Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

6 Kunsági Extra Túrkeve 1993. december 8., szerda Kulturális nap A testvérváros, Nagysza­lonta „Túrkevei kulturális napot” rendez december 19-én, melyen Madarász Katalin, Farkas Rozália, Ba­logh Márton népdaléneke­sek mellett fellép a Kossuth Lajos Általános Iskola énekkara, a gimnázium tánckara. A lányiskola nö­vendékei betlehemes játé­kot mutatnak be, a reformá­tus általános iskola ének­kara pedig a templomban ad koncertet. Közvilágítás A város egész területén folyamatos közvilágí­tás-javítást végeznek a Ti­­tász dolgozói. Fórum A Szocialista Párt túrke­vei szervezete ma 17 órától politikai fórumot tart a Korda Sándor filmszínház­ban. Vendég: Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. Téma: gazda­sági-politikai helyzet Ma­gyarországon az 1994-es választások közeledtével. Karácsony A városi művelődési in­tézmény december 18-án 15 órától bábműsoros, táncos, ingyenes rendezvényére várja a gyerekeket és a fel­nőtteket a moziba. Decem­ber 26-án 19 órától a műve­lődési házban karácsonyi diszkót rendeznek. Földárverés A művelődési házban 1994. január 10-én 9 órától földárverést rendeznek a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet földterületeinek egy részére. Granárium Az étterem és a söröző új köntösbe öltözött. Mindkét helyiség falfelületei hőszi­getelt szőnyegtapéta-borí­­tást kaptak, mellyel nem­csak a színvonal emelése, hanem a termek hangulato­sabbá tétele is cél volt. Galambkiállítás A városi galamb- és kis­állattenyésztő egyesület 1994. I. 8-9-én galamb- és madárkiállítást rendez a művelődési házban, melyen a környező városok egyesü­letei is részt vesznek. Betegbiztosítás A mezőtúri munkaügyi központ felhívja az érintet­tek figyelmét, hogy a be­tegbiztosítási kártyák ügy­intézése a mezőtúri kiren­deltségen történik. Testületi ülés December 16-án 13 órá­tól Túrkeve és Kisújszállás képviselő-testülete össze­vont ülést tart, melynek té­mája a Kuntrans üzem lesz. Az oldalt írta: Czikkely Anna Fotók: Korányi Éva A Vörös Csillagból egyszemélyes kft. lett A termelőszövetkezet jelene Az ország legelső mezőgaz­dasági termelőszövetkezetét, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-t sem kerülte el a mezőgazdaság­ban bekövetkező szerkezeti vál­tozás. A termelőszövetkezet múltjáról és jelenéről beszélget­tünk Kontos József főkönyvelő­vel, akiről az is kiderült, hogy munkáját vállalkozásban végzi.- Mekkora területen és hány taggal működött a termelőszö­vetkezet?- Taglétszámunk 1400 volt, és 17.500 hektáron gazdálkod­tunk. Az átalakulás során tizen­kilencen jelentették be kiválási szándékukat és közel kilencezer hektár területet jelöltek ki kár­pótlásra. Ebből hétezer hektárt licitáltak ki, melynek hatvan százaléka visszakerült a terme­lőszövetkezethez haszonbérbe, így a három növénytermesztési kft. közel 13 ezer hektáron végzi a termelést. De a magán­művelésbe került földeken is végzünk szolgáltató tevékeny­séget, mint például aratás, mélyszántás.- A többi ágazat is kft. formá­ban működik?- Mivel a szövetkezet felis­merte, hogy a kisebb egységek­nek nagyobb a mozgástere, kedvezőbbek a hitelfelvételi, Kontos József főkönyvelő beruházási lehetőségek, jobban tudnak alkalmazkodni a piaci körülményekhez, ezért 1993. január 1-jével egyszemélyes kft.-t hoztunk létre. Ebből ti­zenkettő a termelő kft. A szö­vetkezet korábbi ágazati terüle­teire szerveződtek egymillió fo­rintos törzstőkével. És tizen­harmadikként megalakult a pénzügyi-számviteli-ügyviteli kft. Ezek a kft.-k önálló cégek, önálló vagyonnal, mérleggel. Év közben jelentős törzs­tőke-emelés volt a kft.-nél. Az 1992-es mérleg 1,6 milliárd fo­rintos eszközállományának egyharmad részét átvették. A tőkeemelés 60 százalékát a szö­vetkezet tagjai mint magánsze­mélyek, 40 százalékát pedig a szövetkezet apportként vitte be. Jelenleg a szövetkezetnek egy­­milliárd forint a vagyona, és 25 személlyel áll munkaviszony­ban. A többiek a kft.-nél dol­goznak. A szövetkezet és a kft.-k holdingban működnek. A szövetkezet információkat to­vábbít, üzleti kapcsolatokat tart fent. Kéthetente tartunk ügyve­zetői értekezleteket.