Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-22 / 298. szám
Beruházást tervez a Stollwerck Több mint 1 milliárd forint értékű beruházást tervez 1994 során budapesti gyárában a Stollwerck Budapest Kft. A német tulajdonos a 20 millió márkának megfelelő összegért főként gépeket hoz, hogy a gyártás koncentrálásával kelet-európai hídfőállását építse ki. Egri borok az USA-ban Az Egervin Borgazdasági Rt. - decemberi, washingtoni, nagyszabású borbemutatóját követően - jelentős szerződéseket kötött az egri borok egyesült államokbeli exportjára olyan multinacionális világcégekkel, mint a Pepsi Cola és a Royal Kedem. Kína -100 milliárd dolláros import Kína behozatala 1993-ban meghaladja a 100 milliárd dollárt, míg az ország exportja az év végére 91 milliárd dollárra növekszik. Az exportban a nyersanyagok kivitele 4,6 százalékkal csökkent, a feldolgozott termékek eladása 9 százalékkal nőtt, köszönhetően mindenekelőtt a kínai ruhaféleségek, játékok, cipőipari termékek, bútorok és cigaretták erősödő külföldi népszerűségének. Megavárosokba áramlik a világ A világ lakosságának fele- több mint 3 milliárd ember- óriásvárosokban él majd az évtized végén - állítja egy brit jótékonysági kutatóalapítvány, a Population Concern előrejelzésében. Felmérésük szerint évente 20-30 millió ember költözik a jobb élet reményében a nagyvárosokba, többségük azonban a nagyvárosokra mindinkább jellemző nyomorövezetekben köt ki. Lada és környezetvédelem Negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Központi Környezetvédelmi Alapból az illetékes tárcaközi bizottság döntése alapján a HungaroLada „katalizátoros Lada-program” című pályázatával - tájékoztatta az MTI tudósítóját Moravecz Tibor, a HungaroLada műszaki igazgatója. Elmondta azt is: ebből az összegből 8 ezer használt Lada katalizátorral való felszereléséhez adnak 5000-5000 forintos segítséget. A katalizátorok felszerelését az ország több mint 70 településén a HungaroLada szervizhálózata végzi el. A katalizátorok 60-80 százalékkal csökkentik a Ladák szén-monoxid-, szénhidrogén- és nitrogén-oxidok kibocsátását. Az amerikai gyártmányú katalizátorokat a Közlekedési Főfelügyelet típusbizonyítványa alapján építik be a Lada személygépkocsiba. A HungaroLadánál kidolgozott kömyezetvédellmi program célja, hogy a személygépkocsi-márka hosszú távon is megfeleljen az új gazdasági és ökológiai követelményeknek. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Etika a gazdaságban Tömd meg az erszényedet! A magyar gazdasági élet szereplői sajnos nem csak a technológia fejlettsége tekintetében maradnak el a fejlett ipari országoktól, hanem az üzleti élet általános kulturáltságában, civilizáltságában is. Zsolnai László szerint (Közgazdasági Egyetem, vállalkozásfejlesztési tanszék), ha felállítanánk egy hétfokozatú etikai skálát, amelyen az első szint a csecsemőé lenne, a hetedik szinten pedig Immanuel Kant állna, akkor a magyar vállalkozók valahol a második-harmadik lépcső táján helyezkednének el. Ez utóbbi megfelel egy kamasz vagy kiskamasz etikai szintjének. Azt természetesen senki sem várja el, hogy egy üzletember etikai téren elérje a nagy német filozófus szintjét. De biztos, hogy az erősebb kooperáció, a rövid távon önzetlen viselkedés a hosszabb gazdasági folyamatokban gyümölcsözően hat. Hankiss Elemér 1977-ben írta le a fogoly dilemmáját, akit társával együtt emberöléssel vádolnak. A bíró magához hívatja, és válaszút elé állítja: ha bevallja, hogy ő követte el a gyilkosságot, akkor szabadon engedi, a társát ellenben tíz évre ítéli. Ha nem „köp”, de a társa igen, akkor ő kap tíz évet, és a másikat menti föl. A harmadik verzió, hogy mind a ketten vallanak, ebben az esetben öt-öt évre számíthatnak. Ha egyikük sem mond semmit, akkor a bíró valamilyen egyéb okból rájuk ver egy-egy évet. Világos, ha a foglyok bíznak egymásban, és tudják, hogy a másik is bízik őbennük, akkor az utolsó változat mellett döntenek. Hiszen ha elárulom a tettünket, úgy szabadságot nyerhetek ugyan, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a társam is beszélni fog, s így mindketten öt-öt év büntetésben részesülünk. Nos, Kindler József professzornak, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpszichológiai Szakosztályának a tagja, az a véleménye, hogy a hazai vállalkozók a „fogolydilemmában” bizony leülnék az öt évet. Miért romlott az üzleti morál? Hiszen a magyar gazdaságot például a két világháború között nem ez a „kriminalitás” jellemezte. Erről vitatkoztak Zsolnai és Kindler urak az MTA Pszichológiai Intézetében nemrégiben igen gyér számú érdeklődő jelenlétében. Pedig a téma az ismert gazdasági környezetben nem érdektelen. A társadalom és a gazdaság folyamatai mindig két vagy több személy közötti viszonyban fejeződnek ki. Ha valamelyik résztvevő úgy érzi, hogy méltánytalan a kapcsolat az APEH és közötte, a munkáltató és a munkavállaló között, akkor meg fogja változtatni a viselkedését, és kompenzációs stratégiákba kezd. Vagyis, ha nincs megfizetve a munkám, akkor nem dolgozom teljes erőbedobással. Esetleg „fusizok”. Nemrégiben etológusok vizsgálták egyes állatfajok viselkedését, és eredményeik Kindler József szerint a gazdasági élet tisztaságának a híveit igazolták. Kiderült például, hogy a Dél-Amerikában élő vérszívó denevér úgy menti meg fajtársait az éhenhalástól, hogy a jóllakott vámpír vért öklendez az éhező példányok szájába. A kutatók kiszámították, hogy ily módon az „éhező” denevér túlélési esélyei 18 órával megnőnek. Mivel az állat amúgy csak 48 órát bír ki táplálék nélkül, ez igencsak szép eredmény. Az is érdekes, hogy a „vérszopók” között nincs csaló, vagyis olyan, amelyik elfogadja ugyan a vért, de ellenkező esetben nem ad belőle. Vajon a magyar vállalkozók adnák-e életüket és vérüket egymásnak és egymásért a csődveszéyles helyzetekben? A professzorok szerint Magyarországon igazi változást majd csak a nagy külföldi cégek beruházásai nyomán elterjedő etikai kultúra hozhat, úgy ötven-száz év múlva. És addig? Addig „Tömd meg az erszényedet,... mondom, tömd meg az erszényedet!” (W. Shakespeare: Othello) Gáspár Ferenc Prágai bank magyar tulajdonban A prágai székhelyű Interbanka pénzintézet a közelmúltban magyar tulajdonba került, miután a Magyar Hitel Bank Rt. pénzintézeti csoportja és az Első Hazai Faktorház Rt. szakosított pénzintézet több mint 99 százalékos részesedést szerzett a csehországi bankban. A tulajdonosváltás után alaptőke-emelésre is sor került. A vételt megelőző 100 millió cseh korona alaptőkét az új részvényesek 300 millióra növelték. Az Interbanka alapítói 98 százalékban a svájci illetőségű Portus AG, 2 százalékban a hazánkban bejegyzett, francia tulajdonú Banque Indosuez Magyarország Rt. (a régi Kultúrbank Rt.) voltak. Megvásárlása után a Magyar Hitel Bank Rt. 10 százalékos arányban, az MHB Invest Rt. 50 százalékban, a Talentum Rt. (az MHB brókercége) 18,33 százalékos arányban, míg az első hazai Faktorház Rt. 21 százalékban vált a prágai bank részvényesévé. Az Interbanka teljes körű banki jogosítványokkal rendelkező pénzintézet. Alapítása után inkább befektetési banki funkciókat látott el, míg az MHB-csoport megjelenés után valószínűleg a kereskedelmi banki tevékenység kerül előtérbe. A prágai pénzintézet 1,6 milliárd cseh korona mérlegfőösszegével a csehországi bankok között körülbelül a nyolcadik helyen áll. A prágai bank egyfajta kelet- és közép-európai regionális pénzintézetként kíván tevékenykedni. Az Interbanka prágai, Vencel téri központi fiókján kívül ugyanis a szlovák fővárosban, Pozsonyban is rendelkezik fiókkal. így nemcsak a cseh-magyar, de a cseh és szlovák, illetve a magyar és szlovák pénzügyi kapcsolatok bonyolításába is be akarnak kapcsolódni. (MTI) Az információ értéke megfizethetetlen lehet Az adatbankok szerepe felértékelődött Néhány nappal ezelőtt Forgács Irén, a Kopint-Datorg Rt. főosztályvezetője elmondta, hogy a céginformáció jelentősége az elmúlt néhány évben megnövekedett, ami annak köszönhető, hogy a külkereskedelmi tevékenységgel rendelkezők száma napjainkban több mint ezerszeresére emelkedett. A külkereskedelmi szállítók viszont tisztában szeretnének lenni a vásárló cég helyzetével, anyagi lehetősségével, a