Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-03 / 282. szám
Gazdaság 1993. december 3., péntek Akikért csak a kamat-visszafizetés harangja szól Tönkrement újrakezdők A kedves olvasók bizonyára emlékeznek még az úgynevezett újrakezdési kölcsönre, arra a bizonyos - köztudatban kialakult - 400 ezresre. Ezt anno 1989-1990-ben lehetett igénybe venni, s hivatalosan az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöneként szerepelt. Büverejét a kamatmentesség adta, azaz a kamatfizetést a munkaügyi központ magára vállalta. S közben eltelt a négy év, a kedvezményező pedig ellenőrzött. Nem hiába. A tapasztalatok lesújtóak. Ez a bizonyos kamatmentes újrakezdési kölcsön igencsak népszerű volt az előbbiekben említett két évben. Ahogy sokan akkor fogalmaztak: megkapta boldog-boldogtalan. Szinte csak kérni kellett, s megfelelő fedezetet felmutatni. Jellemzi ezt az is, hogy csak a megyei pénzintézetektől - azaz a hitelezők megyei fiókjaitól - több mint 1800-an vettek fel ilyen kölcsönt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A futamidő átlagosan négy év volt, hiszen a munkaügyi központ csak ilyen időtartamra vállalta át a kamatfizetést. S mi lett ezekkel a pénzekkel? S a vállalkozókkal? A megyei munkaügyi központ ellenőrzési osztálya ez évben először az év elején vizsgálta a kamattámogatásban részesülőket. Adategyeztetést - társhatóságokkal - szám szerint 1299-et végeztek, azaz ennyi emberre terjedt ki kizárólag a tb-törzsszám „keresése”. Az említett számból 466-nak tb-törzsszáma nem volt, ugyanakkor kamattámogatásban 255-en mégis részesültek. További információszerzés érdekében kérdőíveket küldtek ki, melyből 89 valamiért „hibádzott”. A további ellenőrzések megállapították, hogy - hivatalos megfogalmazásban - jogalap nélkül mintegy 2,4 millió kamattámogatást fizetett ki a munkaügyi központ. Az ellenőrzés nem ért ezzel véget, idén ősszel folytatódott, melynek „eredménye” novemberre gyűlt össze. Most is az előbb említett kérdőívet visszaküldők kerültek sorra, az akkor 166 „rendben” találtból 143-at kerestek fel az ellenőrzési osztály munkatársai. (A különbségben szereplő 23 már nem részesült kamattámogatásban ebben az időpontban.) Sajnos az eredményesség őket igazolja, ugyanis 21 vállalkozó jogtalanul részesült - összesen - több mint 1,3 millió kamattámogatásban. Az esetek többségében vagy elhelyezkedtek a kölcsönt felvevők, vagy megszüntették vállalkozásukat egyéb okból. Ám a tapasztalatok ennél sokkal többet mutatnak. Az ellenőrzési osztály jelentésében ráismerhetünk mindarra, amit ma nagyon sokszor hallunk: csak akkor szabad vállalkozni, ha megfelelő elképzeléssel - és természetesen még némi tőkével is rendelkezik valaki. Nem volt ez másképp ebben az esetben sem. Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne csak abban az esetben érhette el a célját, amikor a vállalkozni kívánó egyéneknek kiforrott, piacképes elképzelésük volt a hitel felhasználásával kapcsolatban. Azokban az esetekben, ahol hiányoztak a vállalkozás beindításának alapvető feltételei, ott szinte teljes bizonyossággal csőd következett be. A problémát viszont nem lehet csak az egyének rovására írni. mert az időközben ismertté vált esetek bizonyították, hogy a kölcsön felvételének időpontjában kedvező feltételei voltak például a sertéshizlalásnak. A sertés felvásárlási árának csökkenése és az egyre dráguló takarmány rövid idő alatt lehetetlen helyzetbe hozta az egyéni gazdálkodókat. Aki ekkor nem tudott vagy nem is akart változtatni a vállalkozás formáján - tevékenységi körén -, annak valamilyen másfajta megélhetési forrás után kellett nézni. Tapasztalataik alapján elsősorban a mezőgazdaságban és az állattartásban vállalkozók jutottak erre a sorsra. Jó példákat a társas vállalkozók köréből lehet meríteni. A korábbi vizsgálataik során nem tapasztalták, hogy ebből a körből adódtak volna problémás esetek. Az újrakezdési kölcsönből indított - és általuk ellenőrzött - társas vállalkozások minden esetben bizonyították életképességüket. A hitel felvételétől kezdődően fokozatosan megerősödtek, és ezzel újabb munkahelyeket hoztak létre. Sajnos megállapították, hogy a pénzintézetek nem élnek ellenőrzési jogukkal. Az érdekeltség hiánya a pénzintézetek részéről gondot okoz úgy az ügyfélnek, mint a munkaügyi központnak. Ha az évi egy ellenőrzést elvégeznék, akkor még időben kiderülnének a problémás esetek, és nem terhelné az ügyfeleket fölöslegesen kamatteher, illetve a munkaügyi központ nem utalná jogalap nélkül a kamattámogatást. Ä jelenlegi vizsgálatuk is tartalmaz olyan eseteket, hogy az ügyfél kezdettől fogva jogosulatlan volt a támogatásra. Ennek következménye, hogy a jogosulatlanul átutalt összeg eléri egyes esetekben a 200-250 ezer forintot. Mit ér az erdő, ha maszek? Lábon szinte semmit, kitermelve viszont... Erdők és kitermelésük. Hogyan állunk ezzel szőkébb hazánkban? Megyénk 32 ezer hektárnyi erdejéből várhatóan 5-6 ezer hektár kerül teljesen magántulajdonba, magánhasználatba, míg állami tulajdonban 9-10 ezer hektár marad. A többi ugyan szintén magántulajdonú lesz, ám közösségi használatú. A legnagyobb gond azonban az, hogy az új tulajdonosok nem valódi értéken jutnak ezen erdőkhöz, s azt egyből ki is szeretnék használni. Milyen problémákat vet fel mindez? Erről beszélgettünk Fekete Józseffel, a Debreceni Erdőfelügyelőség Szolnoki Osztályának vezetőjével.- Számos értesülésünk szól arról, hogy egyes erdőterületek magánkézbe kerüléssel eltűnhetnek. Mit tehet ekkor egy erdőfelügyelőség, s egyáltalán felkészült-e minderre?- Az erdészetet egy kicsit felkészületlenül érte a megváltozott gazdálkodási forma kiterjesztése az erdőkre. Nem teljes mértékben tudjuk a megváltozott tulajdonformákba az erdőgazdálkodás szabályait átterelni. Három alapvető problémával kell szembenézni. Az első, hogy a mi ágazatunkban nem lehet olyan gyorsan váltani, mint egyéb szférában. Ugyanis az erdőgazdálkodás egy hosszú biológiai és gazdálkodási folyamat, egyik napról a másikra nem tud alkalmazkodni a piachoz, hiszen a leggyorsabban növő fafajoknál is 20-25 éves életciklussal, piaci fordulóval kell számolni. A második, hogy - a történelmi hagyományok szerint is - mindenkor nagyüzemi méretekben gondolkodott a szakma. Gondoljon csak a nagybirtokosrendszerre! Vagy éppen közbirtokos magántulajdonú erdőgazdálkodás valósult meg, az utóbbi évekről nem is beszélve. Harmadsorban pedig sok támadás is ért bennünket. Végeredményben a gondjaink abból származtak, hogy a mezőgazdasággal egy szinten lett szabályozva az erdészet.- Szükség lenne egy új erdőtörvényre?- Igen, hiszen a szakmai és gazdasági követelmények ezt diktálják. Gondoljunk csak a piaci fordulóra, ami átlag 20-60 év! Egyébként a egyik legfontosabb a közös használatú erdőkre megye erdejeinek majdani megoszlása! vonatkozó szabályok megszületése lenne.- Ha van törvény, ha nincs, a folyamat működik.- Megjelent egy vállalkozói réteg, amelyik gazdasági hasznot kíván ebből húzni. Csak a gond abból fakad, hogy a gyors meggazdagodás és haszon áll előtérben.- Megyénkben van ilyen jellegű tapasztalatuk?- Á megyénkbeli magánhasználatba kerülő erdők java része 0,5-1 hektár közötti úgynevezett szórványerdő, erdősáv. Értékük sem különösebben jelentős, hiszen kultúrfajok, telepítettek, nem pedig őshonosak. Ingatag ingatlanhitelek Társasházak „gyógyítása” Felújítási alap képzése nélkül nehéz Egy héttel korábban már szóltunk a lakáshitelekről, azok változásairól. A téma szerteágazó vonalai mentén több kérdés is felvetődhet, felvetődik, közülük az alábbiakban a társasház-tulajdonközösségek és lakásszövetkezetek közös tulajdonban álló épületrészeinek felújításához, korszerűsítéséhez rendelkezésre álló hitellehetőségeket vesszük számba. Ebben az esetben állami támogatású hitelkonstrukció igénybe vehető, amely támogatás úgynevezett törlesztési támogatás, mértéke pedig 50 százalék. Manapság igencsak sok társasház épült, s sok alakult, kilépve a lakásszövetkezetekből. Míg az előbbiek felújítása, korszerűsítése a jövőben válik esedékessé, addig számos régi épületnél már mai napi probléma mindez. A társasház-tulajdonközösségek és lakásszövetkezetek a közös tulajdonban álló épületrészek felújításához, korszerűsítéséhez államilag támogatott kölcsönt vehetnek igénybe abban az esetben, ha a jogszabályban előírt mértékű felújítási alapot képeznek, és azt pénzintézetnél helyezik el. Ä támogatás mértéke a havi törlesztőrészlet fele, de az esedékes kamat összegét nem haladhatja meg. Ha a felújítási alapot az OTP Rt. kezeli, az igénybevevő kölcsön összege - egyedi bírálat alapján - az építési költség 70 százalékáig terjedhet. A társasház-tulajdonközösség, illetve a lakásszövetkezet a megalakulástól, vagy ha az későbbi időpontra esik, az épület használatbavételétől vagy birtokbavételétől számított 90 napon belül köteles az alapképzést megkezdeni. Ugyanis a támogatás az előírt fenti határidő elmulasztása esetén akkor folyósítható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett 5 év már eltelt. Nagyon fontos a felújítási megtakarítás mértéke. Ez jelenlegi havi bontásban a lakóépület használatbavételét (magyarul új lakóépület esetében), illetőleg felújítását követő 15 éven belül:- felvonó nélküli lakóépület lakásainál 4 forint/négyzetméter;- felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 5 forint/ négyzetméter. Az idősebb épületeknél az összeg ennél több, pontos megfogalmazása az alábbi: a használatbavételt, illetve felújítást követő 16. évtől az épület felújításáig, illetve ismételt felújításáig:- felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 forint/négyzetméter;- felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 forint/ négyzetméter. Társasházaknál a lakások tulajdonosai, míg a lakásszövetkezeteknél maga a szövetkezet mint jogi személy igényelheti a kölcsönt. Ha a társasház-tulajdonközösség, illetve a lakásszövetkezet felújítási célú pénzeszközei nem felelnek meg az előírt mértéknek, a közös épületrészek felújításához, korszerűsítéséhez az 50 százalékos törlesztési támogatású kölcsön nem vehető igénybe. Ilyen esetben - a fizetőképesség vizsgálata mellett - üzleti kamatozású (jelenleg évi 29 százalék) hitel nyújtható, kapható. (Folytatjuk) Munkanélküliség Karcagon és környékén Ám mivel kevés a fás terület, így nagy a leterheltségük is, sok a kisebb lopás, ami a tulajdonosokat arra készteti, kényszeríti, hogy ők lássák a hasznot, ne pedig más.- Konkrétan hol jelentkezik nagyobb „erdőirtás” ?- Főleg a nagykunsági részen, Karcag környékén. Itt a sok lopás miatt gyérül a terület. Túrke ve körül azonban már nagyobb irtásokkal is találkoztunk.- Mit tehetnek?- A kárpótlások esetében segítjük a hivatalt, hiszen a szórA munkaügyi központ karcagi kirendeltségén 3000 munkanélkülit tartanak nyilván, akik közül 2009 Karcagon él - tudtuk meg Vincze Imre kirendeltségvezetőtől. Segélyben, járadékban 1024-en részesülnek, a járadék átlagos összege 9499 forint. Az ellátásban részesülők száma csökkent, ez azonban nem a munkaerőpiac élénkülésének hatására következett be, hanem azért, mert kiestek az ellátásból azok, akik ’91-ben kerültek a központhoz. Az utóbbi egy hónapban 138-an estek ki az ellátásból valamilyen ok miatt (előnyugdíj, átképzés, vállalkozóvá válás). Az elmúlt időszak legjelentősebb munkaerő-kibocsátói a szövetkezetek voltak. A pályakezdők száma jelenleg 147. Közel hetven százalékuk szakmunkásképzőt végzett, s az oktatási intézmények profiljából adódóan csekély a szakképzetlenek száma. Októberben 450-en kaptak jövedelempótló támogatást, januárban ez a szám 200 volt. Érdekes a munkaerő-kereslet és -kínálat alakulása is. Lakatost nem kerestek, pedig 156-an várnának munkára. A 60 szerszámkészítőnek 1, a hetven forgácsolónak szintén 1, a 42 műszerésznek 8 állást kínáltak október végéig. Legnagyobb a kereslet a varrónők iránt, az 57 szakképzettnek 167 állást ajánlanak. Jelentős az igény az élelmiszer-, vegyesbolti eladók, a vendéglátóipari szakemberek iránt is. A szellemi foglalkozásúak terén teljes a túlkínálat, hiszen a 36 pedagógusi igény mind pedagógiai asszisztensre vonatkozott, mely támogatott munkalehetőség. A kirendeltségre eddig 1233 munkaerő-igénylést adtak be a munkáltatók, melyre 1500 embert közvetítettek ki, s 655-en kapták meg az állást. A térségben a pékségek mellett más munkahelyteremtő beruházás nem volt. Itt munkaerőhiány jelentkezett, ezen átképzéssel segítettek, hiszen a napokban indult be az átképző tanfolyam. A kirendeltség több mint kétszáz munkáltatóval áll kapcsolatban, de nincs munkaerő-bejelentési kötelezettsége a cégeknek, így nem tudnak minden üres állásról. A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatást eddig 95-en vették igénybe, 9700 forint/hó átlagban. Ezt elsősorban a mezőgazdasági termelést folytatók veszik várhatóan jövőre is igénybe. A munkáltatóknak „tartósan munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása” címén 6,4 millió forintot fizettek ki. 140-en jutottak így álláshoz, s többségüket a munkáltató a támogatás letelte után is foglakoztatja. Az átképzések komplex képzésekre irányulnak, hiszen a munkáltatók ezt igénylik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy minél régebben van valaki munka nélkül, annál nehezebben képes újra munkába állni. Nekik is próbálnak segíteni, hiszen a Kátai Gábor Kórház pszichiátriai osztályának szakemberei a munkaügyi központban, nem kórházi körülmények között rendszeresen segítséget adnak az igénylőknek. Emellett vállalkozói és mezőgazdasági tanácsadással, álláskereső klubbal is várják az állástalanokat. A magas, 17 százalékos munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy a kirendeltségen még a jövőben is számolni kell a munkanélküliséggel. DE Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.12.03-án ványerdőket nem lehet közösségi, főleg nem állami tulajdonban tartani. Ezek az 5-6 hektár alatti területeket érinti. A probléma az, hogy a tulajdonos nem tartja be esetleg az előírásokat. Magyarul munkát csak a mi engedélyünkkel végezhetne.- S ha nem kér engedélyt? Milyen szankciók léteznek?- Ha engedély nélküli fakitermelést tapasztalunk, kiszabjuk a bírságot, mely 2000 forint...- Nem kevés ez?- Valójában ennyi az átlagos nyereségtartalma az erdőgazdálkodásnak köbméterenként. Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993. dec. 03-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,00 99,40 0,14 _ 1994/B 95,40 94,60 16,78 22,86 1995/A 91,70 90,40 2,70 21,26 1995/B 91,87 90,51 0,98 21,06 1995/C 94,97 94,07 14,62 22,62 1995/F 93,72 92,55 7,17 21,79 1995/G 96,89 95,62 6,14 21,58 1995/H 97,08 95,75 4,49 21,41 1996/A 92,61 90,60 15,37 19,90 1996/B 94,47 92,95 15,37 20,84 1996/C 94,40 92,85 14,19 20,78 1996/F 94,19 92,48 9,59 20,52 1997/C 92,01 89,94 13,66 19,73 1998/A 100,10 99,50 12,87-Magyarázat: mozott kamat, százalékban, lásból vagy forgalmazásból Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az államkötvények vételére és eladására. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhal-Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt, és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír birtokmazó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: Az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. <