- Milyenek a kft. működésé­nek tapasztalatai?- 1993 az átmenet éve volt, az aszálykárt is keményen meg­­éreztük, a növénytermesztésnél ez meghaladja a 150 milliós veszteséget. De összességében fizetőképesek és hitelképesek maradtunk. Sem az adóhatóság, sem pedig a tb felé nincs tarto­zásunk.- Nyereséggel vagy veszte­séggel zárnak?- Addig, amíg 1990-ben éves nyereségünk 90 millió volt, az idén kb. 80-100 millió körüli veszteséggel kell számolnunk. Ennél nagyobb ugyan a veszte­ségünk, de az új számviteli tör­vény értelmében a kárpótlási jegyet árbevételként, nyereség­ként kell elkönyvelnünk, ami közel 40 millió forintos érték. Ennek egy részéért részvénye­ket vettünk. A főzüzem, a mezőgazdasági szövetkezet egyik jövedelmező ágazatának bemutatóterme, ahol kész termékeik - szobaberendezések, szekrények, kerti bútorok - megtekinthetők Van egy városi, aki már hatvanszor adott vért A véradók napján a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége ünnepségre hívta a város kitün­tetendő véradóit. Az ünnepség levezető elnöke dr. Vajda Ist­ván, a Vöröskereszt városi el­nöke volt. Köszöntötte a vér­adókat és a vendégeket. Ezután a Petőfi Sándor Általános Iskola 6. b és 8. b osztályából tanulók egy csoportja irodalmi műsorral köszöntötte a jelenlévőket. Majd dr. Csurgó Ilona, a me­zőtúri véradó állomás vezetője beszélt. Elmondta, hogy dupla ünnep az idei. Ez év május 17-én volt 25 éves az állomás. Ismertette azokat a nehézsége­ket, amik az utóbbi időkben nem kedveznek a véradásnak: a munkanélküliség, az aktívák így nem tudnak funkcionálni, a kedvezmények hiánya stb. Megtudtuk tőle, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek érde­künkben: fejlesztették a mű­szerparkot. Bevezették a kolesz­terinszűrést. A véradókat évente egyszer ingyenesen megvizs­gálják. A szűrővizsgálatokat igen körültekintően végzik, akinél szükséges, azt szakrende­lésre irányítják. Az erkölcsi el­ismerés mellett az anyagira is gondolnak. így kerül sor idén is a tárgyjutalom-sorsolásra. Majd maga és munkatársai nevében megköszönte a szerinte hazafias cselekedetet teljesítők véradá­sát. Ezután 37 véradónak átadták az oklevelet és a tárgyjutalmat 10-16-szoros véradói teljesít­ményéért. Szabó Sándorné, a városi Vöröskereszt titkára kö­szönte meg és elismerte néhány aktíva segítő- és szervezőmun­káját, kiemelve az ünnepséget támogatók áldozatvállalásait is: a polgármesteri hivatal helyet biztosított, a VGV és Havan­­csákné a terem díszítéséről gondoskodott, a megvendégelés finomságairól Kovács Károly, Pabar Sándor, Sebestyén Ist­vánná vállalkozók, valamint a Hodosi Kft., Kevi Kenyér Kft. és áfész gondoskodott. Végül sor került a véradáson kapott tombolajegyek sorsolá­sára. Aztán néhány kitüntetettet is szóra bírtam. Szerény, nem hangoskodó emberek, természe­tesnek tartják, amit tesznek, és vallják velem együtt, hogy jobb adni, mint kapni. Gyaraki István 60-szoros véradó: - 1969-ben Szentesen voltam katona. A honvédségnél akkor kezdődött a véradás szer­vezése. Két év alatt hatszor ad­tam vért. Leszerelésem után itt az Afitnál igen jó volt a Vörös­keresztes mozgalom. Munká­jába én is bekapcsolódtam, és szervezője lettem társaimmal együtt a véradásnak is. Ez tar­tott a vállalat megszűnéséig, majd a városi szervezethez csat­lakoztam. Négyhavonként adok vért, ha nem így tennék, hiányát érezném. Úgy érzem, szükség van rám, elismerik ez irányú te­vékenységemet. Szeretném folytatni, hogy a rászorulókon segítsek, s ha netán nekem vagy családomnak lenne szüksége vérre, bízom abban, hogy majd nekünk is adnak. Ha hívnak, ezután is megyek, és szívesen segítek beteg embertársaimon. Úgy érzem, ez kötelességem. Aztán az is megnyugtat, hogy ha jók a laboreredmények, és megtudom, hogy egészséges vagyok. Vad Kálmán 40-szeres vér­adó: - Orvosi javaslatra adtam először vért. Sűrűn vérzett az orrom. Aztán megkedveltem a véradást, kellemes környezet­ben, jó társasággal kerültem össze. A szervezetemnek is se­gített. Szokásommá vált, hogy háromhavonta vérem adom. Ä továbbiakban is szeretnék rend­szeres véradó maradni. Tóth Istvánná 40-szer adott már vért: - 1961 óta vagyok véradó. Akkor még nem itt vet­ték le tőlünk. Behívtak Szol­nokra, fizettek is a véradásért. Aztán kb. 1965-től ingyenes lett a véradás, azóta is rendszeresen járok.- Volt valami indítéka annak, hogy véradó lett?- Édesanyám 1952-ben na­gyon beteg volt, teljes vércse­rére volt szüksége. Neki nem adhattam, akkor nem voltam itt a közelében, de eldöntöttem, hogy belépek a véradók sorába, így próbálom visszaadni azt, amit akkor mások neki adtak. Fórum a lakásrendeletről Mindössze négyen mentek el Pénteken délután érdektelen­ség kísérte azt a lakossági fó­rumot, melynek témája az ön­­kormányzati lakásrendelet ter­vezetének megvitatása volt. Összesen négyen voltak kíván­csiak arra, hogy az új lakástö­­vénynek megfelelően a képvi­selő-testület tagjai milyen ren­deletet alkotnak, milyen ked­vezmények mellett teszik majd le a voksukat. A rendelet né­hány - főleg a vételárral és ked­vezményekkel kapcsolatos - pa­ragrafusa pedig valószínű, hogy négy lakosnál többet érint a vá­rosban. Még akkor is jó tudni az eredeti tervezetet, ha a végső döntésnél másképp szavaznak a városatyák. Akik kíváncsiak let­tek volna a lakosság részéről érkező javaslatokra, észrevéte­lekre is, hogy megfelelően dönthessenek az 1994. január 1-jével életbe lépő rendeletről. Röviden a legfontosabb tud­nivalók: az önkormányzati bér­lakásokra vonatkozó vételi szándékot 1994. március 31-ig lehet leadni a hivatalba. A laká­sok elidegenítése - az ingatlan­­forgalmi szakértő által megálla­pított - helyi forgalmi érték fi­gyelembevételével történik. A vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített ér­téknövelő beruházások értéké­vel csökkentett beköltözhető forgalmi érték 50 százaléka. A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt 30 százalék árengedmény illeti meg. Részletekben történő vá­sárlásnál 10 százalékot kell egy összegben fizetni, és a fennma­radót 25 éves részletben. A tör­lesztés 6 évig kamatmentes. Amennyiben 25 évnél rövidebb időn belül törleszt a vevő, úgy 20 százalék kedvezményben ré­szesül. A lakbéreket 1994. július 1-jével száz százalékkal kíván­ják megemelni. Most csak a rendelet tervezetét ismertettük, ez még nem tekinthető végle­gesnek. Az előterjesztés megvi­tatása, illetve a döntés természe­tesen az önkormányzati testület hatáskörébe tartozik. Régi és alakuló klubok A gyermekektől a nyugdíjasokig Tizenkét alapító taggal, ok­tóber végétől ismét működik a művelődési házban az Ifjúsági Klub. Foglalkozásaikat - melyre nem csak a régi, katonaságtól leszerelt tagokat várják - hétfőn esténként tartják. A héten társas vacsorát rendeztek, december 18-án pedig ők lesznek a Korda Sándor filmszínházban a Miku­lás-műsor házigazdái. Alakulóban van - Ladányi Gyula kezdeményezésére - a Nagycsaládosok Klubja. Várják mindazokat a családokat - gon­dok, problémák megbeszélé­sére, közös programok szerve­zésére -, akik két gyermeknél többet nevelnek. Jelentkezés és felvilágosítás a művelődési házban. A megyei szervezet mintájára a városban megala­kult az Értelmi Fogyatékosok Klubja. Foglalkozásaikat ha­vonta egy alkalommal tartják majd a művelődési házban. De­cember 11-én 15 órától Miku­lás-ünnepségre várják jelenlegi és leendő tagjaikat. A több mint százhúsz taggal rendelkező, évtizedek óta aktí­van működő Nyugdíjas Klub tagjai egymásnak készített cso­magok kiosztásával, ajándéko­zásával egybekötött karácsonyi ünnepséget rendez december 17-én 12 órától. A Mozgássérültek Klubjának karácsonyi ünnepségét decem­ber 14-én 14 órától a művelő­dési ház középső termében tart­ják. Gyermekrajz-kiállítás Téma: az egészséges életmódért Az egészséges életmódért gyermekrajzpályázat kiállítása hétfő­től a Korda Sándor filmszínház előtermében látható. Felső ké­pünkön a kiállítás egyik részlete, alsó felvételünkön pedig a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola 5. b osztályos tanulója, Nagy Ma­riann I. díjas, Torna a szabadban című alkotása látható.

Next

/
Thumbnails
Contents