Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15 / 12. szám
8 Kulturális panoráma 1994. január 15., szombat hirdetés A zebegényi remete A Lyukasórában nincsenek lyukas oldalak Zebegényi temetés lepedett le. Visszaemlékezéseiben írta: „Életem alakulására és munkásságom kifejlődésére elhatározó és döntő jelentőségű esemény volt, hogy... kikerültem Zebegénybe, ahol megtaláltam a művészetem kibontakozásához szükséges minden élményt. A táj és az ember összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam meg itt olyan miliőben, mely nagyon megfelelt alkotásaimnak. Észrevettem, hogy összefonódnak a táj motívumai az emberi sorsokkal.” Művésszé érése idején ismerkedett meg a felbolydult Európa forrongó avantgárd mozgalmaival, köztük a kubizmussal és a dadaizmussal is. A Nyolcak mozgalma, Uitz Béla robusztus emberábrázo- lás-módja átmenetileg hatása alá kerítette ugyan, de a húszas évek elejétől kezdve az időtálló monumentalitás felé fordult. Visszahúzódott Zebegénybe. A felületek, a formák, fényhatások törvényszerűségeit tanulmányozta. Útját töretlen következetességgel építette haláláig, egy-egy témában elmélyedve egész variációsorozatokat hozott létre. Már 1921-től - amikor a legmagasabb festői díjjal, a Szi- nyei-díjjal kitüntették - felé fordult az általános figyelem, akaratlanul is ő lett a fiatal nemzedék vezére. Kevés Rembrandt hatására valló kitérő után rátalált sajátos hangjára: „Nem vagyok világpolgár. Úgy érzem, teljesen bele vagyok gyökerezve az itthoni, a mi világunkba, és nagy tragédia volna számomra, ha hazát kellett volna cserélnem... csak magyar emberek érdekelnek, harmincas évektől gyors egymásutánban sorjáznak fő művei: Eladó a borjú (1933), Udvaron (1934), Este (1934), Tavasz (1935), Anyaság (1935), Aratás után (1936), Uszályok (1939). 1937-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. Nemzedéktársaival és barátaival, Ber- náth Auréllal, Berény Róberttel, Pátzay Pállal az úgynevezett posztnagybányai iskola vezető egyéniségeivé váltak. A harmincas évek közepétől kezdve technikája megváltozott. Képeit olajpasztellel és temperával festette, fényben oldódó, laza foltokkal, látomásszerű festőiséggel. A negyvenes évek végétől kezdve sorra érték a csapások. Fia, aki az üldözöttek sorát mentette hamis ke- resztelvelekkel, meghalt, majd lánya disszidált Rómába. Mindjobban visszahúzódott Zebegénybe. Barátai, Bemáth, Berény meghaltak: „Most öregségemre már megint oly egyedül vagyok Zebe- gényhyen, mint akkor, amikor idejöttem. Amíg lehet, kinn is szeretnék már maradni, a kertben kedvenc padomról figyelve a felhők járását, a madarak vonulását és a Duna időtlen idők óta tartó, medret alakító folyását." Kívánsága teljesült. 1960-ban a zebegényi kis temetőben néhány barátja vitte vállán egyszerű fakoporsóját. A magyar hagyományba ágyazott természetelvű, modem festőiség képviselője már életében klasszikussá vált. Egykori háza ma múzeum, őrzi vonzó egyénisége fényét és néhány főművét. Születésének centenáriumi évében nagyszabású kiállításokra készül a hazai muzeolőgia. Brestyánszky Ilona Szőnyi István centenáriumára Január 17-én száz éve, hogy Újpesten megszületett Szőnyi István, a modem magyar festészet iskolateremtő mestere, akinek művészete meghatározta századunk első felének képzőművészeti stílusát. Rendkívüli tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Indulását meghatározta, hogy a Képzőművészeti Főiskolán, a századelő legendás hírű nagybányai szabadiskolájának vezetőjénél, Ferenczy Károlynál tanult. Nagybányán is dolgozott. Itt, az erdélyi hegyek között babonázta meg egy életre a természet szépsége. Ferenczy Károllyal együtt vallotta, hogy az életet a művészet, a szépség nemesíti meg. Fejlődése törést szenvedett az első világháborúban, ahonnan súlyos tüdőbajjal szabadult. Testi-lelki gyógyulást a nagybányai hegyek közt, majd a Duna menti Zebegényben talált, ahová 1924-ben kötött házassága után teZebegényi este csak azok keltenek bennem visszhangot, ezekből a hazai motívumokból tudok érdemleges munkát összehozni, mert ezekkel eszmélé- sem első pillanatától összeforrtam, eggyé válva velük. Önmagámon keresztül megtanultam megismerni legbelsőbb lényüket.” A zebegényi táj szelíd lankái, a Dunakanyarban megbúvó falucska, a Duna ezüstös csillogása évtizedek során minden titkát felfedte számára. Magával ragadó lírával ábrázolta falusi élet mindennapi jeleneteit. Világa újfajta árkádia, a munka, a béke, a csend dicsérete, minden pátosz nélkül A paraszti élet mellett fő témája volt saját családja, az anyai szeretet, az élet alapjait képező szoros emberi kapcsolatok. 1928-ban festett egyik fő műve, a Zebegényi temetés a havas téli tájban kirajzolódó, éles kontúrú sötét alakokkal szűkszavúságában is megrázó. A- Varga Domokos szerkeszti a Lyukasára című irodalmi lapot, amelyre egyre többen figyelnek fel, hogy mennyire különbözik laptársaitól. A tévének is van egy ilyen című közkedvelt műsora, azt viszont Mészöly Dezső szerkeszti-vezeti. Van-e közük egymáshoz?- Testvérvállalkozások vagyunk. A tévéműsor, amely szintén havonta jelentkezik, egy évvel idősebb, a mi lapunkat tehát az öccsének mondhatnám. 1992. október elsején született, vagyis már élete második évében járó, szép reményű csecsemő.- És kik szülők?- A tévéműsor atyja egyértelműen Mészöly Dezső: ő öt- lötte ki, ő is irányítja mindmáig. A mi Lyukasóránk a Magyar írókamara folyóirata, kevésbé kötődik tehát egyetlen személyhez, de a megszületéséért, fennmaradásáért Gyurkovics Tibor tette a legtöbbet, aki köztudomásúlag oszlopos tagja a tévébeli Lyukasóra törzsgárdájának is. Nálunk Bertha Bulcsúval és Mészöly Dezsővel együtt alkotja a háromtagú szerkesztőbizottságot.- Olyasmiről van tehát szó, mint a két 168 Óránál, hogy a lap az élőbeszédben elhangzó műsor írott változata?- Nem, nem, ez csak annyiból igaz, hogy lapunk 36 ívpapírol- dalnyi terjedelméből havonta 2-2 és fél oldalt egy-egy régebbi Lyukasóra-műsor legszebb perceinek a felidézésésre szánunk. A többit a lap eredeti anyagai töltik ki: novellák, versek, írói naplók, vallomások, emlékek, reflexiók, rövid, de magvas tanulmányok, olvasásélmények és így tovább. Csupa olyan írás, amely olvastatja magát, noha semmi köze a színvonaltalan, olcsó lektűrhöz. Hadd áruljam el: nem egy szemrehányást kaptunk már olyanoktól, akik estefelé találták kézbe venni a lapot, s ráment a fél éjszakájuk, mert nem tudták letenni.- Ön szerint ennek mi titka?- Több titka is van, s ezek közül egyik-másik megint csak „testvéri titok”, jellemző ugyanis a tévé Lyukasóra-mű- sorára is. Ilyen például a személyesség varázsa, természetes, közvetlen emberi hangé: a szigorú tartózkodás bármiféle irodalmi tolvajnyelvtől, kritikai nagyképűsködéstől: ilyen a magyar költői-írói hagyományok megbecsülése és nem utolsósorban az a sajátos atmoszféra, amelyben az irodalom valamennyiünk mindennapi kenyerének számít, olyan szellemi tápláléknak, amelyet érdemes jó étvággyal fogyasztanunk. Ami a fentieknek nem felel meg, ami tehát ízetlen, fellengzős, unalmas vagy egyszerűen üres, tartalmatlan, az garantáltan nem kerül bele a lapba. A Lyukasórában nincsenek könnyű szívvel átlapozható, lyukas oldalak.- A mai magyar politikai palettán hova sorolná a lapot?- Sehova. Mi nem ellenzékieskedünk, és nem kormánypár- tiaskodunk. Az oszthatatlan magyar irodalom lapja akarunk lenni. Lyukasóra tehát olyan értelemben is, hogy nem tartunk kötelező tanórákat olvasóinknak se politikából, se ilyen vagy olyan világnézetből. Szuverén írók, független szellemek hangjával igyekszünk szólni önállóan gondolkodó olvasókhoz. Mindenkihez, aki szereti a szépet, az igazat, az emberit, s aki nem lévén már csecsemő, nem szorul rá, hogy bármit a szájába csócsáljanak. Nevelni? Hacsak olyan értelemben nem, hogy aki szereti az értékes, jó irodalmat, az önkéntelenül is nevelődik általa. F. K. Kamatozó Kincstárjegy 1995/1. Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/1. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. január 10-14-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt.: 5001 Szolnok Szapáry u. 31., Jászberény, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Jászapáti, Jászárokszállás, Jász- ladány, Kunhegyes, Kunmadaras, Martfű, Tiszaföldvár • MKB Rt. 5000 Szolnok, Baross u. 10-12. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. A rí ATo> Ä^Qy
