Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-07 / 285. szám
6 1993. december 7., kedd Növendékek hangversenye A Palotásy János Zeneiskola növendékei december 10-én 17 órától hangversenyt adnak a Déryné Művelődési Központ nagytermében. Az iskola szinte minden növendéke bemutatja tudását. A karácsony jegyében összeállított műsorban a zeneóvodások, az énekkar is közreműködik. A hangszeres zenét tanulók klarinéton, zongorán, harsonán és tenorkürtön adják elő produkcióikat. A húsz műsorszám egy részében a zeneiskola tanárai is közreműködnek. Vendégszereplés Jászberény testvérvárosából, a németországi Vechtából kérés érkezett, hogy egy táncegyüttes utazzon ki hozzájuk, s táncverseny részeként népszerűsítse a magyar hagyományokat. Az önkormányzat kulturális bizottsága javaslata alapján a Jászság Népi Együttes egyik utánpótlás csoportja, az Árendás utazik Németországba. Ehhez 100 ezer forintos támogatást is adnak. December 18-án és 19-én fognak fellépni. Gondoskodni öröm Nem tudom, hogy tegnap a Mikulás kinek a csizmájába helyezett csomagot, s ki az, akit elkerült. A szeretet, a gondoskodás egész éven át sok száz jászberényi családnak gondjain enyhít. A karitatív szervezetek azonban talán decemberben végzik a legnagyobb munkát. A SZETÁ közel negyven család számára készít ajándékcsomagot, mely 1000-1100 forint értékű. A Caritas Alapítvány gondoskodásának középpontjában a rehabilitációs munkahelyen dolgozó fiatalók s a speciális bölcsőde gondozottjai állnak. Részükre állítanak össze meglepetést, melyre 44 ezer forintot költenek. Lesznek idős, egyedülálló emberek, kikhez nem piros celofánba csomagolt jótékonyság érkezik, hanem zöldség, alma, burgonya, méz. A református egyház tagjai az ősszel gyűjtötték is a terményeket, de vásároltak is. így 10-15 kilós ajándékcsomagot állítottak össze, amit negyven-ötven család részére osztanak ki. Van közöttük református, de a népjóléti iroda közreműködésével rátalálnak azokra, akiknek jól jön az ilyen segítség. A város önkormányzata is készül, hogy nagycsaládosoknak, az időseknek kedveskedjen ajándékkal a szeretet ünnepe kezdetével. Ez viszont egyelőre még titok! Anyakönyvi hírek Halálesetek: Baráth Pétemé Forgács Erzsébet (1906), Mizsei Pál (1950), Duduk Sándomé Bata Ilona (1924), Lakatos István (1931), Rigó Jánosné Kapczella Erzsébet (1909), Kovács Istvánná Balogh Rozália (1898). Születés: Porhajas Róbert (11. 27), Vincze Gábor (11. 28.), Balogh János (11. 28), Sóti Ivett (11. 29.), Szaszkó Lilla (11. 30.), Nagy István (11. 30.), Koczka Rebeka (11.30.). EKG-készülék Amerikából Az IESC iroda tevékenységével idén ismerkedett meg a Jászság. Az amerikai tanácsadó és segélyszervezet hazai irodája arról értesítette a jászberényieket, hogy úton van egy 12 csatornás EKG- készülék, amit az Erzsébet Kórház kap. Az igénylistáról, amit korábban összeállítottak a városban, most ezt a kérést tudták teljesíteni. Jászsági Extra----Jászberény A részeg, kivilágítatlan biciklis a legnagyobb veszélyforrás Ellenőrzés értünk Matricát kapott ez a bicikli is A jászberényieket mindig megdöbbenti, ha halálos kimenetelű közlekedési baleset történik a városban. Idén bizony már tizennégyszer kijutott a döbbenetből. Áz pedig végképp katasztrofális, hogy ez évben kétszer annyian haltak meg az utakon, mint tavaly. Ez a tény mindenképpen rossz fényt vet arra az adatra, mely arról ad számot, más baleseti kategóriákban viszont csökkenés tapasztalható. Fazekas Gyula százados, a rendőrkapitányság közlekedési osztályának vezetője szerint az összes sérüléssel járó baleseti szám csökkenése az új közlekedési szabályok bevezetésének, a rendőri ellenőrzések gyakoriságának köszönhető. A balesetek 65 százaléka relatív gyorshajtás miatt következik be. A száguldozok kiszűrésére szolgáló traffipaxból csak kettő van a megyében, így a Jászságban csupán havonta négyszer lehet őket fülön csípni. A személyi sérüléssel járó balesetek közül idén 105-öt, anyagi kárral járó balesetet 151 -et „könyvelhettek” el a térségben. Ezek fele Jászberény közigazgatási határain belül történik, s legtöbbnek köze van a 31-es és 32-es fő közlekedési utakhoz. Csak a 1 mki kereszteződésben egy halálos, három könnyű sérüléssel s nyolc anyagi kárral járó következett be a statisztika szerint. Az elszegényedés bizony a balesetek jellegében is megmutatkozik. A tizennégy halálos áldozatot követelő közül tizenkét esetben kerékpárosok voltak a szenvedő alanyok. Egyéb súlyos balesetek okozói húsz esetben ittas, kivilágítatlan biciklisek voltak. Ráadásul ők zömmel hatvan év felettiek. Nehéz őket a szabályok betartására - ha ismerik egyáltalában - rábírni, a megnövekedett autós forgalom veszélyeire figyelmeztetni. Pedig a csoport a legveszélyeztetettebb, s a legnagyobb veszélyforrás is. A jászberényi kapitányság közúti ellenőrzési programjában nem véletlenül szerepel hát kiemelt helyen a kerékpárosok védelme, ellenőrzése. A múlt hét végén tartott kétnapos ellenőrzés során a kerékpárok felszereltségét s a biciklista józanságát ezért figyelték megkülönböztetetten. Akinek nem volt hátsó világítása vagy prizmája, az egy fényvisszaverő matricát kapott a sárvédőre. Ötven ilyen matrica fogyott el. Az ellenőrzés során kilencven járművezető 100 ezer forintnyi helyszíni bírságot perkált le ilyen-olyan hiányosság miatt. Közülük 35 volt a kerékpáros, ráadásul hatan közülük ittasan ültek a vasparipa nyergébe. Az őszi ködös, csúszós időben az autósok számára legveszélyesebbek a részeg, kivilágítatlanul közlekedő biciklisek. Nem az autósok kedvéért végeztek azonban ellenőrzést, hanem a kerékpárosok védelmében, az ő testi épségük, életük megóvásáért. Ezt tartja szem előtt a rendőrség, s bízhatunk benne, a december hónap sem múlik el közúti járműellenőrzés nélkül. Uj bevételi forrás: az iparűzési adó Az európai önkormányzatok bevételeinek fele, kétharmada a helyi adókból származik. Ennek azért van jelentősége, mert az állampolgár adóforintjainak elköltését, annak hasznát azonnal ellenőrizni tudja lakóhelye épülésén-szépülésén. Hazánkban ez másként van. A központi költségvetés nálunk „elszippantja” a pénzeket, majd többféle elv szerint juttat az önkormányzatoknak. Ennek az a vége, hogy szegények a települések. Jászberény se gondolhat boldogan a jövő évre, mivel jó ha az idei bevétellel, másfél milliárddal számolhat. Ugyanakkor az intézmények működtetésének költségei nőnek. A pedagógusok, egészségügyi és közművelődési dolgozók törvényben előírt bérét meg kell adni. Csak ennek teljesítése miatt 70 milliós hitel felvételére kényszerül a város. Bevételeit pályázatokkal és a helyi adók kiterjesztésével növelheti. Jászberényben eddig kétféle helyi adóból évi 38-40 milliót tudott beszedni. Ez a nem lakáscélú építményeket és a vállalkozók kommunális adóját jelentette eddig. Hosszas elemzés után kidolgozták az iparűzési adó koncepcióját. Ez alapvetően a vállalkozókat, közülük is a nagy cégeket, kft.-ket érinti. Az önkormányzat hosszasan vitázott felette, de végül elfogadták az új adónem bevezetését, ami jövőre 10-15 millióval növeli a város bevételeit. Az iparűzési adót két kategóriára bontották. Azok, akik az áruk beszerzési értékét, illetve az alvállalkozói teljesítéseket el tudják számolni, adóalapjuk 8 ezrelékét, akik nem azok, 3 ezrelékét fizetik. Mentesek az iparűzési adó alól azok, akiknek adóalapja nem éri el az évi 1 milliót. Az iparűzési adó mellett a másik két helyi adó megmarad. H 4 , gg|g|g| y Egy szakmai út benyomásai Jó fejek ezek a hollandok. Mondom ezt annak ellenére, hogy a magyar szólás nem sok sütnivalót föltételez arról, aki vizet hord a tengerbe, a derék hollandusok pedig évszázadok óta nem kevés energiát fordítanak erre a ténykedésre. Igaz, ma már nem szép, régi szélmalmokkal, hanem elektromos szivattyúkkal teszik, de a villamos energia egy részét szélgenerátorokkal állítják elő. Szomszédaik közül a tengert szeretik a legjobban, mégis vele állnak állandó harcban, és vele szemben vannak területi követeléseik. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy arrafelé jószerével a kisebbség a többség, nincs mit csodálkozni azon sem, hogy alig van gyerek Hollandiában, aki ne szeretne iskolába járni. Ennek persze egyik oka az lehet, hogy a 4-12 éves gyerekek, akik az alapiskolába járnak, sokkal szbadabbak (és felszabadultabbak), mint a mi gyerekeink. Ismeretlen például a nulladik óra - a tanítás fél 9-kor vagy 9-kor kezdődik -, 12 és 2 óra között ebédszünet van, és hatodik óra sincs, mivel a tanórák maximális időtartama naponta öt és fél óra. Emellett minden szerda délután és minden szombat szabad. Az alapfokú oktatásban az értelmi, fizikai és a szociális készségek fejlesztésén van a hangsúly, de nagy figyelmet fordítanak az érzelmi, a kulturális fejlődésre és a kreativitás fejlesztésére is. Mindezt úgy, hogy nem alkalmazzák az érdemjeggyel való értékelést - nem lehet egyest vagy hármast hazavinni -, sőt, az alapiskola végbizonyítványt sem ad. A nagy súllyal latba eső szüléi döntés mellett a taná’ok és az iskolaigazgató ajánlása képezi az alapját a középiskolába való átmenetnek. Háromféle irányultságú középiskola van, a négyéves szakiskolától a hatéves, egyetemre előkészítő iskolatípusig. Néhány esetben a továbbtanulásnál egy országos szintű képességvizsgáló teszt eredményét is figyelembe veszik, amely lényegében a pályaalkalmasságot méri. Az oktatás szabadsága Hollandiában azt jelenti, hogy bármely jogi vagy magánszemély alapíthat, szervezhet iskolát, és meghatározhatja annak működési elveit. A tanulók többsége magániskolákba jár. Ezek nagy speciális nevelési elveken alapuló (Montessori, Dalton, Jene Waldorf stb.) vagy meghatározott vallási szellemiségű (római katolikus, református, muzulmán, hindu, zsidó) alapítványi iskolák. Magántestületek a működtetők, de az állam ugyanúgy támogatja őket, mint a nyilvános iskolákat, ezért nem feltétlenül drágábbak, így nem is elit jellegűek. A szabadságnak azért vannak ésszerű korlátái: csak hivatalos képesítésű tanárok, tanítók taníthatnak, jogi helyzetüket a kormány határozza meg, és az oktató-nevelő munkát is törvény szabályozza. Előírják például a kötelező tárgyakat (köztük az angol nyelvet), azok óraszámát és - középiskoláknál - a záróvizsgák körülményeit. Az oktatás 16 éves korig ingyenes, de számos támogató szervezet és intézmény létezik, és - főként a középiskolákban - sok szülő is hozzájárul az oktatás költségeihez. Ä tankönyvek, segédeszközök az alapiskolában ingyenesek, nagyon sok helyen maguk a tanítók állítják össze az oktatási anyagot. Ezekkel az iskolában dolgoznak, és ott is tartják őket, így aztán semmi szükség rá, hogy a gyerekek nyolc-tíz kilós táskákat cipeljenek naponta. Karácsonyra szép ajándék Megjelenik a Jászság évkönyve A címlapon a szabad jászok címere Hét végén kerül ki a nyomdából az első Jászsági Évkönyv, melynek szerkesztésére a jászberényi Tanítóképző Főiskola néhány tanára vállalkozott. A kiadást eredetileg négy önkormányzat, Jászberény, Jászágó, Jászfényszaru és Jászjákóhalma támogatta anyagilag, de több civil szerveződés - Jászok Egyesülete, Városvédő Egyesület, Sáros András Alapítvány - is csatlakozott. A szerkesztők hálásan köszönik a magánszemélyek s vállalkozók adományait is. Természetesen azokért a szellemi és technikai segítségért amit a térség lapjai, szerkesztői adtak, szintén köszönettel tartoznak. Az évkönyv szerkesztője, Pethö László örömmel említi, hogy a kiadvány egyötödét látatlanul megrendelték! Olyanok fizették be előre az árát, mint Katona Tamás államtitkár. A szerkesztés elveiről szólva elmondta, a Jászság egészének szellemi, kulturális termését, sokszínűségét igyekeztek öszszegyűjteni, a múlt és jelen hiteles bemutatásának arányait is szem előtt tartották. Ezzel együtt az univerzalitásra törekedtek. A szerzők között friss diplomástól a jóval nyolcvanon túli Teller Edéig, természetbúvártól a neves történészig válogathatunk. A kiadvány elsődlegesen a rendszerváltás éveinek dokumentumául szolgál. Erről részletes adattár jelenik meg, továbbá szót kaptak a térség polgármesterei - nem élt mindenki a lehetőséggel - és országgyűlési képviselői is. A múlt idézése Apponyi Albert, Czettler Jenő, Déryné, Sáros András munkásságának elemzését tartalmazza, de a Jászság második világháborús emlékműveinek bemutatása sem hiányzik belőle. Az évkönyv szerkesztői bíznak a sikerben, s abban, hogy jövőre is kiadhatják majd, hisz az évkönyveknek van jászsági hagyománya. Ehhez a támogatókat várják. A Jászsági Évkönyv Alapítvány számlája a jászberényi OTP fióknál 821-000936-2 számon az adományokat gyűjti. Az első évkönyv tetszetős kivitelben B. Jánosi Gyöngyi grafikai terve alapján készült. Ára 600 forint. Minden könyvesboltban kapható hét végétől a Jászságban. A Szuperinfó terjesztői is árusítják, továbbá az Új Néplap jászberényi szerkesztőségében, a Bercsényi út 5. sz. alatt szintén megvásárolható a karácsonyi ajándéknak is szép kiadvány. A tankönyvkiadás üzleti vállalkozás, igen nagy a választék, és persze nem olcsó, de az alapiskolában a gyerekek számára ingyenes, míg a középiskolákban a megvásárláson kívül mód van arra, hogy a diák az iskolától bérelje a könyveket. Iskolaszék mindenütt működik, de az együttműködés szorossága iskoláról iskolára változik. Azért gondok a holland oktatásban is akadnak. Hiába vannak „hadosztályok”, és hiába nagy az átjárhatóság az egyes iskolatípusok között, vannak, akik úgy vélik, hogy a társadalmi osztálykülönbségeket konzerválja az oktatási rendszer. Az is érdekes, hogy a lányok kevesebbet profitálnak az oktatásból, mint a fiúk, mivel a lányok többsége a szabad tantárgyválasztás következtében olyan tárgyakat tanul, amelyek végül alacsonyabb fizetéssel és kevesebb előmeneteli lehetőséggel járó munkákra képesítik őket. És az sem kis gond, hogy Amszterdamban több mint száz nemzet gyermekei járnak iskolába. A kulturális, etnikai, vallási sokszínűség nagy kihívás elé állítja a tanárokat. Persze mindez áthidalható, hiszen igaza volt Galileinek: „senkit sem lehet semmire megtanítani; mindössze annyit tehetünk, hogy hozzásegítünk másokat ahhoz, hogy saját akaratukból, saját maguk számára tanuljanak”. Aki ezt próbálja meg, biztosan célt ér. Wirth Lajos Jászberényi kármentők A Városvédő és -szépítő Egyesület éves közgyűlése zajlott pénteken. Bolla János, az egyesület elnöke most is jelentős munkáról számolt be. Folytatódott a köztéri padok csináltatása, kihelyezése idén. A főtérre újabb tíz, a mozi előtti parkba hat darab került. A jász bál is jól sikerült, 80 ezer forint tiszta bevételt könyvelhettek el. Az idei év jelentős eseménye volt a város napja. Itt vehették át a Pro Űrbe díjat. A sikerek mellett Bolla János azt is elmondta, hogy az egyre több megszépített emlék - temetőkert, kripta... stb. - folyamatos gondozása sok áldozatot kíván a tagoktól. Jövőre is nagy terveik vannak. A mai Lehel vezér tér 1. számú ház térségében volt egykoron a Szűzlány kútja. Ez elveszett, még fotó, rajz sem őrzi, csupán az emlékezet. Az egyesület a Szűzlány kútját újra megcsináltatja. Zilahi Zoltán szobrászművész már dolgozik a bronz lányalak elkészítésén. A tervek szerint a jelenleg még a főteret csúfító „felszabadulási” emlékmű helyére kerülne. A főtér szépítését folytatják további padok kihelyezésével. A padok, kandeláberek, szemétgyűjtők stílusához illeszkedő hirdetőtáblák is kerülnek oda az egyesület jóvoltából. Igen jelentős lenne a jászberényi tájház megvalósítása. Ezt viszont önerőből már nemigen tudják megoldani. Az önkormányzat anyagi segítsége, a műemlékvédelmi felügyelőség támogatása is szükséges. Megoldása viszont nem lehetetlen. Szintúgy nem a Jászberényi kármentő című folyóirat megjelentetése már a jász bálra. Az egyesület éve számvetése során a legkiválóbbak jutalmazására is sor került. Nagy István nyugdíjas lakatos a padok öntvényeinek tisztítását végezte, ami csöppet sem könnyű munka. Sinka Imre az asztalosmunkát, Bujdosó Béla a festést vállalta. Bolhás István pedig a padok kihelyezését irányította nagy buzgalommal. Ezért tárgyjutalmat kaptak. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Mészáros János