vásárlópiac jellemzőivel. Ezért a Kopint-Datorgnál a változó igényeknek megfelelően gyökeresen változtattak az információszolgáltatás profilján. Csökkent az általános jellegű tájékoztatás iránti igény, és a konkrét információkat fizetik meg a termelők. A külkereskedelemben tevékenykedő cégek számának ugrásszerű növekedése növelte az érdeklődést, a potenciális vevők fellelését, segítő címlista összeállítását, az információkat a bélés külföldi termelőkről, forgalmazókról, valamint felhasználókról. A céginformációkat meghatározott tarifa szerint szolgáltatja a Kopint. Pontos információkat szolgáltat cégekről, a világ valamennyi országából, teljesítési idő, illetve országonként változó áron, amely nem haladja meg a 24 ezer forintot, ha az információt kérő két nap alatt kíván tájékozódni egy adott vállalatról, de vannak országok, ahol kétheti határidővel ötezer forintért már értékes adatokhoz juthat a külkereskedő. Érdekességként megemlíthető, hogy nagymértékben nőtt a magyar-magyar céginformáció, vagyis hazai cég kér adatokat hazai cégről. Ez gazdasági helyzetünk kuszaságának ellentmondása, mert a fizetőképesség, illetve az életképesség naponta változik a magyar cégeknél. Forgács Irén érdekességként megemlítette, hogy például egy német üzletember Magyarországon gyártót keres valamilyen áruféleségre, és erre a Kopint-Datorg címlistát készít, de két hét múlva ez a lista már elavult, és ugyanarra a termékféleségre már más vállalatok nevei kerülnek fel. Jellemző a magyar gazdaságra, hogy a cégek és iparvállalatok helyzete labilis, míg nyugaton csak a „kicsik” szűnnek meg, illetve mennek csődbe, a közepes és nagyvállalatok stabilan jegyezhetők egy-egy céglistán, addig hazánkban a jelenlegi tartalék- és tőkehiány miatt a nagyvállalatok sorsa is bizonytalan, illetve központi kormányzati erők kénye-kedvének, esetleg protekcionizmusának van kiszolgáltatva. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hazai információs szakcégek a külföldi vállalatokról sok esetben bővebb felvilágosítást tudnak adni, mint a magyar cégekről. Ennek magyarázata ismert, mert nagyarányú a vállalati átalakulás, a csődök, felszámolások és az újjáalakulások száma. Az eseményeket fejletlen információs rendszerünk nem tudja nyomon követni. Pedig, mint ahogy az a főosztályvezető szavaiból kitűnt, főleg ilyen pénzválságos napokban, amikor a vállalatok sorsa bizonytalan, a céginformációk jelentősége nagyobb, mint egy stabil, pezsgő gazdaságú országban.-span-Szaporodnak a kis vágóhidak Betevő falat húsunk Mi, magyarok, nagy húsfogyasztók vagyunk. A belföldi piac ellátása azonban szorosan összefügg a húsipari vállalatok exportképességével. Ez utóbbival, mint tudjuk, bajok vannak. Keleti Emil, az FM élelmiszer-ipari főosztályvezető-helyettese úgy véli, hogy a bajok forrása a KGST-piac szétesése, a világszerte megfigyelhető csökkenő húsfogyasztás, (főleg az USA-ban), valamint az EK-tagországok megnövekedett termelése és a nyugati fogyasztók fokozódó igényessége. Egy dán igazgató (Ame Moesgaard, Dán Sertéstermelők és Vágóhidak Szövetsége) erről így vélekedik: hazájában a termelők száma az utóbbi tizenöt évben a negyedére csökkent, a vágósertések száma azonban 10,4 millióról 18,5 millióra nőtt. A növekedés legfontosabb oka az volt, hogy Dániában eltűntek a magántulajdonú vágóhidak, ezt a munkát azóta kizárólag az egészségügyi és higiéniai előírásoknak jobban megfelelni tudó nagyvállalatok végzik. A kistermelőnek nincs más dolga, csak a tenyésztés. Keleti Emil, akinek az imént már idéztük a budapesti „húsügyi” konferencián elhangzott előadását, azt vallja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében kulcskérdés a privatizáció, ezt kell minden eszközzel gyorsítani. Azoknál a vállalatoknál vagy társaságoknál, melyek felszámolás alatt vannak, ad hoc bizottságokat kell alakítani az adósságállomány feltárása és kezelése érdekében. Egyébként a magyar sertéseladás terén itthon és külföldön csak lassú és kismértékű javulás várható, nagyobb változás a baromfiexportban lehetséges. „Az utóbbi időben egyedül Japánban mutatkozott érdeklődés a magyar sertéshús iránt.” Abban a kérdésben minden szakértő egyetért, hogy számottevő változás a húsexportban csak akkor lesz, ha a termelők áttérnek a minőségi áruk előállítására. Korábban az volt a leglényegesebb szempont, hogy a sertés minél igénytelenebb legyen és minél gyorsabban hízzon. Ez a hozzáállás mára tarthatatlanná vált. Az EK-országokban az elbírálás alapját a színhús aránya mutatja. Ráadásul nem minden részét veszik meg a sertésnek. Szerdahelyi Péter földművelésügyi államtitkár-helyettes szerint a magyar húsiparra a szerkezetátalakítás után fényes jövő vár, mert „hazánk földje másra, mint élőállat- és gabonatermelésre nem alkalmas.” A visszaesés okaként a felvásárlási árak 30 százalékos csökkenését jelölte meg, és jövőre már 0 százalék körüli „fogyasztási növekedést” prognosztizált. „Óriási erőfeszítéseket tettünk az export javulásának érdekében, és rengeteg pénzt nyomtunk a húsiparba.” (Világbank, FM pénztárcája, német kormánysegély.) A sertéstenyésztést hároméves ciklikusság jellemzi, s most kerültünk abba a szakaszba, amikor a legkevesebb az állatok száma, így a kereslet és kínálat is közelebb kerül egymáshoz, nagy az érdeklődés a hazai vállalatok iránt, sok a pályázó. Ez a privatizációban is megmutatkozik. Mit tesz a kormány? Projekteket?) alkalmaz a húsipari vállalatok és társaságok privatizálására. Van, ahol adóskonszolidáció történik, mint Szekszárdon, más egységeket decentralizálnak, és külön-külön kerülnek privatizációra. Mint az ÁVÜ képviselőjétől hallottuk, az is igaz, hogy „gomba módra szaporodnak a magántulajdonú kis vágóhidak, ahol a legtöbb esetben nincsenek meg a higiénia alapvető feltételei sem”. De azért összességében kedvező a kép, jól halad a privatizáció. (Atlantic) EFTA-lehetöségek A Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közti szabadkereskedelmi egyezmény életbelépéséhez kapcsolódó teendőkről tárgyalt hétfői ülésén a Magyar-EFTA Vegyes Bizottság Budapesten. Magyarországnak az EFTA-országokba - Ausztriába, Finnországba, Izlandba, Liechtensteinbe, Norvégiába, Svájcba, Svédországba - irányuló exportja az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent idén - mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón. A március végén aláírt, október 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény eredményeként remélhetőleg bővül majd a kivitelünk 14 százalékát befogadó országcsoporttal folytatott kereskedelem. Magyarország főként alapanyagokat és félkész termékeket exportál az EFTA-országokba. Ezek aránya - tavaly 43^45 százalék - ez évben némileg csökkent a 35 százalékkal részesedő gépexport javára. Wolfgang Schüssel, az EFTA elnöki posztját jelenleg betöltő, osztrák gazdasági miniszter azt a véleményt fogalmazta meg: a Magyarország és az EFTA közti kereskedelmi forgalom az egyezmény segítségével négyöt év alatt akár meg is duplázható. A szabadkereskedelmi egyezmény az EFTA oldaláról jelent nagyobb önkorlátozást, hiszen a szervezet országai azonnal lebontják a megállapodásban szereplő áruk vámjait, Magyarországnak ugyanerre tíz év áll a rendelkezésére. Erősít a Nissan November végéig 1400 személygépkocsit és 150 haszonjárművet értékesített a magyar piacon a Nissan Hungary Rt. - mondotta Kürti István, a Nissan hazai importőrének sajtófőnöke. Elmondta, hogy bár év elején a Sunny volt a legkeresettebb, év végére a Micra értékesítése futott fel. A modellválasztékban jövőre sem változtatnak, újdonság lesz a „kisbusz”, a Serena. A haszonjárműveknél erősítésre készül a Nissan, a márkakereskedők körében most végzik azt a piacfelmérést, amely ezt készül megalapozni. A Nissan Hungary Rt. többnyire fix árakkal dolgozik, a forintleértékelések miatt azonban módosításra kényszerültek. A magyar vezérképviselet az európai gyárakból importál, így a jen erősödését, illetve a forintleértékelést kevésbé érezték meg, mint a közvetlenül Japánból importáló cégek. A jövő évtől Magyarországra behozott Nissan haszonjárművek már megfelelnek mindazoknak a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, amelyek 1996-tól lépnek életbe Európában. (MTI)
