Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

Világ­gazdaság Új telefon Angliából Újfajta drótnélküli tele­fonhálózatot próbál ki Ma­gyarországnak a Scientific Generic nevű cambridge-i cég. A digitális drótnélküli távközlési szabvány, amelyből jövőre már EU-szabvány lehet, olyan rendszer, amelyben a ház­tartásokban működő telefo­nok a körzetben épített bá­zisokkal rádióhullámokon kommunikálnak, hasonlóan a mobiltelefon-rendszerek­hez. így kisebb beruházás­sal gyorsan nagyobb körze­teket lehet ellátni telefon­nal. A Matáv, valamint nyugat-európai szolgálta­tók, például a British Tele­com bevonásával a cégnél most modellezik a magyar­­országi fölszerelési lehető­ségeket. Cambridge-ben és Londonban keresnek olyan helyszíneket, amelyek ha­sonlítanak a magyar város­részekre. Igazi piac elsejétől Január elsején lép életbe az Európai Unió és (az ezt elutasító Svájc kivételével) az EFTA tagországait egyetlen hatalmas közös pi­acba olvasztó megállapodás - azaz az Európai Gazda­sági Tér. Európa tizennyolc legfejlettebb nemzetgazda­ságát egyetlen, 370 milliós piacon tömörítő szerződés értelmében az új év beálltá­val immár szabadon, min­den megkötés nélkül mo­zoghat Lappföldtől Gibral­tárig már nem csupán az árucikkek többsége (a kivé­telt az agrártermékek jelen­tik), hanem a tőke, a mun­kaerő és a szolgáltatás is. Kína importja Kína behozatala az idén meg fogja haladni a 100 milliárd dollárt - jelentette az Új-Kína hírügynökség. Az ország exportja az év végére 91 milliárd dollárra növekszik. Jelenleg 85,95 milliárd dollárnál több az import, ez is már 27 száza­lékkal magasabb a tavaly november véginél. Az ex­port 11 hónap után 78,25 milliárd dollárra rúg, tavaly ugyanekkor 6,2 százalékkal kevesebb volt. Az import növekedése elsősorban a gépipari és elektronikai termékek gyorsan emelkedő behozatalának köszönhető - írja az Új-Kína. Az exportot illetően a jelentés azt emeli ki, hogy miközben a nyers­anyagok kivitele 4,6 száza­lékkal csökkent, a feldolgo­zott termékek eladása 9 szá­zalékkal nőtt. Opel Tigra Szentgotthárdról Az Opel Tigra tanul­mányautó lelkes közönség fogadtatása után a gyártó úgy döntött, hogy jövő év vége felé a spanyolországi Zaragozában megkezdi a sportkupé sorozatgyártását. A „Tigris” a Frankfurti Au­tószalon után Budapesten is bemutatkozott, ahol a leg­szebb autónak kijáró külön­­díjat nyerte el. Az Opel Tigra motorja Szentgott­­hárdon készül, mely a Corsa GSi-ben debütált 1,6 literes, 16 szelepes, 109 lóerős Eco­­tec motor. Ez az új motor már alacsony fordulaton is magas nyomatékot ad, fo­gyasztása kicsi, káros­­anyag-kibocsátása pedig már most megfelel az 1996 utáni szigorú közös piaci szabványoknak. Papíripari privatizáció Patthelyzet Szolnokon Bár a Dunapack Rt. privatizációjára kiírt pályázat ered­ménytelenül zárult, a szakemberek remélik, hogy a papíripar privatizációja jövő évben lezárul, Ám továbbra is kérdéses a szolnoki gyár sorsa, mivel a még ÁVÜ-tulajdonban lévő 49 szá­­zalékot addig nem lehet értékesíteni, míg az üzem áll._________ A jövő év első felére lezárul­hat a papíripar privatizációja, ha minden a tervek szerint alakul. Ezzel az egykori Papíripari Vál­lalat 21 cégében lévő 13 milli­árd forintnyi vagyon kerülne magánkézbe. A folyamatokat azonban befolyásolhatja a Szol­noki Papír Rt. sorsa, amely je­lenleg még 49 százaklékig az ÁVÜ tulajdonában van, s ezt a hányadot eladásra meghirdetni úgyszólván kilátástalan, amíg az üzem áll. Leállításáról még egy évvel ezelőtt döntött a több­ségi tulajdonos, az osztrák Prinzhom, amely képtelen volt megbirkózni a piaci gondokkal, mivel helyzetét egy mára 3,5 milliárd forintra duzzadt állam­­adósság is terheli. A ma is mo­dem szolnoki gyárat ugyanis csaknem kétmilliárd forintos ál­­lamkölcsönből építették, s ez terheli az új tulajdonost is. A gyár a leállásával nemcsak szakembergárdáját, de piacait is elvesztette, hiszen a keletkezett űrt azonnal elfoglalták a ver­senytársak. A csődhelyzet elke­rülése érdekében a készleteket időközben felszámolták, s jelen­leg 0,8-1 milliárd forint kellene a termelés újraindításához. A Szolnoki Papírgyár sorsát az ÁVÜ IT egy döntéssel kulcskérdéssé változtatta, ami­kor úgy határozott, az osztrák tulajdonos nem vásárolhat to­vábbi tulajdonrészeket más ma­gyar papígyárakban, amíg nem indítja újra a szolnoki üzemét. Ugyanakkor ismert a Prinzhom szándéka, hogy növelje jelen­legi, 40 százalékos részesedését a Dunapack Rt.-ben, s erre op­ciós joga is van. A Dunapack Rt.-ben szerzett 40 százalékos részesedést a Prinzhom-csoporthoz tartozó Hamburger AG. és a Mosburger AG. Alapításakor ez volt a leg­nagyobb alaptőkéjű magyar többséggel létrehozott vegyes vállalat. Prinzhom a részvények fennmaradó részét is megvásá­rolná az ÁVÜ-től, hangoztatva: Dunapack teljes megszerzése lehetővé tenné számára, hogy ismét megnyissa a szolnoki pa­pírgyárat. Mára ismertté vált, hogy a Dunapack megvételére a Ham­burger AG. államiig garantált, stabilizációs hitelt szándékozik felvenni. A 400 millió schillin­ges kölcsönt 1997-ig fizetnék vissza. Amennyiben ez nem si­kerül, a cég arra kényszerül, hogy eladjon több, melléktevé­kenységeket végző vállalatot. A friss tőke bevonását egyébként a bankok követelik a Prinzhom­­tól, mivel a Hamburger AG. sa­ját tőkéje veszteségei révén ne­gatívba fordult. A mintegy 250 millió schillinges veszteség a cég egyik leányvállalatának veszteségeiből, valamint a ma­gyarországi terjeszkedéshez felvett hitelek kamatterhéből állt össze. A Dunapack további privati­zációjára kiírt pályázat ered­ménytelenül zárult, mivel az osztrák tulajdonos a részvények fennmaradó, 59,7 százalékáért csupán 1,6 milliárd forintot kí­nált. Az osztrák befektetők a szolnoki papírgyár beindítására és folyamatos működtetésére sem adtak megfelelő garanciát. Azt kérték, hogy a három éven át mindenképpen működtetendő gyár adósságát, ami 2,6 milliárd forint, engedjék el. Ráadásul ehhez azt is hozzátették, hogy ha a beindítás nem lesz sikeres, akkor az ÁVÜ vásárolja vissza az osztrákok részét. A Szolnoki Papír Rt. és a Dunapack Rt. ügyének össze­kapcsolását sem sikerült végig­vinni az ÁVÜ által elképzelt módon, ezért a Dunapackra újabb pályázatot írnak ki. A Szolnoki Papír Rt. újra­élesztésére tovább folytatják a tárgyalásokat, ugyanis a Papír­ipari Vállalat szakemberei ál­tal kidolgozott tanulmány sze­rint szükség van a fehér író-nyomó papírt gyártó, mint­egy ezer embert foglalkoztató cégre. „A kormánynak nincs agrárprogramja” Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a szeptemberben megtartott országos agrárdemonstráció egyik követelésének tett eleget - igaz, jócskán megkésve - az Országgyűlés, amikor de­cember 8-án megtartotta a mezőgazdasági vitanapot. Az ülésen szót kért dr. Kis Zoltán, a Felső-Jászság parlamenti képviselője, a Ház mezőgazdasági bizottságának alenöke. Úgy véljük, hogy felszólalásának az alábbiakban közreadott egyes részletei mél­tán válthatják ki a megye lakossága többségének érdeklődését. „A kormány háttéranyaga cso­dálatos bevezetővel indul: nincs ennek az agrárprogramnak alter­natívája. Ez valóban igaz, mert ami nem létezik, annak nincs al­ternatívája. A kormánynak nincs agrárprogramja, nem is volt, és úgy hiszem, a választásokig nem is lesz. Ezt kormánypárti képvise­lők is voltak szívesek - halvá­nyan ugyan - jelezni. Annak idején keményen és kö­vetkezetesen kiálltunk amellett, hogy a tulajdonviszonyok rende­zésénél a kárpótlást úgy kell vég­rehajtani, hogy az a leghatéko­nyabb rendszert eredményezze, és ezzel egy időben meg kell te­remteni azt a kört, azt a gazdasági miliőt, amelyben a tulajdonátala­kítás mellett az új szereplők ki­számíthatóan, a beruházásokat tervezhetően hosszú távra tudnak gondolkodni annak érdekében, hogy az ágazatot sújtó, egyébként is fennálló külső tényezőket va­lamelyest ellensúlyozni tudják. Nem történt meg! Öt törvénytervezet jelent meg kormány-előterjesztésben három és fél év alatt: ebből a kárpótlási törvény, a szövetkezeti átmeneti törvény és az agrárpiaci rendtar­tási törvény az, amely jelentő­sebbnek mondható. Zárójelben megemlítem, ez utóbbiból annyi maradt, hogy „Törvény az agrár­piaci rendtartástól”, az összes többit már a képviselőtársak mó­dosító indítványai eredményez­ték, és tették elfogadhatóvá. A működtetés, sajnos, a mai pillana­tig sincs megoldva, értem én, hogy miért. Az, hogy mennyi pénz van eb­ben az ágazatban, hogy mennyi a támogatási rendszere, az adott, azon változtatni nem tudunk. Azt, hogy 50-55-60 milliárd forint, el kell fogadni. Működik-e ez a rendszer? Oda jut-e ez a pénz, ahhoz a termelőhöz, akit meg kí­vánunk célozni? Nem jut oda, mert nem épült ki az a szervezeti egység, amely ezt hatékonyan meg tudná oldani. Ennek is meg­van az oka. Abban a pillanatban, ha a kézi vezérlés megszűnik, ha az önte­vékenyen szerveződő és hatósági jogkörrel felruházott agrárágazati szervezetek a színre lépnek, ak­kor a kormány mozgástere termé­szetesen szűkül. Amikor a részaránytulajdon kimérési költségeiről szavazott a Ház, nem fogadta el a kormány­zati többség azt az előterjesztést, miszerint a részaránytulajdonok kimérési költségei az államház­tartást terheljék. Mondván, ez nem szolgálja a földművelők ér­dekeit. Csak a nyomaték kedvéért jegyzem meg: azoknak térítette volna meg az állam a kimérési költséget, akik saját maguk vagy családjuk körében kívánják a föl­det művelni: nem adják haszon­bérbe, nem idegenítik el, és nem vonják ki a művelésből. Ha ez nem a földművelő pa­raszt érdekét szolgálja, akkor, úgy gondolom, már most befe­jezhetjük ezt a vitanapot, és min­denkinek jó étvágyat kívánha­tunk az ebédhez, ha még lesz. A kritikák után talán arról is szólnék, hogy mi az, amit feltét­lenül szükséges végrehajtani an­nak érdekében, hogy ez az ágazat egyáltalán életképes maradjon, és ebben az országban a földből élők élettere hosszú távon ren­dezhető legyen. A Vidékbank-hálózat, amit a kormány meghirdetett, nagyon szép és nemes cél, csak nem fog működni. A hitelszövetkezeti konstrukció az, amely az adós és a hitelező közös érdekei alapján ezt a nonprofit intézményt mű­ködtetni tudja, és ezt a - sajnos - nem túl jövedelmező ágazatot egyáltalán életben és a víz felszí­nén tudja tartani. Ennek a kialakítása nem három és fél év, hanem egy fél év mun­kája alatt megoldható lenne, a pénzügyi források megvannak: az EBRD-hitel, a földművelésügyi alapok, az önkéntes befizetések, valamint terveztük most a költ­ségvetésnél ehhez 500 millió fo­rint beállítását, de a Ház lesza­vazta. Másodszor: az adóskonszoli­dáció. Meg kell oldani a reorga­nizációval együtt. De nem azzal a módszerrel, amit a kormány ter­vez, hogy a hitelező bankok ed­digi kihelyezett összegeit kivásá­rolja 90 százalékos összegért, és ezeket államkötvényrendszerbe viszi. Ez a további bankrendszer csődjét és összeomlását jelent­heti. Ezt külön alapbefizetési és -visszajuttatási rendszerrel lehet csak megoldani. A harmadik a piacvédelem, amiről már nagyon sokat beszél­tünk, az agrárrendtartás működte­tése és a vámilleték-bevételekből befolyó többletösszegnek a me­zőgazdaságba történő visszajutta­tása. A földbirtok-politikánál a me­rev korlátozások helyett az adó- és az illetékjogszabályok hozzá­igazításával lehetne preferálni a megfelelő földbirtokok kialaku­lását. Az agrárkamarát mielőbb létre kell hozni annak érdekében, hogy közhatalmi jogosítványok gya­korlásával a pénzeszközöket, a piacszervezést, a területszerve­zést és termelést, a genetikai ál­lomány biztosítását meg tudja ol­dani. Tudom, hogy ez a kor­mányzat működési körét esetleg korlátozná, de ez a járható út. Amennyiben önök ebben part­nerek, akkor beszélgethetünk nemzeti agrárprogramról, beszél­gethetünk egymással úgy, mint a nemzetért tenni akaró és valóban jó szándékú képviselők együt­tese, ha nem vagyunk erre - saj­nos - egymással szemben vevők, akkor csak egyet tehetünk: sirat­juk ezt az ágazatot.” Oktatási támogatás vállalkozások számára A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatot írt ki kis- és középvállalkozások részére egyes, vállalkozással kapcsola­tos képzési, oktatási költségeik részbeni fedezésére. A pályázók az oktatási költségeik utólagos, részbeni, de maximum 75 szá­zalékos megtérítését kérhetik az általuk már kifiztetett számlák ellenében az alábbi célokra:- marketingtanfolyamok;- pénzügyi, számviteli tanfo­lyamok;- humán erőforrásmenedzs­­ment-tanfolyamok;- vállalkozásirányítás-okta­­tás;- valamint menedzsmenttan­folyamok költségeinek részbeni megtérítése esetére. Pályázhatnak mind egyéni, mind társas kis- és középvállal­kozások az alábbi megkötések­kel. Pályázhatnak:- azon vállalkozások, ame­lyek az alapítványtól ez idáig vissza nem térítendő támogatást nem kaptak;- társas vállalkozások esetén azok, melyeknél az alapítói va­gyonban a magyar magánsze­mélyek tőkerésze 100 százalék, és a tagok, valamint az alkal­mazottak száma együttesen éves átlagban nem haladja meg a 10 főt. A pályázatokat 1994. ja­nuár 7-ig lehet benyújtani az alábbi címre: Megyei Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány - Vállalkozás­­fejlesztési Iroda Szolnok Baross u. 10-12. 5000 További, részletes felvilágo­sítással Kovács József oktatási projektvezető szolgál az előbbi címen vagy: tel: 56/423-134 fax: 56/423-122. Malév kontra British Airways A bevételkiesés 60 millió Akár 60 millió forintos bevé­telkiesést is jelenthet a Malév Rt. számára a magyar légügyi hatóságnak az a döntése, mely­ben a Budapest-London útvo­nalon újabb járat indítására adott engedélyt a British Air­­waysnek. Ä döntésről a magyar légitár­saság megdöbbenve értesült, a két ország közötti légügyi egyezmény szerint ugyanis új járatot csak közös megegyezés­sel lehet indítani. Különösen azután meglepő mindez, hogy a Malév előzetesen részletesen tá­jékoztatta a hatóságot az egyezmény tartalmáról. A Ma­lév Rt. levélben fordult Schamschula Györgyhöz, a közlekedési tárca vezetőjéhez, amire azonban válasz még nem érkezett. Bár a britekkel szem­ben meglehetősen barátságtalan lépés lenne, a levél hatására azonban a hatóság visszavon­hatja korábbi döntését. Ha ez mégsem történik meg, akkor csupán arra lesz lehetőség, hogy a nyári időszakban orvosolják a Malév érdeksérelmét, amikor a brit társaságnak újra engedélyt kell kérnie a járatok indítására. Az új londoni járat közvetlenül a magyar gép előtt háromne­gyed órával fog elindulni a lon­doni repülőtérről. Az igazgató furcsállotta azt is, hogy bár a Malév évek óta nem tud több - a le- és a felszálláshoz, valamint a gép földi kiszolgálásához szükséges - úgynevezett SLOT időhöz jutni a londoni repülőté­ren, a brit légitársaság gépe mindennap csúcsidőben közle­kedhet majd a két ország között. A bevételkiesés most különö­sen érzékenyen érinti a légitár­saságot, hiszen a két Boeing 767-es gép megvásárlásához felvett hitelein, a forint leértéke­lése miatt, megközelítően 1 mil­liárd forintos árfolyamveszte­ség jelentkezett, és a gépek köz­lekedtetése fél év alatt durván 2 millió dolláros veszteséget oko­zott a társaságnak. A kiadások mérséklésére a Malév olyan megoldást keres, amivel elke­rülhető, hogy az 1 milliárd fo­rint az idei mérleget terhelje, hi­szen a hitelt 12 év alatt kell a társaságnak visszaafizetnie. Ja­nuárban pedig várhatóan meg­születik a döntés a két új gép további sorsáról is. Ennek meg­felelően a B-767-eseket vagy bérbe adják, vagy új partnert ke­resnek az üzemeltetéshez, és a járatokat leszállás nélkül közle­kedtetik majd Budapest és New York között. (MTI) Kárpótlási jegyek a tőzsdén Árfolyamzuhanás A Budapesti Értéktőzsdén a december 20-23-áig tartó, ka­rácsonyt megelőző héten 132 üzletkötésben 239,91 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek a kárpótlási je­gyek piacán. Az adásvétel nagysága az előző héthez képest csökken, mintegy 80 millió fo­rinttal. A csökkenést azonban részben indokolja, hogy ezen a héten a december 24-ei, pénteki munkaszüneti nap miatt eggyel kevesebb tőzsdenapot tartottak. A valódi meglepetést a kárpót­lási jegyek tőzsdei árának ala­kulása okozta: egy hét alatt a múlt hétfői 725 forintos nyitóár­ról 70 forintot esett vissza a je­gyek tőzsdei ára. A múlt csütör­töki tőzsdenapon a záróár ugyanis 655 forint volt. A brókercégek a legnagyobb forgalmat múlt csütörtökön ér­ték el, ekkor 96.205 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le a jegyekből. A legtöbb üzle­tet, 49-et múlt kedden kötötték. A tőzsdei átlagár hétfőn volt a legmagasabb, 710 forinttal. A legkisebb forgalmat is hétfőn realizálták 18.655 millió forin­tos adásvétellel. A legkevesebb üzletet, mindössze 10-et szer­dán kötötték. A tőzsdei átlagár múlt csütörtökön volt a legki­sebb, ekkor 646 forintot muta­tott. Ezzel szemben egy hónappal korábban az előbbi összegnél több mint 100 forinttal nagyobb összeget is el lehetett kérni a je­gyekért, hiszen például novem­ber 23-án 777 forintos átlagár alakult ki. De alig volt kevesebb az előbbi árnál a december ele­jei átlagár is. A kárpótlásijegyet eladóknak ehhez képest szomorú az, hogy egy jegy értéke mára megha­ladja a 142 százalékot, ami a duplája a tőzsdei árnak. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents