Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-03 / 282. szám
1993. december 3., péntek Megyei tükör 7 Tiszafüreden a gondok ellenére működik a szervezet —- Merre tovább, TIT? TM Cigány munkanélküliek a megyében (2.) A kör bezárul A tiszafüredi TIT-szervezet egyetlen főállású alkalmazottja Uszkay György titkár. A 29 éves, eredeti szakmája szerint mélyépítő üzemmérnök fiatalember 1993. április 1. óta tölti be ezt a funkciót. Az közismert, hogy a több mint másfél évszázados, gazdag hagyományokkal rendelkező Tudományos Ismeretterjesztő Társaság napjainkban - gondjai ellenére - keresi az újat, továbblépésének lehetőségeit. Arról beszélgettem Uszkay Györggyel, hogy miképpen alakul ez a folyamat Tiszafüreden, ahol még a lakosság munkaképes hányadának a foglalkoztatása is szinte megoldhatatlan.- Szükség van egyáltalán Tiszafüreden ilyen szervezetre?- Határozottan állítom, hogy igen. Nem csak itt, de a város vonzáskörzetébe tartozó 11 településen is.- Információim szerint jelenleg csupán 83 tagja van, holott a létszáma nem is oly rég közelítette vagy meg is haladta a kétszázat. Ez nem erősíti a választ.- A létszámcsökkenés igaz, az éves 100 forintos tagdíj ellenére. Én azonban ezt nem az érdektelenségre fogom, inkább arra, hogy az embereket most sok egyéb dolog foglalkoztatja, ami elveszi az idejüket. A gondok ellenére azonban dolgozunk. Erre éppen a fentiek miatt szükség van. Feladatunk az is, hogy reagáljunk ezekre a Füredet érintő problémákra. Átképzéseket, szakmai tanfolyamokat szervezünk, ami segítséget nyújthat a munkanélkülieknek is. Nyelvtanfolyamok indításával is próbálkoztunk.- Próbálkoztunk?! . . . Ezek szerint nem sikerült.- 1993-ban több szervező akciónk ellenére nem indult nyelvtanfolyam. Még akkor sem, ha nagy nehezen összeverbuváltuk a szükséges létszámot. Az emberek sokallják a 360 órás tanfolyam 19.700 forintos díját. Ehhez hozzáteszem még, hogy ha a nyelvi kurzust Füreden szeretnénk beindítani, az tovább növelné a költségeket, mert az előadók utazási költségeit hozzá kellene adni. Az átképzéseket legtöbbször pályázati úton kívánjuk megvalósítani, éppen a részvételi összegek csökkentéséért. Az idén benyújtott 8 pályázatunk közül négy most van elbírálás alatt. Egyet már elnyertünk, ennek keretében megindult Vállalkozási hitelek és hitelügyintézés címen egy tanfolyamunk, melyet a kunhegyesi népfőiskolával közösen bonyolítunk. Remélem azonban, hogy hamarosan elmondhatom ezt a többi pályázatunkkal kapcsolatosan is, így lehetősége lesz az érdeklődőknek alap- és középfokú könyvelői, felszolgálói, kereskedelmi eladói és pénztárgép-kezelői képesítést szerezni, a megyei munkaerő-szolgálati iroda támogatásának köszönhetően, elfogadható áron.- Miért ilyen magasak a TIT árai? Ha a füredi lakosság anyagi lehetőségeit nézem, jobban kellene alkalmazkodniuk a kereslet-kínálat törvényeihez.- Mint már említettem, a pályázat ezen kíván segíteni. A nyelvtanfolyamoknál sajnos nincs ilyen lehetőségünk. Ám a „relatíve” magas árért a TIT garantálja a minőséget. Az az igazság, hogy mi, a más hasonló tevékenységet folytató intézményekkel szemben hátrányban vagyunk, mert míg ők rendelkeznek bizonyos garantált, éves költségvetéssel, addig mi nonprofit jelleggel dolgozunk. Nekünk így is kell reagálni a kereslet-kínálat viszonyaira.- Akkor nagyon is van létjogosultsága annak a kérdésnek, hogy „Merre tovább, TIT?”, hiszen a tudományos ismeretterjesztés is recessziós időszakot él át. Különösen igaz ez Tiszafüredre.- A szervezetre szükség van. Annak ellenére, hogy saját anyagi lehetőségeink nagyon szerények, én bízom abban, hogy mi is hozzájárulhatunk a város és városkörnyék gondjainak az enyhítéséhez. Az tény, hogy alkalmazkodva az igényekhez, ami számunkra nem mindig a klasszikus ismeretterjesztést jelenti, próbáljuk „átvészelni" ezt az időszakot. Mi például most szervezünk egy TIT-klubot, melyhez Fodor József vállalkozó ingyen és bérmentve biztosított épületet. Ennek fejében, főleg fiatalok, társadalmi munkában a belső teret alakították ki. Ez a klub szeszmentes lesz. Ezt azért hangsúlyozom, mert az épület a Western söröző udvarán áll. Itt a kulturális rendezvények mellett helye lesz tudományos előadásoknak, szakmai tájékoztatóknak, kiállításoknak, élménybeszámolóknak, de igény szerint szakköri foglalkozásoknak is. A fiatalok lelkesedését nézve én optimista vagyok. Szeretettel várunk ide mindenkit: idősebbeket, nem TIT-tagokat is. * Mivel „papíron” még magam is tagdíjfizető TIT-tagnak számítok, úgy érzem, annak ellenére, hogy a „passzív” kategóriába tartozom, jogosult vagyok a véleményalkotásra. Gondjai ellenére még működik Tiszafüreden a TIT. Még működik, ismétlem meg nagy nyomatékkai ezt a tényt. Éppen ezért csupán egy kérdésem marad a végére: szabad-e egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező szervezet létét, mely másfél évszázadon keresztül értékek, értékes emberek egész sorát adta ennek az országnak, gazdasági kényszerpályára kényszerítve, kárhoztatva, kérdésessé tenni. -percze-Ha a munkavállalási kényszer és lehetőség kettősségében vizsgáljuk a cigány munkanélküliség jelenségét, akkor bizonyos illúziókkal le kell számolnunk. így például azzal, amelyik a hagyományos cigányfoglalkozások (kereskedés, vendéglátás, zenész) mítoszához fűződik. Mert ha ezekben fontossá válik is az egyéni adottság és kezdeményezőkészség, korábban csupán az újrakezdési kölcsön adta anyagi lehetőségeket próbálták felhasználni, mivel sajat tőkével nem rendelkeztek. Ám ebből a támogatási formából sikeres vállalkozás alig valósult meg a megyében (a fizetésképtelenség miatt sem). De még inkább hátráltató tényező az alacsony iskolai végzettség. A megyei adatokat szemlélve kitűnik, hogy a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlásában szembeszökő eltérést mutat a nyolc osztály vagy az alatti, illetve a középfokú végzettség. Míg a múlt évben a megyében több mint negyvenhatezer általános iskolai tanuló közel tizenegy százaléka cigány volt, a nyolc osztályt alig ezren végezték el. A fogyatékosokat oktató iskolákban a cigányok részaránya ugyanakkor meghaladja az ötven százalékot, a nevelőotthonokban is közel hatvanszázaléknyi, a középiskolákban tanuló cigányok aránya viszont alig 0,2 százalék. S ha ehhez hozzávesszük, hogy hét évvel ezelőtt csaknem 350-en tanultak szakmunkásképző intézetben, ebben az esztendőben pedig alig 190-en, az adatok önmagukért beszélnek. Mert ezek az adatok nyilvánvalóan a cigányok iskolai végzettségi mutatóinak romlására utalnak; nem teljesen elválaszthatatlanul attól a tendenciától, mely a megyében az utóbbi évtizedben érvényesül, s amely szinte tévedhetetlen pontossággal érzékelteti, hogy elmaradott térségben élünk. De vannak olyan települések is, ahol a cigány tanulók a megyei átlag - amely 21 százalékos - kétszeresét vagy háromszorosát teszik ki. Vagyis a munkanélküliség újratermelődésének és növekedésének olyan „utánpótlásával” kell számolnunk, melynek következményei hosszabb távon jelennek meg. Miközben a jelenben érzékelhető hatásairól sem feledkezhetünk meg; annál kevésbé, mert azok a cigányok, akik munkahelyeiket elveszítették vagy korábban is alkalmi munkákból éltek, olyan életstílusmintát követnek és közvetítenek, amelyik az egyik napról a másikra való élés technikájának felel meg. A közkedvelt alkalmi munkák - mint amilyen a paprikaszedés, a libatépés, a hagymatisztítás, a burgonyaszedés, az almaszüret, a birkanyírás, a csiga- és gyökérgyűjtés - így válnak kényszerré. Az együttműködési készség legfeljebb abban rejlik, hogy az egyes családok vagy közösségek a munkaalkalmakat közvetítik egymásnak. Ezért sem véletlen, hogy egy-egy idénymunkára „summás csoportok” szerveződnek. Nyilván azért is, mert ezekre legalább van kínálat. Csakhogy az így újratermelődő kiszolgáltatottság a cigányságot még inkább reménytelen helyzetbe sodorja. Az sem jellemző viszont, hogy a cigánycsaládok otthoni környezetben termelik meg például a saját szükségletüknek megfelelő zöldség- vagy gyümölcsféléket (hasonlóképp kevesen tartanak állatokat), hanem munkavállalási nehézségeik miatt csak külső segítségre számítanak. Az önkormányzatok lehetőségei azonban rendkívül korlátozottak. Mint ahogyan az sem kétséges, hogy az önsegítő stratégiák nem épültek ki a cigányság körében. Nyilván ezzel is magyarázható, hogy a többség úgy várja a segélyeket, mintha rendszeres és magától értetődő jövedelem lenne. Egyfelől tehát az igényelt és állampolgári alapon is jogosult támogatottság tünetegyüttesével találkozhatunk, másfelől a teljességgel beszűkült munkaerőpiaccal. Kitörési lehetőség ennélfogva aligha van. A siker reményében a megyében élő cigányság elenyésző töredéke vállalkozhat, hiszen vagy nem rendelkezik elegendő anyagi tőkével, vagy egyszerűen nem is érzi helyzetét reménytelennek. S ebből is következik, hogy a fennen hirdetett vállalkozások útja a cigányok számára járhatatlan, hiszen az iskolai végzettséggel, a szakmai, pozícióval, a kulturális habitussal, az archaikus közösségi normákkal összefüggő feltételek múlhatatlanul befolyásolják a cigányság sorsát. S míg a nem cigányok körében a munkanélküliek, a szociális járadékosok száma elkerülhetetlenül növekszik, merő illúzió lenne azt várni, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű kisebbség kivonhatná magát ez alól a folyamat aló. Mert a cigányoknak még kevesebb esélyük van az elhelyezkedésre. Igen alacsony szakképzettségi mutatóik miatt is, de még inkább azért, mert a megyében nincs olyan térség, ahol a munkahelyek száma növekedne. Akik újsághirdetés útján vagy a munkaügyi központokon keresztül keresnek munkát, rendre kudarc éri őket. Vagyis a kör bezárult. Ha valami is reménykedésre adhat okot, az inkább abból származik, hogy a cigányoknak részben önmagukban kell változtatni helyzetükön. Éppen azért, hogy életük ne értékelődjék le végképp. (Vége) Kerékgyártó T. István KARÁCSONYI AJÁNDÉK A SHELLTŐL TÖRÖKSZENTMIKLÓSNAK ÉS SZOLNOKNAK December 3-án nyit a 77. és a 78. Shell benzinkút! December 3. és 5. között karácsonyi ünnepség színhelye lesz Szolnokon, a József Attila út és Hunyadi u. csomópontjában, és Törökszentmiklóson a 4. számú főúton megnyíló új Shell benzinkút. Mindenkit szeretettel várnak, akad program kicsiknek és nagyoknak is bőven. A kicsik személyesen is találkozhatnak magával a Télapóval, akinek a puttonya természetesen ajándékokat és édességet rejt. A nagyobbak, az autósok bizonyára örömmel veszik igénybe a legújabb Shell benzinkút szolgáltatásait. Amíg a kicsik a Télapóval ismerkednek, az autósokat gazdag kínálattal és jobbnál jobb ajánlatokkal várja a Shell Shop. Sok kedvencre tehet szert a látogató, a szokottnál is kedvezőbb áron. A fél literes Amstel sör most 69 Ft helyett csak 59 Ft-ba kerül, és aki 10 üveggel vásárol, egy üvegpoharat is kap ajándékba. A ropogós Zweifel chips 3 ízben, (natúr, paprikás és pizza) 84 Ft helyett 49 Ft-ért kapható. A Twix, Mars, Snickers csokikból 3 szelet van egy csomagban, most mindössze 129 Ft-ért, a megszokott 169 Ft helyett. A Milky Way csokiból 5 darab 179 Ft helyett most csak 139 Ft, míg a Bounty 6-os csomagja szintén 139 Ft, az eddigi 189 Ft helyett. A fényképezőgép mellé hasznos ajándék a Kodak Colour Gold 200, 2 darab 24 kockás film, és a hozzá járó játékállat. Most csak 690 Ft, az eddigi 860 Ft helyett. Minden autóst és Télapó apró rajongóit szeretettel várják december 3. és 5. között Szolnokon, a József Attila út és Hunyadi u. csomópontjában, és Törökszentmiklóson a 4. számú főúton megnyíló új Shell benzinkútnál.
