látha­tóvá váljon a modem Éurópá- ban. Meggyőződése, hogy az expo jelentős számú érdeklődőt vonz majd, hiszen Budapest jól megközelíthető helyen, Európa szívében fekszik, mégis úgy vélte, a legnagyobb számú láto­gatóra a környező országokból számíthatunk. (MTI) Támogatás a falusi vendéglátásnak Mintegy 25 ezer férőhelyet lehetne vidéken felújítani a ta­nyai, falusi vendégfogadóknál a területfejlesztési alap pénzesz­közeinek felhasználásával. Ez hozzávetőlegesen 1400 telepü­lést érintene - mondotta az MTI-nek Csáky Csaba, a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfo­gadók Szövetséginek,-, elnöke. Az érdekvédelmi, szervezet' veze­tője annak kapcsán hangoztatta véleményét, hogy pénteken ke­rül sor a szövetség szervezésé­ben arra a második országos fó­rumra, amelyen az elmaradott térségek felzárkóztatása lesz na­pirenden, különös tekintettel a falusi, tanyai vendégfogadásra. A pénteki fórumon a területfej­lesztési alap felhasználásáról szeretnék tájékoztatni a szakem­berek az érintett térségek képvi­selőit - főként polgármestereit. Csáky Csaba azt is kifejtette, hogy a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége sa­játos eszközeivel igyekszik tájé­koztatni a vidéken élőket lehető­ségeikről. A BIE elnöke Budapesten Az expo sikeres lehet Buda elesett, jelenti Szamuil (Árva László) Hókuszpókusz ... a varázsgömb megmond ja, mit hoz a jövő. Ork- hán bég (Csendes Olivér), Báthory Susánna hercegnő (Csarnóy Zsuzsanna), Hadzsi Ibrahim, pécsi kádi (Gazsó György). Ambrus deák (Lux Ádám) legyőzi a sárkányt „Haditanács” a magyarok táborában. Balról Kollát gróf (ifj. Ujlaky László), Drakuletz báró (Mihályfi Balázs), Dörghy (László Sándor) és Korbách Farkas (Magyar Tivadar). '/A kétfejű fenevad Szinte a Szigligeti Színház egész társulata szerepel a pén­teken este bemutatásra kerülő darabban, mely a XVII, szá­zadi Magyarországon játszó­dik, mikor az Ország a török és német nagyhatalom összecsa­pásának színtere volt. Felvételeinken ízelítőt nyújtunk az előadásból, amin látványban nem lesz hiány. Színpompás jelmezek, füst, szappanbuborékok és nem utolsósorban a színészeket is próbára tevő akrobatikus jele­netek, melyek a próbák során kisebb baleseteket is okoztak. A díszleteket Vaycr Tamás, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. A koreográfus Ju­hász Anikó, a dramaturg Ma­gyar Fruzsina. A zenéről Mártha István gondoskodott, az akrobatikus mozgásokat Pintér Tamás tanította be. Felvételeink a fotós próbán készültek. Fotó: Korányi Éva A szex a politikába is bele­szól: IV. Mehmed török szultán és I. Lipót né­met-római császár és ma­gyar király (balról: Kaszás Mihály és Mucsi Zoltán)

Next

/
Thumbnails
Contents