Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

1993. december 8., szerda Kultúra 5 A tévé képernyője előtt Dúl a nyilatkozatháború: a médiumok ellen, illetve mel­lett állásfoglalások születnek és jelennek meg, egyéniek és közösek, listák aláírásokkal, s szegeződnek egymással szembe. A rádiónak azonban mégis van annyi kedve és bá­torsága, hogy ebben a feszült légkörbén is ünnepeljen: Operagálát rendeztek, mely­nek mi, nézők is részesei le­hettünk hétfőn este a televí­zió jóvoltából. Halló, itt a Rádió! Meglehet persze, hogy ez az egyébként évfordulókra épülő program épp e háború­ságok ellenében született, demonstrálván, lám, nincsen itt semmi gond, a rádió tudja, teszi dolgát derekasan. Szólt a komoly zene - ötvenéves az intézmény szimfonikus ze­nekara -, s szólt a könnyű is, a szórakoztató. Némi múlt­idézés is keveredett itt-ott a jubileumi műsorba, elhang­zottak vélemények is, sajnos semmitmondóak. Bár az idős mester, a zeneszerző Farkas Ferenc szavaira felkaphattuk a fejünket; ő ugyanis az utóbbi idők előnyös változá­sairól beszélt, mármint a mű­sorok tartalmában, színvona­lában bekövetkezett emelke­désről, mind a rádióban, sőt ő hozzávette még a televíziót is. Hogy azonban valami mégiscsak lehet - gond, baj, probléma, feszültség -, épp az utóbbiban, a televízióban, azt a műsor közvetítésének „szeplői” is elárulták. Mert bizony akadt bőven ritmus­zavar a képek rendjében, váratlan fekete foltok a ké­pernyőn, zavaró háttérzöre­jek hangban. Érezhetően hi­ányzott a jó összmunka. Lehet ünnepelni, állapít­hatjuk meg a látottakból; év­fordulót is lehet találni hozzá, ha valaki nagyon ke­res - csak épp mámoros ün­nepi hangulatot, azt nehéz előteremteni, még úgy sem, ha a műsorvezetők - ahogy ezen az esten történt - még a prózai tudnivalókat is lelke­sítő modorban közük velünk. Az Operában ezen az estén érezhetően hideg volt, a te­nyerek is lassacskán, der­­medten, nehezebben ütődtek össze, hideg volt, de nemcsak ott, a képernyőn is. Az pedig különösen érthetetlen, hogy az ugyancsak jubiláló Stúdió 11 „helyett” miért a Ber­­gendy szalonzenekar állt helyt a színpadon, bár szá­momra - elnézést ezúttal a személyességért - őket hall­gatni mindig gyönyörűség, hajdani tanítványomat, Pistit, valamint öccsét, verseghysta öregdiákokat, akik a gimná­zium dísztermében tették meg első zenekari lépéseiket, hogy aztán eljuthassanak a hírnév magasába. Ennek a gálának alighanem nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az Öregberény Viszont kellemesen lopta be magát a műsorba és gon­dolom a nézők figyelmébe csütörtökön este a televízió új folytatásosa, az Öregbe­rény, amely alcímében is hir­detni kívánja: ezúttal a vidék a főszereplője az egyes törté­neteknek. Amiben az is benne foglaltatik, hogy a va­lóságos élet, a hétköznapi, és nem valami flaszterhistóriák. Erre a témautaláson túl bizto­síték lehet a szerző maga is, hisz Bertha Bulcsú, aki a for­gatókönyvet írta, mindig is a mindennapok világát ked­velte írásaiban. S a táj is, le­hetne-e más, mint az ő szere­tett otthona, az édes Pannó­nia, a csalogató Balaton-vi­­dék. A tévéfilm első képein megjelenő természet - lankás dombok lágy hullámai, virí­­tóan zöldellő szőlősorokkal, melyekre sugaraival rámoso­lyog a nap - megindítóan szépek, s a benne kibonta­kozó emberi cselekedetek is, az ellentétekkel egyetemben hozzánk közel állanak. A szülőfalujába visszatérő Deli gyerek, aki a fővárosban nem találja helyét, sőt munkáját sem, s ezért váratlanul haza­tért családjához, apjáékhoz, az ő megjelenésekor azt gon­dolhattuk, valami időszerűen tanító drámának, afféle tan­mesének leszünk majd ezút­tal is tanúi, afféle második Fricinek, a vállalkozó pék­nek; íme egy újabb ugyanab­ból a fajtából, egy fiatalem­ber, aki a faluban teremt ma­gának új életet - hála a kár­pótlásnak. Feltűnnek a vidék jellegzetes alakjai, a falusi ér­telmiség, aztán egy ügyes panziótulajdonos, sőt vég­szóra napszámosok alakjában maga a „dolgozó nép” is, mégsem válik sematikussá - szerencsére - a kép, mert az ismerős társadalmi képlet el­lenére apró, finom emberi mozzanatok színezik a törté­netet, megvillanó érzelmek, a csinos Deli és a közelébe ke­rülő nők, asszonyok között. Ezeknek a szereplőknek nem csak foglalkozásuk, jellemük is létezik. Nem tudom, mit hoz a folytatás, de azt már látni, amit ígér: tanulságosan kellemes perceket. Az is jó, hogy közismert színészek mellett új arcokat is felfedez­hetünk magunknak, így pél­dául az ifjú Delit alakító Kő­szegi Ákosét, aki alakjával is „igazolja” nevét. Találkozás Gyurkovics Tiborral Visszakanyarodva jegyze­tem bevezető mondatához: van, aki letiltja műveit s ma­gát is a képernyőről, van vi­szont olyan is, aki azzal „tün­tet” a televízió mellett, hogy megjelenik rajta, méghozzá terjedelmes portréfilmben. Ha ugyan annak lehet, szabá­lyos arcképnek nevezni a va­sárnap este sugárzott Ötven perc Gyurkovics Tiborral című beszélgetést, melyre szabad ég alatt, egy templom előtti térségben került sor, sok képi ötlettel dúsítva, ami elhangzik (rendező: Ba­­biczky László, sok-sok iro­dalmi műsor alkotója). Ne­héz is lenne a szabálytalan életű és munkásságú költőt műfaji szabályok közé szo­rítva bemutatni. Bár aki kér­dezgette, Nemeskürty tanár úr igyekezett e felé terelni a párbeszédet, a hagyományos művészi szép kategóriájába illesztve (merthogy ő nem­csak kérdezett, inkább minő­sített) a hangvételében, szem­léletében rendhagyó, az avantgárdhoz közel álló, újító kedvű poétát, a grotesz­ket kedvelő szerzőt, aki saját drámájának előadásában maga is részt vesz szereplő­ként a Fekvőtámaszban. Egy részletet láthattunk is felvé­telről a veszprémi produkci­óból. Két gyönyörű nagy versét apjáról, anyjáról ugyancsak maga szólaltatta meg kitűnően. Nem csoda, már diákkorában is jeles volt versmondásban. S ami végte­lenül rokonszenvesnek mondható ebben az ötven percben: a költő tartózkodó szerénysége. Istenhez ha­nyatló versében - Ölelj meg engem, Isten, már meg aka­rok halni - olyan mélységei tárultak fel az emberi lélek­nek, lelkének, ami ritkán esik meg a képernyőn. A fehér és fekete kontrasztjaira épülő képek pedig különös drámai színezetet adtak e vallomásos hangnak, mely annyira rokon az Adyéval. Tartalmas ötven perc, csupán egy szemüveges kis­fiú szereplése volt benne, kissé talányos, netán suta is. Valkó Mihály Amerikából jött a Verseghy Gimnáziumba „Meg kell ismernünk Európát” A szülő felelőssége nem hárítható át A pályaválasztás kérdőjelei Gary Stucky két hónapja ér­kezett Magyarországra az ame­rikai Minneapolisból. Jelenleg a Verseghy Gimná­ziumban tanít, valamint magán­­tanítványok oktatásából keresi meg a magyarországi megélhe­téséhez szükséges pénzt. Har­mincegy éves, nőtlen. Kezdjük a szokásos kérdéssel:-Mi szél hozta Magyaror­szágra?- Két éve voltam először Eu­rópában egy 3 hónapos tanfo­lyamon, amelyet szociális mun­kások részére rendeztek Né­metországban. Itt Seifert Eszter szolnoki pszichológust volt sze­rencsém megismerni, aki szin­tén az említett tanfolyamon vett részt. A vele, majd később csa­ládjával kötött jó barátság inspi­rált arra, jöjjek el megnézni Ke­­let-Európát. Az az igazság, hogy előtte semmit, de semmit nem tudtam Magyarországról, mint ahogy Amerikában sokan még azt sem tudják, hol van, mi a fővárosa. Nekünk, amerikaiaknak szükségünk van arra, hogy meg­ismerjük Európát, elsősorban Kelet-Európát, mert a legtöbb amerikainak fogalma sincs ar­ról, mi van itt, milyenek azok az országok, amelyekről csak any­­nyi jut eszünkbe, hogy kommu­nizmus, semmi más.