Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18 / 295. szám

Az én anyósomnak „A kecskének nagy szakálla van, az én anyósomnak .. Folytassák csak a magyar nóta szövegét! Anyósok! A viccek, da­locskák, kupiék kifigurázott negatív hősei. Vajon miért? Érdekes módon az apósok nem ilyen „közkedveltek”. Mi okozhatja a női nem eme „népszerűségét”, ha az em­lített „státuszba” jut? Sokat töprengtem már ezen a talá­nyon, annál is inkább, mert három gyermekem révén háromszorosan veszélyez­tetve érzem magam. Elgon­dolni is szörnyű, hogy an­nak idején a szép családi összejöveteleken két meny és egy vejkó fújja teli tüdő­ből a fentebb citált dalszö­veget. Azt már tudom, milyen ne legyek, rossz példa akad előttem is! Ajaj! Jobb nem is beszélni róla! No, de hogy milyen legyek, ki árulja el a titkot? Általános­ságok persze vannak: A rendes anyós nem szól bele a fiatalok dolgába, csi­nálják ahogy jónak látják. Mit tudhatnak a huszon­évesek az életről? Elkel ott a tapasztalt idősebb jó ta­nácsa! Ha együtt lakik a fiata­lokkal, nem nyitogat be unos-untalan hozzájuk, kü­lönösen nem, ha hétközna­pitól eltérő hangokat vél hallani a falon túlról. Mit lehet azt tudni a mai világban, mi minden történ­het. Inkább én menjek be, mint a mentőt kelljen ki­hívni! Ha pénzzel vagy egyéb módon segíti az újdonsült házasokat, nem hánytor­­gatja jótéteményét. Még csak meg sem emlí­teném, mennyi mindent te­szek értük, ha látnám, hogy megbecsülik. De a mai há­látlan generáció! . . . Nem ócsárolja mindazt, amit a veje, a menye tesz, segíteni próbál. Nem szólom én le sze­gényt, amilyen kétbalkezes, iigyefogyott, ez is szép tőle. De azért a jobbító szándékú kritika sosem árt. Miből ta­nulna, ha nem ebből? Nem becsmérli szülöttje előtt a párját. Arra gondol, nem neki kell élnie vele. A lényeg, hogy ők ketten bol­dogok legyenek. Ami igaz, az igaz. De azért mégis csak bosszantó, hogy az én gyönyörű, okos gyermekem pont egy ilyen pampulaszájú mihasznát tudott kifogni. Erről jut eszembe. Mos­tanában én is csak mérgelő­döm. A nagyobbik fiam és aközt a kis göndör hajú vö­rös között úgy nézem, egyre komolyabbra fordulnak a dolgok. Csak tudnám, mit eszik rajta! Szépnek szép az istenadta, okoska is volna, illedelmes is, kedves is, szorgos is, tiszta is, de ..., de ... De nem ráérne erre még az én fiam?! ... (/tU­Tepsilesen Csigabiga, gyere ki... Ha valaki az OKHB Rt. szol­noki fiókjában gyakran megfor­dult, bizton összeakadt már a nagy bajuszú, mindig csupa mosoly fiatalemberrel, Kiss Je­nővel, aki a bank biztonsági őreinek egyike. Oldalán ott a félelmetes mordály, érezhetően egy pillanatig nem tétovázna, ha szükség lenne a használatára, de „békeidőben” jó házigazdá­hoz illőn, elbeszélget a klien­sekkel, személyes ismerősei­ként köszönti őket. Amíg az ember arra vár, hogy sorra ke­rüljön a pénztárnál, sok mindent megtudhat tőle, pl. a repülésről, mivel előző munkahelye az MHSZ volt, ahol pilótaként dolgozott. A cserkészmozga­lomról, amivel szintén szívesen foglalkozik, s mint amatőr tör­ténésztől a II. világháború tan­könyvekben nemigen oktatott mozzanatairól, az utolsó ma­gyar király, IV. Károly és fe­lesége, Zita királyné életéről. Mindezek mellett a legérdeke­sebb téma talán mégis a főzés, amelyről ínyenchez méltó lel­kesedéssel beszél. A konyha­­művészet nem is akármilyen ágát műveli, igazi különleges­ségek vannak a repertoárján. Következzék most egy olyan recept, amellyel magyar házi­asszony még nemigen próbál­kozott! Kedvcsinálóként, báto­rításként álljon itt Kiss Jenő hit­vallása: „Ami ételt értelmes ember el­fogyaszt, azt én is megeszem.” Csigapörkölt Hozzávalók 4 személyre: 100 db tisztított csiga, 2 fej közepes nagyságú vörös­hagyma, 1 fej fokhagyma, fél dl olaj, 2 evőkanál csemege pirospaprika, ízlés szerint só, 1 kg burgonya. Fűszerek: ba­bérlevél, bazsalikom, korian­­der, fekete bors (szemes, őrölt), mustármag, kömény, majoránna, fehér bors. Langyos tavaszi esők után lehet könnyen gyűjteni az éti csigát, a nedves szénakupaco­kon előszeretettel tanyáznak. Csak a 4-5 cm átmérőjű pél­dányokat szedjük. Drótko­sárba téve 5 napig éheztetni kell őket, s naponta langyos vízzel leöblíteni. Öt-hat nap elteltével vékony hártyát von­nak a csigaház nyílása elé, be­állnak egy átvészelő életfunk­cióra. Ekkor jön el a főzésre való előkészítés ideje. A „beablakolt” csigákat egy nagy, meredek falú edénybe helyezzük, langyos vizet ön­tünk rájuk, hogy majdnem el­lepje őket, aminek hatására kibújnak házukból, és elkez­denek felfelé mászni az edény falán. Ekkor tésztaszűrőbe szedjük őket, amit az időköz­ben odatett, egymaréknyi sót tartalmazó főzővízbe merí­tünk. Öt perc elteltével ki­szedjük, s egy görbe ollóval a csigatesteket kihúzzuk a ház­ból. A főzéshez a test és a talp­rész használható fel, amely jól látható határvonallal válasz­tódik el a zsigerektöl, itt kell elmetszenünk. Az így előké­szített húst háromszor sózzuk, félórás szünetekkel, lemosva róluk a közben képződött nyálkát. A pörköltalap ha­sonló, mint bármely más hús esetében, csupán arra kell vi­gyázni, hogy ha beletettük a csigahúst, sűrűn kevergessúk, mert hő hatására vékony fe­hérjeszálakat ereszt, amely könnyen „odakap”. A csiga­pörköltet közel négy óra hosz­­szán át lassú tűzön főzzük, közben az ajánlott fűszerek­kel ízlés szerint ízesítjük. Ha elkészült, főtt burgonyával tá­laljuk. Nincs rossz étel, csak fantáziátlan szakács (Fotó: Imre Lajos) Szabálytalan portré Mimi Yokohamából Azoknak, akik mostanában látták a Tisza Táncegyüttes fel­lépéseit, bizonyára feltűnt egy leányarc. A nálunk szokatlan bőrszín, a különös metszésű szemek valami érdekes történe­tet sejtetnek, főleg, ha meghall­juk a hozzájuk tartozó nevet: Kikucsi Mimi. Talán sokan kitalálták: Mimi a felkelő nap országában szüle­tett, egész pontosan Yokoha­mában ... Itt is élt, ugyanúgy, mint a többi japán gyerek: szor­galmasan tanult az iskolában és ugyanolyan szorgalmasan ütö­­gette a röplabdát a tornaterem­ben. Amikor 1987-ben a „úszá­sok” Japánba látogattak, őt is beválasztották abba a bizott­ságba, amely a turnét szervezte. Már akkor is megtetszett neki a magyar néptánc, de azt, hogy egyszer ő is ott lesz a színpadon főkötőben és sok szoknyában, nem is gondolta. Még abban az évben megalakult a Yokohama- Tisza Baráti Társaság, melynek elnökségi tagja lett. Ekkor fel­gyorsultak az események. Mint a társaság képviselője Mimi is Magyarországra látogatott, elő­készíteni a következő japán tur­nét. Egyszerűen elbűvölte kis országunk, közelebbről Szolnok városa, egészen közelről az em­lített város egy táncos lábakkal, szőke hajjal és szerelmes tekin­tettel megáldott hímnemű la­kója. Gyorsan eldöntötte, ez az a hely, ahová minél gyorsabban vissza kell térnie. Első látogatá­sát még három követte, és mind a fentebb vázolt földrajzi és egyéb természetű vonzalom el­mélyülését eredményezte. Nos, ha az ember szeretne va­lakihez mindig közel lenni, ak­kor meg is találja a módját: Ki­kucsi Mimi kisassony jelentke­zett a debreceni KLTE néprajz szakára, jelenleg is ott tanul. Egy éve foglalkozik magyar néptánccal, hozzáértők vélemé­nye szerint nem is akárhogy. Hiába, a japán vasszorgalom ebben is segített. És - fültanúk állítása szerint - olyan tisztán énekel magyar népdalt - akcen­tus nélkül -, mintha az anyukája minden este ezzel altatta volna el már kislány korában. A jövőt firtató kérdésre ösz­­szenéztek a már bemutatott fia­talemberrel, és szinte egyszerre mondták: nem tudják, hol akar­nak élni, itt is jó lenne, meg Ja­pánban is. Kép és szöveg: Imre Lajos Orvosszemmel Genetikai tanácsadónkat 49 esetben keresték fel olyan csa­ládtervezők, akik nem a ben­nük vagy családjukban elő­forduló rendellenesség, be­tegség öröklődésétől, hanem korábban elszenvedett ártal­mak mutagén hatásától vagy előrehaladottabb életkorukból adódó magzati kockázattól féltek. A 38 év feletti anyai életkor kockázatnövelő hatása első­sorban a kromoszómák szám­beli rendellenességében kere­sendők. A számbeli eltérések csaknem kizárólagos oka az újraképződő sejtek kromo­szómáinak hibás szétválása vagy szét nem válása (pl. két 46 kromoszómájú sejt helyett a hibás szétváláskor az egyik sejt 45, a másik viszont 47 kromoszómát kap). Az életkor előrehaladtával, főleg 38 év felett, az ilyen tí­pusú rendellenesség nagyfokú emelkedést mutat. A mutagén ártalmak el­szenvedése (pl. gyermek­vagy felnőttkori daganat mi­atti sugár- és kemoterápia, sugárreaktor-baleset - pl. Csernobil tartós munkahe­lyi vegyszermérgezés) után a genetikai tanácsadást két megfontolás segítheti. Egy­részt az ártalom mértékének jelzésére alkalmas lehet a pe­rifériás vérsejtek kromoszó­mavizsgálata (analízise), fér­fiakban az ondóvizsgálat. Másrészt a természetes kivá­­logatódás miatt igen kicsiny a valószínűsége a súlyosabban sérült genetikai állományú ivarsejtek megtermékenyülé­sének. A károsodott ivarsejtek kiválogatódása különösen a spermiumképzés és az ondó­­sejtverseny során (férfiban) érvényesülhet, míg nőkben a petesejtek születést követő osztódásának kis száma (ke­vesebb kockázat) a meghatá­rozó. Emiatt a japán bomba­sérültek (Hirosima, Nagasaki) a reaktorkatasztrófák környé­kén élők, a radiológusok (röntgensugárral dolgozók) és a sugárterápián átesettek utó­daiban a veleszületett rendel­lenességek gyakorisága szá­mottevően nem növekedett. Jelenlegi tudásunk szerint - a mutagén hatást követő mi­nimum 3 hónapos várakozás után - a magzati ártalom koc­kázatának jelentősebb, tehát 10 százalékot meghaladó nö­vekedésétől tartani nem kell. Saját eseteink vizsgálata összhangban van ezzel a megállapítással. Dr. Mosonyi Attila Hihetetlen történet Agysmirgli Hallják ezt a hangot? Igen, erre a jellegzetes csuszolós hangra gondolok, ami már ki tudja, hány év óta bántja a fü­lünket. Vagy már nem is bántja? Megszoktuk? Oda se neki? Agyunk fokról fokra simább, dudormentesebb. Jól működnek az egyre finomabb szemcsézetű csiszolókorongok. Uram! Remélem, ön azt a bo­rotvát használja, amely egye­düli bizonyítéka annak, hogy férfi és persze azt a dezodort, amivel az orruknál fogva vezeti a nőket. No és a kávéja, életbiz­tosítása és kocsija? Ugye mind olyan és csakis olyan, amilyen csak egy nagymenőnek lehet. Hölgyem! Ön már kipróbált mindent, hogy lefogyjon (meg­hízzon)? Ránctalan, kellő he­lyen szőrtelen legyen? Igen? És az eredmény? Elégedett? Nem teljesen? Gyürkőzzön újra neki! Van már csodakapszula, még csodásabb teaféleség, turmix, imix-fimix, mely fogyaszt vagy hizlal óhaja szerint. Ha mégsem használna, visszatérítik az árát, ha van energiája vissz­­áruzgatni és várni, várni, várni... Hallotta már? Újabban kap­ható a mellemelő, ami láthatat­lan, a csípőszorító, ami bőr vé­konyságú, valódinak tűnő mű­­szempilla, műköröm, valamint egyéb műcicoma. Próbálja ki! Megéri! (Valakinek biztos.) Egyébiránt addig se feled­kezzék meg gyermekeiről! Mint gondos anya, bizonyára tudja, hogy a kislányának milyen ba­bává változtatható virágot, szi­­várványos pónilovat, fiának mi­lyen horror-társasjátékot, kü­lönféle berregőket, robotembe­reket, robotzsarukat illik ven­nie. A szülő feladata felkészíteni gyermekét az életre. Kitől lesse el az az oktalan emberpalánta, hogyan kell divatosnak, mo­demnek lenni, követendő, iri­gyelt példává válni, ha nem a felmenőitől? Csak semmi aggodalom! Ne­velési gondjaiban sem marad egyedül. Kifejlesztés alatt áll­nak az idevágó szoftverek. Csak egy gombnyomás a távirányí­tón, és a csemete programozott. Amilyenre ön szeretné! Hát nem csodálatos?! Csak ezt a csuszoló hangot ne hallanám időről időre! Bár nem is tudom ... Csak képzelő­döm? ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents