Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

■a Világgazdaság Takarékosság Szaúd-Arábiában Szaúd-Arábia, amely a világ legnagyobb olajexpor­tőre, a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt 20 százalékkal kénytelen volt mérsékelni 1994. évi költ­ségvetését. A költségvetés 42,7 milliárd dollár lesz, és szakértők 1,2 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az 5 éves mélyponton álló olajár arra kényszerítette a szaúdi kabinetet, hogy mérsékelje kiadásait, felszólítva az ál­lami intézményeket, hogy ne kössenek olyan megálla­podást, ami terven felüli ki­adásokat jelentene a bü­dzsének. A Csalagút használati díja Kiszivárgott értesülések szerint a La Manche csa­torna alagútján való átkelés alapára 160 font (240 dol­lár) körül lesz egy átlagos családi személyautónak, függetlenül az utasok szá­mától. Az alapár a május­júniusi és az október-de­cemberi időszakra vonatko­zik. Más szezonokban a jegy ára valószínűleg 220 és 260 font között lesz, és még magasabb hétvégeken. 30 százalékos engedmény vár­ható viszont, ha az autó és utasai öt napon belül oda-vissza utaznak az autó­kat szállító vonaton. Az utasforgalom május 7-én kezdődik az alagúton. Híd épül Japán és Szahalin között? Hidak felépítését indít­ványozza egy japán szállí­tási vállalat, amely abban reménykedik, hogy idővel megoldódik Japán és Oroszország területi vitája, és a két ország között elmé­lyülhetnek a kapcsolatok. Japán legészakibb szigeté­től, Hokkaidótól vezetne az egyik, 43 kilométer hosszú híd Szahalin szigetére, on­nan pedig egy másik hét ki­lométeres híd az orosz tá­vol-keleti kontinensre. A hidak lehetővé tennék a vasúti és a közúti forgalmat a két ország között, továbbá gázvezeték is átvezetne rajta, ami az elképzelés sze­rint a legfontosabb lenne a megtérülés szempontjából. Tízévi munkával 75 milli­árd dollárból lenne meg­építhető a két híd, ami ugyan óriási költséget je­lent, de Japán hosszú távon is vevő lenne az orosz tá­vol-keleten kitermelt föld­gázra. Tengerben úszó atomerőművek Földkimélés céljából azt javasolja egy japán kutató- intézet, hogy a part menti vizekre építsék föl a jövő atomerőműveit. A központi villamos energetikai kutató- intézet szerint 500 ezer négyzetméternyi területet igényelne négy, 1100 megawatt összkapacitású erőműnek a felépítése és a földhiányban szenvedő or­szág jobban tenné, ha eze­ket a nagyvárosok közelé­ben, part menti övezetekbe, ember alkotta szigetekre te­lepítené. Ibaraki kormány­zóság környéke az első ki­szemelt terület. Számítások szerint mindössze tíz száza­lékkal kerülne többe a ten­geri erőművi terv kivitele­zése, a sziget megépítése, annyira magasak a japán te­lekárak. A sziget különben nemcsak erőműnek adna helyet, de korszerű infra­struktúrával, halászati övezettel is rendelkezne. Felmerült az is, hogy óriás­hajó fogadja magába az atomerőművet. Gyorsul a tejipari privatizáció Visszamenőleges adójogszabály-változások Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabály-változások közül néhány visszamenőleges hatályú, ám e rendelkezések elő­nyösek az adózók számára. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatalnál az MTI kérdésére részletes tájékoztatást adtak a válto­zásokról, amelyek a lakáseladásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, valamint a bevallási kötelezettség bizonyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásukat megvásárolták, és ezt követően kívánják eladni azt, jelentős könnyebbséget jelent, hogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezenkívül a lakáseladásból származó jövedelemnek a szer­zéskori, illetve az eladási érték­különbözete számít. Tavaly az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a lakáseladásból származó be­vétel után, amennyiben azt tel­jes egészében új lakás vásárlá­sára, illetve lakáshasználati jog megszerzésére fordította az el­adó. Ez a szabály változik most úgy, hogy csak a különbözetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvényes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatkozik. Azok a szövetkezeti üzletré­szek, amelyekhez a szövetkeze­tek átalakulása során jutottak a volt szövetkezeti tagok, ezentúl olyan értékpapírnak számíta­nak, mint ha azokat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletrészeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköte­les jövedelmük. Az eddigi szabályok szerint az ilyen üzletrészek névértéke után 20 százalékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpa­pírhoz jutottak, vagyis ameny- nyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonatkozó adóbeval­lásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vonatkozó adófize­tési kötelezettségüket, vissza­kaphatják már befizetett adójuk egy részét. A harmadik ilyen visszame­nőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azok­nak, akik év közben munkanél­küliek is voltak, de december 31 -én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíte­niük. Helyettük a bevallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdí­jasoknak, akiknek a nyugdíju­kon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, te­hát nem kell bevallani a kincs­tárjegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpapír­ból származó jövedelmeket. Ugyancsak visszamenőleges hatályú az a rendelkezés, amely az 1990-ben, illetve 1991-ben igénybe vett befektetési ked­vezményekre is kiterjeszti az úgynevezett hároméves sza­bályt. Eszerint a befektetési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott értékpa­pírt, illetve üzletrészt legalább három évig kell a tulajdonában tartania az igénybevevőnek. 1990-ben és 1991-ben még nemcsak értékpapírokra, de például kft.-üzletrészekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, azonban akkor az igénybevétel feltétele a befekte­tés fenntartása volt korlátlan ha­táridővel. Most ezekre a befek­tetésekre is érvényes a három- éve^ szabályt. (MTI) Az új évben minden bizony­nyal felgyorsul a tejipar privati­zációja, miután várhatóan janu­árban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása, és meg­történik a decentralizált üzemek értékesítése is - mondta el Szil- vássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának. Az átalakulásnak és a tulaj­donváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban to­vábbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csök­kent a tejtermelés és -feldolgo­zás jövedelmezősége, a belföldi fogyasztás drasztikusan - másfél év alatt megközelítően a 60 szá­zalékára - esett vissza, a ke­let-európai piacok jelentős része elveszett, és a hazai piacon meg­jelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi ter­mékek. Mindezek hatására a tej­feldolgozási kapacitásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben várhatóan több üzem kényszerül majd a raciona­lizálásra. Várhatóan azok a cé­gek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek a nyu­gat-európaihoz hasonló minő­ségű terméket állítanak elő, és megszervezik a termelési hátte­rét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordí­tanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán a Fejértej Rt.-nél történt meg a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció kere­tében több önálló üzemegységet is értékesítettek, aminek egy ré­szét külföldi befektetők, ír, hol­land, francia, olasz és libanoni cégek vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befekte­tőkről kedvezőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek termékeiknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségessé­gét is felismerte. A tárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképesség biztosítását tartja elsőrendűnek, ami a megfelelő tulajdonosi struktúrával biztosítható. A cé­gek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot minden vál­lalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban en­nél is nagyobb. A tárca állás­pontja szerint a megfelelő terme­lői érdekeltség, a vertikális tu­lajdonosi struktúra nagy mértékű biztosítéka lehet a működőké­pesség fenntartásának. Bár a fo­gyasztási szokások radikális megváltozásában a cégek nem bízhatnak, a minisztérium azon­ban a belső piac fokozottabb vé­delmével segíti majd az ágazat tevékenységét. (MTI) A politikusoknak hallgatniuk kellene a szakemberekre Ne vágj ki minden fát! Hatalmas erdőterületek ke­rülnek ki állami ellenőrzés alól, és fillérekért hullanak hozzá nem értők ölébe. Az. erdőket a legtöbb esetben nem azok kap­ják vissza, akiktől elvették őket.- Miért csak most derül fény arra, hogy hatalmas erdősége­ket kótyavetyélnek el kárpótlás címén? - kérdeztük Schmozter Andrástól, az Országos Erdé­szeti Egyesület elnökétől.- Mi már tavaly tavasszal felemeltük szavunkat a parla­ment környezetvédelmi bizott­ságának ülésén, ahol az Erdé­szeti és Vadászati Törvény elő­készítéséről informálódtak. Mint meghívott szakértő feltár­tam a visszás helyzetet. Akkor robbant az első hírbomba a kár­pótlási visszaélésekről. Ennek már tíz hónapja.- Eltelt tíz hónap, és nem tör­tént semmi?- Egyre inkább az a meggyő­ződésem, hogy ez olyan szak­mai kérdés, amelyről jó, ha a szakemberek alakítják ki a vé­leményüket. A bölcs és okos politikusoknak pedig hallgat­niuk kellene a szakemberekre. Nos, eddig az sajnos nem min­den esetben történt meg! A kár­pótlás elsősorban politikai kér­dés. Ez érthető és méltányol­ható, de az első licitkor a kár­pótlási jegyeknek csupán egy- harmada volt kézben, ezek az emberek tudtak tehát hozzájutni a legjobb földekhez. De ki kell elégíteni azoknak az igényét is, akik lemaradtak, így kerültek szóba az erdők. Nem tartom szerencsésnek, hogy az erdőket is bevonják a kárpótlási igények kielégítésébe, mert hosszú távú társadalmi érdekeket sért.- Miért ér többet az erdő, mint a föld?- Az erdő a klasszikus kapita­lizmus gazdasági felfogása sze­rint is a kincsképzés eszköze. A gazdag ember festményt vagy aranyat gyűjtött, vagy erdőket vásárolt. Az erdő arra volt jó, hogy amikor a birtokos szorult anyagi helyzetbe került, először ehhez nyúlhatott, ha nem voltak szabályozva az erdőhasználattal járó tevékenységek. Az erdővel tízesztendős üzemterv szerint kell gazdálkodni. Aki tehát most a kárpótlás során erdőhöz jut, az nem mehet neki fejszé­vel. Szakszerűen kellene gaz­dálkodni.- Kellene?- Jogos a kérdő hangsúly! A kárpótolt ma Magyarországon, itt és most szeretne jól élni, de az erdő olyan kettős tulajdonjó­szág, amely mindig a minden­kori tulajdonosé, de tíz és fél millió magyaré is. Az erdőnek materiális hasznánál jóval jelen­tősebb immateriális haszna van: a tiszta levegő, a tiszta víz, az oxigéntermelés, az üdülés, a sportolás, a rekreáció.- Ma a forinttal nem mérhető javak keveseket érdekelnek. Nem gondolja, hogy szélma­lomharcot folytatnak?- Egészséges kompromisz- szumot kell találnunk, hogy mi az a küszöbérték, ameddig meg tudjuk óvni a természetet anél­kül, hogy saját fogyasztási ér­dekeinket csökkentenénk. Ki lehet jelenteni, hogy holnaptól nem termelünk ki több fát az erdőkből, de azt is meg kell kérdezni, mivel tudjuk a fát he­lyettesíteni? Műanyag? Addig semmi gond nem volt, amíg a boltban üvegben árulták a tejet. Kimostuk. De a zacskókat el le­het dobálni az erdőben is, és nem bomlanak le! El kell tehát gondolkodni a kompromisszu­mokon.- Kormányszinten találtak támogatókat?- Azt hiszem, igen. Ennek fényes bizonyítéka, hogy az I. Országos Erdész Gyűlés fővéd­nöke dr. Antall József minisz­terelnök úr volt, aki megjelent, és fel is szólalt a konferencián. Bízom benne, hogy az akkor el­fogadott állásfoglalásnak ér­vényt tudunk szerezni.- A helyzet február óta sokat romlott. . .- Ami most folyik, az a kár­pótlás egyik vadhajtása! Mi, szakemberek kissé csalódottak vagyunk, hogy a szakmai tör­vények nem kerültek a parla­ment elé. Ma már, többszöri el­napolás után, azt hiszem, hiú ábránd lenne abban remény­kedni, hogy ez a parlament megalkotja azokat a gazdasági törvényeket, amelyekkel euró­pai módon lehetne elhelyezni a nemzetgazdaságban a magyar erdőgazdálkodás ügyét.