- Hogyan kézd az ember új életet egy idegen földön?- Én a Seifert Eszterrel és családjával kötött barátságnak nagyon sokat köszönhetek. Amikor Magyarországra jöt­tem, egy hónapig náluk laktam, a kezdeti nehézségekben ők vol­tak segítségemre. Úgy gondol­tam, szerencsét próbálok Buda­pesten is. Elmentem, de kisvár­tatva visszajöttem. Pesten any­­nyira szennyezett a levegő, olyan mérhetetlenül piszkos az a város, hogy visszatértem Szolnokra. Eszter segítségével lakást is találtam, vannak tanít-Programok az évfordulóra Az expóhoz, valamint a hon­foglalás 1100. évfordulójához kapcsolódó kulturális esemé­nyekről tartott szakmai konfe­renciát a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium. A rendezvényen az expo kul­turális programokért felelős szakembere, Feledy Balázs hangsúlyozta: az 1996-os esz­tendőhöz több jelentős törté­nelmi évforduló is kapcsolódik, így például az 1956-os forrada­lom 40. esztendejére is akkor emlékezik majd az ország. Az évforduló egy átfogó kiállítás megrendezésének gondolatát is felveti. Több vidéki városban lesznek jelentős kulturális ese­mények: így például Keszthe­lyen a magyar agrár-felsőokta­tás 200. évfordulójára emlékez­nek. Ugyancsak érdeklődésre tarthat majd számot az egyház­történeti kiállítás is. Bakos Ist­ván, a művelődési minisztérium főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 1996-ban a magyar oktatásügy 1000 éves évfordulójának ünnepe is lesz. (MTI) Banktörténet A jegybanknak a nemzeti gazdaságpolitikát segítve kell a monetáris politikáját kialakíta­nia. A központi pénzügyi in­tézmény azonban akkor végzi jól a munkáját, ha nem rendeli alá monetáris célkitűzéseit, te­vékenységét a napi politika rez­düléseinek. Ez a tanulsága a Magyar Nemzeti Bank történe­téről megjelenő háromkötetes könyvsorozatnak. Mindezt Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke mondta azon a sajtótájékozta­tón, ahol bemutatták az MNB történetét feldolgozó háromkö­tetes sorozatot. (MTI) Gary Stucky ványaim, a szabad időmben pe­dig utazgatok Magyarországon és a környező országokban.- Tudom, van olyan ameri­kai, aki leéli úgy az életét, hogy egyszer sem ült vonaton.- Ezzel én magam is így vol­tam, ezért külön fantasztikus számomra a vonatozás. Csak ülök, és kényelmesen nézem a tájat, nagyon élvezem.- Hogyan látja, mi a legna­gyobb különbség Magyarország és Amerika között?- Amerika rendkívül indivi­duális ország, az emberek csak önmagukkal törődnek, s a fe­jekben nem jár más, csak az, hogyan lehetne még több pénzre szert tenni? Ezzel szem­ben Magyarországon nyitottak a mások problémái felé. Szá­momra szembetűnő még az or­szág történelmi hangulata. Ez­alatt azt értem, hogy a régi há­zak, az egy helyben lakás, vala­hogy nagyon sokat mond egy amerikainak a történelemről. Mint tudjuk, Amerikában van­nak olyan államok, amelyeknek mindössze pár száz éves törté­nete van. K. Sz. (Fotó: Barna S.) Kaput nyitnak ezekben a he­tekben a középiskolák az általá­nos iskolák végzősei előtt: is­merkedjenek a helyszínnel, a körülményekkel - így aligha­nem könnyebben, jobban tud­nak dönteni az „útelágazásnál”: milyen iskolatípus, milyen pá­lya felé induljanak tovább. Sokféle más módja, eszköze is van a segítségnek és tanács­adásnak - mégis nehéz apai-anyai kötelezettség a pá­lyaválasztásban való részvétel vagy közreműködés. Már csak azért is, mert tudni kell: a szülői felelősség nem hárítható má­sokra, a pályaválasztás dilem­máival helyettük senki nem szembesülhet. Bízzanak azon­ban magukban, végre is saját gyermeküket ők ismerik leg­jobban. Gondolják például végig, me­lyek azok a tárgyak, játékok, könyvek, filmek, foglalatossá­gok, amelyekhez az átlagosnál jobban kötődik gyerekük. Ezek sokat elárulnak vonzalmairól, hajlamairól, érdeklődési köré­ről, speciális adottságairól. Az efféle „tesztelésben” fiunk, lá­nyunk legjobb pajtásai, kedvenc tanárai is hiteles segítőtársak lehetnek. Legalább ilyen fontos (ha nem fontosabb), hogy a tovább­tanulásra való jelentkezést vagy a szakmaválasztást megelőzően hallgattassák meg maga a gye­rek - de nem egyszer vagy két-Magyar filmnapok lesznek december 9. és 12. között Ma­rosvásárhelyen. A kulturális esemény keresztmetszetet ad a magyar filmművészetről az ér­deklődőknek. A szemlén fél­száznál több játék-, dokumen­tum- és rövidfilmet mutatnak szer, hanem többször, sőt sok­szor. Kedve, hajlama, jövőképe, ideálja, reményei és sok minden más kitapintható az ilyen oldott hangulatú beszélgetések során. Szót ejthetünk, együtt gondol­kodhatunk a különböző szak­mák, hivatások előnyeiről, árnyoldalairól. Még valamit: ne hárítsuk a választás felelősségét a gye­rekre, korához képest bármeny­nyire is érett gondolkodásúnak tartjuk. Ne igényeljük, hogy konkré­tan megfogalmazza, hol akar tanulni és mi akar lenni. A meg­alapozott elhatározáshoz tizen­évesen egyszerűen nem lehet birtokában sem a kellő tájéko­zottságnak, sem a szükséges ön­ismeretnek. Ugyanilyen hiba volna a má­sik végletbe esni; kizárni a pá­lyaválasztási esélyek, lehetősé­gek mérlegeléséből, mellőzni vagy meg sem hallgatni a véle­ményét, tehát ahogy mondani szokták: nem szabad dönteni róla - nélküle. Még senkit nem hajt a tatár: hosszú hetek kínálnak alkalmat az informálódásra, a középfokú tanintézetek közötti válogatásra és a családi konzultációkra. De a pályaválasztás témáját ne ve­gyük le napirendről, mert utóbb az átgondolatlan, rossz döntés nem ránk, hanem a gyerekre üt vissza. Ferenczy Europress be. A játékfilmek közül levetí­tik az 1958-ban készült Vasvi­rágot, az 1970-ből való Szerel­met, a Szegény legényeket és a Szindbádot. Ä dokumentum­filmek zöme a 80-as évek má­sodik feléből, illetve a 90-es évek elejéről valók. (MTI) Magyar filmnapok Erdélyben A PIONEER most egy lépéssel önmaga előtt jár. PIONEER kukoricavetőmag elővásárlás 1993 november 20-tól az év utolsó napjáig! Velünk már most bátran kukoricázhat! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja, hogy nyitóárait december 31-ig nem változtatja meg. A PIONEER 1993-ban átvállalja Öntől az inflációt! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja, hogy az Ön számára legmegfelelőbb hibridet biztosítja. A PIONEER teljes fajtaválasztékából válogathat! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. garantálja a teljeskörű kínálatból a kellő mennyiségű, folyamatos ellátást. A PIONEER forgalmazóinál a kívánt vetőmag azonnal az Ön rendelkezésére áll! a PIONEER vetőmag garancia. Sőt! A PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG KFT. most egy különleges árajánlattal is fordul Önhöz. A PIONEER egyes kukorica hibridéiből egy 80 000 szemes zsák kukorica vetőmag, vagyis az egy hektárra szükséges vetőmagmennyiség december 31-ig már 4 000 Ft alatt megvásárolható! Az Önhöz legközelebbi PIONEER kukorica vetőmagot árusító cégek: Ki n-, Szolnok • Tel.: (56)423-202 ■ GITR., Szolnok • Tel: (56)422-001 (központi iroda) JÁSZKUN Kft., Szolnok • Tel: (56) 423-122/409 m. ® A PIONEER HI-BRED International Inc. bejegyzett védjegye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents