Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-20 / 296. szám
1993. december 20., hétfő Hazai tükör 3 „Az iskolákhoz történő kényszerű hozzárendelésük nem kedvezett a szakmai sokszínűségnek és önállóságnak” Megpezsdül a kollégiumok állóvize? Jusztin László, a kollégiumi szövetség megyei elnöke írja elő. Mi a szövetség állás-Ha kigyullad a televízió A szőnyeget is fizetni kell! E hónap elején a szolnoki Környezetgazdálkodási SZKI Baross úti Diákotthonában megalakult a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség megyei tagozata. Elnökévé Jusztin László diákotthonvezetőt választották. A vele való beszélgetés során arra voltunk kíváncsiak, vajon milyen változást hozhat a szövetség a „kívülről csendesen szunyókálni látszó” középiskolai kollégiumok világában?- Mi indokolta a megyei kollégiumi szövetség megalakulását?- Novemberben fogalmazódott meg Karcagon, a kunsági-térségi értekezleten, hogy a kollégiumok - régebben hagyományosan jó - kapcsolatrendszerének és szakmaiságának erősítése érdekében szükség van egy megyei szintű képviseletre. Ezt a gondolatot a megyei pedagógiai intézet és a kollégiumok országos szövetsége is támogatta. Ez egy önfenntartó szakmai szerveződés, melynek választmányi tagjai minden javadalmazás és kedvezmény nélkül végzik munkájukat. Egyébként a megye 34 kollégiumából 19 már eddig is tagja volt az országos szövetségnek. A megyei tagozat létrejöttével hat további intézmény jelezte csatlakozási szándékát.- Hangsúlyosabb, önállóbb szerepkört tölthetnek be a jövőben a kollégiumok a megye közoktatási rendszerében?- Remélem, hogy igen. Habár még ennél is fontosabb, hogy karakteresebbek legyenek. Ezt indokolja a kollégiumok történelmi hagyománya is. Elég itt a Bolyai-, vagy Eötvös-féle örökségre hivatkozni, melyeknek Jász-Nagykun-Szolnok megyében is mély gyökerei vannak. Sajnos a kollégiumoknak iskolákhoz történő kényszerű, egységes hozzárendelése nem kedvezett az egyéni arculatnak, a szakmai sokszínűségnek és önállóságnak.- Melyek azok a gondok, amelyek megoldásában segíthet a szervezet?- A szövetség szeretné azt a történelminek nevezhető lehe-Pénteken este a Kunhalom Baráti Kör vendége volt dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnökasszonya. Magáról elmondta, hogy mindenáron jogász szeretett volna lenni, s miután más lehetősége nem volt, így a mezőgazdaságban helyezkedett el, nem a bíróságon. 1985-ben ehhez egy speciális képesítést is szerzett. 1988-ban Bagárdi Zoltánnal kezdte el kidolgozni a rendszerváltozás agrárpolitikáját, így lépett be az MDF-be is, s azóta is arra törekszik, hogy a parasztemberek megelégedésére történjék a földek privatizációja. A jelenlévők arra voltak kíváncsiak, hogy a meliorációs költségeket, amit a téesz a megvett földre kimutatott, ki keli-e fizetniük, hisz ez néha igen magas összeg. Az alelnöknő elmondta, hogy most, amikor sok esetben elengedte az állam a téeszeknek a meliorációs hitelt a hitelkonszolidációval, mindenki nézzen utána a megyei Földművelésügyi Hivatalban, hogy tényleg jogos-e az a költség, vagy éppen az „anyós születési évét is hozzáadtuk az összeghez”. így meg lehet előzni azt, hogy az árverezővel fizettessék meg azt, amit elengedtek. Többen szóltak arról, hogy a tőséget kihasználni, ami most az oktatási törvénykezés, és annak területi szakmai lebontása révén adatik meg. Néhány konkrét példa a teljeskörű jogi hivatkozás és háttér nélkül: értelmezésünkben az osztályfőnöki pótlék és a diákotthoni csoportvezetői pótlék hasonló fogalomkörbe tartoznának, hiszen mindkét esetben pedagógus képesítésűek látnak el tanári és adminisztrációs tevékenységet hasonló nagyságú, összetételű tanulócsoporttal. Sajnos a munkáltatói értelmezések elég sokszínűek. A legnagyobb baj azonban, ha egy felfogásmód egy eleve hátrányos kategóriába történő besorolásként rögzül, függetlenül a munka minőségétől és tartalmától. Hasonlóan a kötelező pótlékok körébe tartozik a diákönkormányzati pótlék. A kollégiumokban ősrégi hagyománya van az ilyen jellegű tevékenységnek, hiszen nyilvánvalóan a pedagógus felnőttek segítsége mellett működnek ezek a diákszervezetek. Mégis ritkaságnak számít, ahol kifizetik a kollégiumi diákönkormányzati pótlékot. A pénzügyi-gazdasági finanszírozási gondokat természetesen a közös irányítású kollégiumoknak is el kell fogadni. A legnagyobb baj az előbb már említett felfogásban a nevelői, nevelőtanári munka eleve kedvezőtlen megítélésében rejlik.- Az oktatási törvény a kollégiumi székek létrehozását feltételesen, nem kötelező jelleggel szövetkezetek azzal az indokkal, hogy van saját földje, elküldték embereket. Ha ez tényleg így van, akkor forduljanak a bírósághoz - szólt a válasz. Egy úr jogtalannak tartotta, hogy a használaton kívüli rizstelep öntözési költségét megfizettetik vele. A jogásznő neki is azt tanácsolta, nézzen utána a Földművelésügyi Hivatalnál, nem amortizálódott-e már a költség. Egy gazda arról panaszkodott, hogy a földjén a részegek pusztítottak, összetapostak mindent. Kérdésére, hogy be tudja-e hajtani a kártérítést, a válasz az volt, ha tudja bizonyítani, tetten érte két tanúval, úgy perelheti a tettest, követelhet kártérítést. A tulajdonosoknak is fel kell készülni az őrzésre - mondta az előadónő -, alkalmazzanak közösen mezőőrt. Egy férfi a megvett kárpótlási földjén lezárt kútfejet talált. Igényt tarthat-e rá a továbbiakban is a kőolajkutató? - kérdezte. Ezt csak úgy tudhatja meg, ha levélben érdeklődik tőlük erről. A sertéstartó gazdák elmondták értékesítési gondjaikat, s kifogásolták, hogy importálni lehet sertéshúst, amikor itt ilyen többlet van. Szóltak még arról, hogy a bankok nagyon visszatartják a támogatást, mellyel a gazdákat akadályozzák. -depontja ezzel kapcsolatban?- Véleményem szerint minden lehetőséget ki kell használnunk, amely a szakmai fejlődést segíti. A kollégiumi székek sok esetben segítséget jelenthetnek a nevelési-oktatási-gazdálkodási feladatok megoldásában. Legnagyobb erényének tartom, hogy közvetlen kapcsolatot teremt szülők, mint „megrendelők” és a fenntartó, mint „szolgáltató” között, ezáltal az intézményben folyó szakmai munka nagyobb nyilvánosságot kap. Ugyanakkor a szakmai pedagógiai önállóságnak is betöltheti egyfajta védelmét: például, hogy gazdasági okok miatt ne csorbuljon a működés szakmai színvonala.- Vannak-e jelenleg JNSZ megyében önálló kollégiumok?- Megyénkben - szinte országosan is egyedülálló módon - nincs gazdaságilag, szervezetileg önálló kollégium. Nem szabad ugyanakkor abba a hibába beleesni, amit az egyöntetű és azonnali egybeszervezéssel már egyszer elkövettek. Arról nem is beszélve, hogy összevonni, körzetesíteni, technikailag is egyszerűbb, mint az ellenkezőjét tenni. Én úgy gondolom, hogy csak a szakmai pedagógiai autonómia talajáról a nevelői munka presztízsének visszaállításával, a fenntartói érdekeltség megteremtése után indulhat el ilyen kezdeményezés. Simon Cs. József Fotó: Imre Lajos Munkaügyi Értesítő Megjelent a Munkaügyi Értesítő decemberi száma. A közalkalmazotti törvény módosítása csaknem 1 millió embert érint. A Munkaügyi Értesítő elsőként közöl részletes elemzést az új rendelkezésekről, így például a 13. havi illetmény megváltozott szabályairól, az illetmény megállapításával kapcsolatos és a besorolásra vonatkozó új feltételekről, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő kiszámításának módosuló szabályairól. Ismerteti azokat a lehetőségeket is, amelyek révén táppénz, gyed, vagy gyes esetén is munkát lehet vállalni. (MTI) Határhelyzet Várakozásokra kell számítani a magyar határátkelőhelyeknél, ahol megnövekedett a karácsony előtti forgalom. Az országot elhagyóknak vasárnap Nagylaknál 10, Biharkeresztesnél 5, Gyulánál 3, Záhonynál pedig 1 órát kellett várakozniuk. Több időt vesztegeltek a kamionok, amelyeknek Rédicsnél ki- és be 10-10 órát, Nagylaknál befelé 20, kifelé 24, Biharkeresztesnél befelé 3, kifelé 18, Gyulánál kifelé 20, Záhonynál befelé 48, kifelé pedig 71 órát kellett várakozni. (MTI) Január elsejétől a gyártók különös felelősséggel tartoznak termékeikért. Nem csak a gyártmányaik garanciájáért kötelesek anyagi felelősséget vállalni, hanem az esetleges meghibásodásokból származó más károk megtérítésére is kötelezhető a gyártó, illetve a forgalmazó.Vagyis ha valakinek felrobban a tévéje és kigyullad a szőnyeg, nemcsak a tévé árát kell visszafizetnie a termelőnek, hanem a szőnyeg árát is bevasalhatja a fogyasztó a gyártón, ha bizonyítani tudja a kár eredetét. A nyugati országokban az import termékek nagyrészénél már csak akkor találni vásárlót, ha a gyártó valamelyik biztosító társaságnál nem kötött korábban termék-felelősségbiztosítást. A megyénkben mükődő két legnagyobb biztosítónál érdeklődtünk, hogy a Szolnok megyei cégek kötnek-e termékfelelősségbiztosítást. Bóka János, a Hungária Biztosító megyei igazgatója elmondta, hogy előttük nem ismeretlen a téma, hiszen koráb-A tavalyi „ősbemutatót” követően a karácsony jegyében rendezett második gálaműsorukkal szórakoztatták az érdeklődőket a hét végén a Városi Művelődési Központ színpadán a Széchenyi István Gimnázium diákjai. Ötletes, frappáns produkciót láthattunk az iskola diákszínjátszó csoportjának (felkészítőjük: Magyar Tivadar színész) előadásában, aminek akár az is lehetett volna a címe, hogy „Szeressetek, mert soha nem értek rám!” Utalás ez a produkció társadalmunk egyik alapkonfliktusára, a szülő-gyerek kapcsolat megromlására, aminek gyakori kiváltó oka a túlhajszoltságból eredő, időhiány miatti „szeretethiányos” hétköznapok sorozata. A szöveget, a verseket is a diákok írták, és a zenét is ők szerezték a látvány mellé. Az est ünnepi hangulatát növelte az iskola énekkarának, a néptánccsoportnak, a negyedikesek tánckarának a szereplése. A műsorral - amelynek csak egyik szervezője volt Ráczné Weisz Mária igazgatóhelyettes -, immár hagyományozódni látszó, értékteremtő iskolai ren-Jelenleg mintegy 6,2 millió sertést tartanak a gazdaságok. Ez csaknem kétmillió darabbal kevesebb mint a néhány évvel ezelőtti csúcs idején. A visszaesés okát a szakemberek elsősorban a hazai fogyasztás csökkenésével magyarázzák. Ma ugyanis az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás kevesebb mint 30 kilogramm. Korábban ez a mennyiség volt már 42-43 kilogramm is. A szakosított sertéstelepeken nem foglalkoznak az állatok szaporításával, mivel a tenyésztők csak a létfenntartó takarmányadagot képesek számukra biztosítani. T akarmány vásárlásra ugyanis nincs pénzük, hitelt pedig nem kapnak. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium felmérése szerint valamennyi megyében jellemző: a gazdáiban az exportáló cégekkel kötöttek már ilyen biztosítást. A törvény életbe lépésére készültek és kidolgoztak egy biztosítási formát, amely tarifa megállapításánál figyelembe vették a termék veszélyességét, milyen a vállalat belső minőségellenőrzési rendszere, és milyen az alkalmazott technológia elavultsága, illetve újszerűsége. Egyébként, mint arról Bóka úr tájékoztatott, 60 megyei cégnek küldtek ki tájékoztatót és nagyon gyér az érdeklődés, pedig a biztosítási társaság alacsony tarifákkal dolgozik, hiszen tömegbiztosításnak szánta ezt a szerződést. Mint ahogy megtudtuk, főleg az angolszász országokban, ahol a precedens jog dívik, számtalan fogyasztó perli a gyártót és általában sikerrel. Az AB-Aegon megyei igazgató szavaiból kitűnt, hogy a megyei cégek nem veszik elég komolyan a termékfelelősség vállalását, hiszen ők is eddig mindössze négy vállalattal kötöttek szerződést. dezvény kezdi megvetni a lábát a Széchenyi Gimnáziumban. A karácsonyi gálán hirdették ki a „Diákhagyományok és diákszokások Magyarországon címmel, a Szolnok önkormányzata és a gimnázium által közösen kiírt pályázat eredményét. Két kategóriában (10-14 és 15-18 évesek) lehetett pályázni, maximum 20 gépelt oldalon. Eredmények: az I. kategóriában nem adtak ki első díjat. 2.: Papp Barbara, Szentlőrinc („Meglepetések klubja" és „Suli - s puri.” című munkája.) 3.: A Gerezslaki általános Iskola 12 pályamunkával II. kategóriában 1.: Dombi Mária, Újszegedi Gimnázium („Ismeretlen ismerősök - tanári ragadványnevek nyomában”). 2.: Bolyhos Andrea, Herczegh Éva, Nagy Annamária, Nagy Diána, Temesvári Judit, Széchenyi István Gimnázium, Szolnok („Padfirkák”). 3.: Pásztor Dániel, Karsai Dániel, Halász Ágnes, Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest („Nulltábor”). Különdíjat kapott Tengeri Lászlóné, Baktakék (Iskolatörténeti munkájában a „Hangyaboly” diákszervezet gyűjtőmunkáját dolgozta fel.) Simon Cs. József kodó szervezetek csökkentik a kocaállományt. Ám a kistermelőknél lévő állomány kismértékben növekszik. A nagyüzemekből származó vágósertés kilogrammjáért 95-110 forint közötti árat fizetnek a felvásárlók, míg a kisüzemi hízott sertésekért 92-98 forintot adnak. A nagy húsipari vállalatok az átlagnál kevesebbet fizetnek a termelőknek, s így ezek a cégek áruhiánnyal küszködnek, míg a kisebb regionális üzemek rövid határidőn belül, vagy azonnal fizetnek, az áruért, ezért van megfelelő mennyiségű alapanyaguk a feldolgozáshoz. A magas takarmányárak miatt a malacár továbbra is nyomott - 100-135 forintot fizetnek kilogrammjáért —, és így kínálati piac alakult ki az országban. (MTI) Agrárkérdésekről „baráti körben” Az alelnökasszony, mint jogász-span-Második alkalommal, a karácsony jegyében Gála a széchenyisek előadásában Kihirdették az iskolai pályázat eredményét is Az állomány kétmillió darabbal csökkent: Kevesebb sertéshúst eszünk Magas takarmányárak, termelői hitelkorlátok Testületi ülés Zagyvarékas. A községi önkormányzat képviselő-testülete december 21-én 18 órakor a községháza házasságkötő termében tartja soron következő ülését. Napirenden több javaslat is szerepel: a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása, valamint a vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet módosítása. A jövő évi munkatervet is meghatározzák. Létszámhiány a rendőrőrsön Újszász. A szolnoki rendőrkapitányság újszászi rendőrőrse 1992. őszén kezdte meg működését újszászi székhellyel. Illetékességi területükhöz Zagyvarékas, Szászberek és Újszász tartozik. Az őrsön öszszesen 15-en dolgoznak; 1993. eleje óta teljesítenek szolgálatot a nyomozók és az ügyeletesek, január óta van 24 órás állandó ügyelet is, a közrendvédelmi állomány azonban létszámhiánnyal küzd. * * * A község képviselő-testülete december 14-én tartotta soron következő ülését. A napirend szerint tájékoztatót hallgattak meg a képviselők az Újszászi Híradó önkormányzati újság tevékenységéről, illetve meghatározták a képviselő-testület 1994. évi munkatervét. * * * Az újszászi művelődési házban december 20-án, azaz ma, reggel 9-től 17 óráig török ruhavásárt tartanak. Szenteste előtt egy nappal, december 23-án pedig délután 15 órai kezdettel karácsonyi teadélutánra várják a község lakóit. * * * November első napjaiban elkészült a tornacsarnok térelválasztó függönye, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre két osztály is tarthasson testnevelési órát. így most már az alsó tagozatosok és az óvoda teremigényét is kielégíti a csarnok. A közel 80 ezer forint értékű térelválasztót egy községben lakó házaspár ajándékozta a tornacsarnoknak. Karácsonyi vásár Rákóczifalva. A község október 23-án átadott tornacsarnokában már sok rendezvényt tartottak: falugyűlést, közmeghallgatást, testületi ülést. A karácsonyi előkészületekhez, az ajándékozáshoz szeretne segítséget nyújtani a falvai karácsonyi falu, ahol a kereskedők a csarnok egész területén árulhatják portékájukat. A vásár december 18-tól 23-ig tart. Könyvtárak támogatása A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete 1993-ban első alkalommal a megye 13 kistelepülésének könyvtárát támogatta. Az elnökség döntésének értelmében a kapott összeget kizárólag könyvvásárlásra fordíthatják. Nem részesülhettek támogatásban azok a könyvtárak, amelyek nem működnek, nem szolgáltatnak, amelyekben a szakszerűség hiánya károkat okoz. Nagyobb összeget kaptak azok az intézmények, amelyek esetében nyilvánvaló a fenntartói gondoskodás, amely településeken az önkormányzatok értékelik és fontosnak tartják a könyvtári szolgáltatást. E szempontok alapján: Jászágó, Jászivány, Kétpó, Kuncsorba, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Tiszaigar, Tiszaug, Tiszavárkony, Tomajmonostora, Vezseny és Zagyvarékas kapott támogatást. I
