Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11 / 289. szám

2 Körkép 1993. december 11., szombat A kolostor újra az egyházé A szolnoki Belvárosi nagy­templom egyik kistermében, ben­sőséges keretek között tegnap délelőtt, megtörtént az, amire oly régóta készül az önkormányzat és a plébánia. Tudniillik, miután az egyházi ingatlanok visszaadásá­ról szóló törvény megszületett, Várhegyi Attila polgármester és Barotai Imre kanonok közösen, a törvény értelmében, figyelembe véve az önkormányzat és az egy­ház anyagi lehetőségeit, alakítot­ták ki elképzeléseiket. Az ezelőtt kollégiumként fenntartott kolos­torépület, a Templom utca 10. szám alatt visszakerült az egyház tulajdonába. A Caritas Szeretet­szolgálat fog benne tevékeny­kedni, melyet még Blanka néni alapított, jelenleg Csömöz Mi­­hályné vezetésével működik. Várhegyi Attila hangsúlyozta, hogy az erkölcs tanítása, a karita­tív tevékenység mind olyan érté­kek, melyeknek gyakorlóit egy önkormányzatnak mindenkor támogatnia kell. Barotai Imre visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a kommunista párt 1947-ben azzal intézte el az egyházi kérdést, hogy azt mondta, a vallás az ember ma­gánügye. Imre atya szerint a kereszténység nemcsak belső élet, hanem nemzetépítő érték, melyről már bebizonyosodott, hogy tovább él, mint a pártokBG Juhexport a Közös Piacba A szaksajtóban a közeljövő­ben jelenik meg az Európai Kö­zösségek országaiba irányuló élő vágójuh és a juhhús exportjának 1994-re meghirdetett feltétele. Az élővágójuh-exportra pályáz­ható legkisebb mennyiség - az egyéb feltételek betartása esetén - 600 tonna nettó élősúly, amely 30.000 darab anyajuh rendelke­zésre állását feltételezi. Juhhús­exportra pályázható legkisebb mennyiség 350 tonna nettó élő­súly, amely 164,5 tonna hús­súlynak felel meg. A pályázato­kat 1993. december 15-ig kell el­juttatni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához. Az árualapokra történő pályázati feltételekről a megyei Földmű­velésügyi Hivatalban adnak to­vábbi információt. Elpuskázott bevételek Benedek Fülöp, a JNK-Szol­­nok Megyei Vadászszövetség elnöke tájékoztatta tegnap a va­dásztársaságok elnökeit és a va­dászmestereket a vadállomány helyzetéről, a vadgazdálkodás feladatairól és a pénzügyi gon­dokról. Mint megtudtuk, az elmúlt nyár aszályos időjárása rendkí­vüli mértékben megviselte az apróvadállományt. Fácánból még a természetes törzsállo­mány is lecsökkent, vadászni csak a kibocsátóhelyeken lehe­tett. Ezért korlátozni kell a tyúk­lövéseket és a vadászati napok számát. A mezei nyúl helyzete korántsem ilyen kritikus, de itt is cél az állomány növelése. A hótakaró miatt szükséges az őzeket védeni és számukra ta­karmányt biztosítani, bár ez költséges. Az árbevétel-kiesés, a vadál­lomány és a külföldi vendégkör csökkenése miatt elérheti a 80 millió Ft-ot. Ezért - mint arról lapunkban már beszámoltunk - a vadásztársaságok megkezdték tartalékaik felélését. Az MDF bemutatta képviselőjelöltjeit Az MDF megyei választmá­nyának elnöksége tegnap sajtó­­tájékoztatón mutatta be azokat a képviselőjelölteket, akiket a jövő évi országgyűlési választá­sokon indítanak. Mint Tóth Ist­ván megyei elnök elmondta, olykor komoly viták kereszttü­zében döntöttek a jelöltek sze­mélyéről. Az MDF képviselőjelöltjei: Az 1. számú választókörzet­ben (Felső-Jászság) dr. Farkas Miklós agrármérnök, a 2. sz. vk.-ben (Alsó-Jászság) Boros Lajos közgazdász, a szolnoki 3. sz. vk.-ben Nagy Gábor vállal­kozó, a 4.-esben Petronyák László országgyűlési képviselő indul. Az 5. sz. vk.-ben (Tisza­zug) Molnár István országgyű­lési képviselő, a 6-osban (Me­zőtúr székhellyel) dr. Tóth Al­bert országgyűlési képviselő, a 7-esben (Kunhegyes székhel­lyel) dr. Szabó Lajos ország­­gyűlési képviselő, a 8-as sz. vk.-ben (Karcag székhellyel) dr. Horváth József orvos a képviselőjelölt. Az Új Néplapnak arra a kér­désére, hogy (mivel jelenlegi képviselőket is jelöltek újra,) elégedettek-e a mostani képvi­selők tevékenységével, Tóth István igennel válaszolt. Ki­emelte, hogy annak a körzet­nek az MDF-tagsága is elége­dett, ahol a jelöltek újra indul­nak. Lapunk másik kérdésére: az új jelölteket milyen szem­pontok alapján választották ki? - Tóth István azt felelte, hogy fontos volt az ismertség és hogy munkásságuk, tisztességük, er­kölcsösségük megfelelő legyen a választók bizalmának elnyeré­sére. Egy kérdésre válaszolva Herényi Károly, az MDF szó­vivője elmondta, hogy az MDF biztos, hogy nem lép koalícióra az MSZP-vel és az SZDSZ-szel (az MSZMP-t nem tartják esé­lyesnek a bekerülésre). Biztos koalíciós partnernek tekintik vi­szont a KDNP-t és a Kisgazda­­pártot. P. É. Hibázhat-e a polgármester saját javára? Forgószél egy fizetésemelés körül (Folytatás az I. oldalról) Idén év elején azonban testü­leted határozat nélkül a polgár­­mester megemelte saját fizeté­sét 67 ezerre, mivel atomatiku­­san követte a miniszteri jöve­delmet. A községben a bomba az au­gusztusi testületi ülésen rob­bant, amikor magyarázatot kér­tek a képviselők a polgármester cselekedetére. Az ülésen Kiss János arra hivatkozott, hogy az első fizetés megállapításakor a testület 50 százalékos bért álla­pított meg, és ez felhatalmazza őt az automatizmusra. A testü­leti ülés jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy Kiss János ezt a lépését egyeztette a köztársa­sági megbízotti hivatallal, ott jogszerűnek ítélték meg az át­sorolását, és csak ezután került sor a fizetésemelésre. Dr. Négyesi Judit azonban tagadja, hogy Kiss Jánossal be­szélt volna az ügyről. A hivatal szerint az év eleji polgármes­teri lépés törvényellenes volt, de jogilag az augusztusi testü­leti ülés rendezte a jogtalansá­got, és visszamenőleg január elsejétől hatvanezer forintban állapította meg a polgármester fizetését. Jóhiszemű tévedés­nek ítélve a januári döntést, nem kötelezte Kiss Jánost a kü­lönbözet visszafizetésére. A polgármesterek fizetését a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) utalja, amelynek vezetője, Mezei Imre kérdésemre elmondta, hogy a TÁKISZ-nak nincs jogosít­vány arra, hogy a polgármes­teri hivataloktól beérkező papí­rokat ellenőrizzék. Mintegy mechanikusan utalják a pénzt. Nem szükséges a testületi hatá­rozatot sem keresniük ilyen esetben. Az átsorolási nyom­tatványon, amely Kiss János fizetésének emeléséről értesíti a hivatalt, nincs aláírás, csak egy bélyegző. Mezei Imre el­mondta, hogy a nyomtatvány így is elfogadható, hiszen a béremelés együtt érkezett a polgármesteri alkalmazottak átsorolásával, és a nyomtatvá­nyok melletti kísérőlevelet a jegyző aláírta. A Belügyminisztérium TÁ­­KlSZ-okat ellenőrző osztályán elmondták, hogy a megyei hi­vataloknak tényleg nincs „nyomozati” joguk, de az alá­írás nélküli bizonylat elfoga­dása tényleg hiba volt. A té­nyek ismeretében és némi jog­ismerettel felvértezve kerestem fel Kiss Jánost, hogy minősítse a januárban történteket. A polgármester nemes egy­szerűséggel azzal fogadott, hogy 12 év alatt, amióta első embere községének, nem sza­ladt be egyetlen ilyen bukta­tóba. Kitart a korábbi vélemé­nye mellett, hogy dr. Négyesi Judittal megbeszélte a fizetését még novemberben, csak lehet, hogy itt is érvényesül a bevett jó magyar szokás, hogy ha va­laki bajba kerül, akkor még rúgnak egyet-kettőt a szeren­csétlenen, és nem emlékszik senki semmire. A jogtalanság tényét elis­meri, de az előbbi előzmények hangsúlyozásával. Megemlítettük a polgármes­ternek, hogy a jegyző sem em­lékszik arra, hogy az átsorolá­sok között szerepelt volna az ő fizetését módosító nyomtat­vány. Ez nem igaz - vágja rá, hi­szen a jegyzővel közösen szá­molták ki a fizetését. Egyéb­ként okult a mostani ellensé­geskedésekből, és a családja is szorgalmazza, hogy a követ­kező választásokon ne indul­­jón, illetve költözzenek el a községből. A vulkanikus légkört sze­rinte a pénzügyi előadó, Győré Károlyné távozása indukálta, akinek felajánlották, hogy vagy vállalja a fegyelmi tárgyalást, vagy magától távozik a pol­gármesteri hivatalból. Az elő­adó az utóbbi mellett döntött, de egy levelet írt a testület va­lamennyi tagjának, ahol „jóin­dulatúan” bemártotta a pol­gármestert. Az augusztusban íródott levélben szerepel egyébként a polgármesteri fize­tés emelésének jogszerűtlen­sége is. Kiss János azt is elmondta, hogy nem igaz, hogy a jegyző nem tudott a fizetésemelésről, hiszen a pénzügyi előadóval számtalan ügyről tárgyaltak, nagyon jóban voltak, a pénz­ügyi előadó viszont ismerte a bérkifizetési jegyzéket, amit nem titkosan kezeltek. Meglepő, hogy egy pol­gármester jóhiszeműen té­ved, de saját javára. A tör­vények keszekuszasága megmagyarázhatja-e egy te­lepülés első emberének bot­lását, hiszen a törvény nem ismerete nem mentesít an­nak érvénye alól. Hogy ki emlékszik jól, és kinek hagy ki a memóriája, ezt megál­lapítani nem feladatunk. Azt azonban sajnálattal ta­pasztaltam Rákócziújfalu­­ban is, hogy az emberi rosszindulat, illetve a szemé­lyes torzsalkodások közéleti rangra emelése inkább hát­ráltatja, mint előbbre viszi egy-egy település ügyét.-span-Karácsony Istentisztelete „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jóakarat” (Lukács 2.4) Isten ajándékot adott ennek a világnak és mindjárt fel­hangzott a köszönet szava. Egyelőre kevesen értették meg, hogy milyen nagy aján­dékot kapott a világ Jézus Krisztusban, egyelőre nagyon kevesen adtak hálát azért az ajándékért, de az az angyali dicsőítő kar, amely karácsony éjszakáján elhangzott, a leg­szebb, legigazabb, legmélyebb Istentisztelet volt. Akkor ün­nepelünk jól, ha mi is enge­delmesen belekapcsolódunk ebbe az Istentiszteletbe. I. Dicsőség Nem mi adjuk össze az Isten dicsőségét, mi csak felismer­jük, megvalljuk, elhirdetjük azt, amit ő jelentett ki nekünk a maga dicsőségéről. Kará­csony napján Isten abban di­csőítette meg magát, hogy úgy jelentette ki közöttünk önma­gát, mint emberszerető Isten, emberek közé kívánkozó Is­ten, testbe öltöző Isten. Isten az egész teremtését nagyon szereti, de leginkább mégis­csak az embert szereti. Minden szépség, erő és hatalom dicső­íti Istent, de leginkább mégis a szeretet, öröm, békesség, szí­vesség, jóság dicsőíti őt, amely az emberi életekben je­lenhet meg. II. E földön békesség Isten nemcsak külön-külön szeret minden egyes embert, hanem azt akarja, hogy az em­beri együttélés is az ő rendjé­ben történjék, az ő rendje pe­dig a békesség. Jézus Krisz­tusban a békesség indulatát, akaratát és ajándékát küldte közénk az Isten. Keresztyén­nek lenni annyi, mint Krisztust követni, őt követni annyi, mint mindig mindenben a békessé­get keresni a jó emberi együtt­élést munkálni. Ez mindig is „keresztyén” program volt, ma azonban ezen túlmenően élet-halál kérdése is lett. Isten akarata az, hogy e karácsony után még inkább akarja és munkálja az emberiség a bé­kességet. Jóakarat A békesség útja: a jóakarat (audokia annyi, mint jót el­gondolni felőle). Megromlott emberi természetünk szerint hajlandók vagyunk először mindig a rosszat gondolni vagy éppen elgondolni a má­sikról, még Istenről is. Akkor tiszteljük jól az Istent, ha jót gondolunk felőle és akkor él­ünk jól az emberek között, ha képesek vagyunk szeretet és reménység által jót gondolni felőlük. De nemcsak gondolni kell a jót, hanem akarni is kell azt a jót, amit elgondoltunk a másik ember felől. Jézus Krisztusban az Isten jót gon­dolt felőlünk. Mi ítéletet ér­demeltünk volna, de Jézus Krisztusban Isten kegyelme szeretetet adott nekünk. Krisz­tust követni azt jelenti: addig gondolni, akarni, munkálni a jót mindenek felett, amíg tes­tet ölt a világban a jó. Karácsony napján az tisz­telte jól az Istent, aki a kicsi­ben is meglátta a nagyot: a gyermek Jézusban a világ urát, Isten testbeöltözött szeretetét. Ebből két dolog következik.- A világban csírázó minden kicsi felől légy nagy remény­séggel, gondolj a mustármag tanítására. Isten mindig kicsi életcsírákat helyez el a vi­lágba: kicsi szeretetet, új gon­dolatokat, új igazságokat, ki­csiben kezdődő jóindulatú emberi összefogásokat.- A magad életét is úgy te­kintsd, hogy akármilyen kicsi vagy te a magad szemében, Isten előtt nagy vagy, mert nagyot gondolt felőled, nagy jövendőt készített neked, nagy szolgálatokat bízott rád. Kicsiséged tudata ne bénítson téged a szolgálatokban. Millió és millió kicsi emberen át viszi Isten előbbre a v;lág ügyét, hozza közelebb az ő országát. Ifj. Nagy Kálmán ref. lelkész Saját gyarmatunk lettünk A kormány fokozza a piacvédelmet (Folytatás az 1. oldalról) dozók és az alapvető fontosságú ipari alapanyagok kiviteléhez továbbra is engedély kell. Ami az importot illeti: az át­alakulás nehézségei felerősítet­ték a piacvédelmi szempontokat. A nemzetközi szerződések miatt az ipar terén nem lehet további korlátozásokat bevezetni, a me­zőgazdaságban viszont fokozni lehet a behozatal ellenőrzését. Ezért jövőre engedélykötelessé teszik a tejipari termékeket, va­lamint egyes cukor- és tészta­ipari termékeket. Kivételes eljárást kérve az Or­szággyűlés elé terjeszti a kabinet a befeketési alapokról szóló mó­dosító törvényjavaslatot - jelen­tette be a továbbiakban Juhász Judit. A szóvivő elmondta, hogy a kormány olyan változtatást ja­vasol, amelynek értelmében a jövőben a befektetési alapok is vásárolhatnának, illetve a priva­tizáció során felhasználhatnának kárpótlási jegyet. A befektetési alapok portfoliójában a tervek szerint egyszerre legfeljebb 15 százalékos lehetne a kárpótlási jegyek részaránya. Három, a művelődésügyi mi­nisztérium területét érintő dön­tést is hozott a kabinet. Engedé­lyezte egyfelől, hogy a tárca költségvetési szervei kapjanak az időarányostól eltérő költség­­vetési támogatást, hogy abból januárban kifizethessék dolgo­zóik 13. havi illetményét. Azok­nak az intézményeknek előlege­zik meg a pénzt, amelyek írás­ban igazolják, hogy a közalkal­mazotti törvényben előírt járan­dóságot nem tudják folyósítani, egyben intézkedési tervet dol­goznak ki a visszafizetésre. A másik intézkedés azzal kapcsola­tos, hogy idén a tervezettnél 1500-zal több diák kezdett ta­nulmányokat a felsőoktatási in­tézményekben. így a művelődési tárcának 78 millióval, a földmű­velésügyi tárcának pedig 20 mil­lióval többet kellett kifizetnie a hallgatók pénzbeli juttatásaira. Nagygyűlést tartott tegnap a szolnoki megyeházán a Keresz­ténydemokrata Néppárt. Ezen előbb dr. Hasznos Miklós or­szággyűlési képviselő, a párt al­­elnöke mondott beszédet. Fel­szólalása elején kifejtette, pártja oly sokszor emlegetett szürke­ségének még örülhetnek is, hi­szen ők nem vitatkoznak han­gosan, nem szakadtak többfelé, ők megőrizték egységüket an­nak ellenére, hogy náluk is van­nak nézetkülönbségek. Pártja 500 oldalas választási program­ját érintően elmondta, bizonyos kérdésekben nem egyezik a vé­leményük a kormánnyal. Ezek szerint eleinte beleegyeztek a szigorú korlátozó intézkedé­sekbe, hogyané legyen vágtató az infláció. Ezek a lépések 1992-ig jók voltak, de az év vé­gén a párt kijelentette: lejárt a restriktiv politika ideje, gazda­ságélénkítésre van szükség. Túl sok a munkanélküli, aki amel­lett, hogy demoralizálódik, el­szokik a munkától is. Nem lehet az elvonásokkal a saját piacot Dr. Kupcsok Lajos alelnök, Turcsányi István megyei elnök és Csikós Csaba ügyvezető el­nök sajtótájékoztatót tartottak tegnap kora délután Szolnokon pártjuk országos ügyvivői testü­letének délelőtti, kihelyezett, zártkörű üléséről és a párt jelen­leg és jövőben képviselt gazda­sági elképzeléseiről. Dr. Kupcsok Lajos elmondta, téma volt a Liberális Intemaci­­onáléval történő kapcsolatfelvé­tel, és a párt reménykedik ab­ban, hogy Magyarországon egy olyan liberális blokk alakul ki, mely a következő kormányzás­ban döntő szerephez jut. A Vál­lalkozók Pártja fontosnak tartja, hogy még jóval a parlamenti vá­lasztások előtt a pártok között munkamegegyezések jöjjenek létre, ne az első száz napot kell­szűkíteni, a belföldi fizetőképes kereslet növelésére van szük­ség. Állami beruházások, kere­setnövelési esélyek kellenek, nem pedig a munkanélküliek pénzalapját kell emelni. Ha van jó kereset, többet lehet vásá­rolni, beindul a hazai termelés. Sarkalatos a véleménykü­lönbség a jelenlegi kormányzati gyakorlattal a privatizáció vég­rehajtásában is. Privatizálni kell, de kimaradt annak a lehe­tősége, miszerint a magyar em­ber is olyan helyzetbe kerüljön, hogy részt tudjon benne venni. Mert ma a java termelő üzeme­ket - szándékosan lerontva, de­valválva - bagóért eladták a pénzes külföldieknek, gyarma­tosítva ezzel saját országunkat. Dr. Rótt Nándor országgyű­lési képviselő ezután kifejtette, azért nem léptek ki a nézetkü­lönbségek ellenére a koalícióból - holott ezt komolyan mérlegel­ték -, mert nem csak az ország politikai helyzete, de gazdasági megítélése is kockán forgott, nem is beszélve biztonságáról. jen mindezzel tölteni. A párt nemcsak politikai kapcsolatait fejleszti, hanem a gazdasági ér­dek-képviseleti szervezetekkel is, úgymint Kisosz és Iposz, me­lyeknek szerintük intézményes formát kell adni, be kell őket vonni a rájuk vonatkozó dön­téshozatali folyamatokba. Át­fogó adóreformot sürgettek, vé­leményük szerint a jelenlegi kormány nem vállalkozásbarát, s a minimumadó bevezetésével nem a jövedelmet, hanem a be­vételt célozza meg; túlhaladott, de akkor létjogosult Mátyás ki­rály-politikát követ. A párt úgy gondolja, hogy áttekinthetőbb lenne az ÁVU működése, ha nem a kormánynak, hanem a parlamentnek tartozna felelős­séggel. B. G. A Vállalkozók Pártjának sajtótájékoztatója Mátyás király és a minimumadó

Next

/
Thumbnails
Contents