Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

1994. január 13., csütörtök Hazai tükör 3 ............................................................................................ ............................................................................................................................................. ..........................-----------­Csak az élet... Nem érti őt senki. Sem a nők, sem a férfiak. Még a tu­lajdon rokonai is furcsán néz­nek rá. Olyasféleképpen, mintha nem tartanák egészen normálisnak. Negyvenéves elmúlt már, és szülni akar... Pedig még le sem vette a gyászruhát... Hát éppen ez az... Az asz- szony jó fél éve temette el a kislányát. És most úgy dön­tött, akar még egy gyereket. Á nagyobbik gyerek már elke­rült, az ország másik részében jár iskolába, néha-néha látják csak. Neki pedig gyerek nél­kül telnek a napjai. A férje kft.-ügyvezető, jól keres, de sosincs ideje. O pedig mun­kanélküli lett. Nagyon is ráér... Nem így gondolta, nem így képzelte el ezeket az éveket. Hiszen ha minden rendben ment volna, akkor most isko­lás kislánya gondjai töltenék ki napjait... Akkor nem lenne egyedül naphosszat, gyerek nélkül... A kislány iskolás koráig olyan volt, mint a többi gye­rek. Amikor rájöttek, hogy kancsal, akkor sem tulajdoní­tottak nagyobb jelentőséget a dolognak, hiszen hány gye­reknek van hasonló problé­mája, és megoldják. Élvitték az orvoshoz, de nem ijedtek meg. A gyerek rosszabbodó állapota azonban már aggoda­lomra adott okot. A vizsgála­tok szörnyű eredményt mutat­tak: agy daganat. Nem hitte el, hogy ne le­hessen tenni valamit. És ha lehetett tenni, akkor ő azt meg fogja tenni, tudta. Nemcsak a lelkiereje volt meg hozzá, ha­nem a pénze is. Kipróbált mindent. Végig­csinált mindent. Nemcsak a leghíresebb orvosokhoz vitte el a kislányt, hanem a termé­szetgyógyászokhoz is. És nem volt olyan reményt adó recept, amelyet végig ne csi­nált volna, bármennyi áldoza­tot kívánt is. Elkezdte a zöldség-, gyü­mölcskúrát. Három hónapig csak azt evett a kislány, semmi húst. A friss zöldség­ről, gyümölcsről télen is gon­doskodott. Az ananász, a ba­nán, a szőlő, a dinnye a leghi­degebb napokban is ott volt a kislány asztalán. A beteg job­ban lett, már iskolába is eljárt, tanult a többiekkel együtt, az­tán megint rosszabbodott az állapota. Megint visszaálltak a növényi étrendre, de ez már nem hozott eredményt. Egy természetgyógyásztól azt hallották, agyagpakolást kell alkalmazni, mindennap. Kipróbálták ezt is. Akkor is, amikor már látszott, nem használ. De az asszony nem akarta feladni. Hallott arról is, hogy mennyire számítanak a pozi­tív gondolatok és az, hogy a beteg meg akar-e gyógyulni. Folyton arról beszélt, és elhi­tette magával és a gyerekkel, hogy meg fog gyógyulni, hogy minden rendben lesz, ez csak egy átmeneti állapot, nemsokára olyan lesz ő is, mint a többi kislány, mehet az iskolába tanulni, ugrándozni a többiekkel... Ezt el kellett hinniük mindkettejüknek, mert fontos a pozitív hozzáál­lás... De ez sem segített. A lába legyen melegen, a hasa hidegen - ez volt a kö­vetkező recept. Megoldhatat­lannak tűnő, de az asszony megoldotta ezt is. Lábmelegí­tővel és a hasra rakott hideg borogatásokkal. A kislány szenvedett a tortúráktól, de tűrt, mert hitt a gyógyulásban. De az ereje egyre fogyott. Az emeleti hálószobába ölben vitte fel az asszony minden este. Nem használt semmi. A kislányt nyáron eltemették. És az asszony most, negy­venkét évesen, gyászruhát hordva még, újra gyereket akar. Sokan óva intik: mit akarsz már! Öreg vagy már hozzá! Éjszaka fölkelni a ki­csihez, pelenkázni, etetni, öl­ben hordani, orvoshoz sza­ladni vele... nem neked való már ez! Biztosan igazuk van azok­nak, akik figyelmeztetik. D< hát nem érthetik meg, hogy nem rettentik vissza a hétköz­napi nehézségek. O már léptékkel mér. Másképp a nehéz próbatételeket. Nem fél az élettől. Nem fél a haláltól sem. Paulina Éva _____L__ a s /látja Sártenger az Alföldön Az utóbbi hetek csapadékos időjárása jócskán feláztatta a földeket. Ezért a mélyeb­ben fekvő részeken, valamint a gépekkel megtaposott földutakon tengelyig ér a sár. Felvételünk Nagyiván határában készült. / (- Mészáros -) A cukorgyártás alapanyagának 65 százaléka sűrűléimport / A hazai termelőket kell(ene) támogatni A cukortermelés helyzeté­ről, gondjaikról és azok meg­oldásának módjairól Veres Sándor, a Szolnoki Cukor/ gyár Rt. vezérigazgatója tájé­koztatta lapunkat. 1993-ban az aszály rányomta bélyegét a cukorrépa-terme­lésre. A kedvezőt!^ időjárás egyformán érintette a gyártókat és a mezőgazdasági termelőket. A leszerződöttrépamennyiség- nek csupán Bírszázaléka termett meg. 13 ezerből 3,5 ezer hektá­ron teljesén kipusztult a nö­vény. Ilyen alacsony termésát­lag a szolnoki cukorgyár törté­netében még nem fordult elő, mipt tavaly. gyártól 52-54 ezer tonna étikor az éves piaci igény, ami­dből mindössze 19 ezer tonna előállításához volt elegendő répa. A hiányzó mennyiség pót­lására külföldről cukorgyári /köztes terméket, sűrűlevet hoz­tak be, hogy a termelésük alap­anyagát biztosítani tudják. A gyár 78 ezer tonna külföldi alapanyagot dolgozott fel, de egy-két kivétellel erre kénysze­rült az ország valamennyi cu­korgyára. Az import azonban nem gazdaságos, mivel 30-35 százalékkal drágábban lehet sű­rűiéből előállítani cukrot, mint répából. A sűrűlé-feldolgozás- nak egyetlen előnye, hogy munkát tudnak adni dolgozóik­nak, és a magyar piac igényeit sikerül kielégíteni. Megrende­lőik - az élelmiszer-ipari üze­mek, szörpüzemek, konzerv­gyárak - ellátását meg tudják oldani. 1994-ben a legalapvetőbb problémájuk, biztosítani a ter­meléshez szükséges répát. A cukorgyár érdeke az, hogy mi­nél több legyen a hazai répa, amihez elengedhetetlen az ön­tözés. Ezt a répatermesztők sa­ját pénzből nem tudják megol­dani, ezért öntözőberendezések vásárlásához támogatást nyúj­tanak számukra. A répatermesztés nagy befek­tetési igényű, amivel a tulaj­donátszervezés miatt kevés földtulajdonos rendelkezik. Támogatásként a cukorgyár megelőlegezi a termelőknek a vetőmagot, a növényvédő szert, a vetés és betakarítás gépkölt­ségét. A felszámított költségek után a banki kamatnál jóval kedvezőbb kamatot érvényesí­tenek. Ebben az évben tizenegyezer hektár répa termesztésére szer­ződnek, amiből támogatásukkal ötezer hektár öntözött lesz, ez­zel biztosítható a termelésükhöz szükséges répamennyiség. Sz. I. Fejlesztési hitel szélvédőgyártásra Vagyonvédelmi konferencia Magyarországon már minő­ségi szolgáltatást várnak el a megrendelők a vagyonvéde­lemmel foglalkozóktól, a kép­zés ugyanakkor nem megfelelő, a tanfolyamok igénytelenek. Éppen ezért szükség volna a vagyonvédelmi oktatás egysé­gesítésére, a kontárok kiküszö­bölésére - mondta Dénes Sán­dor ezredes, a Rendőrtiszti Fő­iskola főigazgató-helyettese a Budapesten rendezett vagyon­védelmi konferencián. A jelen­legi szakképzés már egyre ke­vésbé, felel Wieg a piac igényei­nek. Ezért/ az alsó, közép- és felső szint elkülönítésével egy­ségesíteni és specializálni kell az oktatást. A vagyonvédő cé­gek vezetőinek felsőfokú kép­zősétől nem zárkózik el a Rend­őrtiszti Főiskola sem, s várha­tóan hamarosan létrejön az első, e témában oktató szakmunkás- képző iskola is. (MTI) A járműüveggyártás fejlesz­tésére írt alá a tulajdonos ban­kokkal a salgótarjáni Glasunion Kft., a volt síküveggyár. A megállapodás értelmében az In- ter-Európa Bank, a Magyar Hi­tel Bank, a Postabank és a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank 125 millió forintos hitelt folyó­sít a társaságnak a járműüveg- gyártás fejlesztésére. A köl­csönből a Glasunion Kft. egy szerkezetváltást hajthat végre, olasz és svéd automata gépek vásárlásával megteremti a nyu­gati típusú gépjárművekbe való szélvédők gyártási feltételeit. A teljes gépsor már februárban megkezdi a folyamatos gyár­tást. (MTI) Frekvenciaingadozás Ukrajna villamosáram-importja miatt Tovább folytatódik a bankkonszolidáció Idén tovább folytatódik a bankkonszolidáció. Az éves rendes közgyűlések idején vár­ható újabb állami beavatkozás eredményeként a bankok tőke­megfelelési mutatója megha­ladja majd a nemzetközi előírá­sok szerinti 4 százalékot. Ta­valy a bankkonszolidáció során összességében - az OTP-t nem számítva - 114,4 milliárd fo­rinttal növelték meg az érintett pénzintézetek alaptőkéjét. Az ez évi tőkefeltöltés mértéke - becslések szerint - alatta marad a tavaly év végi tőkemegerősí­tés összegének. Az állami tőkefeltöltés döntő többsége három nagybank hely­zetét javította. A Magyar Hitel Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt. és a Budapest Bank Rt. együttesen 93,15 milliárd fo­rint értékű konszolidációs ál­lamkötvényt kapott alaptőkéjé­nek feltöltésére. A Magyar Hi­tel Bank Rt. alaptőkéjét a kon­szolidáció során a megelőző 15,2 milliárd forintról 70,1 mil­liárd forintra emelte az állam. Ennek következtében a pénz­ügyminisztérium jóval több mint 80 százalékban vált a bank tulajdonosává. A Kereskedelmi Bank Rt. esetében a bankkon­szolidáció előtti 13,6 milliárd forintos alaptőkét 46,9 milliárd forintra töltötték fel az állami hozzájárulással. A felemelt alaptőkéből az állami tulajdon meghaladja a 80 százalékot. A Budapest Bank Rt.-nél a tőke­feltöltés előtti 7,6 milliárd forin­tos alaptőkét 12,65 milliárd fo­rintra növelték a bankkonszoli­dáció során. A Budapest Bank­nál a tőkefeltöltés nagyban se­gíti a pénzintézet küszöbön álló privatizációját. Együttesen 15,71 milliárd fo­rintot fordított a Pénzügymi­nisztérium három korábbi szö­vetkezeti bank feltőkésítésére. A legnagyobb összeggel - 8,75 milliárd forinttal - a Takarék­bank alaptőkéje emelkedett, 1,45 milliárd forintról 10,2 mil­liárd forintra. így az állam, aki korábban nem is volt tulajdo­nos, 86 százalékos részesedést szerzett a pénzintézetben. A tő­keemelésből 1,9 milliárd forin­tot a takarékszövetkezeti integ­ráció fejlesztésére kell fordíta­nia a pénzintézetnek. A Mező­bank alaptőkéje a bankkonszo­lidáció során 2,36 milliárd fo­rintról 8,52 milliárd forintra nőtt, az állami részesedés pedig - a korábbi 10 százalék után - meghaladja a 75 százalékot. Az Iparbankház tőkéje 0,8 milliárd forinttal 2,17 milliárd forintra emelkedett. A főleg mezőgazdasági fi­nanszírozással foglalkozó Ag­robank is tőkefeltöltésre szorult. Az előzőleg szinte teljesen ma­gánkézben lévő pénzintézetben 29 százalékra nőtt az állami tu­lajdon aránya. A konszolidációs szerződés megkötése után 3 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra emelkedett a bank alap­tőkéje. Szinte teljesen - 95 szá­zalékban - állami tulajdonba került a Dunabank, melynek alaptőkéjét 1 milliárd forintról 5,3 milliárd forintra növelték. Az Országos Takarékpénztár esetében a konszolidáció a többi banktól eltérő módszerrel zaj­lott le. Az OTP alaptőkéjét 5 milliárd forinttal növelte meg az állam. Ezt az összeget aláren­delt kölcsöntőkeként kapta meg az ország legnagyobb lakossági bankja. Az OTP ugyanis idén nagymértékben bekapcsolódik majd a kockázatos lakásfinan­szírozásba. A pénzintézet az alárendelt kölcsöntőkét egy­részt a lakáshitelezés fedezetére fordíthatja. Másrészt a bank ezt az összeget használhatja fel nö­vekvő befektetései, fejlesztései biztosítékaként. (MTI) A kelet-európai villamos- energia-rendszerek közös ér­deke, hogy - legalábbis egye­lőre - ne szakadjanak el egy­mástól, ennek azonban feltétele, hogy Ukrajna visszaadja a rend­szerből terven kívül importált villamosenergia-tartozásait. Tavaly november óta a mintegy 200 millió kilowattórányi ukrán import gazdasági károkat oko­zott az e rendszerhez tartozó fo­gyasztóknak - mondotta Tom- bor Antal, az Országos Villa­mos Teherelosztó vezetője. A rendkívüli importra a kriti­kus tüzelőanyag-hiány miatt volt szüksége Ukrajnának. A terven felüli importból 50 millió kilowattórányit a magyar villa- mosenergia-rendszer szolgálta­tott. Az ukrán import a Cent- rel-országok, azaz a visegrádi négyek egyesített villamos- energia-rendszerében jelentős frekvenciaingadozást okozott, a névleges 50 Herz frekvencia gyakran órákig ennél alacso­nyabb volt. Emiatt a villamos berendezések lelassultak, meg­növekedett az igénybevételük. A partner országok január 21-éig adtak időt Ukrajnának, hogy a november óta tartó áldat­lan állapotot helyreállítsa, il­letve tartozását erőműveiből a rendszerbe visszatáplálja. A vil- lamosenergia-rendszerek eset­leges további bontása súlyosan érintené Romániát, amely Uk­rajnán keresztül van kapcsolat­ban a Centrellel, a kialakult helyzetben viszont vétlen. Tombor Antal végül rámuta­tott: jelenleg a román, a nyugat­ukrán, a magyar, a szlovák, a cseh, lengyel és a keletnémet villamosenergia-rendszer mű­ködik párhuzamosan, elkülö­nülve az orosz és a középső uk­rán-bolgár rendszertől. A Ma­gyarországot és Nyugat-Ukraj­nát összekötő vezetékek közül a 750 kilovoltos nem működik, csupán 400 és 220 kilovoltos távvezeték van üzemben. (MTI) Lassul az állatfogyás üteme Lassuló ütemben ugyan, de folytatódott tavaly az állatállo­mány csökkenése, tűnik ki a megyei földművelésügyi hiva­talok összegzéséből. Ennek okai: az aszály okozta magas takarmányköltségek, az inga­dozó és általában alacsony fel- vásárlási árak, valamint az el­szállított állatokért való kése­delmes fizetés. A felméréséből megállapít­ható az is, hogy várható a jövő­ben az állatállomány stabilizá­lódása. A szarvasmarha-te­nyésztésre kedvező hatást gya­korolt a tej, a vágómarha és a vemhes üsző iránti kereslet, s így javultak a felvásárlási árak. Az állami vállalatokat és a szö­vetkezeteket - néhány kivételtől eltekintve - csak mérsékelten érintette a hízott sertés felvásár­lási árának csökkenése. A juh- tenyésztőknek kedvező volt az ünnepek előtti nagyobb bárány­kereslet és az emelkedő átvételi ár. Mindezt összevetve a szak­emberek szerint az állattenyész­tési ágazatok konszolidációja csak abban az esetben valósít­ható meg, amennyiben az állat- tenyésztési törvény gyorsan életbe lép. Szükségesnek tartják a minőségi termelés ösztönzé­sét, a garantált árak bevezetését, a kedvezményes tenyészál­lat-kihelyezési akciók szervezé­sét, a támogatott minőségi ál­lománycserét. Hazánkban a szarvas­marha-állomány 1988 és 1993 között mintegy 25 százalékkal, a sertésállomány mintegy 20 százalékkal csökkent. Ez évi 4-5 százalékos állománycsök­kenést jelent. A sertések száma jelenleg országosan valamivel több mint 6 millió, míg a szar­vasmarháé egymillió körül mo- ■ zog. (MTI) & •Sí’-v Szabadidő, sportolás Tiszaderzs. Az Általá­nos Művelődési Központ Klubkönyvtárában egyre népszerűbbek a szabadidő eltöltésének különböző formái. A községben élő fiatalok mintegy 20-25 százaléka rendszeresen igénybe veszi a sportolási (asztalitenisz, konditerem) és egyéb szórakozási (já­tékterem, televíziónézés, videózás) lehetőségeket. A klubkönyvtár keddtől szombatig 16 és 21 óra kö­zött továbbra is várja a ki­kapcsolódni vágyókat. Tánciskola, (, vizsgabál Tószeg. A községben január 17-től újra indítják a középső és nagycsopor­tos óvodások számára az idegennyelv-oktatást. A gyerekek játékos formában ismerkednek meg a nyelv­vel, s a számukra kidolgo­zott „tanterv” szorosan il­leszkedik és kapcsolódik az általános iskolai ide- gennyelv-képzéshez. * * * Január 16-án az első, második és harmadik osz­tályosok adnak számot tánctudásukról a meghí­vott szülők, nagyszülők előtt a délután 17 órakor kezdődő tánciskolái vizs­gabálon. A műsor színvo­nalát a Szolnokról meghí­vott Pelikán Tánccsoport bemutatója emeli majd. * * * Január 27-én délelőtt 10 órától a legkisebbeknek játszik a Szegedi Mini­színpad társulata. A Brúnó bácsi kalandjainak harma­dik előadását nézhetik meg az érdeklődő kicsik. * * * Igaz, még odébb van február 19., de már most folynak a művelődési ház­ban a Szolnok megyei népművelők farsangi bál­jának előkészületei, ahová a kollégákat, pártoló tago­kat várják sok szeretettel. Az este hét órakor kez­dődő mulatságon megvá­lasztják a hercegi pár címre legméltóbbakat. Elkelt a Centrum Hosszú huzavona után szer­dán megszületett a döntés a Centrum Áruházak Részvény- társaság 5 milliárdos jegyzett tőkéje 51 százalékának értékesí­téséről. Az Állami Vagyonügy­nökség igazgatótanácsa szerdai ülésén úgy döntött, hogy a munkavállalókat és a vezetőket képviselő MRP-MBO konzor­cium vásárolhatja meg 2 milli­árd 550 millió forintért az or­szág egyik legnagyobb kiske­reskedelmi áruházláncát. Eladó dinotojás Eladó az ország egyetlen ma­gánkézben lévő és hivatalosan is nyilvántartott dinoszauruszto­jása. A mintegy 70-80 millió éves, feltehetően Mongóliából származó 2,5 kilogramm súlyú tojás egy kaposvári magán­gyűjtő tulajdonában van, ame­lyet 1992-ben nyilvánított vé­detté a Magyar Természettu­dományi Múzeum. Szabó János, a múzeum föld- és őslénytárának helyettes veze­tője az MTI munkatársának el­mondta: a múzeum tulajdoná­ban három dinoszaurusztojás van, de az országban több tíz, il­legálisan behozott dinotojás is lehet különböző magángyűjte­ményekben. A Mongóliából származó di­notojás 500 dollárt, míg a ritka­ságszámba menő kínai akár 2000 dollárt is ér a világpiacon. A szakértő szerint a kaposvári lelet értéke 400 dollár, azaz 40-50 ezer forint. A tojáshoz egy egymillió fo­rintos kölcsön fejében jutott hozzá a gyűjtő letétként, ám a pénzét még a mai napig nem kapta vissza. - (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents