Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18 / 295. szám

Létfontosságú tápelemek Figyeljünk jobban a káliumra és a magnéziumra Az elmúlt három évben jelentősen visszaesett a műtrágyafel­használás az országban, különösen a foszfor és a kálium trágya­felhasználás csökkent. Egyes gazdaságokban már komoly hiány jelentkezett ezekből az elemekből, különösen az intenzív kerté­szeti kultúrák sínylették meg a kényszertakarékosságot. A kertészeti növények, a gyümölcs, a szőlő, a zöldségfé­lék, de a burgonya és a dohány is a szántóföldi növényekhez képest lényegesen nagyobb mennyiségben hasznosítja a ta­laj káliumkészletét. Öntözött körülmények között, egy ki­emelkedő terméssel 200-400 kilogramm kálium-oxid ható­anyagot is beépít a lombozatba és a termésbe. A kálium mellett a magné­zium a másik létfontosságú tápelem, amiből ugyan lénye­gesen kisebb mennyiségre van szüksége a növényeknek, de a termés minősége szempontjá­ból elengedhetetlenül fontos a magnéziumtrágyázás, mert ezt a tápelemet - a kedvezőtlen kémhatás miatt - nehezebben tudja a gyökérzet a talajból fel­venni. Milyen hatással van a ká­lium, illetve a magnézium a ker­tészeti növényekre?- Az optimális káliumtarta­lom mellett javul a termések el­tarthatósága, illetve szállítható­sága azáltal, hogy erősebb, vas­tagabb termésfal képződik.- Magasabb a cukortartalom, intenzívebb a gyümölcs íze.- A gyümölcs, a szőlő, a ká­posztafélék hidegtűrő képes­sége javul, fagyérzékenységük csökken.- Egyes zöldségfajok (fejes saláta, paradicsom, paprika stb.) ellenállóképessége növekszik a gombás és baktériumos fertőzé­sekkel szemben.- Növekszik a termésmeny­­nyiség. Vigyázat! A kálium és a magnézium bizonyos tekintet­ben konkurens elem, ami azt je­lenti, hogy az egyik túladago­lása a másik felvételét jelentős mértékben hátráltatja. Az ideá­lis kálium-magnézium arány: 3:1. A kertészetek tisztában van­nak azzal, hogy a káli műtrá­gyák közül az úgynevezett klo­­rid tartalmúak rontják a termés minőségét, a burgonya tárolha­tóságát vagy a dohány égését. Nem véletlen az, hogy a fejlett kertészettel rendelkező orszá­gokban a káliumszulfátot hasz­nálják alapműtrágyaként. Ősszel a mélyszántás idején az említett kertészeti kultúrák káliumigényének 50-80 száza­lékát viszonylag olcsó kálium műtrágya formájában a talajba dolgozhatjuk, megtakarítva ez­zel a tenyészidőszakban adandó, lényegesen drágább, vízben jól oldódó (vagy vízben maradék nélkül oldódó) készít­mények egy részét. Vannak olyan kálium műtrágyák, ame­lyek kifejezetten a kertészeti növények számára készültek (például Ausztriában, Németor­szágban, Franciaországban és Olaszországban a gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségkultúráknál csak ezeket használják). Ezek a káliumot szulfátfor­mában tartalmazzák, ideális a kálium-magnézium arányuk (3:1), és ami nagyon fontos, hogy árban is az olcsóbb ké­szítményekhez tartoznak. Gra­nulált formában gyártják annak érdekében, hogy könnyebb és egyenletesebb legyen a kiszórá­suk. Korábban kálimagnézia néven volt ismert ez a műtrá­gya-csoport, jelenleg az ország­ban Patentkáli néven forgal­mazzák (A Szolnoki Agroker Rt-nál 50 kilós kiszerelésben kapható.) Közepes tápanyagellátott­­ságú talajok esetében 2-4 dkg/m2 (200-400 kg/ha), káli­umban szegény talajokon 4-6 dkg/m2 (400-600 kg/ha) meny­­nyiségben tanácsoljuk felhasz­nálni a talajművelés alkalmával. A szervestrágyával és más alapműtrágyákkal együtt dol­gozható a talajba. Üvegházi és fólia alatti ter­mesztésnél is kiválóan haszno­sítható, de csak alaptrágyának, cseppenkénti öntözésre alkal­matlan. Dr. Terbe István egyetemi adjunktus Váltvaforgató eke a szántáselmunkálóval egy menetben vetőágyat készít Az agrár szakmában ez a fo­galom angolul vált ismertté, ami korábban minimális talaj­művelést jelentett! Ma már tá­­gabb értelemben a talajművelés mellett a vetés, gyomirtás, nö­vényvédelem, talajerőutánpót­lás stb. munkameneteinek csökkentését illetve összekap­csolását, minimalizálását je­lenti. Ez az irányzat már az 1960-as években az USA-ban kialakult, melynek elsősorban célja a szántóföldi munkák költ­ségeinek a csökkentése volt azonos vagy magasabb termés­hozamok mellett. A '70 és '80-as években Eu­rópába, így hazánkba is több megoldás bekerült a gyakor­latba, míg egy másik része kí­sérlet, műszaki kuriózum ma­radt. Az utóbbi években egyre rit­kábban hallottuk ezt a kifeje­zést, főleg csak akkor, ha „kényszer” helyzetekben a tár­­csázás-vetés-betakarítás jelen­tette az agrotechnikai folyama­tokat, természetesen alacsony termésátlagokkal. E cikk megírására is az új Néplapban december 2-án meg­jelent fotó adta az ötletet, me­lyen a kunhegyesi Csorna Dá­niel a hóval fedett, fagyos „szűz” kukoricatarlóra veti-szórja a búzát és majd ol­vadás után tervezi a betárcsá­­zást. Biztos, hogy ezt a megoldást is a kényszer szülte, de Csorna Dániel „ösztönösen” is alkal­mazza, illetve alkalmazhatja a minimum tillage módszert - ha az időjárás is besegít. Az „igazi” egymenetbeli ve­tésre a Fendt erőgép - 180 LE - és az Amazon talajművelővel kombinált vetőgép kapcsolás terjedt el, elsősorban a szolnoki GITR Rt. partnergazdaságai­ban. Ezen és a modem vetőgépe­ken vegyszeradagoló is fel van szerelve és a magtömörítő meg­oldása feleslegessé teszi a ha­gyományos és nálunk „elma­radhatatlan” vetés utáni gyűrűs­­hengerezést. Milyen előnyei vannak tehát a „minimum tillage”-nek? A legfontosabbak:- Az ekéhez kapcsolt talaj­művelőgéppel idő, energia és a taposási kár csökkenthető- A kapcsolt talajművelőgé­peknél a helyzet hasonló- A magágyelőkészítésnél ma már a vegyszerezés vagy a folyékony műtrágya kijuttatása is egy menetben megoldható. így a gépek járatszámát lé­nyegesen lehet csökkenteni és így csökken a talajtaposás, ked­vezőbb lesz a talaj fizikai, bio­lógiai tulajdonságainak a fenn­tartása is. Tehát minden olyan megol­dás, amely a talajművelési mű­veletek számát és a talajtömö­­rödést csökkenti, ma már mind minimum tillage fogalomkö­rébe tartozik. (Repülőgépes nö­vényvédelem, alacsony nyo­mású, széles kerekek alkalma­zása erőgépen és munkagépen, megfelelő elővetemény kivá­lasztása, „időben” végzett ta­lajmunkák és az összes célsze­rűen alkalmazható gépkapcso­lás stb.) A szántással egyidejű vetés, a közvetlen vetés, a sávos, köz­vetlen vetés, a talajtakarásos művelés és a minimum tillage gépei Magyarországon sem ter­jedtek el, a gépek esetében a magas áruk és a nagy vetésterü­lethez képest (gabona, kuko­rica) „kis” területteljesítményük miatt. A minimális műveletek al­kalmazására azonban az élet fogja rákényszeríteni a termelő­ket. A fejlettebb nagyüzemek­ben már ez a szisztéma koráb­ban majdnem automatikusan működött. Ma az eszközök elöregedése miatt a technika sok nagyüzem­ben sem áll rendelkezésre, a kisüzemekben pedig még az alapműveletek elvégzése is gondot jelent. így talajaink szerkezete to­vább romlik a taposás miatt is. Hihetetlen, de csupán a talaj­művelésnél az 50-80 LE-s trak­toroknál 30-80 km-t tesznek meg az erőgépek a földeken és így a megtaposott felület 1,5-3 ha-t is kitehet hektáronként. Fontos tehát, aki hosszútávon gondolkozik a szántóföldi nö­vénytermesztés fejlesztésében, az említett szempontokat cél­szerű elemezni és a gyakorlat­ban, a fejlesztésnél figyelembe venni. Tánczos Ferenc mg. gépészmérnök Talajmunka és vetés egy időben Ha kukorica, akkor Pioneer A Pioneer cég 1926-ban ala­kult, s az első cég volt a vilá­gon, amely hibridkukorica-ne­mesítéssel, vetőmagjának ter­melésével és értékesítéssel fog­lalkozott. Legfőbb célként tűz­ték maguk elé, hogy igyekeznek elősegíteni a termelők minél gazdaságosabbb működését. A Pioneer ma - a hibridkuko­rica-piacon - a legnagyobb ge­netikai kutatóháttérrel, terme­lési és értékesítési hálózattal bíró vállalat. Kilencven ország­ban vetették meg a lábukat, s ezek közül több, mint hatvan országban önálló vállalatot mű­ködtetnek. A Pioneer cég 17-18 éve van jelen Magyarországon. Ezidáig sajátos képviseleti rendszer út­ján kapcsolódtak a piachoz, ám tavaly október óta már önálló leányvállalat viszi a cég ügyeit Magyarországon, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. Fajtabemutatók Az egész országot behálózó kísérleti rendszerben, vagyis összesen 70 különböző helyen folytatnak fajtaösszehasonlító kísérleteket, melyeknek lé­nyege, hogy az őszi szántóföldi bemutatókon bárki által megte­­kinthetően és nyilvánosan ösz­­szemérjék hibridkukoricáik terméseredményeit az egyéb fajtákkal elérhető eredménnyel. A program célja, hogy a ma­gyarországi normál nagyüzemi feltételek mellett teszteljék a Pioneer már ismert hibridjeit, s bizonyítsák azok kiválóságát. A bemutatók szervezésének másik - s nem kevésbé fontos - szerepe, hogy az egyes régiók­ban élő, dolgozó, gazdálkodó - régi értelemben - nagyüzemi és egyéni gazdákat megismertes­sék köztermesztésre ajánlott hibridjeikkel. Szántóföldi be­mutatóikon éréscsoportonként ismertetik 15 fajtából álló kíná­latukat. Az érdeklődők előtt ta­karítják be az egymás mellé ve­tett Pioneer hibrideket és az egyéb fajtákat, majd pedig a je­lenlévő gazdák maguk állapít­hatják meg az egyes fajták ter­méseredményei közti - minő­ségi és mennyiségi - különbsé­get. Elsőrendű hibridek A korai érésű hibridkukoricafajták közül föl­tétlenül említést érdemel a Helga SC, amelyet már a piac is elismert, 100 ezer hektáros nagyságrendben termesztik. A közép-érésűek kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező fajtája a Stira SC, mint vezető hibrid. De ugyancsak kiváló a Raissa SC és a Julianna SC is. Ezek a hib­ridek a manapság tapasztalható, rendkívül sanyarú, csapadék­szegény körülményeknél kissé kedvezőbb termesztési feltéte­lek mellett több, mint 10 tonna hektáronkénti termésre képe­sek. A Pioneer cég szakemberei objektív ellenőrző mérések alapján bizonyítják, hogy hib­ridjeik többsége az idén tapasz­talt, s a jószerivel évek óta tartó kriminális aszályt is nagyon jól tűrte. Példaként említhető, hogy egy, a tenyészidőben mindössze 87 mm csapadékot kapott terü­leten is 30-40 mázsa termést mértek parcellánként. Hosszú tenyészidejű fajtáik termesztése is indokolt és aján­lott, ugyanis a hazai viszonyok között a növények mindenkép­pen megkapják a beérésükhöz szükséges hőmennyiséget. A FAO 400-as hibridek közül a Marista SC, a Chiara SC és az egyik új hibrid, a Colomba SC méltó a kiemelésre. Elővásárlási kampány Eddigi magyarországi törté­nete során első alkalommal no­vember 20. és december 31. kö­zött a Pioneer elővásárlási kam­pányt hirdetett. Az év végi elő­vásárlási kampány lényege, hogy a Pioneer Hi-Bred Ma­gyarország Kft. november 20-tól az év utolsó napjáig nyi­tóáron kínálja garantált minő­ségű vetőmagjainak teljes fajta­­választékát. Vagyis a nyitóárat az év végéig garantálja, átvál­lalva ezzel a vásárlókra nehe­zedő inflációs terheket. A kampány ezúttal első alka­lommal egy különleges áraján­lattal is szolgál. A garantált mi­nőségű Pioneer kukorica hibri­dek közül egyes vetőmagokból egy 80000 szemes zsák vető­mag, vagyis az egy hektárra szükséges vetőmagmennyiség már 4000 Ft alatt megvásárol­ható! Az ajánlat természetesen csak az év végéig érvényes. L. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán „Az a szép zöld gyep A szarvasi Öntözési Kutató Intézet a hazai agrárkutatá­sok egyik legismertebb műhe­lye. A mezőgazdasági vízgaz­dálkodási kutatások mellett több évtizedes múltra tekint vissza a növénynemesítés is. Az OKI az országban a gyephasznosítási és gyepneme­­sítési kutatások koordinátora, bázisintézete. Dr. Janovszky János vezetésével folyik a két­irányú nemesítői munka. Egy­részt parkfű fajták, másrészt pedig legelő, illetve kaszáló tí­pusú fűfajták kerülnek ki a kí­sérleti telepről. A kutatások eredményét jól érzékelteti, hogy 1950 óta 18 fajtával és 6 fajtaje­lölttel gazdagították a magyar mezőgazdaság biológiai alapját. Az intézet részt vett az I. Szolnoki Kiállításon és Vásáron azzal a szándékkal, hogy még szélesebb körben megismertes­sék fajtáikat, pázsitkeverékei­ket. Az OKI gyakorlatilag min­denféle célra tud ajánlani fűfaj­tát, legyen szó golf vagy tenisz­pályáról, pihenőkertről, árvíz­­védelmi töltésről vagy intenzív kaszálóról. Az utóbbi évek ku­tatási eredménye közé tartoznak azok a szárazság és sótűrő, ala­csony nyírásszámú, tiprásálló, selymes tapintású, tömött gye­pet adó fajták, melyek méltán vívták ki a szakemberek elisme­rését. L. Z. Vegyes savanyúság Hozzávalók: 5 kilogramm gyalult káposzta, 2 kg vágott vöröshagyma, 1 kg zöldpap­rika és 1 kg sárgarépa, melyet szintén karikára vágunk. Szükséges 2 deciliter, 10 szá­zalékos ecet, 2 deciliter étolaj (napraforgó), 5 evőkanál só, 60 dekagramm kristálycukor és fél csomag (7-8 gramm) benzolsavas nátrium. Az így előkészített anyago­kat zománcozott vagy mű­anyagedényben jól összeke­verjük, és egy-két órát állni hagyjuk. Üvegekbe rakjuk, lezárjuk és hűvös, száraz he­lyen tároljuk. A költségcsökkentés egyik módja Mit is jelent a minimum tillage?

Next

/
Thumbnails
Contents