Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-03 / 282. szám

2 1993. december 3., péntek Névvita Szkopje. Szkopje újra kívánja kezdeni tárgyalásait Athénnal az ország nevéről, Macedóniáról, amelynek használatát a görög vezetés jogtalannak ítéli - közölte szerdán Stevo Crvenkovski macedón külügyminiszter Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kámak írott levelében. A macedón diplomata szerint a névvitáról folytatott ed­digi tárgyalások hasznosak voltak, s hozzájárultak a két ország közötti feszültség enyhítéséhez. Szlovéniai perek Zágráb. Szlovéniában szerdán bejelentették, hogy eljárást indítottak 100 olyan katonatiszt ellen, akik mint a jugoszláv hadsereg pa­rancsnokai, emberiség el­leni bűncselekményeket követtek el Szlovénia 1991 -es, röv id független­ség i háborújában A STA szlovén hírügy­nökség jelentése szerint az egykori jugoszláv tagköz­társaság igazságügyi szer­vei 300 tiszt ügyét vizsgál­ták ki, a vizsgálat által érin­tett személyek közül azon­ban több mint hetvenen már elhagyták Szlovéniát. Az STA arról is beszá­molt, hogy az érintett tisz­tek között négy szlovén származású tábornok is van, aki „az ellenség szolgála­tába állt” a néhány hétig tartó szlovéniai harcok ide­jén. Adatátadás Tokió. Oroszország csak részben adja át Japánnak azokat a dokumentumokat, amelyek a háború utáni fo­golytáborokban meghalt ja­pán állampolgárok adatait tartalmazzák. Hatvanezer fogolyról vagy negyvenféle adatot őriznek a moszkvai archívumokban, ezekből - mint ahogyan arról a japán kormány értesült - csak a legfontosabb információkra vonatkozó adatokat, az ál­dozatok személyi adataira, haláluk okára vonatkozó in­formációkat fogják átadni. Az orosz Legfelső Tanács elutasította a japánok kéré­sét, hogy Tokió hozzájut­hasson az adatok fotókópiá­ihoz. Iraki engedély Washington. Az iraki fegyverkezési programokra vonatkozó ENSZ-határoza­­tok betartásáról a Bizton­sági Tanács elé szerdán be­terjesztett jelentés kedve­zően értékeli, hogy a bag­dadi vezetés beleegyezett a hosszú távú ellenőrzési me­chanizmus kiépítésébe és működtetésébe. A beszá­moló szerint az iraki döntés nagy lépést jelent a határo­zatokban megszabott felté­telek teljesítése felé. A fegyverprogramok ellenőr­zésével megbízott különle­ges bizottság értésre adta, hogy szükségét érzi a vegyi fegyverekre vonatkozó ada­tok beható átvizsgálásának és az ellenőrzési mecha­nizmus huzamosabb kipró­bálásának, mielőtt kimon­daná a végső szót. Tárgyalások Belgrád. Belgrádban kedvező jelnek tartják, hogy a genfi Bosznia-értekezle­­ten a szerb és a muzulmán tárgyalóküldöttség megál­lapodott a tanácskozás foly­tatásában, s csütörtökön így már negyedik napjába lép az Európai Unió kezdemé­nyezésére felújított közvet­len konzultáció. A boszniai szerbek már hosszabb ideje érvelnek azzal, hogy a fel­osztásnál nem csupán a te­rületek nagyságát, hanem minőséget is figyelembe kell venni. Körkép Bankok szorításában a martfűi cipőgyár Vészhelyzetbe került a mart­fűi Tisza Cipőgyár a legna­gyobb hitelezőivel folytatott tárgyalássorozaton. Az 1991 óta részvénytársasági formában működő nagyüzemtől a Buda­pest Bank és a Kereskedelmi Bank Rt. gyorsított ütemben kí­vánja rövid lejáratú hiteleit ki­vonni. Berényi Ferenc, a mart­fűi cég vezérigazgatója el­mondta: a banki követelések 630-640 millió forintra rúgnak, amelyet a cipőgyár egy ütem­ben képtelen visszafizetni. Ugyanakkor az egyezkedést to­vább kell folytatni, mert ennek hiányában a Martfűn jelenleg foglalkoztatott 2800 ember munkahelye kerülne veszélybe. A cipőgyár nem akar kibújni a fizetési kötelezettség alól, s a fő részvényes AVÜ segítségével több elképzelést is kidolgozott. Ezek egyike, hogy eladásra kí­nálja több gyáregységét és rész­legét, a bevételt pedig a hitelek törlesztésére fordítja. A tervek között szerepel, hogy a céget egy vagyonkezelő holdingba vonják be. (MTI) A kedvezmények elfogytak- : ' • . . ■ ... • (Folytatás az 1. oldalról) Alapvetően működik, ám például a mezőgazdasági szek­torból érkezőt nem fogadják szívesen az ágazat bizonytalan­sága miatt. A résztvevők többsége ezzel kapcsolatban felvetette, hogy legnagyobb probléma a garan­­cianyújással együtt járó befize­tendő összeg, mely a hitelfelvé­telt „drágítja”. Ráadásul csak 1 százalék kezelési díj befizetése után foglalkoznak a kérelem­mel, melynek felét elvesztheti az ügyfél akkor is, ha elutasítják kérelmét. A mezőgazdaság esetében szóba került az úgynevezett EBRD-hitel is. Erről azonban még mindig nem derült ki, hogy mikortól igényelhetik majd a mezőgazdasági vállalkozók, azonban elsődlegesen fejlesz­tésre szánják majd. Összességében tudomásul kell venni minden hiteligénylő­nek, hogy a pénzintézet a beté­tesek pénzét kockáztatja, így szigorúan kell vizsgálnia a visz­­szafizetési feltételeket. Ugyanakkor a pénzintézetek tapasztalatai szerint általában a kezdő kényszervállalkozók, -vállalkozások folyamodnak hi­telért, hiszen sem megfelelő tő­kével, sem megfelelő fedezettel nem rendelkeznek. Ugyanígy tapasztalják azt is, hogy a kis- és közepes vállalkozások több­sége egy emberre épül, ha pedig az kibukik, akkor a vállalkozás­nak is vége. A tapasztalatok és banki vélemények szerint egy fejlesztés, egy beruházás csak akkor lehet életképes, ha a be­kerülési költségnek legalább felével a vállalkozó rendelke­zik. Ugyanis így nemcsak a bank pénzét kockáztatja, hanem a sajátját is, s meggondolja a hi­telfelvételt is. - ez -Az expoiroda nyilatkozata Az önkormányzat másképp érzi Támogatások a BUIV Építőipari Bt.-nek A BUIV Építőipari Bt.-ről „Egyéves születésnapot ünne­peltek” című, november 24-i lapszámunkban megjelent cik­künkben olyan adatok is szere­peltek, melyekkel kapcsolato­san dr. Németh Pál jegyzőtől a következő információkat kap­tuk: A betéti társaság két alapí­tója és jelenlegi vezetője Burka Pál és Iván Sándor korábban úgy nyilatkoztak, hogy nem igazán érzik a gazdaságpoliti­kán, hogy vállalkozást segítő volna. Pedig éves szinten 18 munkanélkülit, illetve járadé­kon lévőt foglalkoztatnak. Az önkormányzattól bérlik a telep­helyüket, illetve termelőeszkö­zeik jó részét. Az 1994-es évi bérletre vonatkozó kérelmükön viszont a képviselő-testület tag­jai valószínűleg erősen gondol­kodnak majd, s teszik ezt az alábbiak miatt. A betéti társaság két alapítója korábban a költségvetési üzem­nél vezető beosztásban dolgo­zott. Több mint két évvel ez­előtt, amikor is az üzem meg­szűnt, hitelek, garanciális köte­lezettségek, ki nem fizetett számlák formájában közel húszmillió forint adósság és több mint hatvan peres ügy ma­radt utánuk az önkormányzat „nyakán”. Ennek ellenére a testület 1991. február 26-án hozott hatá­rozatában 7 millió forint gaz­dálkodási előleget szavazott meg támogatásként, melyet egy hét alatt fel is éltek. Ebből az összegből úgymond „a dolgo­zók jó hangulatának érdekében” még 20 ezer forintos birkava­csorára is futotta. A támogatást további ötmillió forint követte - a hiteltartozás egy részének ki­fizetésére -, valamint a telep­hely és a termelőeszközök ked­vezményes bérbeadása. Idő­közben Túrép Kft. néven üze­meltek, mely ellen azóta már fo­lyik a felszámolási eljárás. Ek­kor alapították meg a BUIV be­téti társaságot és alkalmazták volt dolgozóik egy részét, akik munkanélküliségéhez ők is hozzájárultak. Az önkormányzat - saját va­gyonából - 430 ezer forint könyv szerinti értékben 1993. szeptember 29-én építőipari áll­ványanyagot adott át a társa­ságnak, melynek egy összegben történő kiegyenlítési határideje október 10-én lejárt. A hivatal számlájára október 16-án I. számú résztörlesztés megjelöléssel csak 160 ezer fo­rintot utalt át a BUIV. így tehát 271 ezer forint tartozásuk a mai napig is fennáll. Ennek ellenére újabb birkavacsorát rendeztek, és kedvezményes bérleti kére­lemmel fordultak a képvi­selő-testülethez, mely irá­nyukba több mint két éven ke­resztül vállalkozást támogató­ként nyilvánult meg. A húrt viszont nem lehet a végtelenségig feszíteni. Úgy tű­nik, hogy amíg tartozásukat - a késedelmi kamatokkal együtt - nem törlesztik, kétséges az 1994-re történő bérleti viszony jóváhagyása. Czikkely Anna Tanácskozás a munkavállalói tulajdonlásról m Alföld-kongresszus Befejeződött a földrajzkuta­tók Alföld-kongresszusa, amelynek két napján a térség gazdaságának, társadalmának, természetének a viszonyait elemezték. A Békéscsabán ren­dezett szakmai fórum csütörtöki zárónapjának egyik munkacso­portülésén az Alföld fejlesztését mérlegelő tanácskozáson el­hangzott, „a térség egy részének az a baja, hogy még kizsákmá­nyolni sem akarják”, alig jön az ország keleti felébe a tőke. A napokban dönt a kormány­zat a bank- és adóskonszolidá­cióról, hiszen reorganizáció nélkül a vállalatok egy része működésképtelenné válhat, ami az egész gazdaságra kedvezőt­lenül hat - mondta Szabó Ta­más. A privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Programmal (MRP) foglalkozó kétnapos szakmai konferencia csütörtöki megnyitóján beszélt. A miniszter kifejtette: a munka­vállalói tulajdonlást a kormány­zat támogatja, de senkinek nem lehetnek illúziói. Tudomásul kell venni, hogy az MRP-szer­­vezetek nem tudják előterem­teni a hiányzó tőkét, a techno­lógia fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, és tőke­erős szakmai befektető nélkül nem képesek végrehajtani a szükséges tőkeemelést. Az el­múlt évben 65 társaságnál való­sult meg MRP, ez 20 milliárd forintnyi vagyont érint. (MTI) Világkiállítási előkészületek A kormány mai határozatai­val lezárult egy korszak a világ­­kiállítási előkészületek történe­tében. Az elmúlt hónapokban érzékelhető volt, hogy a főváros az expóval kapcsolatban több olyan problémát vetett fel, amely azzal függött össze, mi­ként járulhat hozzá Budapest a világkiállítás megvalósításához. A főváros vezetése - noha ko­rábban a rendezvény ellen volt és nemet mondott az expóra - a világkiállítási törvény megho­zatala után megkezdte saját le­hetőségeinek felmérését. Ennek során alapvetően három prob­lémajelentkezett; az egyik a Vi­lágkiállítási Tanács feladatai és felelőssége, a testület jogköré­nek kiterjesztése volt, a másik az infrastrukturális fejleszté­sekre fordítható pénzeszközök felhasználása. A főváros emel­lett várta a kormány segítőkész támogatását a városépítés kibő­vítése terén is. Méltányolva azt, hogy a főváros vezetői keresik az expomunkálatokba való be­kapcsolódás lehetőségét, a Programiroda számos olyan kompromisszumos lépést tett, amely szándéka szerint hozzájá­rult ahhoz, hogy a munkálatok mindenki megelégedésére és a korábbinál nagyobb ütemben folyhassanak. Barsiné Pataky Etelka két héttel ezelőtt indítványozta a Világkiállítási Tanács hatáskö­rének kibővítését, s javaslatait - amelyek főleg pénzügyi kérdé­sekben terjesztik ki a testület jogkörét - a tanács egyhangúlag elfogadta. Február óta dolgoz­tak a főváros és a Programiroda szakemberei az együttműködési megállapodáson, ennek immár az 5. változata készült el, és csak aláírásra vár. Fontos része az egyezménynek, hogy az ex­poiroda 6 milliárd forintot fo­lyósít a fővárosnak, hogy az építkezések üteme felgyorsul­jon, és elfogadja azt az ígéretet, hogy a műszaki terveket csak pótlólag nyújtják be. Ily módon a főváros vállalt felelősséget az infrastrukturális létesítménye­kért. A város fejlesztése érde­kében már korábban született egy megállapodás a kormány és a főváros között, amely 4,5 mil­liárd forintot és magas hitelga­ranciákat biztosít annak érdeké­ben, hogy a többi között megva­lósítható legyen egyes villa­mosvonalak meghosszabbí­tása. (MTI) Idősek fóruma Karcagon Ha szóba kerülünk mint nyugdíjasok valamilyen fóru­mon, azzal vádolnak bennünket, hogy a dolgozói rétegből aka­runk megélni. Ez ellen tiltako­zunk, hiszen hetvenévesen is van gyomrunk, szemünk, szánk - ezek még nem mentek nyug­díjba, mi is enni akarunk - mondta köszöntőjében Hitter Piroska az „Életet az éveknek” Nyugdíjasklub vezetője, a Dérynében megrendezett fóru­mon. A jelenlévők közül többen nehezményezték, hogy a húsz­ezres nyugdíjasnak is ugyanazt a juttatást adják, mint nekik, akiknek még a tízezret sem éri el a nyugdíja. Egy asszony elmondta, hogy százezer forintért bevezettette a gázt, negyven éve ápolja nyo­morék férjét, becsületesen fel­nevelt két gyermeket, s hét­ezer-négyszáz forintból kell fizetnie a rezsit, ebből ruházko­dásra nem marad, őt erősítette meg a következő hozzászóló, aki ha mindent kifizet, marad havi 2400 forintja, amiből ket­tőjüknek kell megélnie. S mire is elég ez? Tizenöt éve nem vett csizmát, öt éve cipőt, ruhát, mert így tud élelmiszerre spó­rolni. A jelenlévők félnek a jövő évtől, hiszen ha a gázdíjat háromszorosára emelik, hogyan tudják azt fizetni? Már a régi hagyományos fűtéshez sem tudnak visszatérni, hiszen egy mázsa fa is ötszáz forint. Egy másik hozzászóló azt kifogá­solta, hogy idén nem kapta meg a közgyógyellátási igazol­ványt, pedig 1500 forintot fizet havonta gyógyszerért. Elhang­zott egy olyan javaslat, hogy a 65 éven felülieknek a gyógyszer árának ötven százalékát vállalja át a város, s ez a kedvezmény mindenkit automatikusan illes­sen meg. Dr. Fazekas Sándor polgár­­mester válaszában elmondta, hogy valóban el kellett utasíta­niuk több igénylőt, akik gyógy­szertámogatást kértek, mert sokkal több volt az igénylő, mint a pénz. Esetenként tudnak kiadni gyógyszervásárlási utal­ványt. Megígérte, megnézi, hogy képes-e a város arra, hogy a 65 éven felüliek megkapják a javasolt kedvezményt. A nyugdíjasok sajnos több­ször kerülnek kórházba, fordul­nak orvoshoz. A jelenlévők el­mondták, nem mindig elégedet­tek a nővérekkel, az orvosi ellá­tással, mert többen még most is elvárják a hálapénzt. Egy kér­dező azt kifogásolta, hogy ami­kor a régi gyógyszereket újakra cserélik - melyeknek állítólag ugyanaz a minősége, mint az előzőnek -, akkor miért kell az árát is megemelni. H. Tóth János alpolgármester a kárpótlásról adott tájékozta­tást. Ismertette a jelenlévőkkel a jegy életjáradékra váltásának lehetőségét, mely nyugdíj-ki­egészítés is egyben. Ő is elis­merte, hogy az egyedül élők helyzete még rosszabb, s mint mondta, az önkormányzat is olyan szegény, mint a jelenlé­vők, akiknek kétszer meg kell gondolniuk, mire költsék kis nyugdíjukat. D. E. • Hogyan szegényedünk? • Antall: helyettesek vagy utódok? • Régi szolgálatok új titkai? • Ki szereti a privatizációt? ...egyszerűen minden

Next

/
Thumbnails
Contents