Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-07 / 285. szám

6 1993. december 7., kedd Növendékek hangversenye A Palotásy János Zeneis­kola növendékei december 10-én 17 órától hangver­senyt adnak a Déryné Műve­lődési Központ nagytermé­ben. Az iskola szinte minden növendéke bemutatja tudá­sát. A karácsony jegyében összeállított műsorban a ze­neóvodások, az énekkar is közreműködik. A hangsze­res zenét tanulók klarinéton, zongorán, harsonán és te­norkürtön adják elő produk­cióikat. A húsz műsorszám egy részében a zeneiskola tanárai is közreműködnek. Vendégszereplés Jászberény testvérvárosá­ból, a németországi Vechtá­­ból kérés érkezett, hogy egy táncegyüttes utazzon ki hoz­zájuk, s táncverseny része­ként népszerűsítse a magyar hagyományokat. Az önkor­mányzat kulturális bizott­sága javaslata alapján a Jászság Népi Együttes egyik utánpótlás csoportja, az Árendás utazik Németor­szágba. Ehhez 100 ezer fo­rintos támogatást is adnak. December 18-án és 19-én fognak fellépni. Gondoskodni öröm Nem tudom, hogy tegnap a Mikulás kinek a csizmá­jába helyezett csomagot, s ki az, akit elkerült. A szeretet, a gondoskodás egész éven át sok száz jászberényi család­nak gondjain enyhít. A kari­tatív szervezetek azonban ta­lán decemberben végzik a legnagyobb munkát. A SZETÁ közel negyven csa­lád számára készít ajándék­­csomagot, mely 1000-1100 forint értékű. A Caritas Ala­pítvány gondoskodásának középpontjában a rehabilitá­ciós munkahelyen dolgozó fiatalók s a speciális böl­csőde gondozottjai állnak. Részükre állítanak össze meglepetést, melyre 44 ezer forintot költenek. Lesznek idős, egyedülálló emberek, kikhez nem piros celofánba csomagolt jóté­konyság érkezik, hanem zöldség, alma, burgonya, méz. A református egyház tagjai az ősszel gyűjtötték is a terményeket, de vásároltak is. így 10-15 kilós ajándék­­csomagot állítottak össze, amit negyven-ötven család részére osztanak ki. Van kö­zöttük református, de a nép­jóléti iroda közreműködésé­vel rátalálnak azokra, akik­nek jól jön az ilyen segítség. A város önkormányzata is készül, hogy nagycsaládo­soknak, az időseknek ked­veskedjen ajándékkal a sze­retet ünnepe kezdetével. Ez viszont egyelőre még titok! Anyakönyvi hírek Halálesetek: Baráth Pé­­temé Forgács Erzsébet (1906), Mizsei Pál (1950), Duduk Sándomé Bata Ilona (1924), Lakatos István (1931), Rigó Jánosné Kap­­czella Erzsébet (1909), Kovács Istvánná Balogh Rozália (1898). Születés: Porhajas Róbert (11. 27), Vincze Gábor (11. 28.), Balogh János (11. 28), Sóti Ivett (11. 29.), Szaszkó Lilla (11. 30.), Nagy István (11. 30.), Koczka Rebeka (11.30.). EKG-készülék Amerikából Az IESC iroda tevékeny­ségével idén ismerkedett meg a Jászság. Az amerikai tanácsadó és segélyszervezet hazai irodája arról értesítette a jászberényieket, hogy úton van egy 12 csatornás EKG- készülék, amit az Erzsébet Kórház kap. Az igénylistá­ról, amit korábban összeállí­tottak a városban, most ezt a kérést tudták teljesíteni. Jászsági Extra----Jászberény A részeg, kivilágítatlan biciklis a legnagyobb veszélyforrás Ellenőrzés értünk Matricát kapott ez a bicikli is A jászberényieket mindig megdöbbenti, ha halálos kime­netelű közlekedési baleset tör­ténik a városban. Idén bizony már tizennégyszer kijutott a döbbenetből. Áz pedig végképp katasztrofális, hogy ez évben kétszer annyian haltak meg az utakon, mint tavaly. Ez a tény mindenképpen rossz fényt vet arra az adatra, mely arról ad számot, más baleseti kategóri­ákban viszont csökkenés tapasz­talható. Fazekas Gyula száza­dos, a rendőrkapitányság közle­kedési osztályának vezetője szerint az összes sérüléssel járó baleseti szám csökkenése az új közlekedési szabályok beveze­tésének, a rendőri ellenőrzések gyakoriságának köszönhető. A balesetek 65 százaléka re­latív gyorshajtás miatt követke­zik be. A száguldozok kiszűré­sére szolgáló traffipaxból csak kettő van a megyében, így a Jászságban csupán havonta négyszer lehet őket fülön csípni. A személyi sérüléssel járó balesetek közül idén 105-öt, anyagi kárral járó bal­esetet 151 -et „könyvelhettek” el a térségben. Ezek fele Jászbe­rény közigazgatási határain be­lül történik, s legtöbbnek köze van a 31-es és 32-es fő közleke­dési utakhoz. Csak a 1 mki ke­reszteződésben egy halálos, há­rom könnyű sérüléssel s nyolc anyagi kárral járó következett be a statisztika szerint. Az elszegényedés bizony a balesetek jellegében is megmu­tatkozik. A tizennégy halálos áldozatot követelő közül tizen­két esetben kerékpárosok voltak a szenvedő alanyok. Egyéb sú­lyos balesetek okozói húsz esetben ittas, kivilágítatlan bi­ciklisek voltak. Ráadásul ők zömmel hatvan év felettiek. Nehéz őket a szabályok betartá­sára - ha ismerik egyáltalában - rábírni, a megnövekedett autós forgalom veszélyeire figyel­meztetni. Pedig a csoport a leg­veszélyeztetettebb, s a legna­gyobb veszélyforrás is. A jászberényi kapitányság közúti ellenőrzési programjá­ban nem véletlenül szerepel hát kiemelt helyen a kerékpárosok védelme, ellenőrzése. A múlt hét végén tartott kétnapos el­lenőrzés során a kerékpárok felszereltségét s a biciklista jó­zanságát ezért figyelték megkü­lönböztetetten. Akinek nem volt hátsó világítása vagy prizmája, az egy fényvisszaverő matricát kapott a sárvédőre. Ötven ilyen matrica fogyott el. Az ellenőr­zés során kilencven járműve­zető 100 ezer forintnyi helyszíni bírságot perkált le ilyen-olyan hiányosság miatt. Közülük 35 volt a kerékpáros, ráadásul ha­tan közülük ittasan ültek a vas­paripa nyergébe. Az őszi ködös, csúszós idő­ben az autósok számára legve­szélyesebbek a részeg, kivilágí­­tatlanul közlekedő biciklisek. Nem az autósok kedvéért vé­geztek azonban ellenőrzést, ha­nem a kerékpárosok védelmé­ben, az ő testi épségük, életük megóvásáért. Ezt tartja szem előtt a rendőrség, s bízhatunk benne, a december hónap sem múlik el közúti járműellenőrzés nélkül. Uj bevételi forrás: az iparűzési adó Az európai önkormányzatok be­vételeinek fele, kétharmada a helyi adókból származik. Ennek azért van jelentősége, mert az állampol­gár adóforintjainak elköltését, an­nak hasznát azonnal ellenőrizni tudja lakóhelye épülésén-szépülé­­sén. Hazánkban ez másként van. A központi költségvetés nálunk „el­szippantja” a pénzeket, majd több­féle elv szerint juttat az önkor­mányzatoknak. Ennek az a vége, hogy szegények a települések. Jászberény se gondolhat boldo­gan a jövő évre, mivel jó ha az idei bevétellel, másfél milliárddal szá­molhat. Ugyanakkor az intézmé­nyek működtetésének költségei nő­nek. A pedagógusok, egészségügyi és közművelődési dolgozók törvény­ben előírt bérét meg kell adni. Csak ennek teljesítése miatt 70 milliós hitel felvételére kényszerül a város. Bevételeit pályázatokkal és a helyi adók kiterjesztésével növelheti. Jászberényben eddig kétféle helyi adóból évi 38-40 milliót tudott be­szedni. Ez a nem lakáscélú építményeket és a vállalkozók kommunális adóját jelentette eddig. Hosszas elemzés után kidolgozták az iparűzési adó koncepcióját. Ez alapvetően a vál­lalkozókat, közülük is a nagy cége­ket, kft.-ket érinti. Az önkormány­zat hosszasan vitázott felette, de végül elfogadták az új adónem be­vezetését, ami jövőre 10-15 millió­val növeli a város bevételeit. Az iparűzési adót két kategóriára bontották. Azok, akik az áruk be­szerzési értékét, illetve az alvállal­kozói teljesítéseket el tudják szá­molni, adóalapjuk 8 ezrelékét, akik nem azok, 3 ezrelékét fizetik. Men­tesek az iparűzési adó alól azok, akiknek adóalapja nem éri el az évi 1 milliót. Az iparűzési adó mellett a másik két helyi adó megmarad. H 4 , gg|g|g| y Egy szakmai út benyomásai Jó fejek ezek a hollandok. Mondom ezt annak ellenére, hogy a magyar szólás nem sok sütnivalót föltételez arról, aki vizet hord a tengerbe, a derék hollandusok pedig évszázadok óta nem kevés energiát fordíta­nak erre a ténykedésre. Igaz, ma már nem szép, régi szélmal­mokkal, hanem elektromos szi­vattyúkkal teszik, de a villamos energia egy részét szélgeneráto­rokkal állítják elő. Szomszédaik közül a tengert szeretik a leg­jobban, mégis vele állnak ál­landó harcban, és vele szemben vannak területi követeléseik. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy arrafelé jószerével a kisebbség a többség, nincs mit csodálkozni azon sem, hogy alig van gyerek Hollandiában, aki ne szeretne iskolába járni. Ennek persze egyik oka az lehet, hogy a 4-12 éves gyere­kek, akik az alapiskolába jár­nak, sokkal szbadabbak (és fel­­szabadultabbak), mint a mi gye­rekeink. Ismeretlen például a nulladik óra - a tanítás fél 9-kor vagy 9-kor kezdődik -, 12 és 2 óra között ebédszünet van, és hatodik óra sincs, mivel a tan­órák maximális időtartama na­ponta öt és fél óra. Emellett minden szerda délután és min­den szombat szabad. Az alapfokú oktatásban az ér­telmi, fizikai és a szociális készségek fejlesztésén van a hangsúly, de nagy figyelmet fordítanak az érzelmi, a kulturá­lis fejlődésre és a kreativitás fej­lesztésére is. Mindezt úgy, hogy nem alkalmazzák az érdem­jeggyel való értékelést - nem lehet egyest vagy hármast haza­vinni -, sőt, az alapiskola végbi­zonyítványt sem ad. A nagy súllyal latba eső szüléi döntés mellett a taná’ok és az iskola­­igazgató ajánlása képezi az alapját a középiskolába való átmenetnek. Háromféle irá­nyultságú középiskola van, a négyéves szakiskolától a hat­éves, egyetemre előkészítő is­kolatípusig. Néhány esetben a továbbtanulásnál egy országos szintű képességvizsgáló teszt eredményét is figyelembe ve­szik, amely lényegében a pálya­alkalmasságot méri. Az oktatás szabadsága Hol­landiában azt jelenti, hogy bár­mely jogi vagy magánszemély alapíthat, szervezhet iskolát, és meghatározhatja annak műkö­dési elveit. A tanulók többsége magániskolákba jár. Ezek nagy speciális nevelési elveken ala­puló (Montessori, Dalton, Jene Waldorf stb.) vagy meghatáro­zott vallási szellemiségű (római katolikus, református, muzul­mán, hindu, zsidó) alapítványi iskolák. Magántestületek a mű­ködtetők, de az állam ugyanúgy támogatja őket, mint a nyilvá­nos iskolákat, ezért nem feltét­lenül drágábbak, így nem is elit jellegűek. A szabadságnak azért vannak ésszerű korlátái: csak hivatalos képesítésű tanárok, tanítók ta­níthatnak, jogi helyzetüket a kormány határozza meg, és az oktató-nevelő munkát is tör­vény szabályozza. Előírják pél­dául a kötelező tárgyakat (köz­tük az angol nyelvet), azok óra­számát és - középiskoláknál - a záróvizsgák körülményeit. Az oktatás 16 éves korig ingyenes, de számos támogató szervezet és intézmény létezik, és - főként a középiskolákban - sok szülő is hozzájárul az oktatás költségei­hez. Ä tankönyvek, segédesz­közök az alapiskolában ingye­nesek, nagyon sok helyen ma­guk a tanítók állítják össze az oktatási anyagot. Ezekkel az is­kolában dolgoznak, és ott is tartják őket, így aztán semmi szükség rá, hogy a gyerekek nyolc-tíz kilós táskákat cipelje­nek naponta. Karácsonyra szép ajándék Megjelenik a Jászság évkönyve A címlapon a szabad jászok címere Hét végén kerül ki a nyom­dából az első Jászsági Évkönyv, melynek szerkesztésére a jász­berényi Tanítóképző Főiskola néhány tanára vállalkozott. A kiadást eredetileg négy önkor­mányzat, Jászberény, Jászágó, Jászfényszaru és Jászjákóhalma támogatta anyagilag, de több civil szerveződés - Jászok Egyesülete, Városvédő Egyesü­let, Sáros András Alapítvány - is csatlakozott. A szerkesztők hálásan köszönik a magánsze­mélyek s vállalkozók adomá­nyait is. Természetesen azokért a szellemi és technikai segítsé­gért amit a térség lapjai, szer­kesztői adtak, szintén köszönet­tel tartoznak. Az évkönyv szerkesztője, Pethö László örömmel említi, hogy a kiadvány egyötödét lá­tatlanul megrendelték! Olyanok fizették be előre az árát, mint Katona Tamás államtitkár. A szerkesztés elveiről szólva el­mondta, a Jászság egészének szellemi, kulturális termését, sokszínűségét igyekeztek ösz­­szegyűjteni, a múlt és jelen hite­les bemutatásának arányait is szem előtt tartották. Ezzel együtt az univerzalitásra töre­kedtek. A szerzők között friss diplomástól a jóval nyolcvanon túli Teller Edéig, természetbú­vártól a neves történészig válo­gathatunk. A kiadvány elsődle­gesen a rendszerváltás éveinek dokumentumául szolgál. Erről részletes adattár jelenik meg, továbbá szót kaptak a térség polgármesterei - nem élt min­denki a lehetőséggel - és or­szággyűlési képviselői is. A múlt idézése Apponyi Albert, Czettler Jenő, Déryné, Sáros András munkásságának elem­zését tartalmazza, de a Jászság második világháborús emlék­műveinek bemutatása sem hi­ányzik belőle. Az évkönyv szerkesztői bíznak a sikerben, s abban, hogy jövőre is kiadhat­ják majd, hisz az évkönyveknek van jászsági hagyománya. Eh­hez a támogatókat várják. A Jászsági Évkönyv Alapítvány számlája a jászberényi OTP fi­óknál 821-000936-2 számon az adományokat gyűjti. Az első évkönyv tetszetős ki­vitelben B. Jánosi Gyöngyi gra­fikai terve alapján készült. Ára 600 forint. Minden könyves­boltban kapható hét végétől a Jászságban. A Szuperinfó ter­jesztői is árusítják, továbbá az Új Néplap jászberényi szerkesz­tőségében, a Bercsényi út 5. sz. alatt szintén megvásárolható a karácsonyi ajándéknak is szép kiadvány. A tankönyvkiadás üzleti vál­lalkozás, igen nagy a választék, és persze nem olcsó, de az alap­iskolában a gyerekek számára ingyenes, míg a középiskolák­ban a megvásárláson kívül mód van arra, hogy a diák az iskolá­tól bérelje a könyveket. Iskola­szék mindenütt működik, de az együttműködés szorossága is­koláról iskolára változik. Azért gondok a holland okta­tásban is akadnak. Hiába van­nak „hadosztályok”, és hiába nagy az átjárhatóság az egyes iskolatípusok között, vannak, akik úgy vélik, hogy a társa­dalmi osztálykülönbségeket konzerválja az oktatási rend­szer. Az is érdekes, hogy a lá­nyok kevesebbet profitálnak az oktatásból, mint a fiúk, mivel a lányok többsége a szabad tan­tárgyválasztás következtében olyan tárgyakat tanul, amelyek végül alacsonyabb fizetéssel és kevesebb előmeneteli lehető­séggel járó munkákra képesítik őket. És az sem kis gond, hogy Amszterdamban több mint száz nemzet gyermekei járnak isko­lába. A kulturális, etnikai, val­lási sokszínűség nagy kihívás elé állítja a tanárokat. Persze mindez áthidalható, hiszen igaza volt Galileinek: „senkit sem lehet semmire megtanítani; mindössze annyit tehetünk, hogy hozzásegítünk másokat ahhoz, hogy saját akaratukból, saját maguk számára tanulja­nak”. Aki ezt próbálja meg, biz­tosan célt ér. Wirth Lajos Jászberényi kármentők A Városvédő és -szépítő Egyesület éves közgyűlése zaj­lott pénteken. Bolla János, az egyesület elnöke most is jelen­tős munkáról számolt be. Foly­tatódott a köztéri padok csinál­­tatása, kihelyezése idén. A fő­térre újabb tíz, a mozi előtti parkba hat darab került. A jász bál is jól sikerült, 80 ezer forint tiszta bevételt könyvelhettek el. Az idei év jelentős eseménye volt a város napja. Itt vehették át a Pro Űrbe díjat. A sikerek mellett Bolla János azt is el­mondta, hogy az egyre több megszépített emlék - temető­kert, kripta... stb. - folyamatos gondozása sok áldozatot kíván a tagoktól. Jövőre is nagy terveik vannak. A mai Lehel vezér tér 1. számú ház térségében volt egykoron a Szűzlány kútja. Ez elveszett, még fotó, rajz sem őrzi, csupán az emlékezet. Az egyesület a Szűzlány kútját újra megcsináltatja. Zilahi Zoltán szobrászművész már dolgozik a bronz lányalak elkészítésén. A tervek szerint a jelenleg még a főteret csúfító „felszabadulási” emlékmű helyére kerülne. A fő­tér szépítését folytatják további padok kihelyezésével. A padok, kandeláberek, szemétgyűjtők stílusához illeszkedő hirdető­­táblák is kerülnek oda az egye­sület jóvoltából. Igen jelentős lenne a jászbe­rényi tájház megvalósítása. Ezt viszont önerőből már nemigen tudják megoldani. Az önkor­mányzat anyagi segítsége, a műemlékvédelmi felügyelőség támogatása is szükséges. Meg­oldása viszont nem lehetetlen. Szintúgy nem a Jászberényi kármentő című folyóirat megje­lentetése már a jász bálra. Az egyesület éve számvetése során a legkiválóbbak jutalma­zására is sor került. Nagy István nyugdíjas lakatos a padok önt­vényeinek tisztítását végezte, ami csöppet sem könnyű munka. Sinka Imre az asztalos­­munkát, Bujdosó Béla a festést vállalta. Bolhás István pedig a padok kihelyezését irányította nagy buzgalommal. Ezért tárgy­­jutalmat kaptak. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Mészáros János

Next

/
Thumbnails
Contents