- Ma Magyarország erdő­sültsége 18 %-os, vajon elér­het ő-e a célul kitűzött 25 %? _- Játszi könnyedséggel! Ér­dekes módon a magyar társada­lom mindig akkor telepít erdőt, ha nő a szegénység. A kormány 2000-ig elfogadta az erdőtelepí­tési programot, amely 150 ezer hektár ültetését jelenti. Három év telt el a program indulása óta, tie sajnos az évi 15 ezer hektárral szemben 1991-ben és 1992-ben 6-7 ezer hektáron tör­tént telepítés, tavaly pedig csu­pán 3,5 ezer hektáron. Bóka B. László Újdonság az Ofotért Rt. szolnoki boltjában, a Baross úton a fotó-CD, mely filmek táro­lására és természetesen megtekintésére alkalmas bármely tévéképernyőn. (-nzs-) Túljegyezték a Pillért Közgazdász­tanácsadó iroda Ha egy vállalkozásnak új munkatársra van szüksége, rend­szerint két megoldás közül vá­laszthat: vagy saját maga igyek­szik felkutatni a megfelelő sze­mélyt, igénybe véve a személyes kapcsolatokat, vagy megbíz egy erre a feladatra szakosodott szer­vezetet, hogy kutassa fel a szóba jöhető jelölteket. Ha egy tanács­adó cégnél megtalálható a pszi­chológiai, grafológiai szaktudás mellett a humánpolitikai tapasz­talat, valamint a szakmai alkal­masság elbírálásához szükséges ismeret, akkor az a szolgáltatás, amelyet ez a cég nyújtani tud, sokkal ígéretesebb, mint bármely más. Ez azonban csak akkor ér­hető el, ha az adott tanácsadó cég csupán egy szakmára korlátozza tevékenységét. Létezik ilyen is, például a Magyar Közgazdász Tanácsadó Iroda, amely elsősor­ban - egyetemi és főiskolai vég­zettségű - közgazdász szakembe­rek körében nyújt humánpolitikai szolgáltatásokat. A Magyar Közgazdász Ta­nácsadó Iroda (MKTI) a Magyar Közgazdasági Társaság és az In- vestar Egyetemi Tanácsadó Kft. együttműködésével jött létre 1993 júliusában. Az irodával olyan profi szer­vezet végzi a megfelelő szakem­ber kiválasztását, amely rendel­kezik ehhez minden adottsággal, és az általa kiközvetített szakem­berek tudását elismert szaktekin­télyek garantáljá. A szakem­ber-kiválasztást egy korszerű döntési számítógépes program támogatja, amely a megrendelő igényeinek figyelembevételével a legalkalmasabb jelöltet vá­lasztja ki. Túljegyezték a Pillér Első In­gatlanbefektetési Alapot. Az alanyi jogú kárpótoltak a teljes igényelt befektetésijegy-meny- nyiséghez hozzájuthatnak. A nem saját jogú kárpótlási jegy­gyei rendelkező magánszemély befektetők csupán az igényük egy részéhez, viszont a jogi személyek és a pénzintézetek számára nem jut a jegyzésen felkínált 1,354 milliárd forintos csomagból - közölte az MTI-vel Dani Csaba, a Pru- clent-Invest Befektetési Alapke­zelő Rt. ügyvezető igazgatója. A tízéves futamidejű ingatla­nalap tavaszi első jegyzése so­rán az alapkezelő 2 milliárd fo­rint névértékű befektetési jegyet kínált fel kárpótlási jegyekért, ebből azonban csak 1,846 milli­árd forintnyi fogyott. Az őszi kibocsátást azonban több mint 130 millió forinttal túljegyez­ték. Összesen 1,468 milliárd fo­rint névértékű Pillér-jegyre volt igény, ebből 1,124 milliárdot az alanyi jogon kárpótoltak, 267 milliót magánszemélyek, 74 milliót jogi személyek, mintegy 4 milliót pénzintézetek jegyez­tek. A befektetési jegyek kiosz­tása során az alanyi jogú kárpó­toltak, ezután pedig a magán- személyek közül a kisebb ösz- szeget jegyzők élveznek előnyt. Az alanyi jogú kárpótoltak cso­portja így a teljes jegyzett mennyiséget megkapja, a ma­gánszemélyek között azonban csupán 230 millió forint névér­tékű befektetési jegyet, az igé­nyeiméi 37 millió forinttal ke­vesebbet osztanak ki. A jegyek januártól vehetők át, (MTI) Sertéspestis Szlovákiában A TA SR szlovák hírügy­nökség vasárnapi jelentése szerint az érsekújvári járásban veszélyes méreteket öltött a sertéspestis. A klasszikus ser­téspestis első, Szlovákiában jelentkező tüneteit december 7-én jelentették a rimaszom­bati járásból, ahol megállapí­tották, hogy a kór a vaddisz­nóktól származik. A betegség jelentős elterjedéséről azóta nem érkeztek hírek. Ezért is számított meglepetésnek az a vasárnap este közzétett hír, hogy a Rimaszombattól távol eső érsekújvári járásban 1297 sertésen állapították meg a kór tüneteit. A vasárnapi je­lentés szerint viszont szórvá­nyosan már a rimaszombati járás több helységéből is je­lentettek újabb megbetegedé­seket. Az érsekújvári járásban a betegség gócpontját a koltai nagy hizlaldában fedezték fel, de magángazdaságokban is regisztrálták a sertéspestist. A szlovák állat-egészségügyi szervek a járványügyi rende­letek betartását szigorúan el­lenőrzik. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents