Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

Munkanélküliség Novemberben tovább csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma. A 635 ezres létszám a februári maximumhoz képest 70 ezerrel kevesebb állástalant jelent. A most közzétett no­vemberi részletes elemzé­sek szerint 330 ezren része­sültek járadék vagy segély ellátásban, s 93 ezerre te­hető azoknak a regisztrált munkanélkülieknek a száma, akik erre nem sze­reztek jogosultságot. Az el­látásból kikerülők közül eddig 130 ezren nyertek jo­got az önkormányzatoktól igényelhető jövedelempótló támogatásra. Az év elejétől november végéig 282 ezer munkanélkülinek járt le a segélyre szóló jogosultsá­­gia. Közülük sokan - pél­dául akik elnyerik az ön­­kormányzati támogatást, vagy kérik további regiszt­rációjukat - továbbra is a nyilvántartásban szerepel­nek. A regisztrációból kike­rülők egy része elhelyezke­dik vagy kivonul a munka­erőpiacról. Óriási olajkészlet Szahalinnál Az Északi-tenger Norvé­giához közel eső térségei­nek olajtartalékával vetek­szik a szahalini olajkészlet - ezt állapították meg orosz illetékesek. A Mainicsi Simbun című japán lap ér­tesülései szerint a szahalini kontinentális talapzat 17-18 milliárd hordó körüli tarta­lékot rejt magában. Japánt mindez azért érinti közvet­lenül, mert a Mitsui és a Mitsubishi kereskedőházak, továbbá a japán Sodeco (Szahalini Olajfejlesztési Társaság) tárgyalásokat folytat az orosz kormánnyal a kőolaj- és földgázkészle­tek kiaknázásáról. Szintén orosz adatok szerint a térség földgázkészlete 5,5 billió köbméterre tehető. Orosz-ukrán energiaüzlet Oroszország és Ukrajna előzetes megállapodásra ju­tott az 1994-es évre szóló kőolaj- és földgázszállítá­sokról. Ukrán kor­mány-tisztségviselők be­számolója alapján Oroszor­szág beleegyezett abba, hogy Ukrajna 25 millió tonna olajat és 60 milliárd köbméter földgázt kapjon tőle. A földgázt ezer köb­méterenként 50 amerikai dollárért kapná Ukrajna, 30 dollárral olcsóbban a jelen­legi világpiaci árnál. Az olaj árát nem rögzítették az elő­zetes megállapodásban, s az sem tisztázott, hogy az em­lített mennyiségek az év egészére vonatkoznak-e. Ukrajnának a 25 millióval szemben évente 40 millió tonna kőolajra lenne szük­sége. Az idén januártól no­vemberig csak 22,6 millió tonnányi olajat kapott Oroszországtól, valamint 69 milliárd köbméter földgázt, és krónikus energiahiánnyal küszködik. Szivárgás atomreaktorban Szivárgás miatt vasárnap délelőtt leállították egy atomreaktor üzemelését Svédország délnyugati ré­szén. Az érintett erőmű szakemberei közölték, hogy radioaktív hatása nincs a hibának, azt hamar ki lehet javítani, s már hétfőn ismét működhet az atomerőmű egyes számú reaktora. Tanácsok vállalkozás indításához Nehéz döntések sorozata Nagyon sok álmatlan éjszakát okoz, és számtalan megbeszé­lést igényel az a sorsdöntő elképzelés, míg valakiből vállalkozó lesz. A döntést követően a vállalkozás indításához szükséges in­tézkedéseket soroljuk fel írásunkban, hogy tájékoztatónk alap­ján a jogszabályok és hivatalok útvesztőiben a kezdők is kiiga­zodjanak. Azt mindenképpen el kell dönteni, hogy a vállalkozást egyénileg vagy társakkal kíván­juk-e végezni. Ezúttal az egyéni vállalkozás ügyintézéséről írunk, de a következőkben kité­rünk a társas vállalkozások jel­legzetes formáira is. Vállalkozást csak erkölcsileg feddhetetlen személy kezdhet meg, ennek igazolására szolgál az erkölcsi bizonyítvány, melyet a postahivatalokon keresztül tu­dunk megkérni. Vásárolunk 300 Ft-ért okmánybélyeget, erkölcsi bizonyítvány kérő lapot, amit kitöltés után a Belügyminiszté­rium címére, ajánlva feladunk, melyhez egy nevünkre szóló, felbélyegzett válaszborítékot is mellékelünk. Mindezekről a postai költségekről nevünkre szóló számlát kérünk, amit a vállalkozás beindításakor költ­ségként elszámolhatunk. Mivel minden kiadást, melyet a vál­lalkozás érdekében fizettünk ki, csak számla alapján lehet el­számolni, ne feledkezzünk meg arról, hogy minden, a vállalko­zással kapcsolatos kiadásról kérjünk bizonylatot. Az erkölcsi bizonyítvány 1-2 hét alatt megérkezik. Ezzel és újabb 300 Ft-os okmánybélyeg­gel a helyi polgármesteri hiva­tal vállalkozási irodájában vál­lalkozói igazolványt kérünk. Az igazolvány kitöltéséhez útmuta­tót és személyes segítséget is adnak. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tevékenységi körbe valamennyi tervezett te­vékenységet meg kell jelölni, hiszen a későbbi bővítést újabb 300 Ft ellenében lehet elintézni. Gyakori kérdés, hogy mi a kü­lönbség az állandó lakcím, a székhely és a telephely között. Aki otthon végzi a tevékenysé­gét, annak mindhárom helyre a lakása címét kell beírni. A székhely az ügyintézés és az ira­tok helyét jelöli, vagyis ha va­lakinek külön irodája van. A te­lephely pedig a munkavégzés, műhely, raktár helyét jelenti, tehát több cím is lehetséges. A kitöltést követően a vállalkozói igazolvány azonnal átvehető, amihez mellékelnek egy adóbe­jelentkezési ívet is. Ez a helyi adóra vonatkozik, amire még visszatérünk. A következő feladatunk, hogy hivatalosan bejelentkez­zünk az adóhatósághoz. Ehhez azonban egy bejelentkezési adatlapot kell a nyomtatvány­­boltban vásárolnunk. Ha már a nyomtatványboltban vagyunk, érdemes mást is megvenni. Fel­tételezzük, hogy az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió Ft-ot - ez a határa az egyszeres könyvvezetésnek -, aminek egyszerűbb fajtája a pénztárkönyvvezetés, amit azonban a vállalkozás megkez­dése előtt az adóhatósággal hite­lesíttetni kell. Ezért javasoljuk, hogy a nyomtatványboltban vá­sárolják meg az adóbejelentke­zési lap mellett a pénztárköny­vet, bevételi és kiadási pénztár­­bizonylatot, nyugtát, készpén­zes vagy áfás számlát (attól függően, hogy bejelentkeznek-e áfa alá), valamint ezek nyilván­tartására szolgáló, a szigorú számadás alá vont nyomtatvá­nyok nyilvántartási lapjából legalább öt darabot. Az adóhatósági bejelentke­zési lapot igen figyelmesen tölt­sük ki, melyhez a hátlapon rész­letes tanácsokat kapunk. Mégis érdemes felhívni a figyelmet néhány dologra. Ha az áfa-körbe bejelentkezünk, bank­számlával kell rendelkeznünk. Mivel a bankok különböző fel­tételekkel vállalják a számlák vezetését, érdemes néhányat személyesen vagy telefonon megkérdezni a feltételeikről, és a számunkra legelőnyösebbet választani. Az adóbejelentke­zési lap kitöltése előtt gondot je­lent, hogy az áfa-körbe beje­lentkezzünk-e. A döntésnél két dolgot kell mérlegelni. Ha az éves tervezett árbevétel keres­kedelmi tevékenységnél az egymillió Ft-ot, egyéb tevé­kenységnél a 300 ezer Ft-ot meghaladja (illetve az év hátra­lévő részére jutó időarányos rész), akkor be kell jelentkezni az áfa alá. Ekkor érdemes már a vállalkozás megkezdésekor áfa-körbe tartozni, ha ezt az összeget elérjük, úgyis kötelező lesz a bejelentkezés. A másik, amit tudnunk kell döntésünk előtt, hogy nem kell sem elszá­molnunk, de visszaigényelnünk sem lehet, ha áfa-mentes tevé­kenységet végzünk. Akkor vi­szont, ha a vállalkozásunk be­fektetés- és eszközigényes, a költségeink áfáját csak abban az esetben igényelhetjük vissza, ha bejelentkezünk az áfa-körbe. Ekkor azonban a nyilvántartása­inkban az áfát minden esetben ki kell mutatni, és havonta be­vallást kell készíteni. A kitöltött bejelentkezési la­pot, a vállalkozási igazonyványt és a pénztárkönyvet kell ma­gunkkal vinni az adóhatóság­hoz, ahol megkapjuk adószá­munkat. Ezt minden bizonyla­tunkra fel kell tüntetni, ezért ér­demes bélyegzőt készíttetni. Vá­lasszunk a minőségben és árban eltérő ajánlatok közül. A leg­szükségesebb a vállalkozó ne­vének, a tevékenységi körnek és az adószámnak a feltüntetése, de lehetséges a lakcím, a szék­hely vagy a telephely, valamint a telefonszám feltüntetése is. Bár az utóbbi adatokat inkább névjegykártyára szokták fel­íratni, ami jó, ha kéznél van az ügyfelekhez történő bejelentke­zéskor, mert ez a személyes rek­lámozás egyik bevált eszköze. A következő kötelességeink, hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon is bejelent­kezzünk, ehhez itt kapunk beje­lentkezési lapot, illetve helyi adó alá a polgármesteri hivatal adócsoportjánál a vállalkozói irodában kapott adatlapot kell kitöltve leadni. A nyilvántartások vezetése mindenkinek gondot jelent, ezért igen sok kiadvány, könyv ad útmutatást ehhez. Közülük javasoljuk azoknak akik pénz­tárkönyvet vagy naplófőköny­vet vezetnek a Verzál sorozat­ból Az egyszerűsített mérleg és az egyszeres könyvvitel című ki­adványt, melyhez a melléklete­ket is ajánljuk beszerezni a Min­takönyvelések - könyvelési minták I—II. kötetét. Másik lehe­tőség, hogy szakemberrel vezet­tessük nyilvántartásainkat és kérjünk adózással kapcsolatos tanácsokat. Szabó Irén Lakásépítés, megszűnés, üdülőépítés Terület Épített lakások Megszűnt lakások Épített üdülő­egységek Összesen ebből önkor- j mányzat központi I gazdasági költségve- szervezet tési szerv I természe­tes­személvek által épített lakás Budapest 2550 65 5 1032 1434 431 9 Baranya 589 32 0 58 499 90 59 BAcs-Kiskun 913 1 e 56 848 118 51 Békés 459 12 i 70 376 165 53 Borsod-Abaúj-Zempíén 987 13 1 23 948 125 39 Csongrád 677 0 0 82 594 47 14 Fejér 702 2 0 1 698 48 131 Győr-Moson-Sopron 680 1 16 43 620 142 44 Hajdú-Bihar 1030 3 0 117 910 152 12 Heves 372 0 O 6 366 67 24 Jász-Nagykun-Szolnok 455 0 0 0 465 177 91 Komárom-Esztergom 337 6 0 1 329 40 20 Nógréd 225 2 0 0 223 17 27 Pest 2063 0 0 69 1979 98 341 Somogy 588 34 0 65 489 97 125 Szabolcs-Szatmér- B 885 4 0 18 862 263 46 Tolna 296 4 0 27 265 69 18 Vas 361 0 0 1 360 71 24 Veszprém 778 6 0 108 624 67 97 Zala 509 12 0 38 459 85 37 Ország összesen 15456 197 31 1815 13338 2369 1262 Tovább csökkent a lakásépítési kedv az országban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. Míg a tavalyi ev első 11 hónapjában még 18 ezer 323 lakás épült (ebből 630 önkormányzati, 41 központi költségvetés által, 2642 gazdasági szervezet által lé­tesült, 14 ezer 911 otthont pedig természetes személyek építettek fel), addig az idei év hasonló időszakában csupán 15 ezer 456 lakás épült (ebből önkormányzati 197, központi 31, gazdasági szervezet általi 1815, magánerős pedig 13 ezer 338). Tábláza­tunkból az is kiderül, hogy szükebb pátriánkban - más megyékkel ellentétben - az idén kizárólag természetes személyek építettek lakásokat. Fogyasztói árak és a létminimum alakulása A fogyasztói árak 1993. no­vemberben októberhez képest 0,7 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt 21 száza­lékkal nőtt az árszínvonal. Ta­valy novemberben az ideinél magasabb, 1,6 százalékos havi és 22,7 százalékos 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott. A KSH adatai szerint az élelmiszerek áremelkedésének novemberi, átlagosan 0,6 száza­lékos mértéke úgy alakult ki, hogy egyes élelmiszerek (cu­kor, kenyérfélék) esetében foly­tatódott a tavaly ősztől tartó ár­emelkedés, ugyanakkor a ser­téshúsárak ebben a hónapban nem nőttek, valamelyest csök­kentek. Az élelmiszereken kívüli, novemberi átlagos áremelkedés 0,8 százalék. E javaknál tavaly és idén egyaránt egész évben mérsékelt, havonként 0,7-1,3 százalék közötti áremelkedés következett be, ennél azokban a hónapokban volt nagyobb, ami­kor központi árintézkedések tör­téntek (mint a kétkulcsos áfa bevezetése, a fogyasztási adók emelése, ártámogatások csök­kentése, megszüntetése). A 12 hónap alatti, átlagosan 21 százalékos árnövekedési mértéken belül az előző hóna­pokhoz hasonlóan az élelmisze­rek és a szolgáltatások áremel­kedése a legnagyobb, 24,5, il­letve 26,5 százalék. Sokkal ki­sebb az átlagosnál a tartós fo­gyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók 12 hónap alatti árnövekedése, 10,5, illetve 14 százalék (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az átlagot messze megha­ladó áremelkedés). A létminimum a két felnőtt­ből és két 15 éven aluli gyer­mekből álló városi családban 1993. novemberben 47.200 fo­rintot tett ki, ez egy főre szá­molva 11.800 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. A novemberi áremel­kedésekkel összhangban a lét­minimumérték növekedése ok­tóberhez képest e családtípusnál 300 forint, egy főre számítva 70 forint. A családtípusok közül a létminimum egy főre jutó ösz­­szege legmagasabb a városi egyedülállóknál, ez 16.600 fo­rintot tett ki, és a legalacso­nyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 55.900 forint, egy főre számítva 9.320 forint a létminimum. Microsoft-siker Las Vegasban Van, aki veszít, s van, aki nyer a kaszinók fővárosában. A Microsoft egyértelműen jól sze­repelt a november harmadik he­tében Las Vegasban megrende­zett Comdexen, ahol termékei a vezető ipari szervezetek és ki­adványok legmagasabb elisme­résében részesült. Több mint harminc Microsoft termék nyert díjat kiváló technikai minősé­géért és használhatóságáért. Többek között elismerésben részesült a Microsoft operációs rendszerek közül a Microsoft Windows NT, a Microsoft al­kalmazások közül a már magyar nyelvre is lefordított Microsoft Excel for Windows 4.0 és a Microsoft Word for Windows 2.0, az adatbázis-kezelők közül a hazánkban hamarosan magyar nyelven is kapható Microsoft FoxPro, valamint a Microsoft egyéb termék támogatói. A Microsoft termékei iránt hazánkban is egyre növekvő a kereslet, mely igények magas szintű kielégítéséről ettől az év­től kezdve a cég önálló hazai képviselete gondoskodik. A ho­nosított termékeken kívül kere­settek még a multimédia alkal­mazások is. Kérdőjelek Miért korlátozzák a birtoknagyságot? A kormány a napokban be­nyújtotta a termőföldről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben 300 hektárnál - 6000 aranykorona értéknél - nagyobb földet belföldi magánszemély nem vásárolhat. Ez a korlátozás azokra is vonatkozik, akik a törvényben megjelölt hektárnál nagyobb földingatlant örököl­nek. Raskó György, a Földmű­velésügyi Minisztérium köz­­igazgatási államtitkára szerint ebben az esetben az örökösnek túl kell adnia a 300 hektáron felüli részen. A „felesleget” azonban megvásárolhatják az örökös rokonai, hozzátartozói, mivel a tulajdonkorlátozás nem személyre vonatkozik. A tárca álláspontja szerint az állampol­gárok földtulajdon-korlátozása nem akadályozza az életképes vállalkozások kialakulását, ver­senyképesség szempontjából pedig ideális birtokméretek ala­kulhatnak ki. A törvény hatálya alól van­nak kivételek is. Nem vonatko­zik a földvásárlás korlátozása azokra, akik még a hátralévő időben kárpótlás útján szerez­nek földtulajdont, valamint az elmaradott térségek települése­inek lakóit sem érinti. Az előter­jesztés a termelőszövetkezetek, nagy gazdaságok tulajdonszer­zését is 300 hektárban maxi­málja. E korlátozás logikáját azzal példázta az államtitkár, hogy ha a tsz-eknek megenged­nék, hogy akár egy egész falu határát felvásárolják , akkor csőd esetén a hitelezők szabad prédájává válna a föld, s ezzel az ott élő embereket létalapjuk­tól fosztanák meg. így pedig adott esetben csak 300 hektár sorsa foroghatna kockán. Más szempontból viszont ez a terü­letnagyság elegendő arra, hogy a későbbiek során arra jelzálog­kölcsönt vehessenek fel. A jel­­záloghitel intézménye azonban várat magára. Raskó szerint azért, mert a földnek ma nincs értéke.A tárca nem szeretné, ha az emberek meggondolatlanul beleugomának a földjelzáloghi­telek felvételébe. Az államtitkár szerint előreláthatóan az induló vállalkozók 50-60 százaléka törvényszerűen bele fog bukni a vállalkozásba, s így a hitel be­hajthatatlan lenne. Ezért a föl­djelzáloghitel akkor lesz majd hasznos és fontos, ha megtanul­nak az emberek gazdálkodni, és ha már lesz a földnek piaci ér­téke. Ma elsősorban kedvezmé­nyes kamatozású, hosszú lejá­ratú, kormányzati támogatott­ságot élvező hitelekre van szük­ség a mezőgazdaságban. FEB Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents